Globális jelenségek

1979 óta, amióta mérések vannak, ilyen nagyon gyenge csökkenés vagy stagnálás május végén és június elsõ felében, még nem volt.
A hokiütõ-diagramban én is hiszek. (hozzászólás melletti kép)

A kiterjedés önmagában nem minden, a jégréteg folyamatosan vékonyodik.
2012.06.11.: Link
2013.06.11.: Link
2014.06.11.: Link
2015.06.11.: Link
2016.06.10.: Link

Jóska, igazából valóban alatta volt/van az átlagnak és az elõzõ 4 év bármelyik értékének. Nem sokat kockáztatok, ha azt mondom, ez a "korrekció" alatt a csökkenés ütemének átmeneti megállását nevezed, sokáig nem fog tartani. Szintén nem sok kockázatot vállalok, ha azt mondom, a minimum szeptemberben a 2012-es érték körül lesz valahol.

Az északi-hemiszféra jégborításának április-májusi erõs csökkenése máris jó nagy hisztit váltott ki a globális, hokiütõ-diagram hívõkben a hangzatos "soha nem látott minimum jön 2016-ban" cikkek születtek, még mostanság is publikálják õket.

Azonban jött a korrekció: Link

Szerintem biztosan hatással van. A kérdés csak az, hogy ez mekkora pufferrel történik.

Júniusra elfogytak a napfoltok.
Link

Bár személyszerint nem hiszem, hogy ez hatással lenne az idõjárásunkra.

Az AfD szerint Németországnak vissza kellene vonnia a globális felmelegedés megfékezése érdekében vállalt kötelezettségeit, miután ezt a veszélyt "hibás számítógépes modellek" alapján prognosztizálják.

Ha 8 gyenge vagy közepes intenzitású El Ninós epizód után a kilencedik igen erõsnek mutatkozik, az az egy hatást gyakorol a magasabb szélességek idõjárására is: a passzátszél irányának gyökeres megfordulása jelentõs ciklongenezist indít el az egyenlítõi térségben, az északi féltekén a megerõsödõ DNY-ÉK-i áramlás mentén a trópusi ciklonok csatlakoznak az extratropikális ciklonok pályájához (követik azokét), az átlagosnál enyhébb vagy jóval enyhébb telet okozva hemiszféra-szerte.
Két erõs El Ninós epizód között sok év telik el. Két igen erõs El Ninós epizód között még hosszabb a szünet. 1950. óta négy igen erõs El Ninós epizód volt kiugróan enyhe telekkel. A következõ nagyon heves El Ninó bekövetkeztének elõrejelzése ugyan nem lehetséges, ám ha - mondjuk valamikor a következõ 10-15 évben - fellép, idõjárásunk befolyásolására csaknem 100 százalékos bizonyossággal számíthatunk.
Ez tehát így mûködik. Szép napot!

De a csudába is, már megint defenzióba vagyok kényszerítve, jórészt ok nélkül!
Hát nem azt írtam az elõbb, hogy én is szkeptikus voltam (és részben vagyok is) El Nino ügyben?
Az viszont tagadhatatlan, hogy Kosakiss feltételezése az erõs El Nino epizódok enyhe telekkel való együtt járásáról az utóbbi évtizedek 3 legerõsebb El Nino epizódjainál igazolódni látszik.
Természetesen ez a szám még tényleg nem jogosít kategorikus kijelentések megtételére, de nagyon elgondolkodtató. Nem?

Nincs ebben semmi cinizmus.

3-4 alkalomról beszélünk, amikor A esetén B lett. Ebbõl a tudósok máris 100 %-os valószínûséggel megmondják egy kaotikus rendszerben, hogy a köv. 3-4 A esetén is mindig B lesz.

Ez nem így mûködik.

Nem (egészen) úgy van az, kérem. A MetNet-fórumain hozzászólásaimban (majdnem) mindig kihangsúlyoztam, hogy csak és csupán az erõs, a legerõsebb El Ninó(k)ról beszéltem, amelyek sorrendben 1972/1973., 1982/1983., 1997/1998. és 2015/2016. telei. A WMO, azaz a Meteorológiai Világszervezet 2016. elején közzétett jelentése szerint az El Ninó ha a magasabb földrajzi szélességek felé haladva csökkenõ mértékben is, az "egész bolygó légkörére hatást gyakorol", példaként az általam jóval korábban többször említett dátumokat nevezve meg.
Szó sincs saját elméletrõl, csupán arra igyekeztem felhíni a figyelmet, hogy vizsgálataim szerint a legerõsebb El Ninók szélességünkön is befolyásolják az idõjárást.
Az építõ jellegû kritikával szemben nem támasztok ellenvetést, ám a félvállról vett, hányaveti megjegyzéseket - s egyesek személyiségsértõ cinizmusát, ami hosszú idõ óta még mindig átjárja a MetNet szakmai fórumait - kifejezetten ellenzem.

1-2 példa alapján verifikálni egy globális éghajlati elemet, ráadásul egy kisebb földrajzi térségre nézve...elég merész.

Csak a magam nevében beszélhetek, de úgy látom, nemcsak nekem, de többeknek is elnézést kéne kérniük tõled a hitetlenkedés miatt El Nino ügyben. Teljesen beigazolódott, amit írtál, ti. hogy 2015/16-ban hiábavaló igazi téli hidegekre várni, hiszen az utóbbi évtizedek egyik legerõsebb El Nino epizódja van. Ez nagyon bejött!
Az én hitetlenkedésem fõleg onnan eredt, hogy enyhe, hótlan telek El Nino nélkül is gyakran elõfordultak. De az teljesen igaz, hogy az erõsen El Nino-s telek (1982/83, 1997/9 valóban nagyon enyhék voltak. Ezek makroszinoptikai berendezkedésére éppen a hosszú északias légpályák, direkt sarkvidéki hidegbeáramlások krónikus hiánya a jellemzõ ("mintha észak kapui zárva lennének")
A végsõ ok talán az lehet, hogy a Csendes-óceán amerikai partok közelében történõ felmelegedése az erõs, tartós ciklontevékenységet az atlanti térség nyugati felén alakítja ki. Ez pedig nálunk állandó délnyugati,nyugati légmozgással, enyhe idõvel jár télen.
Kérdés, hogy az erõs El Nino-t általában erõs La Nina követi-e. Az biztos, hogy 1998/99 tele már hozott igencsak zord idõszakokat. A karácsony pl. több évtized leghidegebbje volt '98-ban, majd jött a februári rekord-havazás...

Éppen azt olvastam a La Nina-ról, hogy fokozza a hurrikán aktivitást, ami alapja lehet egy erõsebb izlandi minimumnak.

A La Nina az El Ninóval ellentétes hatás fejt ki az egész bolygó idõjárására: az erõs La Nina az év vége felé Közép-Európa-szerte a szokásosnál hûvösebb, csapadékosabb idõjárást ígér. A legeklatánsabb példát a kilencvenes évekbõl hozhatjuk fel, amikor is a XX. század legerõsebb El Ninóját követõen erõs La Nina lépett fel átlag alatti hõmérsékletekkel, sok esõvel és hóval. (La Nina esetén az arktikus és szubarktikus területeken jellemzõen fejlett magasnyomású gerinc(ek) uralkodnak, az extratropikális ciklonok erõtlenek vagy egy helyben toporognak, viszont a mediterrán ciklonok uralkodóak, vígan élik az életüket - utóbbiak entrumának NY-K irányú pályamozgása következtében az elõ- és a hátoldal miatt a csapadék halmazállapota váltakozik [esõ] . Szép napot mindenkinek!

Bár hivatalosan ez sincs kimutatva, de talán hûvösebb, csapadékosabb folytatást sejtetne õszre, télre, már ha tényleg megerõsödne a La-nina Magyarországra.

A Severe Weather Europe tette közzé nemrég az alábbi bejegyzést, hogy július elejével megerõsödõ La Ninával számol az NOAA. Ez vajon mennyire reális és milyen hatással lehet a Kárpát-medence idõjárására?

Ez sem igazán jött be:

Link

Az "elég nagy butaság" jelzõ az nem sérti a moderációs alapelveket???

De nehogy kitöröljétek, végre van valami érdemi vita, én nem vagyok akkroa királylány, hogy iylen apróságokkal a lelkembe tudjon bárki gázolni

Privátban írtam, aki szeretne értesülni a dolgokról, az csak írjon bátran!


Más: valamelyik nap láttam képeket, amiket a nemzetközi Ûrállomásról készítettek Kínáról, hogy onnan is látszik a kínai városok légszennyezettsége.

Döbbenetes, milyen sok mocskot bocsátanak a légkörbe, az lenne a csoda, hogy ha emiatt nem történne változás a globális éghajlatban..

Mondjuk ez a legkevésbé sem a globális (idõjárási) jelenségek témaköre, de az, hogy diktatórikus és vallási fanatikus közösségekben nem fejlõdik a tudomány, eléggé nagy butaság. Még inkább az utóbbi estben elképzelhetõ, de az elõbbiben semmiképp. Nem is mondok példákat. Tudod te ezt szerintem magadtól is.
Amúgy a többiben nagyjából egyetértünk.

Mondjuk úgy, hogy a nyugati civilizáció feltalálta a liberális demokráciát, amivel nyugodt életet biztosíthatott az embereknek, akik így sokkal jobban ki tudták teljesíteni magukat, mint a sötét diktatórikus vagy vallási fanatikus közösségek tagjai.
És az ilyen környezetben fejlõdik a tudomány és technika is.
De ezen államok lakosságának egy jelentõs része továbbra is tudományos analfabéta, nem beszélve a világ elmaradott régióiról...

Így hiába vannak jó tanácsadók, ha a nép csak saját jólétében érdekelt...

Egyetértünk, nekem is sérti a vallásos téveszme a fülemet.

Naiv gondolat. Kínát és mondjuk Indiát próbálná valaki rákényszeríteni valamire, fõleg a robbanásszerû gazdasági emelkedésük hátterét adó ipari termelés visszafogását. Õk adják a túlnyomó részét a szennyezésnek. USA, illetve a Dél-Amerikai államok meg nem akaródznak lemaradni a fejlõdésben a Távol-kelettõl, ezért jeleskednek jobbra balra a konferenciákon, aztán hazamennek és pöfékelnek tovább.

Egyetlen szerencsénk egyelõre, hogy sok energiát elnyelnek az óceánok. Egyelõre...

Akik döntésképes helyzetben vannak, azoknak kutya kötelességük pontosan tájékozódni és jól dönteni. Az emberiség (legalábbis a nyugati civilizáció) eddig minden feladatához fel tudott nõni. A környezetszennyezés problémájába se törhet bele a bicska. Én egyébként nem hiszem, hogy a "nagyokban" ennyire nincs felelõsségtudat. A probléma alighanem nem akkora és/vagy nem olyan sürgetõ, mint amilyennek számunkra sokszor beállítják. Ha közeli összeomlással fenyegetné a GW a civilizált életet, csak tennének valami hatékonyat az arra illetékesek. Hiszen nyilván vannak tudományos tanácsadóik, nem?
Egyébként igen-igen szomorú volna, ha a tudomány és a technika képtelennek bizonyulna a kérdés megoldására. Az antropogén melegedés okát jól tudjuk, és egy csomó módozat kínálkozik az ellene való fellépésre.

Ez a vallásos téveszme sérti a fülemet [esõ]

A hiba a gondolatmenetedben ott van, hogy az "emberiség úgy gondolja" dolog egyáltalán nem létezik.
A 7 milliárd emberbõl 6,5 milliárdnak halvány lila gõze sincs az éghajlatról meg a tudományos összefüggésekrõl. A nagyja vallásos téveszmés, a maradék szimplán ostoba beképzelt idióta.

A maradék 500 millióból akik döntésképes helyzetben lennének, azokat nem érdekli a föld sorsa, akiket meg érdekel, azok nincsenek döntésképes helyzetben.

Viszonyításképp: focimeccs: 22 ember, ebbõl 21-nek fogalma sincs, mit kell csinálni a labdával, óbégat, rohangászik, odasz...k a fûre. A maradék kettõbõl 1 látja, hogy baj van, de nem tud mit tenni, a másik 1 fõ szintén látja, hogy baj van, de nem érdekli, mert hasznot húz belõle.

Igaz, az aktuális görbe a legalsókkal együtt fut (sõt, helyenként ez a legalacsonyabb), de nagyon azért nem szakadt le a cluster-ról. A helyzet nem szép, de katasztrofálisnak nem mondanám. A nyár végi-õsz eleji minimumig pedig még sok minden történhet a Jeges-tengeren, és egyáltalán nem biztos, hogy a nyári jégkiterjedés is rekord alacsony lesz.

Egyébként nagyon bután viselkedik a civilizált ember üvegházhatás-ügyben. Olyan, mint az a pasas, akinek az autója éppen a sínen keresztben állva robbant le, és tudja, hogy 5 perc múlva ott a gyorsvonat. Óbégat, az óráját nézegeti, a családjának ecseteli a bekövetkezendõket. De kísérletet se tesz arra, hogy az autót lerángassa a sínrõl!

Északi-sark kiterjedése: Link 2007-tõl fogva döbbenetes és nem 1-2 év kilengésérõl beszélünk, most már egy évtizedrõl. Jelenleg rekord alacsony a jégkiterjedése. Ha ez megmarad nyárig a minimumra nem sok jég marad északon...

A meleget szeretõk és a globális felmelegedést szeretõk (nem tudom van-e ilyen egyáltalán) két külön tábor. Én szeretem a kellemes hõmérsékletet, de a nyarak már nem arról szólnak. Kegyetlenek ezek a több hetes hõhullámok. Lassan átpártolok a téli félévre, mert akkor lesz kellemes a hõmérséklet, a korábbi értelemben.

2006 nyarán családommal ellátogattunk Grindelwald-ba (Svájc) Ez az Alpok "legalpesibb" helyén fekvõ híres-híres üdülõhely (kicsit túlságosan is szuvenir-szerû, egy alpesi disneyland)
A völgyre az Alpok legendás csúcsai néznek le: az Eiger (a gyilkos északi fallal), a Wetterhorn, a Jungfrau. A völgy mellékága a nevezetes Gletcher schulcht, a gleccserszurdok. A hegyóriások gleccsereinek olvadékvize robog le benne, egy kisebbfajta Grand Canyon.
Sajnos, nem tudtuk megnézni, mert a turistaút le volt zárva omlásveszély miatt. Késõbb megtudtam, hogy az omlásveszély azért állt elõ, mert a permafrost megszûnésével a kõtömbök meglazultak. Igaz, mindez augusztusban volt, mikor a legmelegebb az idõ.
Szóval, általam is tapasztalt tény az Alpok gleccsereinek fogyatkozása.
A kérdés, hogy ez mennyire egyirányú folyamat. Úgy tudom, az emberi történelem során is sokat ingadozott a gleccserek hossza. Az utóbbi pár évtized gyors visszahúzódásának elég kézenfekvõ az oka: láthattuk, amint nyaranta többször is benyomul Észak-Afrika felõl épp az Alpok vidékére a 20 fokos T850. Ez persze, hogy nem tesz jót az örök jégnek.
Ha egy következõ éghajlatingadozásban a nyarak hûvösebbé, csapadékosabbá válnának, lehet, megállna a gleccserolvadás.
A következõ gondolat inkább az Éghajlatváltozásba való, de szorosan kapcsolódik az elõzõekhez. A gyanú egyáltalán nem alaptalan, hogy a gleccserek pusztulása összefüggésben lehet az emberi tevékenység folytán a légkörben feldúsuló szén-dioxiddal. Viszont ez tényleg csak gyanú, és nem pontos, egzakt ismeret. Miért van az például, hogy a déli féltekén a melegedés korántsem egyértelmû, szemben az északival? Holott a széndioxid eloszlása egyenletes a Föld teljes légkörében.
Ha tudjuk, hogy komoly klímaeltolódást okozhat az életformánk, miért nem foganatosítunk lépéseket ez ellen? Azt gondolja talán a civilizált emberiség, hogy kibírna egy vaskosabb klímaváltozást, mikor a fenntarthatóság már így is kérdéses, és a harmadik világ a kapukon dörömböl? A klímacsúcsokon kívül semmi kézzelfogható nem történt egyelõre. Illetve, majdhogy nem hátrafelé megyünk: az atomenergiát, mely a fosszilis tüzelõanyagok egyedüli ütõképes alternatívája, sikeresen kezdi kiutálni a fejlett nyugat. Köztudott, hogy ma már az emisszió nagyobb részéért nem az ipari üzemek, hanem a közlekedés a felelõs. A robbanómotoros autók pedig vígan pöfögnek tovább...
Arra is lehetne technológiát találni, hogy a szén-dioxidot ipari méretekben kivonjuk a levegõbõl. Itt nem a redukcióról van szó: ahhoz legalább ugyanannyi energia kellene, mint ami az égetés során felszabadult. De a kivonás, elnyeletés valami alkalmas vegyülettel biztosan járható út. Miért nem foglalkozik ezzel a tudomány? Ha a széndioxid koncentrációt csupán az 50 évvel ezelõtti szintre sikerülne lenyomni, már nyugodtabban alhatnánk.
Így viszont benne van a pakliban, hogy az egyensúlyából kibillenõ klíma katasztrofális állapotokat teremt. Az emberek többsége a meleget, a napsütést, a nyarat szereti, egy kis globális felmelegedés nincs ellenére. Csakhogy! A változás akár paradox reakciókat is eredményezhet.

Mi jó pár évvel ezelõtt voltunk ott elõször és mi is rácsodálkoztunk, hogy hülyék ezek az osztrákok, csak a völgy feléig építették meg a gleccservasutat, nem a gleccserig. Aztán megtudtuk, hogy ha jól emlékszem, a 60-as években épült vasút akkor még a valóban a gleccserig ért, csak azóta elfogyott alóla a jég...

Tavaly augusztusban voltunk ott és tényleg elképesztõ a visszahúzódás mértéke. Fura volt a gleccservasúttól még kétszer annyit menni, mint a gleccservasút, ami elvileg a gleccser partjához épült. Most onnan 15 perc séta...
2000: Link
2015: Link

Ha van rá lehetõséged, menj el egyszer Ausztriába a Grossglockner gleccseréhez, a Pastersee-hez és ott bizony nagyon meg fogsz döbbenni. Elképesztõ a fogyás. Dokumentálva is van a gleccser csökkenése, táblák jelzik egy-egy 5 éves ciklusban bekövetkezett jégfogyást.

Igen, az alábbi területen van, ahol 1 km-nél is többet húzódott vissza a gleccser, és a széleiken látszik, hogy a vastagságuk is több tucat métert csökkenhetett.

Hatalmas különbségek, hiába látszanak apró pontoknak a képen. Grönlandnál egyre gyorsabban a tenger irányába csúszó gleccserekrõl nem is beszélve.

Így ni: Link

Ebben csak annyi csúsztatás van, hogy a hó és a jég egyaránt kékkel jelenik meg.

A frissebb felvételen jóval nagyobb a hóval borított terület nagysága, de ez valószínûleg csak az aktuális idõjárás miatt van.

A gleccserek viszont - kivéve a nagy, keleti jégfolyamot - jelentõsen vissza vannak húzódva.

Nem egy tudományos cikk, lehet csak illusztráció!
Én is sokat olvastam róla, a Déli sarkörnél inkább hízik a jégtakaró!

No hát, ez alapos csúsztatás! A két kép nem ugyanabból az aspektusból készült, és léptéke is más. Az 1980-as években készült képen nem szerepel az alsó(déli?) rész, ahol tényleg sokkal kevesebb a jég. A felsõ tömb (amely mindkét képen szerepel) gyakorlatilag változatlannak tûnik.
Természetesen ezzel nem akarom vitatni a gleccserek általános visszahúzódását, de ha jól tudom, ez a tendencia éppen Dél-Amerikában és fõleg Argentina déli részén nem olyan egyértelmû. Ott állítólag még növekedõ gleccserek is elõfordulnak.

Link
Gyönyörû és szomorú képet tett közzé a NASA!

Rákapcsolt a GW

Jelenleg viszont gyalázatosan alacsony szinten áll a közel max. kiterjedés idején az Északi-Sarki jég kiterjedtség...mi lesz nyár végén?

Pár dolog Grönlandról:
Olvadással érintett terület nagysága 1979-2015: Link
Az olvadásos napok számának eltérése az átlagtól (1981-2010) 2012-2015-ig: Link
A felszíni hó/jég felhalmozódás évenként 1949-2015: Link (továbbra is pozitív egyenleg)
3D-s szimuláció, hogy mely korszakból (Eemian (Riss-Würm)-interglaciális, utolsó (Würm) glaciális, Holocén-interglaciális) származnak; repülõgépes radarmérések alapján: Link Link és egy videó: Link
Két érdekes tanulmány az elõzõ interglaciálisról: Link Link

Miért olvad a grönlandi jégsapka,
Link

Jég történet: elég meredek negatív anomália van a mi oldalunkon, jelentõs mennyiségû jég hiányzik a Barents- és Kara-tengerrõl.
Érdekes viszont, hogy mekkora negatív anomália-folt van Észak-Amerika és Európa között: Link nem tudom, ez mivel jár, vagy miért van, de egész nagy hidegebb vízfelszín-folt. Ha nulla tudással tippelnem kellene, átlagosnál gyengébb ciklonok? Persze ez a tél nem volt híres a nyugodt óceánról és épp rekord ritka, hogy még egy trópusi ciklon is kialakult, szóval valószínûleg rossz a tippem

Melegebb van Link

Ezzel összefügg, hogy a naptárhoz képest az északi féltekén alig van hideg depó.

Engem a kiterjedésnél is jobban zavar, hogy az egész északi felén mínuszban vagyunk tavalyhoz képest jégvastagság ügyében. Ha ott északon nem lesz egy komoly tél és jön egy 2012-eshez hasonló nyár, akkor új minimumrekordunk lesz jégkiterjedésben, énnekem az a gyanúm.
2014 szept 30: Link
2015 szept 30: Link
2014 dec 1: Link
2015 dec 1: Link
2015 márc 1: Link
2016 márc 1: ?? Kíváncsian várom a jövõ évet.

Elnézve az jégkiterjedtséget tõlünk északra, igencsak elmaradottak a tengerek. A legtöbb helyen jelentõs hátrány halmozódott fel, ilyen a Barents- a Kara-tenger, de még a szokásosan "jól teljesítõ" Grönlandtól keletre fekvõ terület is negatív anomáliát produkál. Az utóbbi 40 évbõl most van a 2-3. legalacsonyabb jégkiterjedtség, és ennek jelentõs része a "mi oldalunkon" jelenik meg, nem a túloldalon (orosz-kínai-amerikai rész).
Link
Link

Régebben azt hittem, hogy ez képes lenne blokkolni esetleg az ott átmenõ enyhe vizek áramlását, de sajnos nem, felvilágosítottak, hogy a víz a vízfelszín alatt is folyik Plusz akkor az történt, hogy pillanatok alatt áttépte egy nagyobb vihar ezt a kicsi alakulóban lévõ ívet.
Most viszont átvonul ugyan egy erõs ciklon: Link de utána hideg és viszonylagos csend jön: Link

Rég jártam itt.

Nem rendkívüli, ám igen ritka és érdekes jelenség zajlik a Grönland és Izland közötti tengerszakaszon.
Az Izlandi partokhoz közeledik a Grönland felõl elõrenyomuló jégtömb, a jégföld peremérõl izgalmas lehet a látvány.
Íme: Link

A felszíni hõmérsékleti mezõ mutatja, nem sok híja van az összeérésnek: Link

Ritkán látható jelenség.

Ok, sorry visszavontam. Viszont most nézem a grafikonon erõteljes emelkedésbe kezdett a jégtakaró.