Gleccser

A gleccser egy hóból képzõdõ "jégfolyam", amely a saját tömege, illetve az ebbõl eredõ nyomás hatására mozog. Gleccserek azokon a területeken képzõdnek, ahol éves átlagban több hó hullik, mint amennyi elolvadni vagy elpárologni képes. A hó ilyen módon akkumulálódik, azaz egy metamorfózison megy keresztül.
A frissen hullott hó egy levegõvel töltött "üregekbõl" és alig tömörített jégkristályokból álló réteget alkot. Ha erre a rétegre újabb hóréteg hullik, akkor a lejjebb fekvõ réteg üregei összepréselõdnek, kisebbek lesznek. Ezt a folyamatot az olvadás is elõsegíti. Egy év leforgása alatt a hóból ún. csontjég képzõdik. A csontjég-réteg további tömörödésével és vastagodásával jön létre a gleccser. Kb. 30 m-es jégvastagság szükséges ahhoz, hogy a jégtömeg egy lejtõs területen a nehézségi erõ és a saját tömegének hatására mozgásba kezdjen. A mozgás sebessége alacsony; alpesi gleccserek 30 és 150 m közötti utat tesznek meg évente, a Himalája gleccsereinél 500 és 1500 m közötti éves mozgást figyeltek meg. Viszonylag gyorsak a grönlandi gleccserek az évente megtett 3 és 10 km közötti útjukkal.