Globális jelenségek

Igaz, nekem is képzavarokat okozott az emlékképeimben, hogy 1986/87 egy idõszaka milyen extrém volt, de semmi más nem ugrott be róla, az 1984/85-ös viszont a hosszan tartó hidegével és sok havával.

A vulkánkitöréses témához (a másik fórumot folytatva): szerintem Floo tényleg az 1984-85-ös télre gondolt, ami ha jól tudom, valóban kemény volt. Az 1986-87-es átlagban szrintem nem annyira, ez inkább a januári nagy havazás és lehûlés miatt maradt emlékezetes (a Wetterzentrale archívumában is látszik, hogy jan. 13. után milyen gyors volt a visszamelegedés).

Floo: vedd számításba az ÉK-en rendre sokáig bentragadó hidegpárnákat ("ÉK-effektus"), ezekkel szinte biztos, hogy átlagban az ÉK-i minimumok jönnének ki hidegebbnek... A tankönyvek egyébként szépen megírják azt is, hogy a hegyvidékektõl eltekintve mindig is a DNY-i országrész volt a leghavasabb, épp a mediterrán ciklonoknak köszönhetõen. Adatokkal (1930-1966 között): Link

Most komolyan!
Múlt év január 26-a óta gyakorlatilag egyfolytában mediterrán ciklonok alakitják az idöjárást...
Megszámolnám mennyi volt eddig,de lehet 100 körül megunnám...
Össze kéne hasonlitani ÉK és DNY elmult pár év téli hõmérsékleti minimumait,és ugye a tankönyv szerint ÉK-nek hidegebbnek kéne lennie,hát szerintem simán verjük Nyiregyet vagy Debrecent Miskolcot...
De nem is ez,simán csak aki azt mondja ennyi mediterrán ciklon nem változás a klimában,az vagy vak,vagy nem lát,vagy nem hall,vagy süket....

Floo: egy frászkarikát volt a 1986-87-es tél vulkán miatt hideg..

emlékszem, hogy szilveszterkor még +7 fokban álltunk éjszaka egy buszmegállóban a mostanihoz hasonló szakadó esõben és a Europe: Final Countdown c. száma volt a buliban a nagy sláger...

annyi történt, hogy leesett a NAO-index:
vagyis szerencsésen alakult a helyzet. egy hatalmas AC épült fel a Skadináv félsziget felett, ami Európa belsejébe terelte a szibériai hideget és blokkolta (+ délebbi pályára terelte) az atlanti enyhe, nedves légtömegeket. Machesterben a Tmax -5 fok, Pesten -17 fok volt 1987. jan. 12-én. Osloban 1040 hPa volt a nyomás, stb.

tipikus negatív NAO helyzet volt:
Link

Link

Nem konkrét éghajlatváltozás, de elég szorosan kapcsolódik.
Link

Link

TomMan: Olvasd a mostani írásom a visszatekintõben, hogy ÉK mire képes.

Mondjuk, amit a nyugati megyék kaptak, az már tényleg túlzás. :-)

B.TomMan: bocs hogy beleszólok, de azért a Dunántúlon sincs mindig Kánaán. Meglepõ, hogy egy ilyen kicsi országban mekkora különbségek vannak egyes részek között. Jónéhány tél úgy ment el, hogy "kiadós havazás várható, Dél-Nyugaton esõ valószínû". De ezt szerintem mások is alá tudják támasztani. Most éppen Kelet-Délkelet járt rosszabbul, de fordul még a kocka.

Snowhunter: Hát errõl van szó.. Ezért is mondom hogy 2002/2003-as igazi kemény tél óta nem voltak K-en olyan nagy havak, amiket a Dunántúl évrõl évre megkap.

Azért 2002/2003 tele nem volt oly rég TomMan, he-he !
A Dél-Dunántúl nem csak mostanában ,általában is a med.ciklonok által havazással legjobban preferált része hazánknak.

Renben van Snowhunter, igazad van. Csak elég nehéz elviselnem, hogy ez már a harmadik tél zsinórban, amikor a Dunántúl kapja a legtöbb havat (Vas, Zala megye az örök favoritja a téli mediciklonoknak mostanában). 1992-95-re meg nem nagyon emlékszem mert akkoriban még "felcserepedõ" gyerek voltam (hogy Medgyessyt idézzem).

Segítség, hisztériavezérlés!

További adalék a "médiamaszlaghoz": "Svájcban soha nem tapasztalt, -30,-35 fokos hideget mértek", "...Firenzében az elmúlt néhány napban több hó esett, mint az elmúlt 20 évben összesen..." ...

A romániai 28°C pedig a szokásos médiamaszlag.
Azon a részen 18-20°C volt a maximum, ez pedig nem igazán rekord.

TomMan:
Az elsõ mondatoddal nem vitatkozok.
A második azonban sántít, hisz tudomásul kell venni, hogy a Kárpát-medence téli idõszaki csapadékának meghatározó tényezõi, a mediterrán ciklonok igen változatos pályán mozoghatnak, a statisztikusan leghidegebb ÉK-i országrész ekkor nem sokat jelent.
A ciklonpálya határoz meg midnent, hosszú idõtávban kiviláglik, hogy a kora téli med.ciklonok egy része az ország területének nagyobb részét esõvel rakják meg.
Nemrég írtam, hogy 1992-95 telein voltak legutóbb szembetûnõen hasonló ez a lényeg) sorozatos ciklonpályák, mint eddig a Télen, elõtte is volt bõven példa rá.
Ne általánosítsunk ennyibõl.

2005 az elmúlt 150 év legmelegebbje lesz - mondta a híradó. Ha jól tudom így akkor az utóbbi 150 év 10 legmelegebb éve közül 9 (!) az 1995-2005 közötti periódusra esik. Nem az adatok megbízhatósága itt a lényeg, hanem az általános tendencia: Kegyetlenül melegszik a légkör, változik az éghajlat!
Amiket idén mûvelt az idõjárás a trópusokon (lásd: hurrikánok) ahhoz képest teljesen normális ami itt van: tél derekán szakad az esõ Magyarország leghidegebb klímájú területein, Romániában +1x fokokat mérnek, árvízveszély, stbstb..

Érdekes jelenség ez a mediterrán trópusi cikon. A hurrikánok és tájfunok fórumba írtam a Vince után, hogy ennyi erõvel a Földközi tengeren is kialakulhat(ilyesmire gondoltam, mint ez a 95-ös eset). Akkor még nem tudtam arról, hogy már tényleg meg is figyeltek hasonlót többször is:
Link -> utolsó kérdés

Bocs, a link helyesen:
Link

Nemcsak a klíma változik:
Link

Még csak annyi: szerintem korrekt és kifejezetten objektív a cikk, "hisztériavezérlés" nélkül.

Biztos többen láttátok már, azért belinkelem
Link

Link

itt lehet regisztrálni

Link

Link
Ha nem jön be akkor szóljatok, illetve regisztráljatok hozzá passwordot

LeviG, Snowhunter:

rákerestem a kérdéses napra, mert nagyon érdekes a fénykép. egy a Skiron model elõrejelzési technikájával foglalkozó oldalon konkétan említik az eseményt:

"The case of the subsynoptic vortex over the Mediterranean
A mesoscale sub-synoptic vortex with characteristics of a tropical storm has developed over the area between Italy and Greece, during the period from 14 to 18 January 1995. Satellite imagery revealed that this vortex was associated with spirally distributed bands and a clearly defined "eye". Ship reports and SSM/I retrieved winds showed the existence of strong surface winds around the vortex. Such type of phenomena are rather rare in the Mediterranean region. This vortex formed behind a pre-existing low-center which progressed from the maritime area west of Greece towards the east, while the vortex independently moved southwards during the next three days."

Link

a szöveghez nyomástérkép is kapcsolódik. eszerint 995 hPa volt a centrumban a nyomás. ez alacsonyabb ugyan, mint WetterZentrale Kartenarchive-jában szereplõ 1005 hPa, de még mindig túl magas egy trópusi ciklon középponti nyomásához képest.

mindenesetre nagyon érdekes jelenség volt, mert ez bizony tényleg egy trópusi ciklon "akart lenni".

Értem, mindenesetre az akkori analízisek egy 1005hPa-os nem túl acélos med.ciklont adtak arra a térségre.
Nyugi, maradjon csak ítt.

Snowhunter, nem mesterséges kép, direkt azért linkeltem a met-office honlapjáról. Nem tudtam, hogy volt ilyen, véletlenül olvastam egy pdf-ben róla.
Bõvebb infót, és képeket itt írnak:
Link
Mediterranean "Tropical Storms" cím alatt. Még a pályája is megvan.
Talán másik fórumba kellett volna ezt írnom, ha gondolod, tedd át.

LeviG:
Tudomásom szerint akkor nem túl acélos med.ciklon volt abban a térségben, azaz a kép szerintem mintha "mesterséges" lenne, ha mégis, biztos az idõpont ?
Általánosságban egyébként nem véletlenül tekintik a med.ciklonokat a hurrikánokkal egy lapon.

1995 Jan. 16:

Link

Az ilyen helyzetek elég hamar feledésbe merülnek. Vagy csak én nem hallottam róla sûrûn..

Fenyôk
Tollas Tibor

t
i
tû
levelû
csend kupolái
örök-
zöld fenyvesek
a hó
alól is reményt szikrázni
csak zengjetek!
Isten nélküli istállók mélyén
ti ôrzitek a szárnyatok alá menekült
Kisdedet.
Túl: arasznyi ágaitok szalmazsákokba rejtve,
ha ôrök
elkobozzák, rabok szabad szívében nyit tovább!
Némán is hirdessétek e gyûlölet-rengetegbe":
csak a
szeretet
tehet
csodát.

Még annyit,m hogy globálisan sem jobb a helyzet, az EU önmagában nem elég ahhoz, hogy itt drasztikusan visszaessen a kibocsátás... Átütõ eredmény pedig csak akkor lesz, ha robban az energiaválság bombája...

Harcinyul: nem, nem csak te látod ilyen sötéten a helyzetet... Ez a "magyar valóságshow"... Nem akarok politizálni, de sajnos itt megkerülhetetlen, ugyanis az egész egy politikai játszma, hiszen a biodízelbõl meg az energiafûbõl egyenlõre nem tudja a drága felsõvezetésünk lefölözni a hasznot! Undorító, grrr... Bocsánat!

Link

Na régen telek mentek igy el,hogy nyugati irányitás esetén itt tavasz volt bent az országban meg hó és hideg...
Éveken át volt igy....

A Montreali COP11 targyalasok eredmenyeirol olvasva egyre inkabb az az erzesem, hogy ott csak megegyeztek arrol, hogy egyszer majd beszelni fognak arrol, hogy megegyezzenek-e a kibocsatas-csokkentesrol.
Raadasul a Kyotoi jegyzokonyv folytatasi szandeka sem tul egyertelmu, ugy tunik, mintha beszelnenek valamirol, amivel kapcsolatban semmit sem akarnanak leszogezni igazan.
Hazai teruleten is furcsa, hogy ugyan volt biodizel kampany, epult is egy uzem, nem is olcson, de uzemelni csak nem akar, es a biodizel hivatalosan nem elfogadott uzemanyag (sot, buntetnek, ha novenyi eredetu olajat talalnak a tankban). Mas, megujulo forrasokbol szarmazo energia vagy energiahordozo eloallitasarol pedig meg ennyit sem hallani. Pedig volt valami az energiafurol, specialis akacfajtakrol, gyors novesel, suru ultethetoseggel, jo futoertekkel a szeneromuvek szenszuksegletenek legalabb reszbeni kivaltasara. Paksnak is csak tologatjak az uzemidejet, de a helyettesiteserol meg szo sincs, pedig nem latszik, mi massal lehetne kivaltani, ujabb, modernebb atomeromuvet epiteni pedig minimum egy evtized, es sok-sok penz.
Amig ennyire nem tortenik semmi konkretum, amig a csokkeno ipari tevekenyseg az egyetlen oka a kibocsatas-csokkenesnek, addig azt hiszem, semmit sem tettunk az eghajlatvaltozas legalabbis reszben kivalto okanak enyhitesere. Es amig egetjuk a szenet, olajat, gazt, addig gyulik a szendioxid a legkorben... Csak en latom ilyen soteten, vagy ezek a tenyek?

Hú, de rég olvastam ezt a fórumot, nincs sok idõm, most megteszem, közben a DVD-rõl szól a háttérben a Holnapután c. film, már láttam egy párszor, de olyan jó újra és újra megnézni, fõleg az "Éghajlatváltozás" fórum olvasása közben )

Cauchy akkor az idén csak január február van))

Az igazi mediciklonos havazásos idõ általában a január-február eleje. reménykedjünk, hogy idén kivételesen Karácsonykor is esni fog

Ez az idöjárás mediterrán cilon nélkül már nem is bír létezni)
Szinte mindegyik front csinál mediterrán ciklont...
Ugy amugy marha érdekes az idöjárásunk,nekem jobban teccik az atlanti frontok sorozatánál,azok kiszámithatóak,ezek nem....

Pinty meg cinke miatt jönnek, meg pacsirta miatt

Kb. egy hete pedig a TV2-n a híradóban volt, hogy az olaszok tömegesen fognak hazánkba vándorolni a felmelegedés és az elsivatagosodás miatt... )) És mindezt tényszerûen mutatták be, és szakembert is kérdeztek az ügyben.

újabb adalék a golf áramlat lassulásához : a mai népszabadság 19. oldala "jégkorszak köszönthet európára" - a cím tulzás

Azért nem szeretem a fórumot mert nincs idöm végigolvasni,pedig érdekes dolgokat irogattok....
Irgumburgum!!!

Ezek szerint, ha nem lenne besugárzás, akkor nem lenne globális légkörzés sem? Nem tudom, bizonyítani, ez csak érzésre mondom, hogy egy forgó vízgömbben keletkeznek csak a forgástól áramlások. Goondolkodom még ezen.

Cauchy: az óceáni áramlásokat a Föld forgása csak közvetetten hajtja, azzal, hogy a nagy szélrendszerek - mint a passzátszelek vagy a mérsékelt öv nyugati szelei - a felsõ pár száz méteres vízrétegben kiváltják a megfelelõ irányú vízáramlást. (Ill. a vízáramlás iránya épp a Föld forgása miatt el is hajlik a széliránytól - pl. ezért vált ki K-Ny irányú áramlatokat az ÉK-i ill. DK-i passzát.) Gondolj bele, hogy önmagában a forgástól a globális légkörzés sem jönne létre, ott is a sûrûségkülönbségnek (az Egyenlítõnél felszálló meleg levegõnek) kell elindítania az áramlást, amit azután már eltéríthet a Coriolis-erõ. Az óceánokat pedig alulról nem fûti semmi, ott csak a felszíni (klimatikus) hatások tudják létrehozni a sûrûségkülönbségeket, amik mozgásban tarthatják a rendszert...

Én még mindig nem tudom, hogy mekkora a szerepe a forgásból származó vízcirkulációnak a folyamatban.

nao: Lehet, hogy KP meg is valaszolta a kerdest, amikor emlitette a viz lenyegesen magasabb hokapacitasat. Az eszaki sarkvidek alatt nagyreszt viz van, a deli sarkvidek alatt pedig szarazfold. Azaz delen elsosorban a levego szallit hot, meg ha a kornyezo vizek felol is, eszakon viszont az aramlatok valtozasa sokkal hatarozottabban, sokkal kozvetlenebbol jelentkezik. Legalabbis ez is lehet magyarazat.

utólagos elnézést a terjedelemért (saccra nem tûnt ilyen soknak...), de sokban kiegészíti, magyarázza a KP által említetteket, nomeg kedvenc témám is (paleoklimatológia, jégkorszakok - atlanti térség idõjárása, észak-atlanti oszcilláció (NAO) - Golf áramlat stb), mert alapvetõen meghatározza a tél - általam olyan nagyon kedvelt - "zordságát" mifelénk

egy kérdésen gondolkodom, de nem találtam megoldást...
KP kérdésére gondolok: vajon miért a sarki térségekben jelentkezik legintenzívebben az amúgy globális melegedés?
csak tippelni tudok: szerintem a legérzékenyebb itt az éghajlat stabilitása, már kis behatás is nagyobb változást eredményez. ezt tapasztaljuk az elmúlt évtizedekben. persze lehet, hogy tévedek...

Ejha Nao, lehet inkább csak (az ismerõs) linkeket kellett volna, he-he !