Globális jelenségek
Hát igen, én is egyetértek azzal, amit Metforever /és még a többi "fejüketahomokbadugó" megfogalmazott. Az idõjárás korántsem egyszerû, a népi megfiygelések is sokszor elég szubjektívek. pl ha megkérdezik, jó idõ lesz-e a hét végén, akkor én mindig visszakérdezek, hogy mit is értenek jó idõn. Mert télen nekem egy hófúvásos viharos idõ, az jóidõ, vagy nyáron egy zivataros este is jóidõ, de aki kérdezi, az a jóidõ alatt egy napos, szélmentes, 25-29 fok közötti maximummal bíró napot szeretne.
Aki folyton a statisztikákat lesi, hogy éppen hol tart az aktuális frontszám meg a mediterrán ciklonok száma és az mennyire tér el az átlagostól, az igencsak becsapja magát, mert ez angyjából olyasmi, mint a NemzetiSportban megjelenõ lottószámfigyelõ, hogy mivel pl a 88-as számot hetek óta nem húzták ki, ezért a szerkesztõ leírja, hogy nagyobb a valószínûsége, hogy az fog kijönni. És ezt még el is hiszik. Pedig a lottószámok igen csak követik a matematika szabályait, és ugyanakkora eséllyel húzható bármikor ki bármelyik számkombináció. ennek ellenére van, hogy egy adott szám hónapokig nem jön elõ. Ennek oka, hogy a lehetõségek számához képes a meglévõ eseteink száma igen csekély, és nem tudunk ebbõl a ekvés esetbõl következtetni a jövendõ kombinációra. Ugyanígy, ha most 4 hónapig Egyetlen mediterrán ciklon sem alakul ki, attól még utána nyugodtan létrejöhet a következõ hónapban 5 is, és ezek után meg a rendes átlag visszaállása, még sincs semmiféle káosz, vagy rendellenesség, egyszerû valószínûségrõl beszélhetünk csak.
Ha úgymiond éghajlatváltozásra szeretnénk következtetni a megváltozásokból, aklkor elõször két dolgot kell lefixálni:
1. Mekkora idõtartam az,amikor egy jelenség megváltozását szignifikánsnak tekintjük _(azaz ha pl 1 évig nincs mediterrán ciklon és utána sem áll vissza a rend, akkor beszélhetünk róla stb..)
2. MI is a kiindulási alap, nem lehet-e az, hogy amihez viszonyítunk most, az pont nem a helyre jellemzõ átlag, hanem éppen valami kilengés, és éppen a mostani változással normalizálódik a helyzet (pl a a csapadék csökkenése a 90es szinthez képes, (vagy még elõbbihez képest)
Szerintem a legnagyobb baj, és hiba az adatmennyiség elégtelensége és az adatok nem egyenletes eloszlása és minõsége (fõleg a régebbi adatok)
Véleményem, hogy kell még legalább 3-400 (vagy 1000-2000 év rendes és rendszeres mérés ahhoz, hogy az éghajlati jóslás elérje az elégséges szintet
Aki folyton a statisztikákat lesi, hogy éppen hol tart az aktuális frontszám meg a mediterrán ciklonok száma és az mennyire tér el az átlagostól, az igencsak becsapja magát, mert ez angyjából olyasmi, mint a NemzetiSportban megjelenõ lottószámfigyelõ, hogy mivel pl a 88-as számot hetek óta nem húzták ki, ezért a szerkesztõ leírja, hogy nagyobb a valószínûsége, hogy az fog kijönni. És ezt még el is hiszik. Pedig a lottószámok igen csak követik a matematika szabályait, és ugyanakkora eséllyel húzható bármikor ki bármelyik számkombináció. ennek ellenére van, hogy egy adott szám hónapokig nem jön elõ. Ennek oka, hogy a lehetõségek számához képes a meglévõ eseteink száma igen csekély, és nem tudunk ebbõl a ekvés esetbõl következtetni a jövendõ kombinációra. Ugyanígy, ha most 4 hónapig Egyetlen mediterrán ciklon sem alakul ki, attól még utána nyugodtan létrejöhet a következõ hónapban 5 is, és ezek után meg a rendes átlag visszaállása, még sincs semmiféle káosz, vagy rendellenesség, egyszerû valószínûségrõl beszélhetünk csak.
Ha úgymiond éghajlatváltozásra szeretnénk következtetni a megváltozásokból, aklkor elõször két dolgot kell lefixálni:
1. Mekkora idõtartam az,amikor egy jelenség megváltozását szignifikánsnak tekintjük _(azaz ha pl 1 évig nincs mediterrán ciklon és utána sem áll vissza a rend, akkor beszélhetünk róla stb..)
2. MI is a kiindulási alap, nem lehet-e az, hogy amihez viszonyítunk most, az pont nem a helyre jellemzõ átlag, hanem éppen valami kilengés, és éppen a mostani változással normalizálódik a helyzet (pl a a csapadék csökkenése a 90es szinthez képes, (vagy még elõbbihez képest)
Szerintem a legnagyobb baj, és hiba az adatmennyiség elégtelensége és az adatok nem egyenletes eloszlása és minõsége (fõleg a régebbi adatok)
Véleményem, hogy kell még legalább 3-400 (vagy 1000-2000 év rendes és rendszeres mérés ahhoz, hogy az éghajlati jóslás elérje az elégséges szintet
Cauchy-Pitom: Tisztában vagyok vele, hogy egy felénkhúzódó magassági hidegörvény volt az ok, ám magassági ciklon elnevezést még nem hallottam, he-he !
Egyébként met4ever írásával nagyon hajazó véleményem volt-van nekem is, az írásom is hasonlót próbált Floo-nak sugallni, több-kevesebb sikerrel, he-he !
Egyébként met4ever írásával nagyon hajazó véleményem volt-van nekem is, az írásom is hasonlót próbált Floo-nak sugallni, több-kevesebb sikerrel, he-he !
Snowhunter: úgy gondolom, helytálló a magassági cikon elnevezés! Ez az általad saját ciklonként emlegetett, bõséges csapadékot hozó idõjárási rendszer tipikus példája volt annak, ahogy felülrõl születik meg egy ciklon... A magassági térképeken gyönyörûen látszott, hogy fent már igazi ciklonáris képzõdmény alakult ki, míg a talajon ebbõl még mit sem érzékeltünk...
Met4ever: tökéletesen szavakba öntötted azt, amit nekem nem sikerült Floonak elmagyaráznom!
) köszönöm)
Amúgy "nagyon érdekes", hogy ha jön 1 viszonylag komolyabb, extremitásba hajló idõjárási esemény, rögtön megkondulnak a vészharangok, és minden a globális klímaváltozás terhét nehezíti... Holott extremitások mindig is voltak, lásd a már emlegetett Réthly-könyv megbízható adatait... Nem tudom, a sajtó és sokan miként reagálnának arra, ha júniusban hó esne síkvidéken, vagy ha decemberben virágba borulnának a gyümölcsfák, pedig erre a múltban (kis jégkorszak) is volt számos példa könyv szerint!
Sõt a viking kor enyhébb éghajlata után, az 1300-as évek elején pár évtized alatt lényegesen hûvösebbre fordult a klíma (kis jégkorszak), ami gyökeres változásokat hozott az európai történelembe is (Pl. százéves háború)... egyelõre ekkora kilengésrõl nem beszélhetünk, de az tény, hogy az 1950-es, 60-as évek hûvösebb globális átlaghõmérsékletét most melegebb periódus váltotta fel, de hogy ez önmagában mennyivel növelte az extrém idõjárási események számát, azt objektíven megítélni nem lehet, mert azóta igencsak sokat fejlõdtek a megfigyelési módszerek, nagyobb lett a globális meteorológiai adatbázis, lényegesen több adat kerül feldolgozásra most, mint akkortájt!
Met4ever: tökéletesen szavakba öntötted azt, amit nekem nem sikerült Floonak elmagyaráznom!
) köszönöm)Amúgy "nagyon érdekes", hogy ha jön 1 viszonylag komolyabb, extremitásba hajló idõjárási esemény, rögtön megkondulnak a vészharangok, és minden a globális klímaváltozás terhét nehezíti... Holott extremitások mindig is voltak, lásd a már emlegetett Réthly-könyv megbízható adatait... Nem tudom, a sajtó és sokan miként reagálnának arra, ha júniusban hó esne síkvidéken, vagy ha decemberben virágba borulnának a gyümölcsfák, pedig erre a múltban (kis jégkorszak) is volt számos példa könyv szerint!
Sõt a viking kor enyhébb éghajlata után, az 1300-as évek elején pár évtized alatt lényegesen hûvösebbre fordult a klíma (kis jégkorszak), ami gyökeres változásokat hozott az európai történelembe is (Pl. százéves háború)... egyelõre ekkora kilengésrõl nem beszélhetünk, de az tény, hogy az 1950-es, 60-as évek hûvösebb globális átlaghõmérsékletét most melegebb periódus váltotta fel, de hogy ez önmagában mennyivel növelte az extrém idõjárási események számát, azt objektíven megítélni nem lehet, mert azóta igencsak sokat fejlõdtek a megfigyelési módszerek, nagyobb lett a globális meteorológiai adatbázis, lényegesen több adat kerül feldolgozásra most, mint akkortájt!
Igen: 1998 itt is csökkent a havi csapadékok átlaga, viszont szerintem ez azzal áll összefüggésben,. hogy elõtte - fõleg 92-95 ig kiugróan magas havi szummák (240-260mm) is voltak, nem is egy hónap alkalmával (június-július-október)
Snowhunter: a magassági ciklon kifejezést én használtam: utalva arra, hogy talajon az izobárszerkezet nem mutatott mély ciklont, viszont a 850-es, még inkább az 500-as térképen igen határozott ciklonális felépítése volt.
Ez egy magassági hidegcsepphez tartozott illetve a kettõ szoros összefüggésben állt egymással
Ez egy magassági hidegcsepphez tartozott illetve a kettõ szoros összefüggésben állt egymással
Snowhunter, Nao: hétfõn, az egyetemen megpróbálkozom a szkenneléssel - meglátjuk, mekkorák lesznek a fájlok...
Nao: Hozhat, mint minden hosszabb kánikulai idõszak hozhat napi hõmérsékleti rekordokat (az abszolút 41,8°C-os Békéscsabaira pusztán ránézésre sok esély nincs), szépen eloszolva szerepelnek az évek ezügyben.
Ezügyben tendencia nélkül mondhatom ezt, a napi rekorokban a mostani évig elég jól szerepelnek a 30-50-es évek, az estleges mediterranizálódást egy-két melegrekordba még nem kell keresni, a csapadék-hõmérsékleti viszony együttes (további) többévi alakulása adhatja meg a választ, még jó, hogy az idén kitüntetett figyelemmel igyekszik a Június "medárdként" viselkedni, he-he !
Az sanszos, hogy az 1999-re hajazó ritka meleg-csapadékos nyárra van esély, pusztán az eddigi alakulás és a talaj felsõ rétegeinek átlagos jó vízellátottsága erre utal.
Ezügyben tendencia nélkül mondhatom ezt, a napi rekorokban a mostani évig elég jól szerepelnek a 30-50-es évek, az estleges mediterranizálódást egy-két melegrekordba még nem kell keresni, a csapadék-hõmérsékleti viszony együttes (további) többévi alakulása adhatja meg a választ, még jó, hogy az idén kitüntetett figyelemmel igyekszik a Június "medárdként" viselkedni, he-he !
Az sanszos, hogy az 1999-re hajazó ritka meleg-csapadékos nyárra van esély, pusztán az eddigi alakulás és a talaj felsõ rétegeinek átlagos jó vízellátottsága erre utal.
Snowhunter:
az világos, hogy nyáron meleg van. én kifejezetten globális felmelegedés szempontból írtam, amit írtam (különben a "hosszútávú esélylatolgatások" topicban lenne a helye). pusztán csak arra céloztam, hogy egy tartós jóidõ vajon hoz-e melegrekordot, vagy ami még inkább megerõsítené a melegedõ trendet, többet is.
F1-et magam sem komálom, sõt kerülöm de való igaz, mindig jó idõ volt (60 fokos, gumiszaggató aszfalttal ) de érdekes, hogy akkor is, nálunk szinte mindig!, lehet ellenirányú szélsõség. 2002-ben augusztus elején úszott el Prága könyvtára egy hasonló közép-európai ciklontól. árvíz volt a Dunán is.
na, ezért élnek meg nyáron is a krétai utakat kínáló utazási irodák, mert az "igazi" mediterrán térségben ilyen idõ éghajlatilag kizárt.
az világos, hogy nyáron meleg van. én kifejezetten globális felmelegedés szempontból írtam, amit írtam (különben a "hosszútávú esélylatolgatások" topicban lenne a helye). pusztán csak arra céloztam, hogy egy tartós jóidõ vajon hoz-e melegrekordot, vagy ami még inkább megerõsítené a melegedõ trendet, többet is.
F1-et magam sem komálom, sõt kerülöm
de való igaz, mindig jó idõ volt (60 fokos, gumiszaggató aszfalttal ) de érdekes, hogy akkor is, nálunk szinte mindig!, lehet ellenirányú szélsõség. 2002-ben augusztus elején úszott el Prága könyvtára egy hasonló közép-európai ciklontól. árvíz volt a Dunán is.na, ezért élnek meg nyáron is a krétai utakat kínáló utazási irodák, mert az "igazi" mediterrán térségben ilyen idõ éghajlatilag kizárt.
Eme nyári kánukulának a vízparton nyaralók legnagyobb örömére pont szabadságoltatásokra van a legnagyobb érkezési esélye, statisztikailag pl. az Augusztus 4-20 közötti idõszak a legnaposabb.
Egy apró példa rá: Az 1986 óta megrendezett forma1-es futamok közül hány volt esõs, segítek, egy sem (itt szögezem le, nem vagyok autósfan), he-he !
Egy apró példa rá: Az 1986 óta megrendezett forma1-es futamok közül hány volt esõs, segítek, egy sem (itt szögezem le, nem vagyok autósfan), he-he !
Csatlakoznék Usrinhoz, a Floo által felsorolt népi regulák valahogy úgy alakultak ki, ahogy írta. A lényeg abban van, hogy több alkalommal így alakult az idõjárás (persze nem pontos dátumhoz kötõdve, csak tendenciájában) ahhoz, hogy ez feltûnjön, de közel sem mindig, már akkor sem.
Így nem célszerû azzal jönni, hogy bezzeg akkor mindig így volt, most meg nem, hisz akkor sem alakult mindig ilyenformán az idõjárás, a felsoroltakkal épp ellentétes idõjárású évek is voltak. Magyarán szólva nem egyszerüsíthetõ le ennyire hazánk idõjárása, bármennyire is szeretnénk... (gyakori tendencia, hogy egy bonyolult folyamatot leegyszerüsítve szeretnénk leírni, de sztem ne tegyük, ha objektív képet szeretnénk róla kapni).
Változás a korábbi évekhez képest mindenképp lehet, de nem oly módon, hogy "korábban minden szabályszerû rendben folyt, most meg káosz van", azaz azt, amihez viszonyítunk is objektíven kéne látnunk...szerintem.
Így nem célszerû azzal jönni, hogy bezzeg akkor mindig így volt, most meg nem, hisz akkor sem alakult mindig ilyenformán az idõjárás, a felsoroltakkal épp ellentétes idõjárású évek is voltak. Magyarán szólva nem egyszerüsíthetõ le ennyire hazánk idõjárása, bármennyire is szeretnénk... (gyakori tendencia, hogy egy bonyolult folyamatot leegyszerüsítve szeretnénk leírni, de sztem ne tegyük, ha objektív képet szeretnénk róla kapni).
Változás a korábbi évekhez képest mindenképp lehet, de nem oly módon, hogy "korábban minden szabályszerû rendben folyt, most meg káosz van", azaz azt, amihez viszonyítunk is objektíven kéne látnunk...szerintem.
Usrin: Nem tudom szkennelve mennyit kóstál az adatgyûtmemény, ha 1MB körüli, elküldheted a levélcímemre (metal/pont/yoz/kukac/axelero/pont/hu)m és akkor nem kell cipekedned.
Nao: Július-Augusztus Medárd nélkül is hajlamos tartós kánikulai idõjárási helyzet kialakulására (azori anticiklon), alig van olyan év, hogy ne jöjjön be.
Nao: Július-Augusztus Medárd nélkül is hajlamos tartós kánikulai idõjárási helyzet kialakulására (azori anticiklon), alig van olyan év, hogy ne jöjjön be.
Usrin: kérlek, ha tényleg megvannak az adatsorok szkennelt verzióban, akkor küldd el nekem a rezedak(kukac)freemail(pont)hu címre. elõre köszönöm.
az éghajlatváltozáshoz kapcsolódva: a mostani "pannon" ciklon hidegrekordja szélsõség, leadott csapadéka még az se. viszont - ha igaz Floo regulagyûjteménye, márpedig az az - akkor erõs Medárd után tartós kánikula szokott jönni. ez esetleg újabb (és a lényeg az lenne, hogy az átlagosnál több) melegrekordot tartogathat. majd meglátjuk.
az éghajlatváltozáshoz kapcsolódva: a mostani "pannon" ciklon hidegrekordja szélsõség, leadott csapadéka még az se. viszont - ha igaz Floo regulagyûjteménye, márpedig az az - akkor erõs Medárd után tartós kánikula szokott jönni. ez esetleg újabb (és a lényeg az lenne, hogy az átlagosnál több) melegrekordot tartogathat. majd meglátjuk.
Megköszönném Usrin, ahogy látom mindketten megyünk Paloznakra, ott majd köszönettel átvenném.
Snowhunter: ha szükséged van rá, szkennelve v. fénymásolva szívesen elküldöm ezeket a táblázatokat (persze ez nemcsak Snowhunterre vonatkozik :-)).
Floo: így végigolvasva túlzó általánosításnak látom, ahogy leírtad a "régi" klímát... bizony, akkor is nagy különbségek voltak az egymást követõ évek között, az óceáni frontok sem ismerték a naptárt, és nem tudták, hogy nekik április 1-jétõl kell jönniük. :-)
Ha egy átlag T-görbére ránézel, valóban látod pl. a melegedést március 18-20 körül (Sándor-József-Benedek), de ez alig 1-2°C-os ugrásként jelentkezik. Viszont ha minden évben 1-2°C-os melegedés jönne ilyentájt, azt észre sem vennénk, és nem vált volna közmondásossá. A görbe inkább úgy alakult ki, hogy 3-4 évente hirtelen, nagy melegedés történik, máskor pedig semmi... A többi "jellegzetes" dátumról szerintem ugyanez mondható el.
Ha egy átlag T-görbére ránézel, valóban látod pl. a melegedést március 18-20 körül (Sándor-József-Benedek), de ez alig 1-2°C-os ugrásként jelentkezik. Viszont ha minden évben 1-2°C-os melegedés jönne ilyentájt, azt észre sem vennénk, és nem vált volna közmondásossá. A görbe inkább úgy alakult ki, hogy 3-4 évente hirtelen, nagy melegedés történik, máskor pedig semmi... A többi "jellegzetes" dátumról szerintem ugyanez mondható el.
Snowhunter: 1816 volt a leghidegebb nyár abban az évtizedben, bár 1815 sem sokkal maradt el tõle (június 20,8°C, július: 19,8°C, augusztus: 19,6°C). 1814 már átlagosnak tûnik. A mérések kezdete (1781) óta az 1913-as nyár a "rekorder": június 19,1°C, július 18,4°C, augusztus 18,7°C.
Az adatokat nem neten nézem, hanem Varga-Haszonits Zoltán Agrometeorológia c. könyvének (1977) táblázataiból. Ezekben Bp. havi napfénytartam-, csapadék- és átlag T-adatai szerepelnek, a mérések kezdetétõl 1970-ig. (Havi átlagok pedig elég sok településrõl vannak, de ezek szerintem Mo. éghajlati atlaszából származnak.)
Az adatokat nem neten nézem, hanem Varga-Haszonits Zoltán Agrometeorológia c. könyvének (1977) táblázataiból. Ezekben Bp. havi napfénytartam-, csapadék- és átlag T-adatai szerepelnek, a mérések kezdetétõl 1970-ig. (Havi átlagok pedig elég sok településrõl vannak, de ezek szerintem Mo. éghajlati atlaszából származnak.)
Snowhunter!
Hangúlyozom,én és a média köszönõ viszonyban sem vagyunk,rühellem a médiát,õk mindenféle alap nélkül nyomják a hülyeséget,tehát amit õk csinálnak az kicsit más...
Ok hagyjuk a témát késõbbre,bár meglepõ hogy a téma senkit sem érdekel,pedig az ilyen viták nagyon tudják fejleszteni a tudást...de senki nem ir be a témáról....ez szomorú....
Hangúlyozom,én és a média köszönõ viszonyban sem vagyunk,rühellem a médiát,õk mindenféle alap nélkül nyomják a hülyeséget,tehát amit õk csinálnak az kicsit más...
Ok hagyjuk a témát késõbbre,bár meglepõ hogy a téma senkit sem érdekel,pedig az ilyen viták nagyon tudják fejleszteni a tudást...de senki nem ir be a témáról....ez szomorú....
Hát igen Usrin, a XiX.sz. is már a bulvársajtó korszaka volt, he-he ?
Bár lehet, hohy nem jól emlékszem a dátumra, hisz fejbõl írtam, nézd már meg légyszíves 1814-15-öt is.
Egy kérdésem lenne, a neten honnan tudsz rákeresni erre ?
Éredekelne, nem is kicsit, elõre is köszi a választ.
Bár lehet, hohy nem jól emlékszem a dátumra, hisz fejbõl írtam, nézd már meg légyszíves 1814-15-öt is.
Egy kérdésem lenne, a neten honnan tudsz rákeresni erre ?
Éredekelne, nem is kicsit, elõre is köszi a választ.
A Réthly-könyvet én is nagyon sokra becsülöm (habár még inkább csak lapozgatni volt alkalmam), tényleg segít megállapítani, mi mennyire számít rendkívülinek a Kárpát-medencében, de... Néhány idézetet látva erõsödik a gyanúm, hogy "média-effektus" már évszázadok óta létezik, azaz a normálistól eltérõ eseményeket a leíróik mindig szeretik felnagyítani. Most a "nyár nélküli 1816-os év" szúrt szemet - ki is kerestem Bp. havi középhõmérsékleteinek adatsorából. Az értékek: június 20,1°C, július 19,7°C, augusztus 19,3°C. Jócskán hûvösebb az átlagnál, de azért "nyár nélküli" évnek nevezni - elnézést, de olyan, mintha a Blikk írta volna. :-)
Rendben Floo, eszem ágában nincs állandóan letromfolni, csupán a magassági ciklon nagyon megmosolyogtatott, he-he (a mediterrán jellegû is, maradjunk a 13-asnál, hisz a saját ciklonok nagy része D felõl mélyül ki) !
A túlbonyolítás arra szúlt, hogy nem kell annyira bizonygatni kétes bizonyítékokkal, hogy kilengett az utolsó 20 évben a helyi klímánk, ezzel egyet értünk, csupán a viszonyítás kérdése az, ami továbbra nyitott kapukat talál, mihez képest ?
Egyetértünk, hogy mediterrán hatások lopakodnak a Kárpát-medencébe (a rendkívüli eseményekszámának növekedését generálva, fõleg a nyári évszakban), bár még nem lehet tudni, hogy ez belefér-e a természetes ingadozás mértékébe, a Réthly-kiadványokat pont azért ajánlom, mert mutatja a medencénk éghajlati "küszöbjeit", a viszonyítás nehéz talajához támpontot adva.
Szóval nagyjából egyet értünk, ám feleslegesnek érzem állandóan bizonygatni, hogy itt valami nagyon elromlott, ha el is romlott, nem annyira, amennyi energia idõnként belefektetõdik, arra ott van a média.
Ám akceptálom álláspontod, szerintem ne is vitázzunk ezen, a továbbiakat majd a balatoni talin, te õszilével (még mindig non-alkoholic ?), én sörrel a kezembe, he-he !
A túlbonyolítás arra szúlt, hogy nem kell annyira bizonygatni kétes bizonyítékokkal, hogy kilengett az utolsó 20 évben a helyi klímánk, ezzel egyet értünk, csupán a viszonyítás kérdése az, ami továbbra nyitott kapukat talál, mihez képest ?
Egyetértünk, hogy mediterrán hatások lopakodnak a Kárpát-medencébe (a rendkívüli eseményekszámának növekedését generálva, fõleg a nyári évszakban), bár még nem lehet tudni, hogy ez belefér-e a természetes ingadozás mértékébe, a Réthly-kiadványokat pont azért ajánlom, mert mutatja a medencénk éghajlati "küszöbjeit", a viszonyítás nehéz talajához támpontot adva.
Szóval nagyjából egyet értünk, ám feleslegesnek érzem állandóan bizonygatni, hogy itt valami nagyon elromlott, ha el is romlott, nem annyira, amennyi energia idõnként belefektetõdik, arra ott van a média.
Ám akceptálom álláspontod, szerintem ne is vitázzunk ezen, a továbbiakat majd a balatoni talin, te õszilével (még mindig non-alkoholic ?), én sörrel a kezembe, he-he !
Vissy Károly veszprémi elõadásán szó volt az éghajlatváltozásról. Ha lesz idõm, begépelem a mondandóját.
Snowhunter irtam asszem hogy mediterrán JELLEGÛ ciklon,gondoltam hogy beletrafálsz))))
Jó akkor sekély ciklon)
A lényeg nem azon van,túlbonyolitom???
Hát nem én bonyolitok ,hanem az idõjárás....
))))Jó akkor sekély ciklon
)A lényeg nem azon van,túlbonyolitom???
Hát nem én bonyolitok ,hanem az idõjárás....
A Réthly könyveket én is ajánlom mindenkinek, leginkább a szenzációra éhes médiának !
Nekem és még rajtam kívül egy-két embernek feltûnt, hogy olyan 1998-tól megváltozott a csapijárás. Véleményem szerint határozott csapadékcsökkenés van fõleg Szombathely és Sopron környékén, de ezt nem csak azért mondom, mert ebbõl a csapiból kimaradtunk, hanem a megfigyeléseimre alapozva. Az utolsó átlag feletti csapadék 1996.-ban esett ,de lehet, hogy rosszul emlékszem ,viszont akkor brutális csapik voltak. A 2000-es évekre volt /vagy nem is volt?/ jellemzõ az, hogy rendszeresen kimaradtunk a nagy havazásokból /kivétel 2003.10.23 és az idei télutó/ valamint a nagy esõzésekbõl. Szerintem csökkent a zivatarok száma is, de ezt kizárólag Sopronra értem. Na, meg a hidegfrontok, amelyek nyugat-északnyugatról jönnek rendszerint már jóval a front elõtt átfordul a szél, lehûl a levegõ és nemegyszer 10 fokos lehûlés pár csepp esõvel jár. A nagy szél az mindig megvan front elõtt és front után egyaránt. Rengeteg adattal tudnám ezt alátámasztani ,de így is hosszú volt, meg akit érdekel írjon a [email protected] vagy az [email protected] címemre. A met.hu-s címemen holnap egész nap elérhetõ vagyok.
Természetesen nem azt akarom ezzel mondani, hoyg most sivatagosodik a Ny-Dunántúl, ez belefér egy természetes ingadozásba !
Nekem és még rajtam kívül egy-két embernek feltûnt, hogy olyan 1998-tól megváltozott a csapijárás. Véleményem szerint határozott csapadékcsökkenés van fõleg Szombathely és Sopron környékén, de ezt nem csak azért mondom, mert ebbõl a csapiból kimaradtunk, hanem a megfigyeléseimre alapozva. Az utolsó átlag feletti csapadék 1996.-ban esett ,de lehet, hogy rosszul emlékszem ,viszont akkor brutális csapik voltak. A 2000-es évekre volt /vagy nem is volt?/ jellemzõ az, hogy rendszeresen kimaradtunk a nagy havazásokból /kivétel 2003.10.23 és az idei télutó/ valamint a nagy esõzésekbõl. Szerintem csökkent a zivatarok száma is, de ezt kizárólag Sopronra értem. Na, meg a hidegfrontok, amelyek nyugat-északnyugatról jönnek rendszerint már jóval a front elõtt átfordul a szél, lehûl a levegõ és nemegyszer 10 fokos lehûlés pár csepp esõvel jár. A nagy szél az mindig megvan front elõtt és front után egyaránt. Rengeteg adattal tudnám ezt alátámasztani ,de így is hosszú volt, meg akit érdekel írjon a [email protected] vagy az [email protected] címemre. A met.hu-s címemen holnap egész nap elérhetõ vagyok.
Természetesen nem azt akarom ezzel mondani, hoyg most sivatagosodik a Ny-Dunántúl, ez belefér egy természetes ingadozásba !
Floo: Akkor hellyel-közzel elbeszélünk egymás mellett.
Viszont te már túlbonyolítod a helyzetet, már miért ne alakulhatna ki Júniusban mediterrán ciklon (ez nem is az, hisz se nem 3 ill. 6, henem Péczely 13, azaz saját ciklon a neve), jah, ez nem magassági, hanem sekély ciklon volt, he-he ...
Mégegyszer mondom, a medárdi idõjárás több összetevõbõl áll ösze, ld. a tegnapi írásom.
Befejezem, mennem kell dolgozni.
Viszont te már túlbonyolítod a helyzetet, már miért ne alakulhatna ki Júniusban mediterrán ciklon (ez nem is az, hisz se nem 3 ill. 6, henem Péczely 13, azaz saját ciklon a neve), jah, ez nem magassági, hanem sekély ciklon volt, he-he ...
Mégegyszer mondom, a medárdi idõjárás több összetevõbõl áll ösze, ld. a tegnapi írásom.
Befejezem, mennem kell dolgozni.
Snowhunter!
Én ugyanugy utálom a médiát,és majd szétrobbanok a dühtõl amikor hülyeségeket beszélnek(lásd a multkori "havazás"),egyáltalán nem a média seggét nyalom,csak azt gondolom és irom le amit látok és érzékelek...éppen ez az hogy nem dugom homokba a fejem...
Itt van ez a ciklon...ÉNY-ról jött egy brutális hidegfront,ez kialakitott egy magassági hidegcsepp által egy magassági ciklont(remélem jól irtam)...csakhogy júniusban egymás követõ frontoknak kéne lennie,tehát ennek a mediterrán jellegû ciklonnak,ami keletrõl visszaforogva fél Európa idöjárását meghatározza,nem szabadott volna kialakulni(a Nyugat-Európában lévö anticiklon blokkoló hatása miatt),mert a követezõ frontnak érkeznie kellett volna,ami kisöpri ezt a dögöt innen...
Orfûn 6 fok volt a T max tegnap...ugyanannyi mint amikor februárban -23 fok volt hajnalban és az azt követõ délben is +6 fok volt...
És ha ez egy egyedi eset lenne azt mondom jólvan...
De ezekbõl a rendszertelen dolgokból áll össze évek óta az egész,mult éven hüvös nyár volt,elõtte kánikulás nyár...
Nem értem csak én látom ezek szerint ugy hogy ez nem normális...komolyan nem értem,mit nem lehet ezen látni,nekem ez olyan egyértelmü....tények vannak,csak ugy gondolom ez már lélektan is,hogy ez hogy dolgozzuk fel,mert van aki megriad jesszusom változás van,akkor inkább keresek ellenpéldákat,mert félek a változástól....
Azt írod megváltozott az idöjárás és kiszámithatatlanabb lett...
Akkor miröl beszélünk???
Én is ezt mondom...
Ami régen volt tipikus klima,már nem létezik vagy csak nyomokban lehet ráismerni...ahhoz hogy a Földön élet lehessen,állandóságra volt szükség,ez látszik abban amit leirtam korábban,az az évszakos rend,ami régen volt...
Most semmi sem olyan...
Az igaz hogy a trend nem egyirányú,nem hül vagy melexik,nem esõs vagy szárazabb,hanem erre kileng arra kileng kész...
Régen is volt kilengés,volt egy napkitörés,oszt lett egy hüvösebb nyár,de utána visszaállt a régi módi...
Nincsenek olyan nagy kilengések,mint régen 10 évente(vagy lehet volt 2 év egymás után anomáliákban gazdagabb,viszont utána 15 évig semmi kilengés),mert az kicsit már morbid lenne,hanem sürübben vannak kilengések,de ezek is jól érzékelhetõek....
Hogy mitõl vannak most a kilengések azt nem tudom,de van,és én nem azt mondom hogy holnap evakuáljuk a Földet,hanem vegyük észre,vátozott az idöjárásunk...
Én ugyanugy utálom a médiát,és majd szétrobbanok a dühtõl amikor hülyeségeket beszélnek(lásd a multkori "havazás"),egyáltalán nem a média seggét nyalom,csak azt gondolom és irom le amit látok és érzékelek...éppen ez az hogy nem dugom homokba a fejem...
Itt van ez a ciklon...ÉNY-ról jött egy brutális hidegfront,ez kialakitott egy magassági hidegcsepp által egy magassági ciklont(remélem jól irtam)...csakhogy júniusban egymás követõ frontoknak kéne lennie,tehát ennek a mediterrán jellegû ciklonnak,ami keletrõl visszaforogva fél Európa idöjárását meghatározza,nem szabadott volna kialakulni(a Nyugat-Európában lévö anticiklon blokkoló hatása miatt),mert a követezõ frontnak érkeznie kellett volna,ami kisöpri ezt a dögöt innen...
Orfûn 6 fok volt a T max tegnap...ugyanannyi mint amikor februárban -23 fok volt hajnalban és az azt követõ délben is +6 fok volt...
És ha ez egy egyedi eset lenne azt mondom jólvan...
De ezekbõl a rendszertelen dolgokból áll össze évek óta az egész,mult éven hüvös nyár volt,elõtte kánikulás nyár...
Nem értem csak én látom ezek szerint ugy hogy ez nem normális...komolyan nem értem,mit nem lehet ezen látni,nekem ez olyan egyértelmü....tények vannak,csak ugy gondolom ez már lélektan is,hogy ez hogy dolgozzuk fel,mert van aki megriad jesszusom változás van,akkor inkább keresek ellenpéldákat,mert félek a változástól....
Azt írod megváltozott az idöjárás és kiszámithatatlanabb lett...
Akkor miröl beszélünk???
Én is ezt mondom...
Ami régen volt tipikus klima,már nem létezik vagy csak nyomokban lehet ráismerni...ahhoz hogy a Földön élet lehessen,állandóságra volt szükség,ez látszik abban amit leirtam korábban,az az évszakos rend,ami régen volt...
Most semmi sem olyan...
Az igaz hogy a trend nem egyirányú,nem hül vagy melexik,nem esõs vagy szárazabb,hanem erre kileng arra kileng kész...
Régen is volt kilengés,volt egy napkitörés,oszt lett egy hüvösebb nyár,de utána visszaállt a régi módi...
Nincsenek olyan nagy kilengések,mint régen 10 évente(vagy lehet volt 2 év egymás után anomáliákban gazdagabb,viszont utána 15 évig semmi kilengés),mert az kicsit már morbid lenne,hanem sürübben vannak kilengések,de ezek is jól érzékelhetõek....
Hogy mitõl vannak most a kilengések azt nem tudom,de van,és én nem azt mondom hogy holnap evakuáljuk a Földet,hanem vegyük észre,vátozott az idöjárásunk...
Snowhunter!
O.K.
a címem [email protected]
Jelenleg két automata met. állomást is tesztelünk, használunk (Lufft HP-100 és Boreas).
Üdv.
O.K.
a címem [email protected]
Jelenleg két automata met. állomást is tesztelünk, használunk (Lufft HP-100 és Boreas).
Üdv.
Floo: Azzal egyet lehet érteni, hogy kiszámíthatatlanabb lett idõjárásunk, ez nem is vita tárgya, csupán a lereagálásának a mikéntje az (hisz ha annyira változott volna vészesre a helyzet, ahogy beállítódik néha, alig lenne ép falu), ami zavaró, itt lép képbe Harcinyúl (igen, most jól írtad, he-he) helyes írása, hisz a rendkívül siralmas médiapolitika "áldásos tevékenysége" folytán el lehetett (még most is) a múltban bagatellizálni a kérdést, erre nagyon jó példa az usa, a mostani hír nem egetrengetõ, rég óta tudott, hogy az "olajlobby" befészkelte magát (nem egy-két éve..., bush-t megvezetni pedig nem nagy siker ...) a legfelsõbb körökbe, a szenátustól a minisztériumokon át a fehér házig.
Ha másképp nem, nekünk kellene az ellenpont lenni, hamár a szakma "elfelejti" a témát, felelõsen kialakítva egy konszenzusos álláspontot, a megfelelõ rugalmassággal, egy kis komolyságot belevinni a témába a média agyatlan tevékenyégével szemben (nem elbagatellizálni, de nem is "túlmédiázni").
A potenciál meg van bennünk, hisz az utóbbi hetekben nagyon intenzívvé vált a téma forgalma.
Ha ennyire nem is komolyan kezelve a dolgot legalább egy kicsi objektív és komoly hangvétellel hozzáállva nem ártanánk annyira metnet pozitív megítélésének, hisz bizony figyelnek minket, oda a hitelesség, ha a médiában hallott agyatlan frázisok látszódnak újra és újra.
Hiszen a "homokba dugom a fejem-effektus" legalább annyira káros, mint a médiavezérelte hisztérikus hangnem, ismétlem önmagam, ide elkél az arany-középút elve", hogy nehogy "ne lássuk fától az erdõt".
Ha másképp nem, nekünk kellene az ellenpont lenni, hamár a szakma "elfelejti" a témát, felelõsen kialakítva egy konszenzusos álláspontot, a megfelelõ rugalmassággal, egy kis komolyságot belevinni a témába a média agyatlan tevékenyégével szemben (nem elbagatellizálni, de nem is "túlmédiázni").
A potenciál meg van bennünk, hisz az utóbbi hetekben nagyon intenzívvé vált a téma forgalma.
Ha ennyire nem is komolyan kezelve a dolgot legalább egy kicsi objektív és komoly hangvétellel hozzáállva nem ártanánk annyira metnet pozitív megítélésének, hisz bizony figyelnek minket, oda a hitelesség, ha a médiában hallott agyatlan frázisok látszódnak újra és újra.
Hiszen a "homokba dugom a fejem-effektus" legalább annyira káros, mint a médiavezérelte hisztérikus hangnem, ismétlem önmagam, ide elkél az arany-középút elve", hogy nehogy "ne lássuk fától az erdõt".
Snowhunter: (remelem, most jol irtam ) Azert az irasodban 200 ev szelsosegeit kell felhoznod ahhoz, hogy az utobbi 5-10 ev - mondjuk igy - szokatlan idojarasi jelensegeinel durvabb peldat talalj. Epp ez a gond mostanaban: A tendencia riaszto, de ha az errol szolo tudositasok hiszterikusak, es valotlan dolgokat allitanak, feleslegesen szelsoseges frazisokkal, akkor csak nevetsegesse teszik az egesz temat. Igy a magasabban kvalifikalt szakemberek konnyeden felresoporhetik a klima megvaltozasanak kerdeset, kulonos tekintettel az emberi beavatkozas hatasaira. (Epp tegnap olvastam egy cikket arrol, hogy Bush-t Philip Cooney, aki a feher haz kornyezetvedelni tanacsanak elen all, klimakerdesekben alaposan felrevezette, manipulalva a jelenteseket. Ez az ember az American Petroleum Institute megbizottjakent lobbizott, mielott a feher hazba kerult... forras: Metro, ott pedig az MTI-re hivatkoznak, a cikkbol csak lenyegileg ideztem, nem szo szerint)
) Azert az irasodban 200 ev szelsosegeit kell felhoznod ahhoz, hogy az utobbi 5-10 ev - mondjuk igy - szokatlan idojarasi jelensegeinel durvabb peldat talalj. Epp ez a gond mostanaban: A tendencia riaszto, de ha az errol szolo tudositasok hiszterikusak, es valotlan dolgokat allitanak, feleslegesen szelsoseges frazisokkal, akkor csak nevetsegesse teszik az egesz temat. Igy a magasabban kvalifikalt szakemberek konnyeden felresoporhetik a klima megvaltozasanak kerdeset, kulonos tekintettel az emberi beavatkozas hatasaira. (Epp tegnap olvastam egy cikket arrol, hogy Bush-t Philip Cooney, aki a feher haz kornyezetvedelni tanacsanak elen all, klimakerdesekben alaposan felrevezette, manipulalva a jelenteseket. Ez az ember az American Petroleum Institute megbizottjakent lobbizott, mielott a feher hazba kerult... forras: Metro, ott pedig az MTI-re hivatkoznak, a cikkbol csak lenyegileg ideztem, nem szo szerint)
Snowhunter!
Ok semmi gond nincs,ezekbõl is csak tanul az ember,én meg tanulni akarok)
Én azt tartom még helytelennek,hogy ha az átlagokat nézzük akkor végül is nem változot semmi....
Csak nem mindegy egy 0 fokos átlag -5-bõl vagy +5-bõl alakul ki,vagy tán -20-ból és +20-ból...
És sokan néznek egy átlagot óhh nem is változott semmi...
Voltak régen is szélsöségek ez természetes,anyu mesélte egyszer ugy mentek suliba hogy 2 méteres hó volt,a busz sem látszott ki az útból,és a hó tetején sétáltak át Letenyére suliba....
De a kilengések gyakoribbak lettek szerintem,igaz nem olyan durvák mint néha régen volt,de gyakoribbak,és kiszámithatatlanabb az idõjárás...
Na lefáradtam jó éjt...
Ok semmi gond nincs,ezekbõl is csak tanul az ember,én meg tanulni akarok
)Én azt tartom még helytelennek,hogy ha az átlagokat nézzük akkor végül is nem változot semmi....
Csak nem mindegy egy 0 fokos átlag -5-bõl vagy +5-bõl alakul ki,vagy tán -20-ból és +20-ból...
És sokan néznek egy átlagot óhh nem is változott semmi...
Voltak régen is szélsöségek ez természetes,anyu mesélte egyszer ugy mentek suliba hogy 2 méteres hó volt,a busz sem látszott ki az útból,és a hó tetején sétáltak át Letenyére suliba....
De a kilengések gyakoribbak lettek szerintem,igaz nem olyan durvák mint néha régen volt,de gyakoribbak,és kiszámithatatlanabb az idõjárás...
Na lefáradtam jó éjt...
Floo:
Továbbra is ajánlom a Réthly Antal köteteit, abban meglátod, hogy milyen is volt régen az idõ.
Neked különösen is ajánlott elolvasni, hisz a látóköröd szélesítése az objektív látásmódod kialakulását elõsegíthetni, fiatal vagy még, van idõd.
Hajmeresztõ (huhh ...) dolgokat olvshatsz benne, bizony voltak szélsõséges események a múltban is szép számmal, nem volt az a nagy áldott nyugalom a múltban sem (de nem ám).
A te hasonlatoddal 10/6-7 volt akkor, most 10/5 a "fura-normális" évek aránya, azaz felfelé korrelált a szélsõséges események aránya idehaza is (ezen nincs is vita), de korántsem annyira, hogy ekkora feneket kellene keríteni belõle, nagyon leegyszerûsíted a dolgokat, nem ilyen egyszerû a dolog korántsem.
A medárdi idõjárás sem a zonális frontátvonulások egymásutánjában merült ki, hanem frontátvonulások, helyi ciklongenbezisek, mocsárhelyztben elõforduló zivataros napok keverékébõl állt össze, a csapadékos idõjárás elõsegítette a legmagasabb napállás ellentételezése okánaz évi hõmérsékleti menet megtorpanását.
A többek által is említett "medárdi" zonális frontok mennyiségét illetõen ténylegesen csökkenés mutatható ki, kvázi mediterranizálódás okán, ám ez nem jelenti a csapadék radikális csökkenését, mint ahogy a sokéves idõsorokat nézve az évi összegek csökkenése nem egyértelmûen a Júniusok elszárazodása okán jött ki.
A két kiragadott példa igen kevés ilyen határozott ("...az vak, vagy hazudik...") véleményhez, ilyen alapon ellenpéldák sorozatát hozhatnám a Réthly kötetetekbõl, ám csak néhány példa: Az 1818-as Tél félelmetes mivolta (lavinák Budán...), ahhoz képest 1999 február ártatlan hóesés, az 1918 Júniusi extrém hideg idõjárás országos havazásokkal, elõtte talajmenti fagyokkal, az 1860-as évek hihetetlen aszálya, ahhoz képest a 200 és 2003-as évek ..., a sokat emlegetett kis-jégkorszak, vagy a nyár nélküli 1816-os év, és folytathatnám, de minek ...
Ez nem kioktatási célból írtam, csupán abból a célból, hogy kicsit objektívebben nézd a dolgokat.
Hisz nem nagyon vitatható az éghajlati viszonyaink eltolódása, ám újra és újra azt kérdem, mihez képest, és milyen idõtávot nézve ?
Jó éjt !
Továbbra is ajánlom a Réthly Antal köteteit, abban meglátod, hogy milyen is volt régen az idõ.
Neked különösen is ajánlott elolvasni, hisz a látóköröd szélesítése az objektív látásmódod kialakulását elõsegíthetni, fiatal vagy még, van idõd.
Hajmeresztõ (huhh ...) dolgokat olvshatsz benne, bizony voltak szélsõséges események a múltban is szép számmal, nem volt az a nagy áldott nyugalom a múltban sem (de nem ám).
A te hasonlatoddal 10/6-7 volt akkor, most 10/5 a "fura-normális" évek aránya, azaz felfelé korrelált a szélsõséges események aránya idehaza is (ezen nincs is vita), de korántsem annyira, hogy ekkora feneket kellene keríteni belõle, nagyon leegyszerûsíted a dolgokat, nem ilyen egyszerû a dolog korántsem.
A medárdi idõjárás sem a zonális frontátvonulások egymásutánjában merült ki, hanem frontátvonulások, helyi ciklongenbezisek, mocsárhelyztben elõforduló zivataros napok keverékébõl állt össze, a csapadékos idõjárás elõsegítette a legmagasabb napállás ellentételezése okánaz évi hõmérsékleti menet megtorpanását.
A többek által is említett "medárdi" zonális frontok mennyiségét illetõen ténylegesen csökkenés mutatható ki, kvázi mediterranizálódás okán, ám ez nem jelenti a csapadék radikális csökkenését, mint ahogy a sokéves idõsorokat nézve az évi összegek csökkenése nem egyértelmûen a Júniusok elszárazodása okán jött ki.
A két kiragadott példa igen kevés ilyen határozott ("...az vak, vagy hazudik...") véleményhez, ilyen alapon ellenpéldák sorozatát hozhatnám a Réthly kötetetekbõl, ám csak néhány példa: Az 1818-as Tél félelmetes mivolta (lavinák Budán...), ahhoz képest 1999 február ártatlan hóesés, az 1918 Júniusi extrém hideg idõjárás országos havazásokkal, elõtte talajmenti fagyokkal, az 1860-as évek hihetetlen aszálya, ahhoz képest a 200 és 2003-as évek ..., a sokat emlegetett kis-jégkorszak, vagy a nyár nélküli 1816-os év, és folytathatnám, de minek ...
Ez nem kioktatási célból írtam, csupán abból a célból, hogy kicsit objektívebben nézd a dolgokat.
Hisz nem nagyon vitatható az éghajlati viszonyaink eltolódása, ám újra és újra azt kérdem, mihez képest, és milyen idõtávot nézve ?
Jó éjt !
Ilyen volt régen a klima....
10 évbõl ilyen volt 9,az a maradék egy volt egy kissé epizódjelleggel anomáliákban gazdagabb....
Az elmult években kiröhögtem az idösebb embereket és a népi babonákat megfigyelések,mert soha nem jöttek be évek óta ezek...
Most már tudom hogy nem ök voltak bénák,hanem a klima változott meg...
Lehet most sok esõ esik,a Mariska néni azt hiszi medárd van,pedig ez egy hatalmas ciklon,semmi köze a régi medárdot kiváltó gyakori frontátvonulásokhoz...
Kb.5 éve áprilisban 30 fokok voltak,az átlaghõmérséklet valami 25 fok körül volt és alig esett esõ,szeszélyesség nuku...
Idén január végétõl május elejéig folyamatos mediterrán ciklontevékenység...
Aki azt mondja hogy a klimánk most is olyan mint régen volt,az vagy vak vagy hazudik...
Ez az én véleményem...
10 évbõl ilyen volt 9,az a maradék egy volt egy kissé epizódjelleggel anomáliákban gazdagabb....
Az elmult években kiröhögtem az idösebb embereket és a népi babonákat megfigyelések,mert soha nem jöttek be évek óta ezek...
Most már tudom hogy nem ök voltak bénák,hanem a klima változott meg...
Lehet most sok esõ esik,a Mariska néni azt hiszi medárd van,pedig ez egy hatalmas ciklon,semmi köze a régi medárdot kiváltó gyakori frontátvonulásokhoz...
Kb.5 éve áprilisban 30 fokok voltak,az átlaghõmérséklet valami 25 fok körül volt és alig esett esõ,szeszélyesség nuku...
Idén január végétõl május elejéig folyamatos mediterrán ciklontevékenység...
Aki azt mondja hogy a klimánk most is olyan mint régen volt,az vagy vak vagy hazudik...
Ez az én véleményem...
Snowhunter!
És akit érdekel!!
ÚJÉV a Karácsonytól Újévig tartó rendkivüli enyhülés utáni hirtelen lehülés,gyakran havazással....
JAN 20-ig elég hideg idõ,kevés hóval vagy anticiklonáris helyzet hidegpárnával....
JAN 20 UTÁN enyhülés,egész február elejéig,akkor kisebb lehülés,akár havazással....
NÉHÁNY NAP MULVA enyhülés és nem túlzottan hideg idö....
FEBR második felében néhány mediterrán ciklon....
MÁRC elsö felében fokozatosan enyhülõ idõ...
MÁRC 15 körül lehülés hideg idö pár napig esõvel,esetleg havasesõvel....
MÁRC 18-20 környékén hirtelen erõteljes melegedés,rendkivül enyhe idöszak április 1-ig....(Sándor-József-Benedek)
ÁPR 1-én lehülés,erõteljes ciklontevékenység,nagy változékonysággal az óceáni frontoknak köszönhetõen,jellemzõen szeles,nyugat-kelet irányú áramlással...
ÁPR utolsó hetében felmelegedés...
MÁJ 1. körül lehülés,rövid hideg periódus...
MÁJ 12-e környékén hirtelen lehülés pár napig(Fagyosszentek)
UTÁNA hirtelen meleg,szinte egész májusban anticiklonáris nyugodt meleg idõ....(májusi esõ aranyat ér,mert normál esetben nincs)
Ez a májusi kánikula készíti elõ a légkört a júniusi medárdhoz....
JÚNI 5-10 között kezdödik egy ÉNy-i áramlású idöszak,rendkívüli változékonysággal,sok csapadékkal,(MEDÁRD)...a tanévnyitó mindig esõs...
JÚLI elsõ felében megnyugvó légkör,kialakuló kánikula....
Ha nincs markáns medárd,nincs markáns kánikula...
AUG 20-ig kánikula nagy szárassággal,néhány zivatarral....
AUG 20 környékén lehülés,változékony hûvös idõ,augusztus végéig...
SZEPT 1-én lenyugvó légkör,anticiklonáris helyzet hûvös éjszakákkal,de közel nyáriasan meleg nappalokkal...tanévnyitó mindig jó idõ,és a tanév elsõ néhány hete is...
OKT 10. környékén csapadék kezdödik heti gyakorisággal esõk...
OKT utolsó hetében lehülés,elsõ fagyok....
NOV elsö napjai megnyugvó légkör,anticiklon kellemesen langyos nappalok,enyhén fagyos éjjelek...
NOV 2. felétõl NOV 20-ig vagy ködös anticiklon vagy mediterrán ciklontevékenység...
NOV 20 után vagy hirtelen erõteljes lehülés( I.tipus),vagy kitartó enyhe idõ(II.tipus)...
DEC eleje nem túl hideg,de lassan hülõ,kevés esõvel vagy hóval...
I. tipus esetén DEC 20 körül rendkivüli enyhülés...
(Katalin kopogós,Karácsony locsogós)
II.tipus esetén folytatódik a mérsékelten hideg tél...
Ha nem jön be a január 1-i lehülés,akkor folytatódik a karácsonyi enyheség januárban is,akkor viszont február elején lehülés...
Ha november végi hideg eröteljes volt,utána vége volt a télnek,enyhe télre lehetett számitani....
És akit érdekel!!
ÚJÉV a Karácsonytól Újévig tartó rendkivüli enyhülés utáni hirtelen lehülés,gyakran havazással....
JAN 20-ig elég hideg idõ,kevés hóval vagy anticiklonáris helyzet hidegpárnával....
JAN 20 UTÁN enyhülés,egész február elejéig,akkor kisebb lehülés,akár havazással....
NÉHÁNY NAP MULVA enyhülés és nem túlzottan hideg idö....
FEBR második felében néhány mediterrán ciklon....
MÁRC elsö felében fokozatosan enyhülõ idõ...
MÁRC 15 körül lehülés hideg idö pár napig esõvel,esetleg havasesõvel....
MÁRC 18-20 környékén hirtelen erõteljes melegedés,rendkivül enyhe idöszak április 1-ig....(Sándor-József-Benedek)
ÁPR 1-én lehülés,erõteljes ciklontevékenység,nagy változékonysággal az óceáni frontoknak köszönhetõen,jellemzõen szeles,nyugat-kelet irányú áramlással...
ÁPR utolsó hetében felmelegedés...
MÁJ 1. körül lehülés,rövid hideg periódus...
MÁJ 12-e környékén hirtelen lehülés pár napig(Fagyosszentek)
UTÁNA hirtelen meleg,szinte egész májusban anticiklonáris nyugodt meleg idõ....(májusi esõ aranyat ér,mert normál esetben nincs)
Ez a májusi kánikula készíti elõ a légkört a júniusi medárdhoz....
JÚNI 5-10 között kezdödik egy ÉNy-i áramlású idöszak,rendkívüli változékonysággal,sok csapadékkal,(MEDÁRD)...a tanévnyitó mindig esõs...
JÚLI elsõ felében megnyugvó légkör,kialakuló kánikula....
Ha nincs markáns medárd,nincs markáns kánikula...
AUG 20-ig kánikula nagy szárassággal,néhány zivatarral....
AUG 20 környékén lehülés,változékony hûvös idõ,augusztus végéig...
SZEPT 1-én lenyugvó légkör,anticiklonáris helyzet hûvös éjszakákkal,de közel nyáriasan meleg nappalokkal...tanévnyitó mindig jó idõ,és a tanév elsõ néhány hete is...
OKT 10. környékén csapadék kezdödik heti gyakorisággal esõk...
OKT utolsó hetében lehülés,elsõ fagyok....
NOV elsö napjai megnyugvó légkör,anticiklon kellemesen langyos nappalok,enyhén fagyos éjjelek...
NOV 2. felétõl NOV 20-ig vagy ködös anticiklon vagy mediterrán ciklontevékenység...
NOV 20 után vagy hirtelen erõteljes lehülés( I.tipus),vagy kitartó enyhe idõ(II.tipus)...
DEC eleje nem túl hideg,de lassan hülõ,kevés esõvel vagy hóval...
I. tipus esetén DEC 20 körül rendkivüli enyhülés...
(Katalin kopogós,Karácsony locsogós)
II.tipus esetén folytatódik a mérsékelten hideg tél...
Ha nem jön be a január 1-i lehülés,akkor folytatódik a karácsonyi enyheség januárban is,akkor viszont február elején lehülés...
Ha november végi hideg eröteljes volt,utána vége volt a télnek,enyhe télre lehetett számitani....
Snowhunter a választ késõbb megadom,de 1986-ra készültem el A csapadék és a magasság kapcsolata a Bakony-hegység területén címû szakdolgozatommal és van néhány 20 éves meglátásom a dolgokról nekem is./Mostantól ritka leszek a neten pár napig/
Ma hallottam (igen Snowhunter a TV-ben ) Hír TV) hogy valami fejes az USA-ban aki beszámolt (volna) a kongresszusnak az USA által kibocsátott üvegházhatású gázok idõjárásra gyakorolt hatásáról illetve ennek következményeirõl, éveken keresztül meghamisította az adatokat/eredményeket hogy kisebbnek tûnjenek ezek a hatások. Elõzõleg valamelyik olajcégnél volt vezetõ beosztásban, jellemzõ.... Mivel csak "fél füllel" hallottam kéretik azért valamelyest fenntartással kezelni eme szösszenetet vagy utánanézni. Nekem sajnos nincs idõm most híroldalakat bújni...
Bocs ha esetleg "média-effektusos" lettem volna!
) Hír TV) hogy valami fejes az USA-ban aki beszámolt (volna) a kongresszusnak az USA által kibocsátott üvegházhatású gázok idõjárásra gyakorolt hatásáról illetve ennek következményeirõl, éveken keresztül meghamisította az adatokat/eredményeket hogy kisebbnek tûnjenek ezek a hatások. Elõzõleg valamelyik olajcégnél volt vezetõ beosztásban, jellemzõ.... Mivel csak "fél füllel" hallottam kéretik azért valamelyest fenntartással kezelni eme szösszenetet vagy utánanézni. Nekem sajnos nincs idõm most híroldalakat bújni...Bocs ha esetleg "média-effektusos" lettem volna!
na, ma megdõlt egy hideg rekord is! több helyen is az országban egyébként.
a verseny miatt Pécsre figyeltem. itt 14,8 C volt a legalacsonyabb max., ma 7,9 C volt.
nagyon durva, mert nem pár tized fokkal dõlt meg a rekord.
a verseny miatt Pécsre figyeltem. itt 14,8 C volt a legalacsonyabb max., ma 7,9 C volt.
nagyon durva, mert nem pár tized fokkal dõlt meg a rekord.
Igen Péter, mihelyst lesz idõm, belenézek, e-mailben értekezhetünk, hisz izgalmas téma a kutatási területed.
Szia Snowhunter,
ilyen prognozissal (mint Bakony hg.) rendelkezel a Mecsekre is?
Nagyon érdeklne ez a téma, örülnék, ha tudnál segíteni ebben, a Mecsek déli lejtõin vizsgálom az aszályos periodusok hatását a növények öko-fiziológiai válaszreakciói alapján.
Üdv.:
Péter
ilyen prognozissal (mint Bakony hg.) rendelkezel a Mecsekre is?
Nagyon érdeklne ez a téma, örülnék, ha tudnál segíteni ebben, a Mecsek déli lejtõin vizsgálom az aszályos periodusok hatását a növények öko-fiziológiai válaszreakciói alapján.
Üdv.:
Péter
Bakonyvár:
Kicsit belemélyedtem a tegnap is említett tanulmány Bakonyra vonatkozó részébe (nagyon jól megjeleníti az ÉNy-i oldal domborzat-csapadékmennyiség viszonyát) és a 30 ill. 70 éves (1901-1970, ill. 1941-1970) csapdadékátlagokkal öszevetve jó közelítéssel egyeznek, azaz engedelmeddel belemélyedve környéked csapadéksajátosságaiba.
Mondhatom, hogy Csesznek éves csapdékátlagát inkább vedd 680(+-5)mm-nek, hisz elég megbízható forrásokból dolgoztam, környéked állomásainak (B.szentkirály, B.szentlászló, Borzavár, Zirc) adatait is figyelembe véve összevetve a Bakony ÉNy-i oldalának sajátosságaival.
Böngészve megállapítottam, hogy minimális interpolálással inkább B.szentlászló adatai tekintsd mérvadónak Csesznek esetében, hisz B.szentkirály adatai 280m-rõl valók, neki 1941-1970 között még többlete is volt a te általad említett 1901-50-es idõszakhoz nézve, 711mm).
A fenti adatok azonban nem veszik figyelembe az utóbbi 20 év szárazodási trendjét, hisz hiba (ahogy az ország bármely részén) lenne az 1901-50, 1901-70, 1941-1970-es idõszakok átlagait figyelve mennyiségi analízist végezni, nem véletlenül tekintik reprezentítívnak idehaza az 1961-1990 közötti idõszakot az éghajlati állomásoknál.
Elég masszív csökkenõ tendencia jött ki az ország minden részét tekintve, példaként 6 város "deficitét" közlöm az 1901-1970-es idõszakhoz mérve az 1961-1990-és idõszak adatait.
Debrecen: -23mm (589-566mm),
Miskolc: -46mm (601-566mm),
Szeged: -47mm (542-495mm),
Bp: -103(!!!)mm (619-516mm),
Szombathely: -57mm (668-611mm),
Pécs: -47mm (666-619mm).
Azaz a (még, lassan idõszerû lesz újabb csúszóátlagolás pl. 1971-2000) reprezentatatív 1961-1990-es idõszakot nálad is figyelembe véve 660mm körülire jön ki a 30 éves átlagod, ám még a régebbi adatokkal számolt 680mm is reálisabb képet ad.
Ennek fényében különösen érdekelne a te méréseid szerinti éves átlag, kíváncsi vagyok, hogy dolgoztam ill. a csökkenõ tendencia mértéke is megvilágosodna.
Remélem segítettem valamicskét, hogy reálisabban tudd megállapítani az utóbbi év(tizd)ek csapadékviszonyait.
Kicsit belemélyedtem a tegnap is említett tanulmány Bakonyra vonatkozó részébe (nagyon jól megjeleníti az ÉNy-i oldal domborzat-csapadékmennyiség viszonyát) és a 30 ill. 70 éves (1901-1970, ill. 1941-1970) csapdadékátlagokkal öszevetve jó közelítéssel egyeznek, azaz engedelmeddel belemélyedve környéked csapadéksajátosságaiba.
Mondhatom, hogy Csesznek éves csapdékátlagát inkább vedd 680(+-5)mm-nek, hisz elég megbízható forrásokból dolgoztam, környéked állomásainak (B.szentkirály, B.szentlászló, Borzavár, Zirc) adatait is figyelembe véve összevetve a Bakony ÉNy-i oldalának sajátosságaival.
Böngészve megállapítottam, hogy minimális interpolálással inkább B.szentlászló adatai tekintsd mérvadónak Csesznek esetében, hisz B.szentkirály adatai 280m-rõl valók, neki 1941-1970 között még többlete is volt a te általad említett 1901-50-es idõszakhoz nézve, 711mm).
A fenti adatok azonban nem veszik figyelembe az utóbbi 20 év szárazodási trendjét, hisz hiba (ahogy az ország bármely részén) lenne az 1901-50, 1901-70, 1941-1970-es idõszakok átlagait figyelve mennyiségi analízist végezni, nem véletlenül tekintik reprezentítívnak idehaza az 1961-1990 közötti idõszakot az éghajlati állomásoknál.
Elég masszív csökkenõ tendencia jött ki az ország minden részét tekintve, példaként 6 város "deficitét" közlöm az 1901-1970-es idõszakhoz mérve az 1961-1990-és idõszak adatait.
Debrecen: -23mm (589-566mm),
Miskolc: -46mm (601-566mm),
Szeged: -47mm (542-495mm),
Bp: -103(!!!)mm (619-516mm),
Szombathely: -57mm (668-611mm),
Pécs: -47mm (666-619mm).
Azaz a (még, lassan idõszerû lesz újabb csúszóátlagolás pl. 1971-2000) reprezentatatív 1961-1990-es idõszakot nálad is figyelembe véve 660mm körülire jön ki a 30 éves átlagod, ám még a régebbi adatokkal számolt 680mm is reálisabb képet ad.
Ennek fényében különösen érdekelne a te méréseid szerinti éves átlag, kíváncsi vagyok, hogy dolgoztam ill. a csökkenõ tendencia mértéke is megvilágosodna.
Remélem segítettem valamicskét, hogy reálisabban tudd megállapítani az utóbbi év(tizd)ek csapadékviszonyait.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal
Érdekességek | 2025-04-07 15:23
Szabályzat