Globális jelenségek

rossz ábrát néztem, nem elõször, de szerencsére!
azért 8 foknál több lesz vasárnap.
a 8 lehet hogy rekord lenne? ha meg tudnám nézni valahol... )

Egyetértek Flooval, ami az idei tavaszt illeti. A vasárnapi 8 fokos Tmaxnál nem fogok a Balatonban fürdeni, pedig májusban már gyakran lehet.
a rekordok GYAKORISÁGA számít. és tényleg több van meleg mint hideg, mint ahogy a nem rekord meleg is több van. ezért látjuk, hogy emelkedik az átlaghõmérséklet.

lehet, hogy rossz fórumban kérdezem, de ide is tartozik, hátha valaki tud forrást:
napi Tmin, Tmax archivum városra van a neten? nem rekordok, hanem egy adott pontban (mondjuk Bp-en 1992-ben ezen a napon milyen idõ volt).

pl. azért is érdekel, hogy az idei most vasárnapi T-k milyen gyakorisággal fordulnak elõ. nem rekord, de ritka hideg lesz.

...és az a vicc, hogy az ominózus cikket a "Híradó Online" hozta le. Az IPCC-s cikkre senki sem reagál? :O

Floo: Nem a hir a szenzaciohajhasz, hanem a cime. Azert, mert ilyen cim alatt megy, meg a tartalma elgondolkodtato. Ahogy mar elhangzott: Tul sok rekord dol meg mostanaban, tul sok a szokatlan jelenseg, amire ugyan van pelda a multban, de soha nem ilyen surun, amennyire tudjuk. Es igen, tul sok a felhajtas nehany esemeny korul, ami nagyon jo urugy azoknak, akik nem akarnak a rendellenessegekre felfigyelni. Ok legyintenek mindenre, hogy ehh, megint felfujtak valamit.

Egyszóval ez megint egy szenzációhajhász RTL-klub-szerü hir,aminek semmi köze a valósághoz...Európát elerüli a tavasz...vicc...
Pár nap mulva meg az lesz a TV-ben,ekkora hó esett a francia-osztrák Alpokban,akkora hó esett a kárpátokban meg a cseh-szlovák hegyekben...
Ez már kicsit komolyabb hir lesz...

Kuzmi épp irtam pár hete ide,hogy az elmult években fanyalgott mindenki(jogosan) hogy nincs tavasz,hanem a télböl egyböl jött a nyár...
Hát az idén hömérsékleti szempontból van tavasz,hiszen ezidáig a mai és a tegnapi az elsö nyári nap(és ahogy kinéz,május 15-ig nem is lesz 25 fok közelében sem a T),ugyhogy ránk nézve most van tavasz,és szerintem Európában is ezek az elsö nyári napok,söt európai szinten sem lesz e hónapban sem túl sok meleg nap...
Ilyen heves hidefront elõtt ami jön,nem csoda hogy az elõoldalán ennyire meleg levegö áramlik az egész kontinensre....

2005.05.02 - 20:04
Európát elkerüli a tavasz? Melegrekordok születtek a kontinensen
Történelmi melegrekord dõlt meg hétfõn Potsdamban: kora délután 32,4 Celsius fokot mutatott a hõmérõ a városban. Május elsõ harmadában ilyen forróság még soha nem volt Németországban, amióta csak idõjárási feljegyzéseket vezetnek.
Az eddigi május eleji rekordot Regensburg tartotta: ott 2002. május 5-én 32,2 fokot mértek.
Ezek persze csak a csúcsok: a hétfõi nap Németország egész keleti részén igen meleg volt, jó néhány helyen - így Riesában, a szászországi Torgauban és a brandenburgi Gutebornban - szintén harminc fokon felüli hõmérsékletet mértek.
Minden idõk legmelegebb május elsejéje volt az idén Belgiumban, a hõmérséklet helyenként meghaladta a 30 Celsius-fokot - jelentette be a helyi meteorológiai szolgálat hétfõn.
A legnagyobb hõséget, 31,5 fokot az ország keleti részében, Kleine Brogelban mérték, ahol az eddigi rekord - 1966-ban - 27,1 fok volt. A belga tengerparton 26,9 fokig emelkedett a hõmérséklet, az eddigi rekord 23,6 fokkal szemben. Brüsszel legmelegebb részében, Uccle-ben 29,7 Celsius-fokot mértek, ez 5,4 fokkal magasabb a 39 évvel ezelõtti csúcsadatnál.
Forrás: Híradó Online

a NOAA 2005 nyárra Európára meleg forró nyarat jósol sok rekord meg fog még dõlni!

Sziasztok! Találtam egy IPCC jelentést az Interneten, amelynek a bevezetõ sorait bemásolom:

Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC) Harmadik Vizsgálati Jelentésének legfontosabb következtetései

A Föld éghajlata megváltozott, globálisan és regionálisan egyaránt, és ezen változások egy része emberi tevékenységek eredményeként alakult ki.

- A Föld homérséklete 1860 óta 0,4-0,8 °C-al emelkedett, az utolsó két évtized volt a legmelegebb az évszázad során;
- A 20. században az északi félteke felszíni homérséklete valószínuleg nagyobb mértékben emelkedett, mint az utóbbi ezer év bármely évszázadában;
- A csapadékviszonyok megváltoztak, ami néhány régióban a nagy mennyiségu csapadékot okozó idojárási helyzetek számának növekedésével jár együtt;
- A tenger szintje 1900 óta 10-20 cm-t emelkedett; a legtöbb nem sarkvidéki gleccser visszahúzódott; és a sarkvidéki jégtakaró kiterjedése és vastagsága csökken a nyári idoszakokban;
- Az emberi tevékenység növeli az üvegházhatású gázok atmoszférikus koncentrációját, ami a légkör felmelegedését eredményezi, és néhány régióban a szulfát aeroszolok koncentrációjának emelkedéséhez vezet, ami a légkör hutéséhez járul hozzá;
- Az utolsó 50 évben megfigyelt melegedések nagy része emberi tevékenység révén alakult ki.

A jelentés teljes terjedelmében a Link oldalon olvasható el!

2005.05.02 - 19:28
Melegrekord Németországban
Potsdamban kora délután 32,4 Celsius fokot mutatott a hõmérõ. Május elején még soha nem volt ilyen forróság a térségben, amióta csak idõjárási feljegyzéseket vezetnek. Németország egész keleti részén több helyen szintén harminc fok feletti hõmérsékletet mértek.
Forrás: Stop.hu

az múlt heti Magyar Narancsban van egy nagyon jó Csányi Vilmos interjú. pár gondolatot idéznék belõle, ami az éghajlatváltozásra is igaz.
a téma az emberiség lélekszáma és minden probléma, kihívás, ami ebbõl következik, amivel szembenézünk

"Az egy rendszertulajdonság, hogy amikor a komplexitás egy bizonyos fokot elér, megjelennek benne bizonyos rendkívül gyors és hatékony önszabályozó folyamatok. Bármennyire sürgõs lenne, valószínûleg nem mi fogjuk eldönteni, hány ember éljen, mit csináljon, mi lesz a széndioxiddal, hanem ez a rendszer - feltehetõen a maga módján - ki fogja alakítani a stabilitást, ha nem is mindenki örömére. Mindig a hiba vezérli a szabályozást. A szabályozás az eltérésbõl indul ki. Amint nagyobb katasztrófák lesznek, egyre több pénzt, technológiát, energiát lehet arra fordítani, hogy megállítsák ezeket."

Elõre is bocs, hogy kicsit bõ lére eresztem, de olvasgatva a írásokat, sok minden eszembe jutott. Úgy is fel lehet fogni, hogy egy kis ízelítõ, hogy milyen témákat is érinthetünk a májusi találkozón.

Bizony az éghajlatváltozás nagyon szerteágazó probléma. Fõleg, ha azt is megfigyeljük, hogy korántsem a sokat emlegetett tengerszint-emelkedés okozza majd a legtöbb problémát. A hõmérséklet emelkedés és a csapadékviszonyok drasztikus megváltozása fenyegeti a legtöbb embert, de valamiért ez a tengerszintesdi vonult be a köztudatba. A csapadékviszonyok megváltozásával olyan vízhiány lép majd fel, ami alapjaiban rengeti meg a mezõgazdaságra épült gazdaságokat, és ezáltal a Föld éléskamráit is.

Ami a Kiotói Jegyzõkönyvet illeti, az is csoda, hogy életbe lépett. Bár beszéltem olyan emberekkel, akiknek mérvadó a témában alkotott véleménye, és õk optimistán tekintenek a jövõbe. Azt nem tudom tudjátok-e, de az idei év mérföldkõ lesz ezügyben, ugyanis idén kell meghatározni a 2012 utáni (azaz a KJ lejárta utáni) idõszak csökkentési szintjeit. Az EU elég markáns álláspontot képvisel ebben, 2025-ig 15-30%-os csökkentést szorgalmaz az 1990-es kibocsátási szinthez képest. Májusban Bonnban ülnek majd össze az okos emberek, azután decemberben Montreal ad majd otthont ezeknek a - remélhetõleg komolyabb - számoknak.

Ami az örömben egy kis üröm az az, hogy az a bizonyos 2 fokos cél (azaz az ipari forradalom elõtti szinthez képes 2 foknál ne melegedhessen fel a légkör, elkerülve ezzel a katasztrófát) lassan szertefoszlani látszik, ugyanis egyes álláspontok szerint ahhoz 400 ppm (milliomod térfogatrész, azaz 0,04 tf%) szén-dioxid koncentráció tartozik. Erre most jött a friss hír a Hawaii-szigetekrõl, miszerint új rekord gyanánt elértük a 380 ppm-et, és a növekedési ütem is gyorsuló 1,5-2 ppm/év. Ebbõl könnyû kiszámolni, hogy 10-13 évnél nincs több erre, ami ugye 2018 magassága. A katasztrófa elkerüléséért ott abba kell hagyni a tüzelést. No ez persze a wrost-case scenario (a legrosszabb forgatókönyv), de már csak azért is figyelni kell rá, mert az összes eddig feltételezés utólag mindig optimistának bizonyult!

Amit még nagyon sokan el szoktak felejteni, vagy egyszerûbb esetben nem is tudnak az az, hogy az éghajlati rendszer nagyon nagy késleltetéssel dolgozik. Ez azt jelenti, hogy az elõbbi példából kiindulva 2018-ban nem hogy a világvége nem jön el, de az is lehet, hogy semmi különöset nem érzékelünk, esetleg egy erõs hurrikánszezont, vagy egy masszív el-nino idõszakot. Közben azonban már egy olyan útra lépett az éghajlati rendszer, ahonnan nincs visszaút. Vagy legalábbis pár nagyságrenddel hosszabb, mint az az ember gondolná...

Snowhunter: nagyon jók az idézetek!

én nem is mennék el Kyotoig, sem a médiáig, mert az filozófia...

errõl tényleg egyszer szóban kéne eszmét cserélni (el kéne mennem a MetNet talira??? bár még nagyon újonc vagyok...

azért 2 ide kapcsolódó téma:
1. Balaton vízszint: sosem lett volna kérdés, ha nem esik kritikusan alacsony szintre. pedig ez csak a természetes ingása. ami pedig a várható valóság: a Kárpát medence aszályosodik, sokkal valószínûbb a veszélye egy hasonló apadásnak, mint korábban. de errõl csak akkor hallunk majd, ha ismét "hanyatlik" a turizmus. most nem érdekel senkit a téma.

2. Norvégia olaj nagyhatalom. miért tud az lenni? mert a Golf áramlat enyhítõ hatása miatt jégmentes az Észak-atlanti tenger, lehet fúrótornyokat telepíteni. kevesen tudják, hogy Kanadának is sok olaja van, de a jéghegyek miatt nem lehet kitermelni. már ma is sok problémát okoz, hogy egyre több jéhegy válik le Grönlandról ls veszélyezteti a kanadai kitermelést. Kanada persze kevés ehhez, nem tényezõ. de ha a folyamat (a felmelegedés) gyorsul a Golf áramlat gyengülhet, a jéghegyek veszélyeztethetik már a norvég telepeket is. addig persze nem történik semmi, ameddig az USA érdekei nem sérülnek. (sajnos, utalva Kyotora) az csak akkor következik be, ha a tengerszint pár tíz centit (nem kell több!) emelkedik. 50 millió ember él csak a keleti parton. persze ez még odébb van. addig pedig semmi sem változik.

szóval szerteágazó téma ez az éghajlatváltozás.

Nem fogalmaztam pontosan, a tárgyalt példákban az emberi faktor igenis fontos határozó, ám nem egyértelmû indok. Ugyanoylan félrevezetõ mindkét "szélsõség" hangoztatása, ebben az esetben érvényes aztán az "arany középút" elve, he-he !

Igazad van Nao, eszemben sincs lesöpörni, ám attól tény az tény, hogy bizony a tárgyalt példákban az emberi faktor meghatározó, még ha nem is bizonyítható "egyik oldal" álláspontja sem.

Újra a Réthly-köteteket ajánlanám, hogy a viszonyítás nehéz kérdésében egy kis támpontot adjak pl. neked.

Egyébként örülök a kúltúrált eszmecserének-véleményütköztetsésnek, egy ilyen éles kérdésben ilyen hangnemben örüm részt venni.

a véleményem egyébként közel sem "harcias" (miért is lenne)

pusztán csak amellett érvelek, hogy egy olyan bonyolult rendszerben, mint az idõjárás nem lehet valamit egyszerûen lesöpörni az asztalról azzal hogy "ilyen összefüggés nincs, ez csak véletlen egybeesés vagy alapvetõen emberi okok vezettek ide (szabályozás, erdõtelepítés)".

akkor ráteszek még egy lapáttal...
...csak, hogy képvislelve legyen az ellenoldal is

szóval, az, hogy a Föld átlaghõmérséklete szignifikánsan (gyorsuló és a korábbiaknál lényegesen nagyobb mértékben) nõ az tény. tény továbbá az is, hogy ha egy zártnak tekinthetõ rendszerben (ilyen a földi légkör) több energia van, akkor az hevesebb reakciókat produkál.

amirõl most beszélünk, az épp annak a kérdése, hogy a mostanában tapasztalt hevesebb csapadékhullások, erõsebb szelek elõfordulása kapcsolatban van-e a fenti tényekkel.

azt gondolom, hogy azt mondani, hogy a tapasztalt árvizek, erdõpusztulás a folyószabályozás ill. a vékony talaj miatt történtek csupán nem tudományos magyarázat, mert nem bizonyítható, nincs ellenpéda (természetesen nem is lehet egy "kontroll csoport" nem szabályotott Tisza, Tátra

a folyamat létezése csak akkor bizonyítható, ha a GYAKORISÁG növekedését tapasztaljuk egy korábbi periódushoz képest, tehát ha valami egzakt összehasonlítási alapunk lesz, ami a hõmérsékleti éves átlagokban már van.

viszont addig sem mondhatjuk, hogy semmi köze, mert rosszul szabályoztuk a folyót vagy rosszul ültettünk fákat. ez nem bizonyíték, éppúgy lehet igaz mint hamis is.

Snowhunter jaja én is gondolkodtam már rajta,képzeld mennyit tudok beszélni,ha ilyen sokat irok???!!!)
Akkor röviden:Tátrában volt szél dölt a fa,kész))

Floo: Már tegnap is leírtam (bár sok fórum foglakozott már vele), hogy a tátrai-pusztítás egyik fõ oka az 1930-as évektõl történõ nem megfelelõ, azaz nem õshonos erdõtelepítés, azaz elegyes erdõ helyett lúcfenyõ monokultúrával oldották meg.
És bizony a domborzati sajátoságokból eredõ elég kaotikus turbulencia a "szokásos" széldöntés mellett a derékbatörés és csonkítás széles tárházával alakított az egyébként is nagyon sebezhetõ lúcosokkal, a személyes megfigyelésmet is ld. tegnap.

Elég kaotikusak az írásaid, rövidebben-frappánsabban is meg lehetne oldani, he-he !

Amit megfigyeltem itt nálam helyileg,nem tudom máshol hogy van,de én nagyon régen nem láttam késö téli kora tavaszi graupel(hungarocel)záport...
Emléxem 4-5-6 éve minden év márciusában április elején jött egy úristenes hidegbetörés,nagy magassági hideggel,az egyik kedenc idöjárási eseményemet,grauelzáporokat okozva...
Ezek évek óta hiányzonak...legalábbis nekem,lehet máshol van,itt már régen nem volt...

Nomad!
Elég rég volt már a tátrai vihar,nem emléxem hogy pontosan milyen fák voltak az áldozatok,de azt tudni kell hogy egy hegységi erdöt érintö széldöntés nem ritka dolog,mivel a talajréteg sekély,a fák tányérgyökérzetüknél fogva nem tudnak megkapaszkodni kellöképpen,igy gyakran egy erösebb szél gyökerestül dönti ki öket...
Viszont ugy emléxem elég sok derékba tört fa is volt a Tátrába(Snowhunter Te láttad kérlek reagálj),szal ezt nem értem igazából,de az biztos hogy a vihar a Tátra déli lejtöin felgyorsulva érte el azt a szélsebességet,ami kinyirta a fákat...
Ennek egész biztosan semmi de semmi köze sincs szerintem az esetleges klimaváltozáshoz...
Kali nagyon jól leirtad,tényleg jó észrevétel(gratula),hogy nincs ajnövényzet,és ez döntö lehet....nekem ez eszembe sem jutott)
A természeti tragédiák egyik fajtája ha minden összejön egy idöben,ezek egymást erösitik,ha viszont valami nem akkor történik,amikor az szokott,késöbb vagy elõbb,az tud igazán kárt okozni,mert a természet arra az idöre ,mikor egy jelenség gyakrabban elõfordul, megoldotta a dolgot illetve védekezik,és ebben rejlik a veszélye az éghajlat változásnak,ha egy esemény nem a rá jellemzö idöben történik,mint pl.március áprilisban nem szokott ennyi mediterrán ciklon tevékenykedni...
Hu de nehéz buli után gondolkodni és fogalmazni hajnali fél 6-kor)
Be is fejezem

Sziasztok!

Egyre érdekesebb és érdekfeszítõbb lesz ez a fórum...

A Mátrakeresztesi esettel kapcsolatban csak annyi megjegyzésem lenne, hogy komoly vizsgálat fog indulni az ügyben, fõleg akkor, ha végre katasztrófa súlytotta területté nyílvánítják a területet. Fogadást nem kötnék rá, de a szélsõséges idõjárás nem fog szerepelni az okok között. Én is amondó lennék, hogy ez a szerencsétlenséget a véletlenek összjátéka okozta. Ezt természetesen az ott lakók másként élik meg.

Tátra: Valahol olvastam, hogy a nagyméretû pusztítást a helytelen erdõgazdálkodásra, és a talajerozióra vezették vissza. Elvileg ki kellett volna birnia az erdõnek ezt a viharos idõjárást. Viszont ilyen méretû pusztítás volt a XX. században nem egy... Emlékezzünk a St. Helens esetére. (Bár az nem idõjárási anomália okozta...)

A Tisza - és az árvizek - témában nem ismétlem Snowhuntert, mert szerintem pontosan leírta az okokat. Annyi hozzáfûznivalóm lenne, hogy jelentõs problémát jelent a gátak elhanyagoltsága, így az amúgy "normális" árvizek is kritikussá, "katasztrófaszerüvé" tud válni.

Ajjaj, lehet, hogy újra hosszú leszek, he-he !

Örülök, hogy végre Kp is megszólalt, hisz neki, mint szakembernek tényleg adhatunk a véleményére.
Nagyon bejáratottá fog válni eme fórum, hamarosan a legforgalmasabb jelzõvel is illethetjük.

Egyet tudok érteni Kp-vel, hasonló véleményen vagyok, hagy idézzek eme fórumba írt ehó 12-i írásaimból egy-egy szemelvényt, az elsõ a „mihez-képest” jegyében íródott, a második a téma „lélektani oldalával” foglalkozott.

Íme:

„Azaz mit nevezünk zérusnak, és jogos-e ahhoz mérni ennek-annak ilyen-olyan korrelációit.
Egyszóval a tizedekbe beleveszõ „ej ráérünk arra még” elv sem célravezetõ, de a szakmai (a médiabeli fajtáját hagyjuk, az „óvoda”, és szóra sem érdemes) túldimenzionálás sem egy egyértelmûen meghúzott vonaltól kezdõdik.”

„Bár a döntéshozó szervek és személyek lennének ennyire érzékenyek a témához, talán akkor nem az usa által alá sem írt, egyébként is már kifigurázott kyotoi egyezmény lenne az emberi tárasdalom összefogásának és feleõsségérzésének a maximuma. Ez még a minimumnak is kevés szerintem, ez mutatja civilizációnk technikai feljettség ide vagy oda gyerekességét, avagy inkább a félig szóismétléssel élve fejletlenségét.”

A példának felhozott események kapcsán pedig ne dõljünk a médiavilág csapdájába, inkább vizsgáljuk meg a lehetséges okokat elsõször.

Tátra: Bizony messze nem a „ történelem” legerõsebb szélvihara sújtotta a térséget, például a XIX.sz ill. a XX.sz. elején kapott hasonló (sõt) dolgokat több-kevesebb pusztítással, ám a mostani pusztítás fõ okát az erdõgazdálkodásra vezetném.
Személyes tapasztalatom volt, hogy a szörnyû aratás sávjában a kevés viszonylag épen maradt fa javarészt lombhullató, fõleg Bükk volt, azaz a lucfenyõ-monokultúra sebezhetõsége (egyre jobban megmutatkozik Európa-szerte) a szépségével arányos, a Tátra elegyes õshonos erdei sokkal stabilabban bírták az ilyen viharokat, jellegükbõl fakadóan.

Tisza: A folyók speciális indikátorai a civilizációs „fejlõdésünknek”, hisz a folyószabályozásokkal egyre jobban leszûkítettük árterületeit, és szûk néhány km-es csatornákba kell levezetni azt a vizet, amit a Tisza esetén a XIX.sz. elõtt igen széles lápokkal vegyes ártér fogadott be. Egyértelmû, hogy több ezer km3/sec--os árvízi vízhozamot jóval nehezebb kivédeni egy szûk gátakkal megerõsített csatornában, mint egy Ecsedi-láppal és több tíz km-es ártérrel vegyes területen, és akkor nem beszéltem az elmúlt 100 év fokozatos erdõkivágásairól a Kárpátokban.

Mátra: Az okok még nehezen körülvonalazhatók, Kali helyesen világított rá az imént.

Eme írásom fõ mozgatórúgója tehát az, hogy mielõtt egy sajnálatos esemény(sorozat) kapcsán ítélkezünk, vizsgáljuk meg az okokat, elhamarkodott véleményalkotás a média „feladata”, he-he !

Mátrakeresztes esete érdekesebb! Igazán nagyon jól kellene ismerni a környéket, szituációt, hogy bármit is tudjunk mondani!

Ami nekem feltûnt, az az, hogy viszonylag korán, áprilisban kaptak nagyon erõs intenzítású csapit, amikor talán az aljnövényzet még nem tudja úgy megfogni a csapadékvízet, mint 1-2 hónap múlva (s itt már az is sokat számít, ha 1-5 órára fogja meg, mert akkor elhúzódva tud lefolyni, tartósabb, de alacsonyabb vízzel)!

A másik észrevételem meg hallott info alapján van, de talán hihetõ lehet! Mégpedig hogy a patak vízgyûjtõjének 2%-án volt erdõírtás (erdészeti info), ami nem lehet oka ennek, ha tényleg igaz ez! Tehát lehet sok mindenre fogni, s a helyiek is keresik az okokat, de õk nem szakemberek (találgatni bárki tud), a média sem az...

Azaz én úgy gondolom, hogy a véletlenül egybejátszása történt (fõleg egy adott kisméretû régióra tekintve), ami ezt mûvelte! Lehetséges, hogy statisztikailag ilyen vihar ebben az idõpontban csak több 100 száz évbõl egyszer van, s az most lett!

S az is lehet, volt már ilyen 150-200 éve is, csak nem lett lejegyezve, az idõvel eltûnt róla a feljegyzés...

A mátrakeresztesi esetnek az egyik oka lehetett az hogy kivágták az erdöt a falu feletti dombokon,és a viz akadálytalanul zudulhatott le,tehát ennek lehet semmi köze az éghajlatváltozáshoz...a lehullott csapadék talán igen,mert áprilisban ilyen heves esök nem szoktak lenni...tehát itt látszik mi van ha változik az idöjárás és pluszba még mi eemberek is baromkodunk...a végeredmény hatványozottabban durva...
A tátrai cucc meg egy speciális helyzet volt,ott is valami intrazonális erdök voltak,meg ott minden összejött a görgövihartól kezdve a szakadó hó nyomásáig minden,ilyen kirivó esetek ritkán vannak,nem ez a lényeg szerintem...
Nekem ami nem tetszik az hogy évek óta december január elsö fele nuku tél,január második fele február március meg betemet bennünket hóval...ennyi mediterrán ciklon az életben nem volt januártól áprilisig....
Nem az egyes kirivó eseteket kell nézni,hanem a kiváltó okokat...
1985-ben szarrá fagytak egész Olaszországban a kivi-narancs-citromültetvények,tövestül ki kellett vágni öket...
Egyszeri eset...
Egy példa...volt ez a sok esõ most,de egy két intenziv zápor kivételével semmi komoly zuhé nem volt,csak hosszu ideig esett....mikor volt egy intenziv pár perces esö,az utcánkon(ami É-D-i irányu) a hegyröl lefolyó viz keresztül-kasul folyt az úton...mi lesz ha lesz egy heves zivi...40-50 centis viz zúdul majd le,és tuti az M7-en is átfog folyni a sáros lé több centi magasan...pedig csak valahol el van dugulva az árok,vagy valami nem stimmel a vizelvezetéssel....semmi éghajlatváltozás...
Én arra várok most,milyen lesz a nyár...nagyon kiváncsi vagyok ezek után kirukkol-e valami szélsöséggel...

Kali: nem tudtam, hogy a Tátrában volt hasonló esemény a múltban. jó pap holtig tanul...

tényleg szinte minden bekövetkezhet és tényleg nagyon nehéz eldönteni egy eseményrõl, hogy az éghajlatváltozás miatt van-e vagy sem.
konkrétan a mátrakeresztesi árvíz is lehet "véletlen", mert pl. pár éve elmosott egy francia alpokvölgyben lévõ kempinget nyáron egy zivatar után úgy a víz, hogy egymás hegyén-hátán álltak az autók, emberek meghaltak stb. nem volt ott erdõírtás, nem volt semmi... egyszerûen 500 évente fordul elõ, hogy éppen abba a völgybe esik 1 óra alatt 100mm esõ és az a patak, ami évszázadok óta max. 1 métert emelkedett, most megaradt 10 méteresre.

értem KP megjegyzését, de nincs jobb: ha a statisztika azt mutatja, hogy gyakrabban történik valami, azt a trendet megerõsítõ ténynek kell tekinteni. azt bizonyítottan tudjuk, hogy a Föld átlaghõmérséklete emelkedik. tapasztaltuk a két nagy tiszai árvizet. ebbe beleillik a mátrakeresztesi áradás, tehát én nem tekinteném véletlennek. ha pedig lesz hasonló szél általi erdõpusztulás, akkor azt sem. ha nem lesz, akkor véletlen anomália volt.
csak hosszabb idõtávon lehet ezeket értékelni.

nao: a tártai szélvihar szerintem nem számít rendkívülinek összességében (az egészét nézve az éghajlatnak), mégha súlyos a pusztítás is, volt már korábban is ilyen (valamikor a 20. század elején), s ez mindig benne van az idõjárásban, viszonylag kis területen igen szélsõséges lehet, ha kedveznek nekik a körülmények, normális idõjárásban (amire nincs hatással az ember, természeti szennyezõdés /pl vulkán/) is benne van ez, hogy ilyen történhet, mert az idõjárásban minden lehetséges, mégha van olyan is, ami 1000 évente egyszer, de attól az összességében nem szélsõséges, rendkívüli, csak ESETI jelleggel (lásd régebben volt már júniusban hó Mo-on, sõt augusztusban is, persze síkvídéken, s nem volt szélsõséges az idõjárás)!

Tehát emiatt nehéz megmondani mi számít éghajlatváltozásnak, mennyi eseti dolog kell hozzá, de az biztos, hogy 1 esemény/10 év biztosan nem az még!

(1 esemény = adott idõjárási helyzet esetén, ami jelenthet akár 2-õt is, azaz az esemény ismétlõdését is, de attól az még egy adott körülmény esetén fordult elõ)

...és persze vannak sehová nem besorolható, nem a trendbe illõ anomáliák is.

az 1400-as években (Aigner Szilárd mondta régen egyszer még a Calypso rádióban) befagyott az Adria tenger. sem elõtte, sem utána. ez rendkívüli anomália volt, talán volt akkoriban vulkánkitörés valahol a világban és hirtelen radikálisan csökkent a napfény ereje. de nem illett a kisjégkorszak trendjébe sem, késõbb sem ismétlõdött meg. a körülmények véletlenszerû összhatásának eredménye volt csupán.

az, hogy valami "más" a légkörben mint korábban, világosan látszik az egyértelmûen dokumentálható historikus adatokból.

1. tátrai katasztrófa. a Tátra fenyvese 1000 éve kibírt minden szélvihart, nem tudunk még csak hasonló pusztulásról sem.
2. tiszai árvizek. több száz éve vannak feljegyzések, nem tudunk hasonló vízmagasságokról.

és, hogy a hirtelen változásra bõven van példa, mégcsak emberi beavatkozás sem kellett hozzá, mégis rapid, éghajlati léptékkel villámgyors folyamatok voltak a múltban is, jó példa a kisjégkorszak (kb. 1350-1750). ekkor pár évtized alatt
Grönland ("green=zöld") lakhatatlanná vált! a vikingek elhagyták, mert a juh legeltetése lehetetlenné vált. lehet, ha maradnak, nem Kolumbusz a nyerõ... mert bizonyítottan jártak Új-Funlandon a vikingek, csak "leszoktak" róla, épp a hirtelen mostohává vált éghajlat miatt.

Az a probléma ezzel a szélsõséges idõjárás témával, hogy csakugyan volt régen is bõven szélsõség (csak egy példa a XX. század eleji nagy tornádó Vác térségében), mint ahogy napjainkban is elõfordul. Ahhoz, hogy objektíven le tudjunk szûrni valamilyen következtetést, ahhoz már statisztikázni kell. A statisztika pedig ... (egy statisztika tanárom szerint olyan mint a jó anyaföld, mindent ápol és eltakar. Szükség szerint.)

Abban a hazai szakemberek egyet értenek, hogy az éghajlatváltozással a szélsõségek gyakorisága nõni fog hazánkban is. A nyári csapadék összmennyisége például csökkenni fog, a csapadékos napok száma szintén, de amikor végre esik, akkor adott esetben gyakrabban lesz szélsõségesen sok a csapadék.

A harmadik adalék, hogy az éghajlatváltozás nem egyik napról a másikra következik be, hanem fokozatosan, így ha valaki nem figyel azzal, is áltathatja magát, hogy ezek a szélsõségek beleférnek a normális éghajlati határokba. Ezért ez is kicsit veszélyes. A szélsõséges eseményeket nem tudjuk felcímkézni, hogy ez most még belefér a normálisba, de az a másik már az éghajlatváltozás számlájára írható. Nehéz ezt kategorizálni, bármelyik irányba is. Ezért furcsállottam az OMSZ álláspontját, miszerint ez a mátrai eset, BIZTOSAN nem írható az éghajlatváltozás számlájára. Ez ugyanolyan, mint amikor a gagyi sajtó lehozza, hogy most beköszöntött az ítélet órája. Mind a kettõ kerülendõ, mert sokat árt a témának.

Azon, ahogyan a média gyakran kezeli a témát, gyakran én is elmosolyodom. Aztán arra gondolok, hogy legalább ezek jó apropók arra, hogy tisztázzunk néhány dolgok, de erre persze még fogékonnyá kellene tenni az érintetteket. Ezen (is) dolgozom éppen.

Ja értem. Csak azért kérdeztem, mert azt gondoltam, hogy nem ismerek egy opciót, és a saját hozzászólásomat kilehet törölni ha akarom.. Jó éjt!

Tudod Ferenc, a MetNet-nek vannak moderátorai, akik ügyelnek a rendre, folytassam, he-he ?

Egyébként hogy tudod törölni a hozzászólást? Már máskor is töröltél.

Töröltem az elõzõ beírásomat, hisz van még egy kis idõm, és újra elolvastam Nomad friss írását (fõ a figyelem, he-he), így kérdésem okafogyottá vált.

Keves Nomad: Azzal az egy sorral nem akartalak megbántani, fogalmazhattam volna árnyaltabban, csak nagyon zavar a délután már tõlem leírt "média-effektus" átgyûrûzõdése közénk, ezt mint általánosségban írtam, és ha ennek szagát érzem, azonnal próbálom csírájában elfojtani, he-he !

Én is köszönöm a linket, jónak tartom, figyelemmel fogom követni, csupán egyet kérek mindenkitõl (ha már közösen ilyen jó reklámot csaptunk neki, he-he), az ott látottak objektív gondolati feldolgozását.

Én is osztom Snowhunter véleményét, szerintem semmi különös nincs, mármint a téren, mert 1000 éve is voltak heves zivatarok és nagy esõk hazánkban.. úgy mint nagy aszály és forróság. A mi éghajlatunk errõl szól, csak a mai "jól" informált társadalmunkban ha az ország valamely részén történik valami, a hír a technika révén pillanatok alatt bejárja az országot, és máris kitör a páni8k, meg hogy éghajlat változás miatt esett ilyen sok esõ és sorolhatnánk.. az ilyenektõl áll fel a szõr a hátamon. Csak lehet, hogy 200 éve is volt ilyen gyakoriságú tornádó és szupercella jelenség Mo-n csak nem volt hogy "elterjednie" a hírnek. Nemhogy ilyen gyorsan. Na most mindezektõl eltekintve én is aggódom, fõleg a globális klímaváltozás miatt, mert ugye már eddig is sokat belenyúlt az ember(CO2..stb), és csak rosszabodik a helyzet, pl a híradóban most láttam, hogy az USA nemhogy csökkentene, meg nemhogy aláírná azt az egyezményt, még Alaszkában akar millió hordó/nap olajat termelni! Ekkora pofájuk hogy lehet?

Szia Snowhunter!

Köszönöm igen mélyenszántó és érdekes írásodat, amelyet csak megköszönni tudok. A Trópusi Vihar Adatbázis tartalma tükrözi az amerikai JTWC és az angol TSRC adatait, csupán annyit tettem, hogy "tükrözöm" az általuk közzétett adatokat. A 21-es szám pedig nem rémisztgetés lett volna - távol áljon tõlem - csupán egy kérdés, felvetés. Ettõl függetlenül az adatbázisban lévõ három viharról, amely az Indiai és Csendes óceán nyugati részén kelt életre, még a helyiek is furcsálva konstatálták. A Csendees óceán keleti, és az Atlanti óceán területén még nem érkezett el a Hurrikán évszak, így egyre jobban érdekelni fog a "végeredmény". Fogadásokat nem kötnék rá, de szerintem ebben a évben a (!) trópusi viharok száma jóval 50 felett lesz.

Írásodban csupán egy sor bökte a csõröm, de tovább lépek rajta. ("...hogy azért ennyire nem kellene buzgónak lenni, és 21 viharral rémítgetni a jónépet.")

Szóval summa-summárum, figyeljük a "Nagy Testvéreket", mit mûvelnek ebben az évben. Egy ötletet azértt adtál, amelyet be fogok vezetni az adatbázisban. (Jelölöm a viharok maximális besorolását, így egyszerübb lesz megkülönböztetni.)

Bocs a hosszúra nyúlt írásért... Have a nice day!

Újra írok a témában.

Kedves Nomad: Engedelmeddel én is megnéztem a linkedet, hiába Floo-nak ajánlottad, he-he !
Elõre lefektetem, hogy eme írásom a trópusi ciklonokról szól.

Ezzel kapcsolatban: Egyrészt gratulálok, hisz igényes szép munka, másrészt hagy jegyezzem meg, hogy azért ennyire nem kellene buzgónak lenni, és 21 viharral rémítgetni a jónépet.

Végignéztem a 21 „delikvenst”, és bizony 8-at találtam, ami elérte a trópusi ciklon fokozatot, a Hennie-t hagy ne soroljam bele.
A többit felesleges rögtön a „nagytestvérek” közé állítani, hisz energiájukban a fasorban sincsenek hozzájuk képest, így egy 60-100km/h-ás vihart ne kelljen már riadalomként beállítani, ezeket belevéve több, mint 100 „aranyos” képzõdik egy átlagos évben, ám trópusi ciklonokból …(ld. lejjebb).

Tudomásul kellene venni, hogy a tr.ciklonfokozatot (118km/h nem széllökés-maximum) nem elérõ viharok ill. depressziók a trópusi övezetek idõjárásának szoros hozzátartozói (a tr.ciklonok is azok, ám ezek egyáltalán nem rendkívüliek), gyakori képzõdmények, a trópusok egyébként sem kevés évi csapadékának jó részét szolgáltatják, különösen az Indiai-óceán medencéjét nézve, ez a dolguk.

Azaz marad az a 8, mellyel kapcsolatban hagy közöljek le néhány számadatot, hogy mihez képest tartunk ebben az évben.

A trópusi óceánjainkban-tengereinkben évi átlagban nagyjából 50 (+-néhány) trópusi ciklon képzõdik (ciklon-hurrikán-tájfun), ennek megoszlása:

-Hurrikán (É-Atlanti térség) átlagban 13-14 (egyes források 10-et állítanak).

-Tájfunból (Csendes-Óceáni térség) átlagban 25-28 „ajándékozódik”.

-Ciklonból (Indiai-Óceáni térség) átlagban 12-14 képzõdik.

Az évi 8 néven nevezhetõ „gonoszt” megnézve tájfun volt 6, Ciklon 2, Hurrikán természetébõl fogva még 0, és a „gonoszok” közül sem mindegyike csinált érdemleges kárt (pusztítást, ahogy tetszik).
Azaz sem a tájfunok, sem a ciklonok nem képzõdtek rendkívüli számban, sõt …, a hurrikánok majd õsszel adnak választ.

Eme írásom a trópusi ciklonokról szólt, csakhogy az objektívnek nevezhetõ számadatokból megállapíthasd, hogy mennyi is az annyi.
A viharok és depressziók nem beleszámítása a kiszûrés jegyében történt, hogy lásd, a trópusi ciklonok száma messze nem rendkívüli az évben, az ez alatti kategóriájú viharokról nem is néztem statisztikákat, nem látom különösebb jelentõségét.

Most nem a „homokba dugom a fejem” címû tétel jegyében írtam, csupán a szerintem felesleges hangulatkeltést próbálom ellensúlyoznim, és eme írás nem a személyes nemtetszés jegyében íródott, hisz értékes embernek tartalak az amatõr-meteorológosok között. Csupán egy csipetnyi objektív látásmódra próbállak rávezetni, hisz a média által irányított „hisztéria-effektust” (pl. a globális éghajlatváltozás termékei a mostani felhõszakadások több televízió esti fõhíradójában a nagy tudású tudósítók szerint …) nem kellene a mi szintünkre is kiterjeszteni. A globalizált-informatikai telítettségû világunk egyébként is tálcán kínálnak mindent, pl. 50-60 éve más volt a helyzet, csak az igen erõs trópusi ciklonok (IV-V) voltak górcsõ alá vetve és esetlegesen a közvélemény elé tárva.
Ugyan tényleg vannak érdekes jelenségek eme évben, ám azok fõleg az É-i féltekén figyelemre méltóak, ám nem ezek sem rendkívüliek.

Igazat adok ama vélekedésnek, hogy (mint minden éghajlati kilengés) a globális éghajlat kisebb-nagyobb mértékû megváltozása (szándékosan nem a felmelegedés jelzõt használtam) a szélsõséges események megnövekedésével járhat, ez igaz mind egy felmelegedési, mind egy lehülési folyamat kezdetekor, antropogén behatás nélkül is, a visszacsatolási mechanizmusok elõbb-utóbb történõ beindulása majd erre a behatásra is választ ad.

Befejezem „esszémet”, és remélem nem veszed rossznéven írásomat, és véletlenül sem szedtem le rólad a keresztvizet, he-he !

Nomad hát hogy ez sok vagy kevés,azt nem tudom,lehet 25 szokott lenni egy átlagos évben)Én meg azt hittem itt nálunk volt trópusi vihar

Szia Fló!

Ajánlom figyelmedbe: Link

2005. január - 2005 április -> 21 trópusi vihar. Persze az Indiai és Csendes óceánon jelntkeztek, de szvsz ez egy kicsit soknak tûnik. Bár ha úgy nézzük, az El Nino és a La Nina produkálhatta õket, és ebben az esetben lehet, hogy nem is sok?

Nomad...
Az energia nem vész el csak átalakul...
Ha valahonnan kiveszel valamit,az máshonnan hiányozni fog...ez a sok esö lehet hiányozni fog valakinek valahol,kivéve ha ez plusz dolog,de akkor is,pl.ha ez a sok viz a Kilimandzsáro elolvadt jégsapkájából való....ami magyaráznál is hogy honnan van a homok amit felkapott a ciklonunk))
Csak ne feledd azt sem,régen ha valahol valami rendkivüli történt,nem tudtál róla,mert 40-50 éve nem volt ilyen szintü tájékoztatás,ha legurul egy kavics egy északi-sarki gleccseren,tuti tudunk róla a média jóvoltából....
Tehát nehéz igy hogy én pl.nem éltem 30-40 éve,és nem tudom mi változás ahhoz képest....
Mi ez a trópusi vihar??Lemaradtam valamiröl??
Kimi a helyi hatások nagyon fontosak a csapadékképzödés szempontjából,nem véletlenül szikes-száraz a talaj,valszeg ez régóta igy van...
Lehet köze az erdönek,de mi lett elõbb a tyúk vagy a tojás...azért nincs erdö mert nincs csapadék?Vagy azért nincs csapadék mert nincs erdö???

Lehet,nem idetartozik,de volna egy kérdésem,ami ha nem is az éghajlat változással,de szerintem a microklímával kapcsolatos!
Szerintetek elképzelhetõ az,hogy itt nálam azért kevés a zivatar,meg álltalában a csapadék,mert nincsennek erdõk a környéken?Lehet,hogy hülye a kérdés,de az idõsebbektõl hallottam ezt.Pl:nyáron amikor nagy a meleg és nagy a párolgás,sokfelé van zivi az országban.De itt pl.tavaly nyáron alig volt valami.Pedig lett volna minek párolognia a májusi-júniusi esõk után.Ha meg hó esik biztos itt van a legkevesebb.Most is micsoda esõzések vannak országszerte,itt meg nem egész 15mm-er esett 2 hét alatt.
A környék eléggé szikes,száraz.A legközelebbi erdõ vagy 20km-er.
Szóval a kérdésem:lehetséges-e ez.
Köszönöm!

Sziasztok!

Olvasgatom a fórum témáját, és egy kérdés fogalmazódott meg bennem. Ez az idõjárási "anomália" nem csak kis országunkban okoz gondokat, hanem a Föld több országában is. Ennek a "nagy" mennyiségû csapadéknak valahonnan származnia kell. Na de honnan?

1. Azokból a gleccserekbõl, amelyek az utóbbi idõben rendkívüli módon megfogytkoztak?

2. A - nem létezõ, tagadott, vagy nem bizonyított - globális felmelegedés által keltett fokozott párolgásból?

Számomra az is furcsa egy kicsit, hogy április 21.-re 21(!) trópusi vihar lett regisztrálva. Na most lehet leszedni a fejemrõl a szenteltvizet!

Szemler Géza!!
Tegyük fel változik valami az éghajlatban...
Nem tudom ismered-e azt a variációt,ami szerint volt ugye egy kisjégkorszak az 1500-1700-as években(mikor befagyott a duna,ugye annak jegén koronázták meg Mátyást),és ugy gondolják sokan,hogy azóta folyamatosan melexik a légkör,az eredeti kisjékori állapot elõtti állapotot igyekezvén felvenni...tehát lehet erröl van szó,és semmi emberi beavatkozásról nincs szó...
Persze szerintem ember nincs a földön aki ezt bizonyitani tudja,vagy esetleg azt hogy igenis köze van az emberiségnek mindehez a változásokhoz...
Azt sem tudjuk ezt csak a mádia fujja-e fel,vagy arról van szó,hogy 50 évvel ezelõtt nem tudták hogy mi történik a jégsapkákkal,nem tudták mi van Afrikába,mert azóta ha legurul egy kövecske az egyik gleccseren,akkor azt már tudjuk a TV-böl...
Egy biztos....ennyi mediciklon nem szokott lenni,és nem tudom,mivel nem éltem 30-40 éve,hogy esett-e valaha 100 mm ilyen körülmények között mint a Mátrában,vagy volt-e olyan hogy ilyen nyári zivik tombolnak napok(hetek)óta az országban....
Biztos volt....de nem ugy hogy ez lett a trend az elmult évekbe,pl.erre a 2003-as év....
Kérdés mi lesz nyáron....ha ez a sokcsapis idö lesz,akkor olyan zivik lesznek hogy a hiradók vezetö helyén lesznek,és akkor felerösödnek ezek a hangok....
Bár erre lehet mondani hogy volt olyan hogy hó esett áprilisban...na az tök normális dolog...nincs azzal semmi baj....
Nagyon összetett dolog ez,MetNet talin szerintem vezetö téma lesz a sok mediciklon,nálam legalábbis)Föleg hogy talán legjobban a nyugati országrészt érintette....
És én sem tudom mit higyjek...ha lenne egy idögépem és vissza tudnék menni,az lenne a tutijó))

Sziasztok! Arra emlékszem, hogy a 80-as évek elején egyszer május elején 5 napig zuhogott az esõ, a Napot még csak nem is láttuk (a Kékesen havazott).
1992. áprilisának derekán egy iderobogó hidegfront "hajlott" vissza, két napos esõt ( a Budai hegyekben 20 cm havat) okozva.
Azt megfigyeltem, hogy általában április 20-a körül áll be a meleg tavasz: anticiklonális hatások, meleg, száraz levegõ. Emlékszem olyan április végére, amikor Délkelet-Magyarországon 30 fok volt és április 29-én már cseresznyét ettem (igaz, annak íze nem volt még, de mégis csak cseresze volt, ráadásul a bérházunk kertjében termett).
Az éghajlat változásának trendjeit-laikusként-nem látom, de-szociológusként-két szélsõséget érzékelek: az egyik a média által is generált pánik (a filmipar is jól megél belõle), a másik: a struccpolitika.
35 éves vagyok, viszonylag fiatal ahhoz, hogy könnyebben visszaemlékezzek az elmúlt 3 évtizedre: az utóbbi években tényleg több a szélsõség (téli zivatarok, februári 22 fokok stb). A kérdésem csak az, hogy ebben mennyi a természetes hatás és mennyi az emberi rombolás hatása. Ezt igen csak bonyolult kiszámítani!

Snowhunter igen néha elõfordul ilyen,de 2003-ban is ez volt,meg elõtte is valamikor....majd metnet talin folyt köv)