Globális jelenségek
Amit Floo levezetett, két mondatban is le lehet írni:
Ilyentájt az É-i hemiszférát már a nyugat-keleti (zonális) áramlások irányítják az évek jó részében, nem pedig a leszakadó hidegbetörések, melyek többek között generálják a mediterrán-ciklonokat, amik egyébként is fõleg õsszel-télen ténykednek errefelé.
És a fenn említett zonalítás sávja idõszakosan fentebb húzódik, több hetes azori-anticiklonáris irányítást eredményezve nálunk késõ tavasszal, átlagban.
Most nem, ám aggodalomra semmi ok, ahogy "névrokonom" is írta, lassan átalakulóban lesz annak rendje és módja szerint a makro-helyzet, és vagy stabil-azori, avagy "stabil-változékony-zonális", de ehhez hasonlatos lesz az irányítás, néhány hetes csúszás mindig is benne van a légkörben, az éven egyébként is késésben (Február töltötte be a Január, Március a Február szerepét) van az idõ.
Ez szerény személyem véleménye.
Ilyentájt az É-i hemiszférát már a nyugat-keleti (zonális) áramlások irányítják az évek jó részében, nem pedig a leszakadó hidegbetörések, melyek többek között generálják a mediterrán-ciklonokat, amik egyébként is fõleg õsszel-télen ténykednek errefelé.
És a fenn említett zonalítás sávja idõszakosan fentebb húzódik, több hetes azori-anticiklonáris irányítást eredményezve nálunk késõ tavasszal, átlagban.
Most nem, ám aggodalomra semmi ok, ahogy "névrokonom" is írta, lassan átalakulóban lesz annak rendje és módja szerint a makro-helyzet, és vagy stabil-azori, avagy "stabil-változékony-zonális", de ehhez hasonlatos lesz az irányítás, néhány hetes csúszás mindig is benne van a légkörben, az éven egyébként is késésben (Február töltötte be a Január, Március a Február szerepét) van az idõ.
Ez szerény személyem véleménye.
Na, hogy valami értelmeset is írjak: én úgy tanultam, hogy ilyenkor a nap egyre nagyobb szögben éri az É-i féltekét, ezzel úgymond kitolódik a termikus egyenlítõ vonala is É-felé. Ez azt jelenti, hogy a Szaharában uralkodó leszálló meleg levegõ É-felé tolódik, egészen a mediterrán részekig, ahol nyáron száraz forró idõt eredményez. Ezzel visszaszorítja a hideget Skandinávia felé, ahol a két levegõ keveredésébõl alakulnak ki a ciklonok és ott válik csapadékossá a télen száraz hideg idõjárás.
A lényeg, hogy a ciklonoknak, ilyentályt vissza kell húzódniuk É-ra.
Nos, ahogy nézem Európa mûholdképét és frontanalízis képét, a ciklonok visszahúzódóban vannak. Jelenleg még meghatározzák idõjárásunkat, de a mediterrán részeken már kezdenek felépülni az AC-ok, amik egyre inkább kiszorítják a ciklonokat.
Én jelenleg ezt tapasztalom, de ha nem lenne igazam, várom a jobb ötleteket.
A lényeg, hogy a ciklonoknak, ilyentályt vissza kell húzódniuk É-ra.
Nos, ahogy nézem Európa mûholdképét és frontanalízis képét, a ciklonok visszahúzódóban vannak. Jelenleg még meghatározzák idõjárásunkat, de a mediterrán részeken már kezdenek felépülni az AC-ok, amik egyre inkább kiszorítják a ciklonokat.
Én jelenleg ezt tapasztalom, de ha nem lenne igazam, várom a jobb ötleteket.
Ja2!
Erre azt mondják a kutatók, hogy kivétel erõsíti a szabályt.
Meg, hogy azaz 1-2% eltérésnek, annak is kell valamikor lennie.
Erre azt mondják a kutatók, hogy kivétel erõsíti a szabályt.
Meg, hogy azaz 1-2% eltérésnek, annak is kell valamikor lennie.
Ugye van ez a bizonyos éghajlat itt a Földnek nevett bolygón...
Van egyenlitöi öv,mérsékelt öv és hideg öv,ezek átmeneteik,amik mind éghajlati klimatikus szempontból értendõek most....
Ahogy lépünk ki a télböl,a nap beesési szöge úgy nö egyre jobban....télen a nagy csapikat adó mediterrán ciklonok hazája a Földközi-Tenger,mert az egyenlitöi öv melege ennyira épp felnyulik,és a hideg öv hidege épp lenyulik a Földközi-Tengerre,igy ciklonokat generál....
Most kiléptünk már ebböl a rendszerböl...hivatalosan...
A hideg levegönek már nem lenne szabad tartósan a Földközi-Tenger nyugati medencéjében tartózkodnia(és ciklonokat generálni),vissza kellett volna húzódni(nem értendö félre a szokásos É-ÉK felõl lejövö sarkvidéki hideggel ami száraz hideg,tart pár napig és megy is tovább)észak felé a délröl jövö enyhébb légtömegeknek köszönhetõen....
A május nagyon gyakran száraz idöszak(éppen ezért alakult ki a "májusi esö aranyat ér"mondás,mert ha aranyat ér akkor valószinü hogy ritka) anticiklonáris helyzettel,sok napsütéssel...
És ennek az anticiklonáris helyzetnek lassan lassan már körvonalazódnia kellene...
Ennek ellenére mediterrán ciklonok váltják egymást naponként....
Nem tudom mi a mechanizmusa annak ami ezt megváltoztatta,de normális körülmények között most NY-K irányú fronttevékenységnek kellene lennie,szeszélyes áprilisi idöt okozva,amikor egymás nyakában vannak a hideg-és melegfrontok,egyik el sem ment már itt a másik...
Ehelyett napokig esik és esik,és régen is volt ilyen,de amit észre kell venni,hogy a normális áprilisban az,amikor egy NY felõl jövö front peremciklonja okoz csapadékot...nem pedig napokon heteken át egy db mediterrán ciklon....majd a következö és a következö...
Ezeknek a ciklonoknak most a helyük jóval feljebb kéne lenni....Valahol Skandinávia körül...
Ehelyett itt vannak...
.........
............
Van egyenlitöi öv,mérsékelt öv és hideg öv,ezek átmeneteik,amik mind éghajlati klimatikus szempontból értendõek most....
Ahogy lépünk ki a télböl,a nap beesési szöge úgy nö egyre jobban....télen a nagy csapikat adó mediterrán ciklonok hazája a Földközi-Tenger,mert az egyenlitöi öv melege ennyira épp felnyulik,és a hideg öv hidege épp lenyulik a Földközi-Tengerre,igy ciklonokat generál....
Most kiléptünk már ebböl a rendszerböl...hivatalosan...
A hideg levegönek már nem lenne szabad tartósan a Földközi-Tenger nyugati medencéjében tartózkodnia(és ciklonokat generálni),vissza kellett volna húzódni(nem értendö félre a szokásos É-ÉK felõl lejövö sarkvidéki hideggel ami száraz hideg,tart pár napig és megy is tovább)észak felé a délröl jövö enyhébb légtömegeknek köszönhetõen....
A május nagyon gyakran száraz idöszak(éppen ezért alakult ki a "májusi esö aranyat ér"mondás,mert ha aranyat ér akkor valószinü hogy ritka) anticiklonáris helyzettel,sok napsütéssel...
És ennek az anticiklonáris helyzetnek lassan lassan már körvonalazódnia kellene...
Ennek ellenére mediterrán ciklonok váltják egymást naponként....
Nem tudom mi a mechanizmusa annak ami ezt megváltoztatta,de normális körülmények között most NY-K irányú fronttevékenységnek kellene lennie,szeszélyes áprilisi idöt okozva,amikor egymás nyakában vannak a hideg-és melegfrontok,egyik el sem ment már itt a másik...
Ehelyett napokig esik és esik,és régen is volt ilyen,de amit észre kell venni,hogy a normális áprilisban az,amikor egy NY felõl jövö front peremciklonja okoz csapadékot...nem pedig napokon heteken át egy db mediterrán ciklon....majd a következö és a következö...
Ezeknek a ciklonoknak most a helyük jóval feljebb kéne lenni....Valahol Skandinávia körül...
Ehelyett itt vannak...
.........
............
2005.04.19 - 08:08
Bekövetkezett a nagy antarktiszi ütközés!
A mûholdfelvételek tanúsága szerint megtörtént a rég várt antarktiszi ütközés: a B-15A jéghegy nekiütközött a Drygalski-jégnyelvnek.
Módosításra szorulnak az antarktiszi térképek: az Európai Ûrhivatal Envisat mûholdjának radarfelvételei szerint ugyanis bekövetkezett a B-15A jéghegy és a nyílt tengerbe ömlõ Drygalski-jégfolyam közötti, több hónapja elõre jelzett ütközés.
Az Envisat április 15-ei felvétele szerint a 70 kilométer hosszú Drygalski-jégnyelv csúcsából közel öt kilométeres darab tört le, miközben a B-15A jéghegy látszólag alig sérült.
A kutatók hónapok óta figyelik a jéghegy mozgását. Sebessége alapján elképzelhetõnek tartottak már egy január közepi ütközést is, ám akkor az utolsó pillanatban megfeneklett a jéghegy. A világ legnagyobb sodródó, vízen úszó képzõdménye két hónapig alig mozdult, majd újra mozgásba jött.
Útja során természetesen töredeztek le kisebb darabok a jéghegyrõl: míg a NASA januárban még 160 kilométer hosszú és 3000 négyzetkilométer kiterjedésû jéghegyrõl beszélt, az új felvételek szerint ma már csak 115 kilométer hosszú és 2500 négyzetkilométer területû. A jéghegy területe jelenleg körülbelül akkora, mint a miniállam Luxemburgé.
A B-15A a legnagyobb maradványa a még hatalmasabb B-15 jéghegynek, amely a Ross-jégselfrõl vált le 2000 márciusában. A B-15 eredetileg akkora volt, mint Jamaica, területe meghaladta a 11.600 négyzetkilométert.
A hatalmas képzõdmény hamarosan kisebb darabokra töredezett. Idõközben a B-15A a McMurdo-szoros felé vette az irányt, és eltorlaszolta a Ross-tenger egy részét, ahol az óceáni áramlatok leállása miatt jég kezdte befedni a tenger egy részét.
A Drygalski egy, az Antarktisz Scott-partjáról eredõ szárazföldi gleccser, a David-gleccser nyúlványa, amely a Victoria-föld partvidéki hegységein keresztül vág utat magának a sarkvidéken a Ross-tenger felé.
Forrás: National Geographic
Bekövetkezett a nagy antarktiszi ütközés!
A mûholdfelvételek tanúsága szerint megtörtént a rég várt antarktiszi ütközés: a B-15A jéghegy nekiütközött a Drygalski-jégnyelvnek.
Módosításra szorulnak az antarktiszi térképek: az Európai Ûrhivatal Envisat mûholdjának radarfelvételei szerint ugyanis bekövetkezett a B-15A jéghegy és a nyílt tengerbe ömlõ Drygalski-jégfolyam közötti, több hónapja elõre jelzett ütközés.
Az Envisat április 15-ei felvétele szerint a 70 kilométer hosszú Drygalski-jégnyelv csúcsából közel öt kilométeres darab tört le, miközben a B-15A jéghegy látszólag alig sérült.
A kutatók hónapok óta figyelik a jéghegy mozgását. Sebessége alapján elképzelhetõnek tartottak már egy január közepi ütközést is, ám akkor az utolsó pillanatban megfeneklett a jéghegy. A világ legnagyobb sodródó, vízen úszó képzõdménye két hónapig alig mozdult, majd újra mozgásba jött.
Útja során természetesen töredeztek le kisebb darabok a jéghegyrõl: míg a NASA januárban még 160 kilométer hosszú és 3000 négyzetkilométer kiterjedésû jéghegyrõl beszélt, az új felvételek szerint ma már csak 115 kilométer hosszú és 2500 négyzetkilométer területû. A jéghegy területe jelenleg körülbelül akkora, mint a miniállam Luxemburgé.
A B-15A a legnagyobb maradványa a még hatalmasabb B-15 jéghegynek, amely a Ross-jégselfrõl vált le 2000 márciusában. A B-15 eredetileg akkora volt, mint Jamaica, területe meghaladta a 11.600 négyzetkilométert.
A hatalmas képzõdmény hamarosan kisebb darabokra töredezett. Idõközben a B-15A a McMurdo-szoros felé vette az irányt, és eltorlaszolta a Ross-tenger egy részét, ahol az óceáni áramlatok leállása miatt jég kezdte befedni a tenger egy részét.
A Drygalski egy, az Antarktisz Scott-partjáról eredõ szárazföldi gleccser, a David-gleccser nyúlványa, amely a Victoria-föld partvidéki hegységein keresztül vág utat magának a sarkvidéken a Ross-tenger felé.
Forrás: National Geographic
Hát igen a felelõsség kérdése nagyon kemény dolog. Hány fajt irtott már ki az ember a Földön és hány faj került a kihalás szélére... Elgondolkodtató pl az hogy a Tsunami áldozatainak Világ szerte mennyi pénzt adakozunak az emberek, fõleg ugye a Médiszenzáció értéke miatt, de sokan semmit sem adnak a természetvédõ szerveteknek (adó 1 %a stb..). Mi az értéke annak ha az így is túlnépesedett emberiség a saját hibájából kiépítetlen nem megfelelõ elõrejelzés miatt áldozatokat szenved. És mi annak ha nem szükségszerûségból, haszonszerzés stb érdekében más fajkat teljesen kipusztít a Földrõl... Bocs ha kicsit elkanyarodtam a fórumtémától.
Harcinyúl: Én nem hallottam okként a vulkáni-aktivítást mint okot a kis-jégkorszak kiváltójaként, bár attól lehet, csak én nem hallottam róla.
Azért a sokezeréves hipotetikus idõsorokat böngészve nem abszolút rendkívüli a mostani melegedési tendencia, bár kétségtelen, hogy az antropogén behatásnak lehetnek következményei.
Az, hogy az esõerdõket felégetik, ill. a fosszilis civilizációnk kibocsátásával "csupán" visszajutattjuk a légkörbe azt a CO2-t, amit a messzi múltban kivont légkörbõl a biomassza, egyszóval újra gyártjuk azt a melegházat, ami jellemezte a földtörténeti múlt nagy részét, amikor nem volt sarki jégtakaró.
Ez nem lenne rendkívüli, ha a fene civilizált emberiség a klímaoptimumának minden kilengését nem érezné katasztrófálisnak, amit sajna érezzük, hisz már van mit vesztenünk, bár ez se évek alatt lejátszódó folyamat ...
Ennek ellenére lehetne felelõsségérzete az emberiségnek, ám messze van tõle ...
Azért a sokezeréves hipotetikus idõsorokat böngészve nem abszolút rendkívüli a mostani melegedési tendencia, bár kétségtelen, hogy az antropogén behatásnak lehetnek következményei.
Az, hogy az esõerdõket felégetik, ill. a fosszilis civilizációnk kibocsátásával "csupán" visszajutattjuk a légkörbe azt a CO2-t, amit a messzi múltban kivont légkörbõl a biomassza, egyszóval újra gyártjuk azt a melegházat, ami jellemezte a földtörténeti múlt nagy részét, amikor nem volt sarki jégtakaró.
Ez nem lenne rendkívüli, ha a fene civilizált emberiség a klímaoptimumának minden kilengését nem érezné katasztrófálisnak, amit sajna érezzük, hisz már van mit vesztenünk, bár ez se évek alatt lejátszódó folyamat ...
Ennek ellenére lehetne felelõsségérzete az emberiségnek, ám messze van tõle ...
Cauchy: Valoban lenyeges lenne talalni viszonyitasi pontot, ami nem konnyu. Igen, a kis jegkorszak utan is erezhetek volna az emberek felmelegedesnek a valtozast, de ket dolgot ne felejtsunk el: Nem mindegy a valtozas sebessege, es nem mindegy az oka. A mostani valtozasnak ijesztoen nagy a sebessege, es tobb teruleten kimutathato okkent az emberi beavatkozas. Termeszetesen lehetnek termeszetes folyamatok is ezzel parhuzamosan, lehet, hogy epp ezt erositve. Azt mindenesetre tudomasul kell venni, hogy a fold bolygo legkorenek osszetetele, egyensulya egyertelmuen biologiai eredetu. Es ha megnezel nehany NASA kepet a braziliai esoerdokrol nehany evtizeddel ezelottrol es napjainkrol, akkor elgondolkodtato, vajon mi fogja az emberi beavatkozast ellensulyozni. Ja, es megegy: A kis jegkorszakot nem nehany nagyobb vulkan egymashoz kozeli komolyabb kitorese idezte elo?
Fenrir: Ugyan a kis-jégkorszakot fõleg az európai hatásaival jellemezték, ám szerte a golyóbison bizonyítható a gleccserképzõdés akkori (XVI-XIX.sz.) erõsödése.
Azt szeretném kérdezni hogy ez a kis jégkorszak globálisan volt jelen vagy csak Európára korlátozódott?
Szerintem is pontosan az a probléma, hogy "MIHEZ KÉPEST" A Föld normális állapotában nincs a sarkokon jég, ellenben létezett a középkorban egy ún ki jégkorszak, ami nem 5-10 évig tartott. Akik abban az idõben éltek, vagy fõleg a vége felé, õ is simán hihették, hogy éppen globálisan felmelegedõ szakaszban vannak.
Amíg nincs egy norma, egy átlag, addig nincs értelme szélsõségekrõl sem beszélni, változások vannak, ami egy nagyobb változás részei, ami egy mégnagyobb változás részei stb... megmondani senkis em tudja, hogy éppen mi is történik
Amíg nincs egy norma, egy átlag, addig nincs értelme szélsõségekrõl sem beszélni, változások vannak, ami egy nagyobb változás részei, ami egy mégnagyobb változás részei stb... megmondani senkis em tudja, hogy éppen mi is történik
Nem igazán akartam ilyen sértõdésekkel határos vitát nyitni szokásos (továbbra is többedmagammal együtt állítom:jogosan) kritikámmal.
Nem a "homokba dugom a fejem" elv képviselõje vagyok, csupán a délutáni írásomat hoznám fel újra, egy kérdést újra körültáncolva: A viszonyítás nem megfelelõ kezelésének félreértései címmel.
Mivel a szakma kevés teret kap eme vitákban, és se azzal foglalkozom most, hanem a lélektanával.
Egyrészt bánt a dolog, hogy egymásba keresi a bûnbakot az itt megjelentek nagy része, másrészt örömteli abból a szempontból eme történet, hogy valamennyien a hozzáértés különbözõ fázisaival együtt elkötelezettek vagytok(vagyunk) a témában, ez fûzi bele az idõnkénti mellékes megfogalmazást.
A tegnap esti fórumba beírt írásomban hisztériakeltõ hírekkel nem a Nomad fémjelezte RSOE-t vádoltam (megtettem kritikámat vele szemben is, ezzel kapcsolatban azt mondom nem õ a hibás, hanem az aki félreértelmezi így túldimenzionálja a híreit), hanem a média agyatlan (hangulatkreáló) tevékenységét, leszûkítve a televíziós (és bulvársajtós) híradásokra, azt hittem, annyiszor reflektáltam már ezügyben, nem kell újra és újra leszûkítenem a kört, ám hibáztam elismerem, hisz:
Azaz akár bántónak is vélhetném engem belekeverve okolni a "gombolyagért" kedves Bakonyvár, nyugodtan nevezz néven, nem vagyok személyeskedõ jelleggel viszaüzengetõ típus.
Nekem nincsen semmi problémám veled (fordítva nem vagyok meggyõzõdve), így hát nem értem bántásként, ám talán adhatok egy tanácsot, mint az aki talán kicsit érintett a dologban, lévén az emlékezetes tavaly júniusi jégverés nagy anyagi áldozatokba sodorva a családom, "szétszabta" a tetõmet, mégsem lettem "világvége-hívõ":
Túlontúl és igen-igen bonyolult eme kérdéskör ahhoz, hogy egyértelmû állásfoglalásokkal ostorozzuk bele az emberekbe, hogy itt bizony jön a világvége.
Értem az indítékod, jogos is lenne az álláspontod, de nem meteorológiai, hanem társadalomkritikai szempontból, e kettõ külön dolog. Bizony a fene globalízált civilizált társadalomra ráférne egy megtisztítás, ám a sorozatos igenis pánikkeltõ televíziós (és bulvársajtós) híradások ahogy te is fogalmaztál egy idõ után immunissá teszik az embereket.
A meteorológiai szempont még most sem tisztázott, nemhogy mi amatõrök se egyezünk, még a fene nagy tudósok se tudnak megyegyezni a témában.
Eme írásomat nem a személyeskedés generálta, ha annak lehetet venni, akkor bocsánat érte, csupán arra szerettem volna rávilágítani, hogy túl érzékeny közöttünk eme kérdéskor ahhoz, hogy újra és újra lefussuk ugyanazon köröket, hisz szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy eme vitát nézve "deja vu" érzésem támad újra és újra.
Bár a döntéshozó szervek és személyek lennének ennyire érzékenyek a témához, talán akkor nem az usa által alá sem írt, egyébként is már kifigurázott kyotoi egyezmény lenne az emberi tárasdalom összefogásának és feleõsségérzésének a maximuma. Ez még a minimumnak is kevés szerintem, ez mutatja civilizációnk technikai feljettség ide vagy oda gyerekességét, avagy inkább a szóismétléssel élve fejletlenségét.
Bocs a hosszért, szándékaim szerint ez volt az utolsó ezirányú beírásom eme (a napokban zajló) "epizódban".
Nem a "homokba dugom a fejem" elv képviselõje vagyok, csupán a délutáni írásomat hoznám fel újra, egy kérdést újra körültáncolva: A viszonyítás nem megfelelõ kezelésének félreértései címmel.
Mivel a szakma kevés teret kap eme vitákban, és se azzal foglalkozom most, hanem a lélektanával.
Egyrészt bánt a dolog, hogy egymásba keresi a bûnbakot az itt megjelentek nagy része, másrészt örömteli abból a szempontból eme történet, hogy valamennyien a hozzáértés különbözõ fázisaival együtt elkötelezettek vagytok(vagyunk) a témában, ez fûzi bele az idõnkénti mellékes megfogalmazást.
A tegnap esti fórumba beírt írásomban hisztériakeltõ hírekkel nem a Nomad fémjelezte RSOE-t vádoltam (megtettem kritikámat vele szemben is, ezzel kapcsolatban azt mondom nem õ a hibás, hanem az aki félreértelmezi így túldimenzionálja a híreit), hanem a média agyatlan (hangulatkreáló) tevékenységét, leszûkítve a televíziós (és bulvársajtós) híradásokra, azt hittem, annyiszor reflektáltam már ezügyben, nem kell újra és újra leszûkítenem a kört, ám hibáztam elismerem, hisz:
Azaz akár bántónak is vélhetném engem belekeverve okolni a "gombolyagért" kedves Bakonyvár, nyugodtan nevezz néven, nem vagyok személyeskedõ jelleggel viszaüzengetõ típus.
Nekem nincsen semmi problémám veled (fordítva nem vagyok meggyõzõdve), így hát nem értem bántásként, ám talán adhatok egy tanácsot, mint az aki talán kicsit érintett a dologban, lévén az emlékezetes tavaly júniusi jégverés nagy anyagi áldozatokba sodorva a családom, "szétszabta" a tetõmet, mégsem lettem "világvége-hívõ":
Túlontúl és igen-igen bonyolult eme kérdéskör ahhoz, hogy egyértelmû állásfoglalásokkal ostorozzuk bele az emberekbe, hogy itt bizony jön a világvége.
Értem az indítékod, jogos is lenne az álláspontod, de nem meteorológiai, hanem társadalomkritikai szempontból, e kettõ külön dolog. Bizony a fene globalízált civilizált társadalomra ráférne egy megtisztítás, ám a sorozatos igenis pánikkeltõ televíziós (és bulvársajtós) híradások ahogy te is fogalmaztál egy idõ után immunissá teszik az embereket.
A meteorológiai szempont még most sem tisztázott, nemhogy mi amatõrök se egyezünk, még a fene nagy tudósok se tudnak megyegyezni a témában.
Eme írásomat nem a személyeskedés generálta, ha annak lehetet venni, akkor bocsánat érte, csupán arra szerettem volna rávilágítani, hogy túl érzékeny közöttünk eme kérdéskor ahhoz, hogy újra és újra lefussuk ugyanazon köröket, hisz szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy eme vitát nézve "deja vu" érzésem támad újra és újra.
Bár a döntéshozó szervek és személyek lennének ennyire érzékenyek a témához, talán akkor nem az usa által alá sem írt, egyébként is már kifigurázott kyotoi egyezmény lenne az emberi tárasdalom összefogásának és feleõsségérzésének a maximuma. Ez még a minimumnak is kevés szerintem, ez mutatja civilizációnk technikai feljettség ide vagy oda gyerekességét, avagy inkább a szóismétléssel élve fejletlenségét.
Bocs a hosszért, szándékaim szerint ez volt az utolsó ezirányú beírásom eme (a napokban zajló) "epizódban".
Nomad !Úgy tûnik nekem hozzászólásod alapján,mintha pánikkeltéssel én vádolnám a metnet szerkesztõit hozzászólásommal.Gyakran szoktam /tegnap este is az észlelési naplóban/ hivatkozni az RSOE hírekre.Erre kaptam ma 00óra05 perckor e hírek cáfolatát és leckét ajánlottak "a hisztériakeltõ ilyen még nem volt hírek szerkesztõinek" a Hó és ziv.les fórumban.Elnézést,hogy ezt pánikkeltõvé változtattam Harcinyul késõbbi hozzászólása alapján.Szerintem nem sok ember esik pánikba,ha a metnet is lehoz szélsõséges híreket, mert a Föld összes szférájának szisztematikus tönkretétele szerencsére hosszú folyamat,csak az unokáink fogják igazán megszívni,no meg akiket addig is elkap az orkán meg az árvíz+ nukleáris szennyezés és egyéb rákkeltõ dolgok/Sajna kilátásaim nem jók,mert szüleim is rákban szenvednek/.
Nomad: Igy kicsit mas szinezetu a hozzaszolasod
A hirekkel kapcsolatban nekem szemely szerint kettos erzeseim voltak/vannak. Egy reszuk a korrekt tajekoztatas, mas reszuk az en nezopontombol inkabb a bulvar kategoriaba esik. A megbantas nekem sem szandekom senkit, sot, volt egy ideig ralatasom arra, milyen nehez hireket szerkeszteni, szolgaltatni, csak szerettem volna megvilagitani, hogy mi az, ami miatt szulethetnek negativ kritikak.
A hirekkel kapcsolatban nekem szemely szerint kettos erzeseim voltak/vannak. Egy reszuk a korrekt tajekoztatas, mas reszuk az en nezopontombol inkabb a bulvar kategoriaba esik. A megbantas nekem sem szandekom senkit, sot, volt egy ideig ralatasom arra, milyen nehez hireket szerkeszteni, szolgaltatni, csak szerettem volna megvilagitani, hogy mi az, ami miatt szulethetnek negativ kritikak.
Szia Harcinyul!
Hozzászólásomban is írtam, nem bántás, SÕT nem visszavágás akart lenni a dolog. Anno örültem neki, amikor KP-val megegyeztünk, az RSOE hírei(!) kikerülnek a METNET oldalára. Azóta többször jeleztem, hogy a híreket más hírszolgáltatótól veszem át, mivel az Egyesületünk nem hírügynökség. Több kritika érte már a hírtallózást, azokat a cikkeket, amelyek kikerülnek az RSOE és a Metnet oldalára. Ma ez a "pánikkeltés" megjegyzés egy kicsit betette a kaput.
A kritikákat elfogadom, hisz ezért (is) van a fórum. Egy tény. Soha, senki nem ajánlotta fel, szívesen keresgél netezés közben olyan témájú cikkeket, amelyet ki lehetne tenni a Metnetre (is), ezáltal gazdagítva ismereteinket.
Ráadásul a Globális Felmelegedés témakör - a meteorológia mellett - egy olyan rész, amely a tudós társadalmat is megosztja pro és kontra. Igazságot nem lehet tenni szerintem, csupán elolvasni a cikkeket, és véleményt alkotni.
Szóval, ha bárkit megbántottam a "kirohanásommal", elnézést kérek tõle....
Hozzászólásomban is írtam, nem bántás, SÕT nem visszavágás akart lenni a dolog. Anno örültem neki, amikor KP-val megegyeztünk, az RSOE hírei(!) kikerülnek a METNET oldalára. Azóta többször jeleztem, hogy a híreket más hírszolgáltatótól veszem át, mivel az Egyesületünk nem hírügynökség. Több kritika érte már a hírtallózást, azokat a cikkeket, amelyek kikerülnek az RSOE és a Metnet oldalára. Ma ez a "pánikkeltés" megjegyzés egy kicsit betette a kaput.
A kritikákat elfogadom, hisz ezért (is) van a fórum. Egy tény. Soha, senki nem ajánlotta fel, szívesen keresgél netezés közben olyan témájú cikkeket, amelyet ki lehetne tenni a Metnetre (is), ezáltal gazdagítva ismereteinket.
Ráadásul a Globális Felmelegedés témakör - a meteorológia mellett - egy olyan rész, amely a tudós társadalmat is megosztja pro és kontra. Igazságot nem lehet tenni szerintem, csupán elolvasni a cikkeket, és véleményt alkotni.
Szóval, ha bárkit megbántottam a "kirohanásommal", elnézést kérek tõle....
Nomad: Ez a "ha nem tetszik, csinald jobban" stilus nem tul tisztesseges visszavagas. Attol, hogy valaki nem szerkeszt hireket, mert egesz mas dolgokkal foglalkozik, meg lehet igaza Mas kerdes, hogy foleg az eghajlatvaltozassal kapcsolatban valoban erdemes lenne osszehozni nehany szakmai anyagot, amire lehetne hivatkozni, ha valakol a hirek barmelyik oldalon tulzasba esnek. (Mielott megkerdezed, nem, nem tudok ezzel foglalkozni, nem ertek hozza, nincs idom, stb. )
Mas kerdes, hogy foleg az eghajlatvaltozassal kapcsolatban valoban erdemes lenne osszehozni nehany szakmai anyagot, amire lehetne hivatkozni, ha valakol a hirek barmelyik oldalon tulzasba esnek. (Mielott megkerdezed, nem, nem tudok ezzel foglalkozni, nem ertek hozza, nincs idom, stb. )
Valami azért már megmozdult.
Erre nagyon jó példa 2005.január 1-vel bevezetett Környezetvédelmi termékdíj csomagolás és újrafelhasználásra vonatkozó fejezete.2003. január 1-óta kell termékdíjat fizetni annak, aki a csomagolást elõállítja, importálja stb.Ez kg,L alapon történik. A változás, hogy ettõl az évtõl bevezették a kereskedelmi csomagolás fogalmát. Kereskedelmi csomagolás esetében az elsõ forgalombahozó és annak vevõje is kötelezett termékdíjat fizetni.(Kérdés mire használják fel ezt a milliárdokban mérhetõ bevételt)
Ezzel visszaakarják szórítani a nem természetbarát csomagolóeszközök használatát.pl.fémdoboz, PET palack, stb.
Ezekre a termékere komoly díjat rónak ki, melyet adó formában az APEH-nak kel befizetni.
Pl: Sörös doboz 0,5L
1,Gyártó fizet 30Ft
2,Az elsõ forgalombahozó fizet 16,25Ft
3,Az elsõ forgalombahozó elsõ vevõje 19,50Ft
Összesen tehát 1 db o,5L-es sörös fémdobozon 65,75Ft környezetvédelmi termékdíj van!!!
Ez a legbrutálisabb, ha a forgalmazó kötelezi magát, hogy max:35% forgalmaz fémdobozos sört, valamint az eladott söröspalackok 60%-át visszaveszi, akkor kérhet mentességet, amely lehet 40-60-80-100%.Attól függõen, hogy hány%-ot volt képes teljesíteni.
Az negyedévente be kell vallani, és adó módjára befizetni.
Látható, hogy ez igen kemény érv a teljes kereskedelmi lánc tagjainak, hogy a természetbarát csomagolóeszközökhõz térjenek át.
Bocs, ez a téma nagyon bonyolult, de ha valakit réazleteiben érdekel, annak állok rendelkezésére!
Erre nagyon jó példa 2005.január 1-vel bevezetett Környezetvédelmi termékdíj csomagolás és újrafelhasználásra vonatkozó fejezete.2003. január 1-óta kell termékdíjat fizetni annak, aki a csomagolást elõállítja, importálja stb.Ez kg,L alapon történik. A változás, hogy ettõl az évtõl bevezették a kereskedelmi csomagolás fogalmát. Kereskedelmi csomagolás esetében az elsõ forgalombahozó és annak vevõje is kötelezett termékdíjat fizetni.(Kérdés mire használják fel ezt a milliárdokban mérhetõ bevételt)
Ezzel visszaakarják szórítani a nem természetbarát csomagolóeszközök használatát.pl.fémdoboz, PET palack, stb.
Ezekre a termékere komoly díjat rónak ki, melyet adó formában az APEH-nak kel befizetni.
Pl: Sörös doboz 0,5L
1,Gyártó fizet 30Ft
2,Az elsõ forgalombahozó fizet 16,25Ft
3,Az elsõ forgalombahozó elsõ vevõje 19,50Ft
Összesen tehát 1 db o,5L-es sörös fémdobozon 65,75Ft környezetvédelmi termékdíj van!!!
Ez a legbrutálisabb, ha a forgalmazó kötelezi magát, hogy max:35% forgalmaz fémdobozos sört, valamint az eladott söröspalackok 60%-át visszaveszi, akkor kérhet mentességet, amely lehet 40-60-80-100%.Attól függõen, hogy hány%-ot volt képes teljesíteni.
Az negyedévente be kell vallani, és adó módjára befizetni.
Látható, hogy ez igen kemény érv a teljes kereskedelmi lánc tagjainak, hogy a természetbarát csomagolóeszközökhõz térjenek át.
Bocs, ez a téma nagyon bonyolult, de ha valakit réazleteiben érdekel, annak állok rendelkezésére!
Bakonyvár írta:
"A pánikkeltés kifejezés ma már nem szalonképes,mert a média 15 éve gõzerõvel ezt csinálja /a metnet is e híreket címoldalon közli /, de én mégsem látok az utcán,munkahelyen stb pánikba esett embereket."
Tessék felvenni a kapcsolatot KP-val, és jelentkezni a hírszerkesztésre. Akkor kizárólag szakmai és helytálló cikkek jelennek meg a METNET oldalán. Erre is igaz, nem dumálni, csinálni kell. Remélem, nem sértõdtél meg.... THX.
"A pánikkeltés kifejezés ma már nem szalonképes,mert a média 15 éve gõzerõvel ezt csinálja /a metnet is e híreket címoldalon közli /, de én mégsem látok az utcán,munkahelyen stb pánikba esett embereket."
Tessék felvenni a kapcsolatot KP-val, és jelentkezni a hírszerkesztésre. Akkor kizárólag szakmai és helytálló cikkek jelennek meg a METNET oldalán. Erre is igaz, nem dumálni, csinálni kell. Remélem, nem sértõdtél meg.... THX.
A pánikkeltés kifejezés ma már nem szalonképes,mert a média 15 éve gõzerõvel ezt csinálja/a metnet is e híreket címoldalon közli/,de én mégsem látok az utcán,munkahelyen stb pánikba esett embereket.Valamikor a média még egy meztelen testet sem mutatott,ma pornócsatornák,vannak vagy vért sem volt ildomos mutatni,míg most egy este a tv-k mûsoraikban premier plánban vagy ezer embert lemészárolnak ill. hullatömegeket mutatnak játékfilmen vagy híradóban.Ennek ellenére senki sem esik kétségbe és lát világvégét-helyesen.280 ezer ember halálát nézte fotelból,böfögve a vacsorától sok millió ember,és meg sem fordult senki fejében,hogy nagy veszélyben van.A borzalom és pusztulás mindennapi látványa az embereket közömbössé teszi,immunisak a valós veszély esetén is.Ha meghal valahol egymillió ember,máris jön,hogy a gázkamrákban,Mohácsnál stb. több is veszett,ez az élet rendje és mindenki megnyugszik.TENNI VALAMIT - ez már meg sem fordul senki fejében.Csak legyen meg a söröm/házam,autóm,betevõm stb./ és a többi nem érdekel - mondja mindenki.Ezt a mentalitást figurázta ki a tegnapi esti mese - belefáradtam,hogy érveljek ellene.Valóban hónapok óta nem olvasom végig e médiahíreket/Tavaly még megtettem/.Igazából nem akartam van-e,nincs-e globális felmelegedés vitát nyitni,hisz mi nem vagyunk abban a helyzetben,hogy ezt eldönthessük.Részemrõl nem kívánok errõl vitatkozni senkivel.
Igazad van Szilárd, ide valók eme írások, így én is ide reflektálok.
Igaz, lehet rendkívülinek is nevezni a jelenlegi É-i hemiszférabéli „rohangációkat”, ám messzemenõ következtetéseket levonni korai.
Az is igaz, hogy a szélsõségek Kárpát-medencei talán legkevésbé szubjektív mérõszámai (európai léptékben egyedül a 980 alatti mérs.ciklonok gyakoriság-emelkedése érdemel említést) megugorhattak, pl. abszolút legmagasabb hõm., „vízi-gyönyörûségek”, vagy ami nagyon szubjektív (az információs „fejlettség” tálcán kínál mindent, ám x éve mi volt a helyzet a „fergetegek” gyakoriségával?): a tornádók, ám nekem mindig ugyanaz a probléma jön ilyenkor elõ: mihez képest ?
Azaz mit nevezünk zérusnak, és jogos-e ahhoz mérni ennek-annak ilyen-olyan korrelációit.
Nem félrevezetõ talán egy történelmi távlatban nyugodtnak nevezhetõ idõszakhoz mérni az elmozdulásokat ?
A döntéshozó „szûklátókörû fõembereknek” talán így kell beadni a dolgokat, ám összességében mindig ugyanoda lyukadok ki, hogy MIHEZ KÉPEST ?
Egyszóval a tizedekbe beleveszõ „ej ráérünk arra még” elv sem célravezetõ, de a szakmai (a médiabeli fajtáját hagyjuk, az „óvoda”, és szóra sem érdemes) túldimenzionálás sem egy egyértelmûen meghúzott vonaltól kezdõdik.
Eme sorok nem szõrszálhasogatás céljából íródtak, csak ama kérdésre keresik a választ, hogy mit mihez viszonyítunk és miért, és jogos-e.
Igaz, lehet rendkívülinek is nevezni a jelenlegi É-i hemiszférabéli „rohangációkat”, ám messzemenõ következtetéseket levonni korai.
Az is igaz, hogy a szélsõségek Kárpát-medencei talán legkevésbé szubjektív mérõszámai (európai léptékben egyedül a 980 alatti mérs.ciklonok gyakoriság-emelkedése érdemel említést) megugorhattak, pl. abszolút legmagasabb hõm., „vízi-gyönyörûségek”, vagy ami nagyon szubjektív (az információs „fejlettség” tálcán kínál mindent, ám x éve mi volt a helyzet a „fergetegek” gyakoriségával?): a tornádók, ám nekem mindig ugyanaz a probléma jön ilyenkor elõ: mihez képest ?
Azaz mit nevezünk zérusnak, és jogos-e ahhoz mérni ennek-annak ilyen-olyan korrelációit.
Nem félrevezetõ talán egy történelmi távlatban nyugodtnak nevezhetõ idõszakhoz mérni az elmozdulásokat ?
A döntéshozó „szûklátókörû fõembereknek” talán így kell beadni a dolgokat, ám összességében mindig ugyanoda lyukadok ki, hogy MIHEZ KÉPEST ?
Egyszóval a tizedekbe beleveszõ „ej ráérünk arra még” elv sem célravezetõ, de a szakmai (a médiabeli fajtáját hagyjuk, az „óvoda”, és szóra sem érdemes) túldimenzionálás sem egy egyértelmûen meghúzott vonaltól kezdõdik.
Eme sorok nem szõrszálhasogatás céljából íródtak, csak ama kérdésre keresik a választ, hogy mit mihez viszonyítunk és miért, és jogos-e.
(A "Hó- és zivatarlesen"-ben fajultunk idáig, de inkább ide való
Ez a LÉGKÖRZÉSi helyzet, ti. hogy most egy idõben három (négy?), ritka markáns é.-i leszakadt örvény (=cut off) búgócsigázik, azaz hogy tkp. ezek uralják az é.-i félteke légkörzését – kiváltképp tavasszal, mikor ponthogy kisimult (=zonális) ny.-i szeleknek kéne körbedudálniuk – szóval ez a REND(esen) KÍVÜLI helyzet.
SZÉLSÕSÉG(ek)rõl nehezebb ítélkezni, mert pl. csak az elmúlt század is elég hosszú volt: egyszer-egyszer sokminden megtörténhetett. Ebben inkább az a mérvadó, ha azok gyakorisága ugrik meg – ehhez persze mindenféle idõsorokat kell szorgalmasan vizsgálni.
(Jó közöttes vizsgálódási feladat, ha a nem nagy számosságú, és könnyen, egyértelmûen leszámolható rendkívüli eseményeket számoljuk le helyben: pl. súlyos idõjárási károkozások, mint Mo.-n a tornádók.
Errõl meg már hallottatok eleget tõlem...)
Ezeknél egyszerûbb és mégis inkább a lényegébe vágóbb, ha a rendkívüli légkörzési helyzetek szaporaságát tekintjük: ezt meg tapasztalatból mondom, hogy ... (ld lent) – a többi már "csak" a következmények! De a szorgalmasak megnyugtatásáául mondom, hogy Mo.-n pl. a napi legm. höm.(magam is számolgattam ilyeneket), vagy vízállási rekorddöntések (kérdezzétek Kockát) számszerûen is megszaporodtak.
Vagy hogy A Költõt idézzem "A világvége (értsd: e világ vége) már a múlt században elkezdõdött (senki sem gondolhatja komolyan, hogy ez amolyan film(szakadás)-szerûen zúdul le!...), csak a legtöbben – kiváltképp a tizedes részletekbe a szorgalom ürügyén beleveszõk – egyszerûen nem vették észre."
Ez a LÉGKÖRZÉSi helyzet, ti. hogy most egy idõben három (négy?), ritka markáns é.-i leszakadt örvény (=cut off) búgócsigázik, azaz hogy tkp. ezek uralják az é.-i félteke légkörzését – kiváltképp tavasszal, mikor ponthogy kisimult (=zonális) ny.-i szeleknek kéne körbedudálniuk – szóval ez a REND(esen) KÍVÜLI helyzet.
SZÉLSÕSÉG(ek)rõl nehezebb ítélkezni, mert pl. csak az elmúlt század is elég hosszú volt: egyszer-egyszer sokminden megtörténhetett. Ebben inkább az a mérvadó, ha azok gyakorisága ugrik meg – ehhez persze mindenféle idõsorokat kell szorgalmasan vizsgálni.
(Jó közöttes vizsgálódási feladat, ha a nem nagy számosságú, és könnyen, egyértelmûen leszámolható rendkívüli eseményeket számoljuk le helyben: pl. súlyos idõjárási károkozások, mint Mo.-n a tornádók.
Errõl meg már hallottatok eleget tõlem...)
Ezeknél egyszerûbb és mégis inkább a lényegébe vágóbb, ha a rendkívüli légkörzési helyzetek szaporaságát tekintjük: ezt meg tapasztalatból mondom, hogy ... (ld lent) – a többi már "csak" a következmények! De a szorgalmasak megnyugtatásáául mondom, hogy Mo.-n pl. a napi legm. höm.(magam is számolgattam ilyeneket), vagy vízállási rekorddöntések (kérdezzétek Kockát) számszerûen is megszaporodtak.
Vagy hogy A Költõt idézzem "A világvége (értsd: e világ vége) már a múlt században elkezdõdött (senki sem gondolhatja komolyan, hogy ez amolyan film(szakadás)-szerûen zúdul le!...), csak a legtöbben – kiváltképp a tizedes részletekbe a szorgalom ürügyén beleveszõk – egyszerûen nem vették észre."
Hailstones "as big as eggs" kill 18 in Sichuan
... The biggest hailstorm, which fell in Chongqing, reached 13 centimetres in diameter, according to local reports.
... He said some hailstones were as big as eggs, and even small ones were the size of peas. "Many houses were pierced by the hail. It is the most serious hailstorm for 20 years in the county," he was quoted by People's Daily as saying.
Link
... The biggest hailstorm, which fell in Chongqing, reached 13 centimetres in diameter, according to local reports.
... He said some hailstones were as big as eggs, and even small ones were the size of peas. "Many houses were pierced by the hail. It is the most serious hailstorm for 20 years in the county," he was quoted by People's Daily as saying.
Link
mar nem tudom elvezni, mert eleg volt belole otthon is de remelhetoleg eler ide is, legalabb a negyede az otthoni tavasznak! Olyan furcsa latni az eszleleseket, 17 fokokrol, itt meg minusz van
((((.persze mire hazamegyek mar 30 fokok lesznek, nyaron. Na mind1. A cikkekeket mindig szivesen fogadomcsak el voltam az utazasal, szakdogaleadassal, stb...foglalva.paaaa tavasz
de remelhetoleg eler ide is, legalabb a negyede az otthoni tavasznak! Olyan furcsa latni az eszleleseket, 17 fokokrol, itt meg minusz van((((.persze mire hazamegyek mar 30 fokok lesznek, nyaron. Na mind1. A cikkekeket mindig szivesen fogadomcsak el voltam az utazasal, szakdogaleadassal, stb...foglalva.paaaa tavasz 
Kedves Virág!
Élvezd inkább a hóesést, majd ha hazajössz, akkor lesz részed tavaszban, nyárban, vagy ami éppen lesz!
De ahogy írod, ott sem marad el az az évszak, csak még várnod kell rá egy picit!:-)
Cikkeket küldjek még, vagy odakint mással akarsz foglalkozni?!:-)
Élvezd inkább a hóesést, majd ha hazajössz, akkor lesz részed tavaszban, nyárban, vagy ami éppen lesz!
De ahogy írod, ott sem marad el az az évszak, csak még várnod kell rá egy picit!:-)
Cikkeket küldjek még, vagy odakint mással akarsz foglalkozni?!:-)
csak egý erdkesseg, most svedo.ban vagyok, annak ellenere, hogy itt meg tombol a tel, hallottam, hogy fonn eszakon, lappfoldon, nincs is olyan nagyon hideg, es tavaly nyaron 31 fok rekord meleg volt. mindenesetre most irigyellek titeket a szep tavasz miatt. itt esik a ho...
...valamint a porszemcsék sem tudnának tartósan abban a magasságban maradni, ahol kifejtik csapadékkeltõ tevékenységüket..
TomMan: a légkör alsó néhány 10 km-es rétegében (amibe az ózonréteg még bõven beletartozik) elég erõs átkeverõ mozgások vannak ahhoz, hogy az egyes gázok ne kezdjenek sûrûség szerint rétegzõdni. (Csak azért írom le, mert a logikád alapján a CFC-k még nehezebben jutnának fel az ózonrétegig, mint a klóratomok.) De egy példa: még a 44 g/mol tömegû szén-dioxid aránya sem függ attól, hogy a felszín közelében, vagy pár km-rel, esetleg pár 10 km-rel magasabban mérjük...
Tomman: a klóratom fenn az ózonrétegnél válik le, és úgy.. a cfc-vel emgy fel, és az uv ott bontja le róla
Kémia lángészek figyelem!Elolvastam a www.eghajlatvaltozas.hu weblap "CFC-k,HCFC-k" szövegét, és kétségeim vannak a gondolatmenetét illetõen!Idézem:"A magaslégköri UV-sugárzás hatására egy klóratom leválhat a freoról, amely az ózonmolekulát lebontja, s kétatomos oxigén és klór-monoxid keletkezik. A klór-monoxid újabb ózonatomot bont fel, két oxigén-atom és szabad klór keletkezik, amely ismét újabb ózonatommal reagál. Egyetlen klóratom ózonmolekulák ezreit bonthatja le, mire a klór más (a sztratoszférában már igen ritka) atommal reagálva megkötõdik, pl. klórnitrát formájában."Na most, józan paraszti ésszel közelítve a témához, a klóratom moláris tömege ugye 35,5 g/mol. A levegõ átlagos moláris tömege pedig 29g/mol.De ha a Cl atom leválik a halogénezett szénhidrogénekrõl, akkor hogyan megy fel a magasban lévõ ÓZONIG, ha nehezebb a levegõnél??? Lehet hogy én vagyok a tyúkeszû mert nem értem, de éppen ezért puszta kíváncsiságból is szeretném a hozzáértõk tanácsát kérni! Elõre is köszönöm!
Sajnos, az a legroszabb, hogy ezekrõl én magam is halottam éppen eleget, s olvastam is hasonlókat. A még nagyobb baj az, hogy már nem emlékszem arra, hogy hol olvastam errõl....:-(
Képeket úgy tudom a Képek és egyebek nevû fórumba lehet betenni, de kp-tõl kell kérni emailben engedélyt a behelyezésre
Tényleg,érdekes..AZ alaskai melegedésrõl én is hallottam!Nem tudod hogy kell képet betenni? VAn egy-kettõ a gleccserek visszahúzódásáról...
Köszi Virág, errõl még nem hallottam, nemrég volt a National Geographicban egy hosszú cikk az éghajlatváltozásról, központi téma volt. Érdekes dolgokat írtak le, többek között Alaszkában a legbrutálisabb a melegedés, megszûnt sok helyen a permafrost és ez sok problémát okozott megsüllyedtek a házak stb.. ja és a gleccserek nagyon olvadoznak szerencsétlenek, van USAban vagy Kanadában nemtom pontosan egy Gleccser park nevû nemzeti park amiben az a vicces hogy amikor indították a parkot jó pár éve, kiválasztottak egy olyan területet amelyen rengeteg gleccser van, VISZONT ami elképesztõ, az, hogy az elõrejelzések szerint 2030ra már nem lesz egy gleccser sem a "Glacier" (Gleccser) Nemzeti parkban.
...„Megkapaszkodott a fû. Nagyon gyors változások zajlanak a Déli Sark vidék éghajlatában, ami lehetõvé teszi, hogy a fû olyan helyeket is meghódítson, ahol korábban túl hideg volt ehhez” - mondta Pete Convey, ökológus, kutató. Megállapították, hogy az eltelt 3 évtized folyamán az Antarktisz, a Horn foktól közvetlenül északra, és a környezõ szigetek a világ leggyorsabban felmelegedõ helyei közé tartoznak, ahol a téli hõmérsékletek akár 5 C°-kal is meghaladhatják az 1974-ben regisztrált adatokat. [forrás: forestpress. külföld hírek | szerkesztõ: rsoe | közzétéve: 2005-01-18 - 06:20:00 ]
Ezt nézzétek meg, elég érdekes hogy Grönland környékén milyen meleg van az átlaghoz képest, szinte végig 8-10 fokkal az átlag fölött lesz a hõmérséklet, ezen a télen nem sok jéggel gyarapodik, inkább olvad és gyengíti a Golfot, bár ez fõleg majd nyáron lesz jelentõs hiszen ilyenkor télen az ottani +8 fokos differencia nem jelent jelentõs olvadást. Tudom tudom a Golf amúgy is változik ide oda (Cauchy) szóval ez csak humbug, de szeretem figyelni a változásokat és nem biztos hogy minden a könyvek szerint dõl el. Itt a linkben megjelenõ oldalon a legalsó sor mutatja az átlag T-tõl való eltérést. Link Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal
Érdekességek | 2025-04-07 15:23
Szabályzat