Globális jelenségek

Az a gond, hogy az ilyen emberek a hangadók ebben a globális témában. Egy Miskolczi előadást pl. a töredéke nem nézi meg, mint ezt. 
Link

Nem, nem arra gondoltam, mert ez az egyik leggyengébb lábakon álló hipotézis ami létezik. Van egy egészen jó cikk Miskolczi tanulmányairól, közérthetően. Amennyiben megpróbál az ember elvonatkoztatni az összeesküvés-elméletektől izgalmas olvasmány. Link

arra gondolsz, hogy az uveghazhatasu gazok miatti felmelegedes meg tovabb fokozza a vizgoz termelodest es ezzel meg erosebbe teszi a felmelegedest pozitiv visszacsatolast generalva? 

Nekem is azok a kedvenc cikkeim, amiben legalább az apokalipszis és a klíma szó szerepel. Ha meg együtt van a kettő, na attól elalélok...
Egyszer ha jól emlékszem futott már itt a metán téma, jól ki is lett tárgyalva. Aztán beszélgettünk egy kicsit a vízgőzről. 

A meresek azt mutatjak, hogy a legkori metankoncentracio novekszik:

Link

Az alaszkai, sziberiai permafroszt meg olvad, igy meg tobb metan kerul a legkorbe:

Link

Tulajdonképpen ezeket a felhőket 1885 ben észlelték először, amikor a Krakatau vulkán kitört. Az elmúlt évtizedekben megszaporodott észleléseknek csakugyan lehet köze a magaslégkörben is végbemenő változásoknak.

Kérdés: Mikor észlelték ezeket a felhőket először? Évszám?

Annyit hallottam ezekről a felhőkről, hogy emberi tevékenység is szerepet játszik a kialakulásukban oly tekintetben, hogy a Mezoszféra és Termoszféra közötti szintre a rakétahajtóművek égéstermékeinek révén is eljuthat vízgőz. Természetesen földi eredetű jelenség, pl hatalmas emelőerővel rendelkező vulkáni hamufelhő által is eljuthat vízgőz, és por is 80-90 km es magasságig.

Olvasom ma, hogy az éjjeli/késő esti világító felhők létrejöttében a megnövekedett metánkoncentráció állhat. 
Mit gondoltok erről?

Általános iskolai tananyag, hogy a Rohne-völgy brutálisan be tud forrósodni megfelelő időjárás esetén.  Szerencsére nem akarta újra feltalálni a spanyolviaszt a magyar sajtó. Ott mindig benne van a pakliban egy rekord. 

Jó utat kívánok , de igyekezzél amíg van gleccser. Látod nekem annyi előnyöm meg van, hogy ezt a putris mocskos várost oly annyira az egekig magasztaltad, hogy így már nekünk salgótarjániaknak utaznunk sem kell, helyben elérjük a gleccserszintet . Egyébként ezt a mocskos putris, és most már nem gyárvárost el nem cserélném egyetlen budapesti kerületre sem, mert a környező erdők elég jó levegőt okoznak, persze szélerősségtől függően. Egyébként elsősorban bányászatra épült iparváros volt Salgótarján. Mégegyszer, jó utat.

Köszi, meg lesz nemsokára 3000 m felett egy gleccseren, az 50-es naptej se fog teljes védelmet adni. De tudod inkább leégek egy hegyen friss levegőn, mint mocskos szénport/egyéb koszt szívjak egész nap valamelyik hazai putris gyárvárosban.

Ok, hülyeség egy-egy szélsőséges értéket közvetlenül a klímaváltozás számlájára írni, de természetes reakció, hogyha sorozatban jönnek a pozitív hőmérsékleti anomáliák, akkor globális felmelegedést kiált az átlagember meg az átlagújságíró. Amúgy pl. a múltkori dél-francia 46 fokot pl. egész normálisan kezelte a magyar média szerintem.

Az a probléma, ha valaki annyira blikk újságíró szintjén áll, hogy akkor is globális pusztulást lát egy dologban, mikor egy anticiklon a nyári félévben meleget okoz egy északi területen. Ennek két oka lehet. Teljesen sügér a témához, vagy direkt csinálja a feszkót. Igazából egyik sem való ebbe a szakmai fórumba.

Akkor kellemes 8 órás napozást kívánok neked, nektek. Jól elcseszték a környezetvédők, a pöfékelő gyárakat vissza kéne hozni, és szanatóriumot kellene körülöttük létesíteni.

Még "régebben" meg trópusi klíma volt Magyarország területén. Probléma?

Fairbanks-ben mértek már 37-et is. Meg -50et. Mi a gond?

Alaszka fővárosában éppen 32 fok van. Minden rendben.

Link
Bogár László professzor úr előadása. Kicsit hosszú, de érdemes megnézni. Némiképp árnyalja a képet a klíma-mizéria körül. 

Éveken keresztül naponta úszhattam télen-nyáron szabadtéri uszodában. Olyankor nyáron sosem égtem le. Már a téli nap megadta az alapozást.

Én is a 80-as években voltam gyerek, és minden nyáron hámlott a hátam, mert póló nélkül futkoztunk az utcán egész nyáron. Egy esetre emlékszem, amikor tesómmal és anyámmal együtt bőgtünk a szobában, annyira fájt a hátunk a leégéstől. Sajnos ennyi esze volt a szüleimnek, mondjuk anyám még 64 évesen is kifekszik a napra délután kettőkor. Én viszont tanultam a dologból, és gyerekkorom óta nem is égtem le, mert vigyázok. Szóval régen is le lehetett égni, napozási szokás kérdése.

Mi más még a ludas?
A környezetvédelem. Az ilyen-olyan szabályozások miatt egyre tisztább a légkör, emiatt is ér több UV-sugárzás felszínt. Pláne nálunk, ahol a 90-es évek elején a tisztulásra egy jó nagy lapáttal az is rátett, hogy akkoriban a privatizáció idején egy halom pöfékelő gyár bezárt/csődbe ment/vittek, de sokat tisztult a közlekedés is mára.
Az pedig, hogy manapság miért van sok leégett ember, abból is következik, hogy a többség zárt helyen dolgozik és ha a hófehér bőrével kimegy a napra, nyílván hamar leég. Egyszerű a megoldás: napernyő.
Kicsit elrugaszkodva a témától, gondoljunk csak arra, hogy régen, amikor az emberek többsége a szabadban dolgozott, és jól lebarnult már nyár elejére is, mi is számított akkor egyfajta státuszszimbólumnak az elit körében? A fehér bőr, hogy jól kirajzólódott minden ér, a "kékvérűség", amivel azt mutatták ki a napernyő alól, hogy ők biztony nem szorulnak munkára. És, hogy mennyire is nem változik az emberi természet, ma, amikor ennek a a fordítottja van, a többség zárt helyen dolgozva fehér marad, a ma magát elitnek tekintő rétegnél mi az, ami gyakran státuszszimbólumként jelenik meg? Hát láss csodát, a jól lebarnult bőr, ezzel ma azt sugallva, hogy az illető nem szorul munkára, van ideje kifeküdni a napra/elmenni szoláriumba.

Az ember felnő, dolgozik, többnyire olyan helyen, ahol egész nap fedett helyen van. 11-től délután 4-ig meg pláne. Fel kell tenni a kérdést ki mennyit tölt jelenleg ekkor napon? Esetleg azt, hogy mikor kezdi el a napozást? Én speciel február végén 5 fokban is kifekszem a szabadban napozni 10-15 percre.  Ez ritkaság, a legtöbb ember nyáron akarja "bepótolni" és jön is a menetrendszerű leégés. Kölyök korunkban pedig fokozatosan hozzászoktunk a naphoz és mire "égető" lett volna nem volt vele gondunk.

Számomra paráztató a jelenlegi és évről-évre növekvő erősségű UV sugárzás. Mit lehet tenni ellene? Mi lehet a megoldás? Olvasni, hogy gyógyulgat az ózonréteg; habár a kínaiak most éppen nagyobb mértékben eregetik a levegőbe a CFC gázokat....ha jól tudom a nyílászárók szigeteléséhez. 
Mi más lehet még a ludas?
25-30 évvel ezelőtt egész álló napon a szabadban voltunk és a szőlőben gyerekként szaladgáltunk, játszottunk. Talán néha mondták a szüleink, de már a többedik nap után, hogy déltájban menjünk kicsit az árnyèkba. De soha semmi komoly leégés. 
Most kilépek az ajtón és ég az arcom. Eltúloznám?! Szó szerint érzem, hogy nem!
Elég nagy lehet a gond. 

Meg azt, hogy épp úgy fogalmam sincs arról, hogy az embernek van-e köze a klímaváltozáshoz, mint a cikk írójának.

Azt. Is... .

Ezzel most mit akartál mondani? Azt, hogy az embernek semmi köze a klímaváltozáshoz, vagy azt, hogy úgysem tudunk tenni ellene semmit? Vagy azt a nagyon optimista álláspontot képviseled, hogy akár az embernek, akár csillagászati okoknak köszönhető a globális felmelegedés, nagy bajunk nem lesz?

Jesszusom. Annak idején körberöhögték a Szovjetuniót, mert déli irányba akarták terelni a szibériai folyókat - nem kell megnézned: Ob, Jenyiszej, Léna - , hogy azok vizével öntözzék a délebbi területeket. Most meg ugyanazok az okostolycsik be akarják állítani a föld hőmérsékletét, mint egy szaros autó klímáját? Na ne.
Persze kellenek a hasznos idióták, lelkesek, jóhiszeműek. Csak kinek a céljait szolgálják?

Az emberiségbe van kódolva, hogy elbukja a klímaváltozás elleni harcot
Link

Amúgy most azt gondolom, hogy a pazarlás visszaszorításával és erdőtelepítésekkel lehetne olcsón, "fájdalommentesen", viszonylag gyorsan eredményeket elérni. Múltkor Hong Kongot bejártam street view-n, zseniális hely. Egyrészt elképesztően jól néz ki, ahogy a felhőkarcolók közé minden szabad m2-re növényeket ültetnek, másrészt a helyi klímát és az ember komfortérzetét is javítja. Bécsben is indult most egy ilyen fásítási program.

Sok minden jó lenne, kellene. Ez a hőmérséklet-grafikon általában CO2 grafikon nélkül forog a Neten. 
Az ábrán található CO2  grafikon nem a Grönlandi (GISP), hanem egy antarktiszi furat (EPICA) adatsora. Valaki összerakta a kettőt (nem én, mint ahogy nem én csonkoltam a grafikonok végét sem). Meg kellene keresni a numerikus adatbázisokat (ha azok nyilvánosak), és a lehető legkésőbbi időpontig ábrázolni, esetleg egy másik közeli pont homogenizált adatsorával kiegészíteni napjainkig. Előtted a világ, a Net, a gugli, és az IDŐ. Az IDŐ és az ERŐ legyen veled!

Kár hogy itt a grafikonon az atmospheric CO2 azzal a 10%os növekedéssel utána megszakad, mert hiányzik róla még egy jó 70-80%-nyi ugrás 410 fölé. 

Keress rá a guglin a "Kis jégkorszak", vagy valami hasonlóra és a képek között keresgélj. 2000 - 2010-ig biztosan vannak képek.

lehet, nincs ennyire reszletezve. Jo lenne egy olyan grafikon, amiben a 10ezer eves adatok es a jelenlegiek is latszanak

Bio - optikai digitalizálással (vaksi szememmel): A CO2 görbe véget ér a "Modern warm period" kezdeténél.

latom mar, koszi. 

Itt azt mondja. hogy a gisp2 a present helyett a az 1855os allapotot mutatja, de meg nem olvastam vegig:

Link

a masik, hogy a co2 grafikon a korabbi hozzaszolasbol 280ppmet mutat jelenlegu allapotkent, de ez biztos nem jo, mert jelenleg 415ppm az ertek.

Lásd: #9964. hsz linkje.

az y tengely mit abrazol? 

Negatív hokiütő, másodfokúnak tűnő trendillesztés az elműlt 10,000, évre:

Link 

Elmúlt 10,000, év egy grönlandi jégfurat alapján:
Link 

Van néhány meleg periódus, "optimum" és vannak a köztes időszakok. Az optimumokban visszahúzódnak a gleccserek, a köztes időszakokban előre nyomulnak. Ez a dolguk. Ha nem így tennének, a fizikai törvényeknek mondana ellent.

Az optimumok és "kis jégkorszakok" váltakozásának nincs érdemi hatása a bioszférára. A növényvilág klímaváltozás-tűrő képessége nagyobb ezen változások rövidtávú hatásánál. Ha belegondolsz, a lucfenyő, bár a magasabb hegyvidéket és az északi vidékeket kedveli, megél, elvegetál az Alföld fészkes közepén is. Megfelelő mértékben reprodukálódni csak a számára ideális éghajlati viszonyok között képes, mint a növények általában. Nem ideális körülmények között elnyomják más növények. Az optimumok - kis jégkorszakok váltakozása hegyvidéken vertikálisan néhány tíz - száz m ciklikus eltolódást, horizontálisan észak - dél irányban pár száz km-t jelent egy növény számára. Ennyit vándorolni egy növényfaj bőven képes az új egyedek által. Az állatok meg egyszerűen odébb mennek. Az előbbiek azt mutatják, hogy még evolúciós fejlődésre sincs szüksége a bioszférának ilyen mértékű változások elviseléséhez.

A grafikonról még annyit: Az optimumok - kis jégkorszakok  kb. 1000 éves ciklusokban váltakoznak. Az optimumok hossza meglehetősen állandó, az utolsónak kb. 2/3-án vagyunk túl. Ha a mostani klímaoptimum időtartamban tartja a korábbiak szokásait (nincs rá garancia, de miért ne tenné), a jelenlegi optimum, meleg periódus még vagy 50 - 80 évig kitart akkor is, ha az kizárólag emberi tevékenységen kívüli okok következménye. Ebből meg az következik, hogy a globalwarming- CO2 lobbi két három emberöltőig nincsen veszélyeztetve természetes változások általi megcáfolástól.

Még egy érdekesség a grafikonról: Ha kihagyod belőle a meleg, optimum szakaszokat, a grafikon kb. 3500 év óta gyorsuló lehűlést mutat. Negatív hokiütő. A klímagörbe ilyen irányú extrapolálásának legalább ugyanakkora, de inkább még nagyobb jogosultsága van, mint egy rövid felmelegedő időszak adataira támaszkodó sima hokiütő görbének. Az adatok ilyen módú elemzése azt mutatja, hogy 3,500 éve rövid megszakításokkal megindult a következő glaciális eljegesedést kiváltó folyamata. A negatív hokiütő bekövetkezési valószínűsége - mivel több, mint hússzor akkora időszakot vesz figyelembe - nagyobb, mint a 150 éves adatsort figyelembe vevő hokiütőé.

Igen, láttam ilyen képeket, de azok a jég alól előkerült fák nem jóval öregebbek voltak? Arra gondoltam amúgy, hogy tűntek-e el esetleg fajok (bár ezt nem tartom valószínűnek), a meglévőknek a génállománya megváltozott-e, egyáltalán az élettér átalakulására hogyan reagáltak, abból milyen "tanulságot' szűrhetünk le, ilyesmik.

Elborították a gleccserek a cirbolya fenyők lakhelyét, amelyek törzseit mostanság kezdtek a gleccserek kiokádni.  Lásd: jajgatás a gleccserek visszahúzódása miatt.

Ennyi.

Arról lehet tudni valamit, hogy a kisjégkorszak milyen nyomot hagyott a növény- és állatvilágon?

Mindig ezt mondom, hogy annyi ismeretlen van az egyenletben, hogy halvány lila segéd fogalmunk sincs, mi mire van igazán hatással. Napfoltok, a Föld forgástengelye, vulkáni tevékenység, az ember hülyeségei, szóval szuperszámítógép legyen a talpán, ami elbír mindezzel. Aztán mi van, ha végül ki is derül, hogy mi hány százalékot nyom a latban? Szerintem a mai, nyugati típusú civilizációból egy dolog nagyon, de nagyon hiányzik: az ALÁZAT. Mi mindent jobban tudunk, sőt, mindent IS. Legyőzzük a Természetet (hahaha), eljutunk a Holdra, meg a Marsra, meg az Alpha Centauri-ra, csak épp a Földre vagyunk képtelenek vigyázni. Nem kéne megvárni, hogy kiderüljön, minek mekkora hatása van a klímára. Mire megtudjuk, bőven késő lesz. A magunk részéről tegyünk meg mindent a felelősség elkenése nélkül, próbáljuk meg értékelni ezt a kis, klíma szempontjából stabil helyzetet, mert pont elég rajtunk kívül álló tényező van, ami el tud takarítani minket innen. 

Ha minden úgy van,ahogy felvázolják a klímakutatók,meg a csillagászok,akkor csak reménykedni lehet,hogy nem tudja kioltani a globális felmelegedés a napfolt tevékenység minimum hatását,és késleltetve jelentkezik legalább lehűlés formájában! Mert,ha mégsem,akkor tényleg brutális a felmelegedés.

Épp ez a baj, nem? Ha nem lesz kis jégkorszak, vagy legalább lehűlés, akkor ez lehet akár azért, mert a lehűlést egy nagyon erős globális felmelegedés kioltja, nem? És ahogy megszűnik ez a negatív hatás, akkor elég durván megszalad majd a hőmérséklet, ha megszűnik a napfoltminimum. De lehet, hogy a sötétben vagy rossz irányba tapogatózok.

A klímaváltozásnak számtalan nem politikai viszonylata van, kéretik kizárólag ezeket megtárgyalni a fórumon. Az, hogy a politika miként foglalkozik ezzel a témakörrel, NEM a fórum témája. 

1. A politikát nem én hoztam be, a klímaváltozás ügye, mint tudjuk, sajnos nem elválasztható a politikától, ezért a politika megkerülhetetlen. Maga a hozzászólás is pont erre a tényre akarta felhívni a figyelmet, nem pedig politikai állásfoglalás volt
2. A politikai megnyilvánulás már csak azért is elkerülhetetlen volt, mert a hozzászólásban linkelt cikk, amire reagáltam egy propagandaújság gyűlöletkeltő és age-ista írása, ami pont a témával kapcsolatos megnyilatkozások előbb említett örökös politikai áthallásait (finoman szólva) támasztja alá. Érdekes módon ez nem szúrta a szemeteket.

Épp most olvastam róla,hogy a csillagászok szerint 2030. körül következik be a napfolt tevékenység minimum,és  ha ezek az előrejelzések helyesek,akkor középtávon globális lehűlésre,kis jégkorszakra számíthatunk. (Függetlenül az globális felmelegedés ipar meg az IPCC riogató előrejelzéseitől.)