Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Ha Réthly Antalnak azt a könyvét szeretném megszerezni, amiben a régmúlt szélsõségeirõl ír, akkor mit javasoltok, hol lehet beszerezni?
Ez egy könyv vagy több?
Ez egy könyv vagy több?
Jó kérdés, nem tudom ennek mi a kritériuma. Gondolom az lenne az ideális, hogy a mérõhely és a tágabb környezete hasonló felépítésû legyen, hogy kis távolságon belül ne lehessenek ilyen nagy különbségek, mert ez tényleg fejvakarást okoz. De hogy erre van-e leírás, számszerûsített adat, azt nem tudom.
Nálam a kert végében jóval tovább marad meg a hó, mint a környezetében. Oda a hátsó szomszéd raktára és a környezõ növények árnyékolása miatt télen nem is nagyon tud besütni a nap. Sokszor napokkal tovább marad meg a hó, mint minden más helyen. Se a kert elején, se a tetõkön, se az utcán nincs már semmi (max 1-2 aprócska jeges réteg), de ott még szinte összefüggõ. Én ezt nem tartom reprezentatívnak, ezért már ilyenkor nem mérek hóvastagságot, hiába van ott mondjuk 1-2 cm-nyi hó.
Sajnos sokunk körülményei nem teszik lehetõvé, hogy olyan vizsgálatokat, méréseket végezzünk, mint egy sok km2-es kietlen reptér közepén. Ez a hóvastagság vizsgálatára is igaz.
Remélem mások is leírják tapasztalataikat, módszereiket, mert tényleg jó lenne egy egységes álláspont és mérési rendszer.
Nálam a kert végében jóval tovább marad meg a hó, mint a környezetében. Oda a hátsó szomszéd raktára és a környezõ növények árnyékolása miatt télen nem is nagyon tud besütni a nap. Sokszor napokkal tovább marad meg a hó, mint minden más helyen. Se a kert elején, se a tetõkön, se az utcán nincs már semmi (max 1-2 aprócska jeges réteg), de ott még szinte összefüggõ. Én ezt nem tartom reprezentatívnak, ezért már ilyenkor nem mérek hóvastagságot, hiába van ott mondjuk 1-2 cm-nyi hó.
Sajnos sokunk körülményei nem teszik lehetõvé, hogy olyan vizsgálatokat, méréseket végezzünk, mint egy sok km2-es kietlen reptér közepén. Ez a hóvastagság vizsgálatára is igaz.
Remélem mások is leírják tapasztalataikat, módszereiket, mert tényleg jó lenne egy egységes álláspont és mérési rendszer.
Köszönöm a választ.
Akkor most feltenném azt a kérdést, hogy van-e valami minimális területnagyság, amit figyelembe kell venni a hóvastagság mérésekor?
Ha nekem van egy megfelelõ hótartó képességû, mérõhelyem, de a környéken már semmi hó nincs akkor mi a figyelembe vehetõ terület?
Külön bonyolítja a helyzetet a növényzet. Lehet hogy ha a szomszédban nem erdõ lenne, jóval nagyobb lenne az összefüggõ hóval borított terület nagysága. De az is lehet, hogy erdõ nélkül már nem lenne ilyen hideg a mikroklíma.
Létezõ példa:
Most képzeljünk el egy kis tisztást az erdõ közepén ahol 20 cm-es hótakaró van. Az erdõben ellenben nincsen hó.
Az erdõt nem vehetem figyelembe a számításkor, mert a növényzet erõsen befolyásolja a hóréteg kialakulását. A tisztás meg esetleg túl kicsi.
Ennek ellenére mondhatom, hogy az adott területen 20 cm-es a hóréteg?
Akkor most feltenném azt a kérdést, hogy van-e valami minimális területnagyság, amit figyelembe kell venni a hóvastagság mérésekor?
Ha nekem van egy megfelelõ hótartó képességû, mérõhelyem, de a környéken már semmi hó nincs akkor mi a figyelembe vehetõ terület?
Külön bonyolítja a helyzetet a növényzet. Lehet hogy ha a szomszédban nem erdõ lenne, jóval nagyobb lenne az összefüggõ hóval borított terület nagysága. De az is lehet, hogy erdõ nélkül már nem lenne ilyen hideg a mikroklíma.
Létezõ példa:
Most képzeljünk el egy kis tisztást az erdõ közepén ahol 20 cm-es hótakaró van. Az erdõben ellenben nincsen hó.
Az erdõt nem vehetem figyelembe a számításkor, mert a növényzet erõsen befolyásolja a hóréteg kialakulását. A tisztás meg esetleg túl kicsi.
Ennek ellenére mondhatom, hogy az adott területen 20 cm-es a hóréteg?
Két régebbi hozzászólásból összeollózom neked a lényeget:
Amíg a talaj felszínének legalább a felét hó borítja, annak magasságát minden nap meg kell mérni, tekintet nélkül arra, hogy a hó mikor esett. Mindig a talajon fekvõ összes hó (és esetleg jég) együttes magasságát észleljük. Ha a hó és jég már a talaj felületének kevesebb, mint felét borítja, akkor hófoltról beszélünk, aminek a magasságát nem kell megmérni, de persze a megjegyzéshez jó, ha odaírod.
A hó magasságát úgy mérd meg, hogy mintavételezd az egész területet (lehetõleg minél jobban), majd a mért értékeket átlagold, eddig még gondolom ismerõs. A "turpisság" ott jön be, hogy a végsõ értéknél figyelembe kell venni a már hómentes felszínt is (ugye 0 cm-ként). Tehát egy példa szerint, ha a talaj 75%-át hó borítja és ezeknek a havas felszíneknek az átlagos vastagsága mondjuk 3 cm, akkor a 25% hómentes területet is hozzászámolva kicsivel több, mint 2 cm-t kapsz (0,75 X 3 = 2,25), azaz a rubrikába 2-t írj be.
A konkrét kérdésedre, hát... amikor már 50% alá esik a hóborítottság akkor nem mérjük ugye tovább, de így is lehetnek a kupacok (nem a mesterségesen összehordott dombokra gondolok ) több cm magasak. Amikor jön rá akár fél-1 cm összefüggõ hóréteg, akkor a mérést (a fentiek szerint eljárva) újra megkezdjük és bizony a "hókupacokban" is mérünk, hiszen a mintavételezésnek az is a része, ilyenkor elõfordulhat, hogy kicsit nagyobb számot kapsz a végén, mintha hófoltok nélküli talajra hullott volna le az újabb adag. De a "semmibõl" nem lesz hirtelen 8 cm havad a naplóban (hacsak nem valami brutális hófúvásból megmaradó hófalad nincs a területen), csak mondjuk 3 cm (tegyük fel 30%-nyi hófolt kupacainak új, azaz a frissel felgyarapodott átlagos magassága 5 cm és a hófoltok nélküli részre 2 cm hó jutott) a hófoltok nélküli elméleti 2 cm helyett.
Remélem érthetõen fogalmaztam...
Amíg a talaj felszínének legalább a felét hó borítja, annak magasságát minden nap meg kell mérni, tekintet nélkül arra, hogy a hó mikor esett. Mindig a talajon fekvõ összes hó (és esetleg jég) együttes magasságát észleljük. Ha a hó és jég már a talaj felületének kevesebb, mint felét borítja, akkor hófoltról beszélünk, aminek a magasságát nem kell megmérni, de persze a megjegyzéshez jó, ha odaírod.
A hó magasságát úgy mérd meg, hogy mintavételezd az egész területet (lehetõleg minél jobban), majd a mért értékeket átlagold, eddig még gondolom ismerõs. A "turpisság" ott jön be, hogy a végsõ értéknél figyelembe kell venni a már hómentes felszínt is (ugye 0 cm-ként). Tehát egy példa szerint, ha a talaj 75%-át hó borítja és ezeknek a havas felszíneknek az átlagos vastagsága mondjuk 3 cm, akkor a 25% hómentes területet is hozzászámolva kicsivel több, mint 2 cm-t kapsz (0,75 X 3 = 2,25), azaz a rubrikába 2-t írj be.
A konkrét kérdésedre, hát... amikor már 50% alá esik a hóborítottság akkor nem mérjük ugye tovább, de így is lehetnek a kupacok (nem a mesterségesen összehordott dombokra gondolok ) több cm magasak. Amikor jön rá akár fél-1 cm összefüggõ hóréteg, akkor a mérést (a fentiek szerint eljárva) újra megkezdjük és bizony a "hókupacokban" is mérünk, hiszen a mintavételezésnek az is a része, ilyenkor elõfordulhat, hogy kicsit nagyobb számot kapsz a végén, mintha hófoltok nélküli talajra hullott volna le az újabb adag. De a "semmibõl" nem lesz hirtelen 8 cm havad a naplóban (hacsak nem valami brutális hófúvásból megmaradó hófalad nincs a területen), csak mondjuk 3 cm (tegyük fel 30%-nyi hófolt kupacainak új, azaz a frissel felgyarapodott átlagos magassága 5 cm és a hófoltok nélküli részre 2 cm hó jutott) a hófoltok nélküli elméleti 2 cm helyett.
Remélem érthetõen fogalmaztam...
A hóvastagság mérés anomáliái, avagy hogyan gyarapothat 1cm leesett hóval akár 10 centit is a hóréteg vastagsága.
Most, hogy a kertünkben erõteljesen olvad a hó, megint felvetõdik, hogy mikortól számít a hóréteg már folt-nak. Egyelõre az érintetlen helyeken még összefüggõ a hó, csak a fák alatt kezd már kissé foltosodni. Igaz az erdõben már egy deka hó nincsen. Meg már másutt se nagyon.
De szerintem ez még nem folt.
Ha az idõjárás így folytatja, lehet, már holnap este foltnak minõsítem.
Hideg idõ esetén hosszan tartósodhat egy mondjuk 0-10 cm-es foltos hó, mely a naplóban 0 cm-nek minõsül.
De mi történik akkor, ha egyszer csak ráesik 1cm hó? Akkor már összefüggõ lesz a hóréteg, és a korábban 0 cm-nek minõsített 0-10cm-es hó 1-11cm lesz, amely már 6 vagy akár 8 centis hóként jelenik meg a naplóban.
Így lesz 1 centis hóesésbõl vastagabb foltos hó esetén hivatalosan akár 10-20 centis gyarapodás is.
Nem mintha ilyen kis mennyiségnél sokat számítanának ezek a centik, inkább csak érdekességképpen írtam. Persze az esetleges válaszokat is szívesen fogadom.
Most, hogy a kertünkben erõteljesen olvad a hó, megint felvetõdik, hogy mikortól számít a hóréteg már folt-nak. Egyelõre az érintetlen helyeken még összefüggõ a hó, csak a fák alatt kezd már kissé foltosodni. Igaz az erdõben már egy deka hó nincsen. Meg már másutt se nagyon.
De szerintem ez még nem folt.
Ha az idõjárás így folytatja, lehet, már holnap este foltnak minõsítem.
Hideg idõ esetén hosszan tartósodhat egy mondjuk 0-10 cm-es foltos hó, mely a naplóban 0 cm-nek minõsül.
De mi történik akkor, ha egyszer csak ráesik 1cm hó? Akkor már összefüggõ lesz a hóréteg, és a korábban 0 cm-nek minõsített 0-10cm-es hó 1-11cm lesz, amely már 6 vagy akár 8 centis hóként jelenik meg a naplóban.
Így lesz 1 centis hóesésbõl vastagabb foltos hó esetén hivatalosan akár 10-20 centis gyarapodás is.
Nem mintha ilyen kis mennyiségnél sokat számítanának ezek a centik, inkább csak érdekességképpen írtam. Persze az esetleges válaszokat is szívesen fogadom.
Szép napot kiváno! Bellone fejtegetését tovább fûzve el kell mondanom, hogy feljegyzéseimhez az égbolt (az esetektõl függõen) gyakori vagy nagyon gyakori észlelését, vizsgálatát használom fel. Ha a fátyollepelfelhõ - Cirrostratus - például szép fokozatosan beboritja az eget (s ezt lépésrõl lépésre a szabadban követni tudom), nem sokkal késbb az alatta megjelenõ középmagas szintû felhõzet - Altocumulus és/vagy Altostratus - is részben ráhúzódhat az égre, s ha közben még meg vagyok gyõzõdve, hogy a középmagas felhõzet résein keresztül még jól látszik a Cirrostratus, akkor még odairom a CS-t is. De ha a középmagas felhõzet teljes egészében takarja az eget, akkor már nem tehetek emlitést a Cirrostratus-ról. A CS-szal kapcsolatban ekkor a fokozott bizonytalanság miatt el kell tekintenem a magasabb szinten esetlegesen elhelyezkedõ felhõfaj megemlitésétõl.
Olyan helyzet is elõforduol, hogy egy összefügõ, mondjuk 6 oktányi felhõréteg alatt látunk 2 oktányi gomolyfelhõt. A teljes borultság megitélése természetszerûen egyszerû: 6 okta.
Olyan helyzet is elõforduol, hogy egy összefügõ, mondjuk 6 oktányi felhõréteg alatt látunk 2 oktányi gomolyfelhõt. A teljes borultság megitélése természetszerûen egyszerû: 6 okta.
Aki tapasztalt, ismeri a légkör sajátosságait, képben van az adott idõjárási helyzettel, az úgy észleli be a felhõzetet, ahogy az az égen (feltehetõleg) jelen van. A feltehetõleget nem véletlen írtam. Példával bemutatva jobban megérted. Képzelj el egy szépen fejlett felvonuló Cs-t, ami nem szakadozott, nem olyan mint az ementáli sajt és mondjuk az észleléskor az égbolton 6 oktában van jelen. Viszont alá beszorulva látsz még mondjuk 2 okta Cu humot, ami ugyebár itt-ott kitakarja a felette lévõ Cs-t, de annak a homogenitásából arra a következtetésre jutsz, hogy a nem látható részen is ott van a Cs makulátlanul. Az egyszerûség kedvéért a 6 okta Cs mellett az égbolt maradék 2 oktája felhõktõl mentes, tehát az összfelhõzet 6 okta, de ez 8 oktányi észlelt felhõbõl jön össze, mindössze annyi a turpisság, hogy ez 6 oktányi területen helyezkedik el.
Ennél (jóval) cifrább helyzetek is vannak/lehetnek, ahol a pontos felhõzet észlelését (magasabb szintek nem, vagy alig látszanak) csak igazán tapasztalt emberek adják meg. Az aktuális idõjárási helyzetben lehet olyan is, hogy a magas vagy középszintû felhõt ugyan nem látod, de annak "kutya kötelessége" ott lennie, mert abban a fajta idõjárásban mindig ott van, "csupán" nem látod. Errõl korábban a vizsgázott észlelõk már diskuráltak (talán Kosakiss és Celsius, vagy Antibulvár, már nem emlékszem). Ezekre a helyzetekre nem tudom, hogy mi az elfogadott észlelési módszer, van-e szokás, vagy az adott emberre van bízva, hogy beészleli-e, amit nem lát, de tudja, hogy ott van.
Kicsit elkalandoztam, ez már olyan szintû rutint követel, amit nagyon kevesen tudnak itt felmutatni és legtöbbünknek nincs is szüksége ilyen "próbálkozásra" mert könnyen rosszabb észlelést adhatunk le, mintha csak azt észlelnénk be amit biztosan látunk. Ezt nyilván senki sem akarja.
De úgy gondolom, hogy egy összefüggõ As alatti 2 okta gomolyt bátran megadhatsz úgy, ahogy fent a példában leírtam.
Ennél (jóval) cifrább helyzetek is vannak/lehetnek, ahol a pontos felhõzet észlelését (magasabb szintek nem, vagy alig látszanak) csak igazán tapasztalt emberek adják meg. Az aktuális idõjárási helyzetben lehet olyan is, hogy a magas vagy középszintû felhõt ugyan nem látod, de annak "kutya kötelessége" ott lennie, mert abban a fajta idõjárásban mindig ott van, "csupán" nem látod. Errõl korábban a vizsgázott észlelõk már diskuráltak (talán Kosakiss és Celsius, vagy Antibulvár, már nem emlékszem). Ezekre a helyzetekre nem tudom, hogy mi az elfogadott észlelési módszer, van-e szokás, vagy az adott emberre van bízva, hogy beészleli-e, amit nem lát, de tudja, hogy ott van.
Kicsit elkalandoztam, ez már olyan szintû rutint követel, amit nagyon kevesen tudnak itt felmutatni és legtöbbünknek nincs is szüksége ilyen "próbálkozásra" mert könnyen rosszabb észlelést adhatunk le, mintha csak azt észlelnénk be amit biztosan látunk. Ezt nyilván senki sem akarja.
De úgy gondolom, hogy egy összefüggõ As alatti 2 okta gomolyt bátran megadhatsz úgy, ahogy fent a példában leírtam.
Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy ha megadjuk az észlelésnél oktában a felhõfedettséget és kiválasztjuk a felhõfajtákat akkor muszály megegyezni a kiválaszott felhõfajtánál oktában az összefelhõzettel? Persze ha több felhõfajta is van az égen. Csak azért kérdezem, mert láttam észlelõknél, hogy kiválaszották az összfelhõzetet például 6 okta, és amennyi felhõfajta volt az égen több oktát adtak meg mint az összefelhõzet. Ezt lehet így? Köszönöm a segítséget.
Szeretnék éghajlati naplót vezetni itt metnet-en. Rá is kattintok, hogy adatok felvitele/adott nap adatainak felvitele, de nem engedi feltölteni, hanem hiába kattintok rá csak arrébb ugrik az oldal, és semmit sem hoz be nekem. Külön jogot kell kérni napló vezetésre?
Sokkal magasabban van ott a felhötetö, így az jóval hidegebb, ez látható az infrán.
A csapadék ezzel nem függ szorosan össze, hisz kevésbé hideg felhötetüjü felhökböl is hullhat böségesen csapadék, ill. hiába van magasan a felhötetö valahol, ha "nincs" alatta semmi más felhöréteg, ami a csapadékképzödéshez kellene.
Igy az infrakép önmagában olykor elég megtévesztö lehet.
A csapadék ezzel nem függ szorosan össze, hisz kevésbé hideg felhötetüjü felhökböl is hullhat böségesen csapadék, ill. hiába van magasan a felhötetö valahol, ha "nincs" alatta semmi más felhöréteg, ami a csapadékképzödéshez kellene.
Igy az infrakép önmagában olykor elég megtévesztö lehet.
Üdv!
Megnézve a sat24 infra képét:
Link
hazánk felett alig látni felhõt mégis esik rendesen...Tõlümk keletre ott van az a nagy felhõrendszer mi lehet az alatt? Vagy miért ad az ekkora jelet infrán nézve?
Köszönöm,
b
Megnézve a sat24 infra képét:
Link
hazánk felett alig látni felhõt mégis esik rendesen...Tõlümk keletre ott van az a nagy felhõrendszer mi lehet az alatt? Vagy miért ad az ekkora jelet infrán nézve?
Köszönöm,
b
Hát nézd!
Most néztem meg Lisszabon egyik állomásának júliusi közepeit, 21-23 fok közöttiek.
És nem a nappalok miatt, sokkal inkább az éjszakák miatt.
Mellé megnéztem Zadart, simán odavág Lisszabonnak.
Szerintem Lisszabon az óceáni és a mediterrán között van félúton.
Most néztem meg Lisszabon egyik állomásának júliusi közepeit, 21-23 fok közöttiek.
És nem a nappalok miatt, sokkal inkább az éjszakák miatt.
Mellé megnéztem Zadart, simán odavág Lisszabonnak.
Szerintem Lisszabon az óceáni és a mediterrán között van félúton.
Na jó, jó... Azért ez határeset (épp ezért nem volt a legszerencsésebb a részemrõl példának felhozni)
Tudjuk, a mediterrán klíma slágvortokban: forró, száraz nyár-enyhe, esõs tél. Az óceáni klíma: hûvös nyár, enyhe tél, egész évben egyenletes csapadékeloszlás,általában sok csapadék,
sok felhõ.
Hát akkor melyik is illik Lisszabonra? A hûvös nyár biztosan nem.
Tulajdonképp azt akartam kifejezni, hogy a Mediterráneum keleti részét nagyobb valószínûséggel érik el a téli kontinentális hidegbetörések, mint a nyugatit.
Tudjuk, a mediterrán klíma slágvortokban: forró, száraz nyár-enyhe, esõs tél. Az óceáni klíma: hûvös nyár, enyhe tél, egész évben egyenletes csapadékeloszlás,általában sok csapadék,
sok felhõ.
Hát akkor melyik is illik Lisszabonra? A hûvös nyár biztosan nem.
Tulajdonképp azt akartam kifejezni, hogy a Mediterráneum keleti részét nagyobb valószínûséggel érik el a téli kontinentális hidegbetörések, mint a nyugatit.
Tudnátok segíteni hogy ezen az oldalon lévõ ábrán: Link a 0.0 - 6.4 közötti beosztás mire utal?
Jól gondolom, hogy a radarok "látóhatárának" magassága ez, km-ben?
Elõre is köszönöm a választ!
Jól gondolom, hogy a radarok "látóhatárának" magassága ez, km-ben?
Elõre is köszönöm a választ!
Király képek! Isztambul jó nagy hidegbetöréseket tud kapni télen a Kelet-Európai-síkságról égei-tengeri vagy fekete-tengeri ciklonok hátoldalán.
Mediterrán városnak van elkönyvelve, de ezek szerint nem egészen úgy mediterrán, mint pl. Lisszabon.
Mediterrán városnak van elkönyvelve, de ezek szerint nem egészen úgy mediterrán, mint pl. Lisszabon.
Link
Legföntre másold be ezt a számot: 12843
Alatta állítsd be a dátumot, pl. 2010 09 30 majd "oldest the firts" majd elküld
Legföntre másold be ezt a számot: 12843
Alatta állítsd be a dátumot, pl. 2010 09 30 majd "oldest the firts" majd elküld
Elõször is köszönöm válaszod.
Igen, hasonlóra gondoltam. Itt hol lehet a korábbi éveket is megnézni?
Igen, hasonlóra gondoltam. Itt hol lehet a korábbi éveket is megnézni?
Hogy az elmúlt években milyen idõjárás uralkodott e hónapban? Mennyire volt csapadékos, stb..hetekre, adott esetbe napokra lebontva.
Valaki tudna nekem egy olyan oldalt adni, ahol visszamenõleg megnézhetném a szeptemberi idõjárást? Budapest és vonzáskörzete érdekelne!
Köszönöm!
Köszönöm!
A kérdésed (ti., hogy eshet-e hó pozitív hõmérsékletû tengervíz mellett, a parton) érdekes, de ebben a formában számomra értelmezhetetlen. Tudnunk kellene ugyanis, pontosan hol is van ez a tengerparti város,és milyen makrocirkuláció hat arra a vidékre. Hogy hó hull-e, vagy az esõ esik, különben sem a 2 m-en mért hõmérséklettõl függ, hanem a magasabb légrétegek hõmérsékletétõl, illetõleg a levegõ vertikális hõprofiljától. Ebbõl kiindulva elmondhatjuk, hogy havazás azokon a földrajzi szélességeken lehet, ahol negatív T850 értékek egyáltalán elõfordulhatnak. Kellõen sok makroszinoptikai térképet átnézve ez nagy vonalakban látható is. A tenger jelenléte annyiban befolyásolja a dolgot, hogy ha a hideglevegõ hosszú utat tesz meg langyos vizek felett (ez fõképp az Atlanti-óceán esetében szokott elõfordulni), akkor alsó rétegeit a víz felmelegíti, ezért ezekben a rétegekben a hópelyhek megolvadnak - vaskosan negatív T850 mellett is esõ esik. Ezért például Európa atlanti partjain a havazás még északon is viszonylag ritka, az ibériai tengerparton nagyon ritka.
Egészen más a helyzet abban az esetben, ha a tengerparti város valahol a Mediterráneum keleti részén -pl- az Adria mellett- fekszik. Itt egyrészt kisebb a melegítõ vízfelszín, másrészt északkeletrõl, az eurázsiai kontinens felõl viszonylag gyakran érkezhet hideg légtömeg, melynek alsó rétegei is fagyosak (lábas hideg) Ebbõl kifolyólag -teszem azt- Rijekában, Isztambulban, de még Velencében is simán havazik a tengerparton, természetesen pozitív vízhõmérséklet mellett. A megmaradás más lapra tartozik. Azt én is megnézném, ahogy ezeken a helyeken a hótakaró szélét nyaldossák a tenger hullámai. Ilyen valószínûleg tényleg nemigen fordul elõ (esetleg a horvát tengerpart északi részén, üvöltõ bóra mellett?)
A meleg tengervíz a part közvetlen környezetében mikroklímát csinál, itt nyilván kuriózum számba megy a megmaradó hó.
Egészen más a helyzet abban az esetben, ha a tengerparti város valahol a Mediterráneum keleti részén -pl- az Adria mellett- fekszik. Itt egyrészt kisebb a melegítõ vízfelszín, másrészt északkeletrõl, az eurázsiai kontinens felõl viszonylag gyakran érkezhet hideg légtömeg, melynek alsó rétegei is fagyosak (lábas hideg) Ebbõl kifolyólag -teszem azt- Rijekában, Isztambulban, de még Velencében is simán havazik a tengerparton, természetesen pozitív vízhõmérséklet mellett. A megmaradás más lapra tartozik. Azt én is megnézném, ahogy ezeken a helyeken a hótakaró szélét nyaldossák a tenger hullámai. Ilyen valószínûleg tényleg nemigen fordul elõ (esetleg a horvát tengerpart északi részén, üvöltõ bóra mellett?)
A meleg tengervíz a part közvetlen környezetében mikroklímát csinál, itt nyilván kuriózum számba megy a megmaradó hó.
Sziasztok
Lenne egy kérdésem, csak így érdeklõdés szintjén. Tegyük föl, hogy van egy tengerparti város, ahol jelen pillanatban 7°C a víz hõmérséklete. Szerintetek hány fokos 2 m-es levegõhõmérséklet kell ahhoz, hogy hó tudjon ott esni? Egyáltalán hol van a tengervíz bemelegítési hatásának az a választóvonala, ami mellett már csak esõ tud esni a tengerparton, akármilyen hideg is legyen?
(Mielõtt valaki megkérdezi, ez az egész csak elméleti kérdés. Nincs jobb dolgom így szombat reggel. )
Lenne egy kérdésem, csak így érdeklõdés szintjén. Tegyük föl, hogy van egy tengerparti város, ahol jelen pillanatban 7°C a víz hõmérséklete. Szerintetek hány fokos 2 m-es levegõhõmérséklet kell ahhoz, hogy hó tudjon ott esni? Egyáltalán hol van a tengervíz bemelegítési hatásának az a választóvonala, ami mellett már csak esõ tud esni a tengerparton, akármilyen hideg is legyen?
(Mielõtt valaki megkérdezi, ez az egész csak elméleti kérdés. Nincs jobb dolgom így szombat reggel. )
Érdekes dolog amúgy ez a statisztika! Van is erre egy közmondás:
"Semmi nem torzítja úgy a valóságot, mint a statisztika"
"Semmi nem torzítja úgy a valóságot, mint a statisztika"
Rendes az OMSz, mert 24 órán belül már a második válasz érkezik:
Napijelentés kiadványukban a napi legerõsebb széllökés sebessége 00-24 UTC közötti intervallumra vonatkozik.
A minimumhõmérséklet 18-06 UTC, a maximumhõmérséklet 06-18 UTC, a csapadékösszeg 06-06 UTC között mért értékeket jelenti.
Üdvözlettel:
Major Ágnes
meteorológus, OMSZ Szolgáltatási Osztály
Napijelentés kiadványukban a napi legerõsebb széllökés sebessége 00-24 UTC közötti intervallumra vonatkozik.
A minimumhõmérséklet 18-06 UTC, a maximumhõmérséklet 06-18 UTC, a csapadékösszeg 06-06 UTC között mért értékeket jelenti.
Üdvözlettel:
Major Ágnes
meteorológus, OMSZ Szolgáltatási Osztály
Kedves Uram!
A maximum és a minimum azokra az idõszakokra vonatkozik, amelyeket Ön is írt. A széllökés viszont nem 06-06, hanem 0-24 óra közötti idõszakra.
Üdvözlettel:
..........
Idõjárás-elõrejelzõ Osztály
A maximum és a minimum azokra az idõszakokra vonatkozik, amelyeket Ön is írt. A széllökés viszont nem 06-06, hanem 0-24 óra közötti idõszakra.
Üdvözlettel:
..........
Idõjárás-elõrejelzõ Osztály
A 00-00 UTC-s idõszak alkalmazásával az a baj, hogy egy-egy éjszakai lehûlés könnyen két nap minimumát is adhatja. Pl. a mostani Miskolc környéki -8-10 fok (ha ez marad 1 óráig) a 11-i és 12-i minimumként is archiválásra kerül, pedig valójában csak egyszer volt egy ilyen hideg éjszaka. Szerintem ellentmond az elvárásainknak, hogy egy 0 UTC-kor beálló minimum akár két napra bekerüljön. Ez a jelenség fõleg télen a 18-18 UTC-nél is bezavar, de kisebb gyakorisággal. Statisztikai szempontból legjobb lenne a határvonalat az átlagosan legmelegebb idõpont környékére tenni (mondjuk fõterminusokhoz ragaszkodva 12-12), itt viszont a dátum értelmezése kapcsán lenne gondunk. Szóval szerintem nincs igazán jó megoldás, bár igazából nem egy jelentõs problémáról van szó. Hasonlóan félrevezetõ egy archivumban, amikor egy 10 perces esõ két csapadékos napot eredményez. Még sorolhatnám.
A januári csapadéktérképen egy kirívó, 24 mm-es havi csapadékadat szerepel Jánoshalmáról. (a szomszédos adat meg 57 mm) Próbáltam rájönni az okára és arra jutottam, hogy a jan. 13-16 közti négy napban 0 mm csapadék szerepel és ebbõl adódik. Ez a hónap egyik országosan csapadékos idõszaka volt, lehetetlen, hogy egy település ebbõl kimarad (mediterrán ciklonok). Lehetne valahogyan kijavítani ?
Valami infó?
Széllökés: ???
Priviket kaptam a dologgal kapcsolatban, de pontos infót nem.
Széllökés: ???
Priviket kaptam a dologgal kapcsolatban, de pontos infót nem.
Es hogy teljes legyen a synop vs klima miatti kavarodás, több Met.szolgálat elkezdte pár éve a 00-00 UTC-s 24 órás idöszakra vonatkozó Tmin/Tmax és egyebek rögzitését is. Persze ez a legjobb verzió és automatákkal simán megoldható, de a régi idöszakokat azért az összehasonlíthatóság miatt jó lenne, ha folytatnák...
A synopba 18-6 (min), 6-18 (max) között mért szélsõértékek kerülnek, de az éghajlati adatbázisokban muszáj a 18-18-at követni. Egy példa: január elején fél 8 után kel a Nap, ezért 7 óra (6 UTC) után még könnyedén csökkenhet a hõmérséklet. Ha a 18-6 közötti "minimum" kerülne az adatbázisba, akkor az ilyen napok valódi legalacsonyabb értékére a feledés homálya borulna. Nem is beszélve azokról a helyekrõl, ahol még késõbb kel a Nap (nálam januárban rendre 9-10 óra körül állt be a minimum).
Ugyanígy elveszne a legmagasabb érték, ha egy elõoldali déli áramlás épp éjszaka melegít be legjobban. Pl. 2007 januárjában a Kyrill ciklon elõoldalán Bécsben éjjel volt 20 fok. A 6-18 órás intervallummal annak a napnak a "maximuma" több fokkal alacsonyabb lenne.
Ugyanígy elveszne a legmagasabb érték, ha egy elõoldali déli áramlás épp éjszaka melegít be legjobban. Pl. 2007 januárjában a Kyrill ciklon elõoldalán Bécsben éjjel volt 20 fok. A 6-18 órás intervallummal annak a napnak a "maximuma" több fokkal alacsonyabb lenne.
Egyetlen utalást találtam rá a ZAMG-nál, eszerint a 24 órás max. széllökés 6-6 UTC.
--------------
Érdekes a Tmin-Tmax kérdése. Egy Eltés BSc-dimplomamunka szerint, meg persze egyéb források szerint 18-6 (Tmin) és 6-18 UTC (Tamx) között kellene mérni. Mi miért is mérjük 18-18 UTC között?
--------------
Érdekes a Tmin-Tmax kérdése. Egy Eltés BSc-dimplomamunka szerint, meg persze egyéb források szerint 18-6 (Tmin) és 6-18 UTC (Tamx) között kellene mérni. Mi miért is mérjük 18-18 UTC között?
A széllökés napi maximumának mérési intervallumát már én is kérdeztem itt, de nem volt válasz. Mivel az teljesen automatizált mérés, így abban sem lennék meglepve, hogyha 0-0 idõtartamban mérnék, nem kell éjjel ember a "nullázásához". De valószínûbb, hogy valamelyik fõterminus szerint jegyzik fel, mint az összes többit. A lényeg az, hogy én is rágom a körmöm, hogy több év óta végre megtudjam (és normálisan, szabványnak megfelelõen beállíthassam a WD-ben a megfelelõ "reset time"-ot hozzá)...