Globális jelenségek

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#416006 - 2018-11-22 22:48:39)

Jobban mondva itt egy újabb kattintásvadász cikk.

Nulla adat, a szöveg meg ugyanaz, mint az összes többi hasonló jellegű és célú tartalomban.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#416005 - 2018-11-22 22:48:21)

Arról nem beszélve, hogy az OMSZ mérési adatai szerint az idei nyár teljesen átlagos csapadékú volt, országos átlagban picivel több, mint 200 mm hullott.
Azért május és júniusban, mint medárdban még a mai napig lehet bízni. Nem is kicsit. És általában el is jön. Vagy ha néha egy-egy  évben nem, akkor később jelentkezik ez a csapadékos időszak.
Másik meg, hazánkban 2005. óta valami elképesztően sok csapadék hullik az azt megelőző kb. 100 éves időszakhoz képest.
2005-2015. között a legcsapadékosabb évtizedet éltük át 1901. óta. 

Az én méréseim is alátámasztják, igaz én csak 2007. óta mérek.
Itt 2007-2016. között 772 mm volt a 10 éves átlag csapadék. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#416004 - 2018-11-22 22:34:29)

Ajánlom neked is Réthly Antal könyveid.
A sok megélhetési "szakember" és politikus is jó nagy csendben maradna, ha végiglapozná őket.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#416003 - 2018-11-22 22:32:29)

Ez azért rendesen fel lett tuningolva ferdítésekkel.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#416001 - 2018-11-22 22:21:35)

Link

Itt egy újabb bizonyíték, hogy hazánkat mennyire érinti a klímaváltozás!  Több éve elsőnek írtam ezekről, meg az elsők között sok hozzá, vagy hozzá nem értő lehurrogott, hogy nincs klímaváltozás erre nem fogható az időjárás. Nevesíteni nem akarok embereket, de elég régi és meghatározó tagok itt.
Azok a hozzászólások is ki vannak itt mentve.  Napjainkban az évszakokban is jelentős változások vannak a klímaváltozás miatt.

Link
Ez is érdekes kicsit-a Hudson-öböl milyen korán indult befagyásnak.

Be. 
Ráadásul adott lesz a hideg 850hPalon, s valószínűleg lentebb is. Tehát további gyarapodás valószínű.
Kíváncsi leszek rá, hogy maradunk e az általad linkelt térkép alapján a 2013-2014-es szint mellett vagy megcsípjük az 1979-2006-os szintet. A fölött, bár kicsi rá az esély, negatív csúcs lenne, az elég szép lenne. 79 elötti állapotra rákontrázni.. 

A jégnövekedés "bekeményít"!
Link

Nem gond köszi a meglátásod

Bocsánat a hejesírésért: A szövegszerkesztőn megírt hsz-t a bemásolás után valami enterekkel darabokra tördelte. Próbáltam szerkeszteni, de bár ne tettem volna. Még több hibát vittem a szövegbe. Tele van szóközhiány miatt egybeírt szavakkal. 

Azt elfelejtettem leírni, hogy a negatívcsigagyár övezeti SST anomália mellett attól délre, az AC övben az idén tartósan pozitív az SST anomália, ami egészen biztos, hogy nem erősíti az Azori AC-t. 1996-tól van archívum. Nem túl régen figyelemaz SST térképet. Sajnos sem időm, sem erőm az archívumot érdemben végigmolyolni, más térképekkel együtt, makrohelyzeteket elemezni, abból statisztikákat készíteni, stb. Szerintem ez még egy diplomamunka keretein is jóval túlmutat.  Keresni kéne az archívumban jelenlegihez hasonló és tartós anomália helyzetet. 
 
Az egészen biztos, hogy a felszíni vízhőmérsékletetműholdról mérik (infravörös  szenzorral, az meg a víz mélyébe nem lát le), úszó bójás méréssel kiegészítve. Máshogy 50 km-es felbontású térképet nem lehetne készíteni, 5 km-est pláne.  
Az, hogy mi az ok, mi az okozat, a Devla tudja. A kutya csóválja a farkát, a farka a kutyát, de szerintem a klíma egy bonyolult hálózatban egymás farkába harapó kutyafalka, semmiképp sem egy egymás kezét fogó gyerekhad körtánca. 

Vízhőmérséklet, anomáliák, ciklonok, AC-kszelek: Néhány éve valamelyik télen Kanadára, az USA-ra szakadt folyamatosan az északi hidegmag. Ezt utána a bivalyerős csigagyár folyamatosan az óceánra rántotta. Meg kéne nézni, hogy milyen volt akkor az atlanti hőmérséklet anomália, mennyit hűtött a hideg levegő, meg nem csak az Atlanti, hanem a Csendes óceán északi részén milyen volt az anomália (kutyafalka). Hogyan változtatta meg az atlanti vízhőmérséklet anomáliákat a kerülő úton, de végső soron az Atlanti óceánra folyamatosan rászakadó hideg levegő.
Ehhez képest Európa időjárására vonatkoztatva az El-nino/La-nina csak távoli csaholás.  Ha a klímamodellekbe be van építve az SST anomália változása és annak modellezése több hónapos időtávlatban megfelelő pontosságú, akkor van értelme a több hónapos prognózisoknak, ha meg nincs, vagy nem elég pontos (lásd pl. az El-nino előrejelzése), a klímamodellek csak addig láthatnak előre, amíg az SST anomáliában valami fejre nem áll. 

Makrocirkulációs rendszer van. Az pedig az EA.
Másnéven Kelet - Atlanti rendszer ( East Atlantic pattern )

Szerintem nincs, ha még van is, az pedig ( lehet ) nem publikus. Vagy olyan gyenge és kevésbé kifejező tengervíz anomália, hogy nem olyan markáns és nagy térségi mint az Egyenlítő vidékén elterülő. Földrajzi szempontból is rengeteg tényező miatt tagoltabb mint a Csendes - óceáni, ezért lehet nincs elég egyértelmű adat ahhoz, hogy nyári- és télifélévben valamiféle ciklikusságot ki lehessen benne mutatni,  ha nem is évi, akár évtizedes skálán is.
Nem tudok neked segíteni.

A térkép beszédes, kár hogy nem néztem ez idáig. Ez inkább "OKOZAT"ként értelmezem mint sem OK-ként, a negatív tengervíz hőanomáliát. Mivel itt a mérsékelt övben jelentősebb hatást gyakorol az időjárás változékonysága az óceáni hőmérsékletekre, mint a kiegyenlítettebb klímáju, "állandóan" napos, tropusi területeken. Jól látható az általad linkelt képen: " Link " Az állandó Izland környéki alacsony nyomás és a tőle délre elhelyezkedő nagy kiterjedésű téritő anticiklon, aminek keleti ágán  - az utóbbi időben - rendre spanyolok kapták a hideget, majd az Ac alá is begyűrűződött a szokatlanul hüvösebb légtömeg. A több felhőzet, csapadék és a megszokottól jóval alacsonyabb hőmérséklet jócskán lehűtötte a környező vizeket. Még a téritői Ac alá igy jutott, sőt ciklonok előoldalán egy tartós magasnyomással karöltve, rendre Nyugat-, Közép - és Kelet - Európán át "hömpölygő előoldal" pedig messze éreztette hatását  teljesen a legészakibb Barrents - tengeri vizekig. 

A mi szélességünkön a magassági szelek által gyakorolt hatások dominánsabbak, mint az Egyenlítő vidékén. Én azért is vallom ezt:

Ez befolyásolja a legnagyobb mértékben mindent. A magassági szeleket, az abből legyűröző polárfronti aktivitást. A meridionális fázisok túl súlyát( konintentálisabb klíma hazánkban: by lász ), amikor meg maximum van a zonálisabb időszakokat. Vagy lász féle korszakokat idézem: Link 

Lentebb már Rudolfking-el beleszaladtunk az emberi eredetű CO2-be.  Ebbe a éghajlati rendszerbe ez "rondít bele",ami mint valami "energiatöbbletet" vissz, a légkörbe,de ugy veszem észre inkább a szélsőségeket erősíti mint sem kiegyenlítettebb klímára törekedene az időjárás. Az óceáni tengerhőre visszaugrova nekem kapásból a sok egy helyben történő hidegöblitések jutottak eszembe, hogy az alaposan lehűti/lehűthette az ottani vizeket. Másutt meg a tartós déli áramlás okozott északon melegebb tengervíz hőmérsékleteket. 
Viszont az nem tudom hogy ezt a fajta hőmérsékletet a víz felső 10 méteréig mérik-e vagy mélyebb régiók változásait is figyelembe veszik?
Azért kérdezlek, mert ha csak a felső 10 ""méterecskét"" amit jócskán befolyásol a felette elhelyezkedő levegő hőmérséklete is akkor, ez "nem átfogó, nem igazán valós" ( adat ), az adott térségről. Ha viszont mélyebb rétegeket is mérnek, ahol tényleges hőcsere folyik a Golf áramlatban, akkor arra nagyon kíváncsi lennék. 


Nem tudom, felfigyelt-e rá valaki?
Link
Ahol régebbieket lehet sasolni az adatbázisból:
Link
Hetente kéccer frissül. 
Grönlandtól, Izlandtól délre az idén jelentős negatív SST anomália alakult ki áprilistól, májustól meg kiteljesedve. a nyomait,a váltást már utólag belemagyarázva talán az év lejétől észlelni lehetett. Emellett a Brit Szigetektől északra pozitív anomália alakult ki. Az amerikai kontinens keleti partvidékének erős ciklonjai még Grönland előtt északra kanyarodtak.
Ez a negatív SST anomália - Karöltve az alacsony északi sarkvidéki jégborítottsággal - valószínűleg az okozója az izlandi csigagyár tartós gyengélkedésének. Nincs meg az energiaszintbeli különbség, ami az erős izlandi cilklontevékenységet fenntartaná. A másik észrevételem, hogy a gyengécske csigagyári ciklonok északkeletre fordulva szisztematikusan kimélyültek, megerősödtek.  A pozitiv északi SST anomália oka szerintem az, hogy a Golf áramlat vizei a gyenge csigagyár miatti alacsony szélsebességnek köszönhetően kevésbé hűlnek, kevesebb energiát adnak át a légkörnek, mint erősebb csigagyári ciklontevékenység esetén. Ebből következhet az, hogy a sarkvidéki jégborítottság, ami az észak-atlanti területet kivéve szépen, tendenciózusan növekszik, az észak-atlanti területen stagnál, olykor visszavonul.

Kérdés: Van-e ennek a tartós negatív tengervíz hőmérséklet anomáliának neve, mint az El Nino / La Nina-nak? 

Nyilván ez az anomália lényegesen nagyobb hatással van az európai időjárásra, mint az El Nino / LaNina páros, mivel nem a bolygó túloldalán van.  

Az előbbiek hatása Közép-Európa, Mo. időjárására, a közép-európai ac szisztematikus kiépülésére, a felettünk átvonuló/beragadó medicicik elmaradására, az idei folyamatos, több hónapos időállásra?

Ha ez az idő-állási helyzet egy darabig még megmarad, hatása az idei télre?

Link
Ez nem rossz...

Köszönöm a választ. A kis jégkorszakkal kapcsolatos nyugat-keleti irányú változásokról olvastam, de arról hogy jelenleg is zajlana egy ilyen trend, vagy esetleg várható, nem. Lehet, hogy a barátom  félreolvasott valamit.

Ha az elkövetkező kis jégkorszak követi az előző mintázatát, akár elő is fordulhat. Nyugaton kezdődött a lehűlés, kelet felé terjeszkedett az idővel, majd a felmelegedés is ezt a mintázatot követte.

Ha lokális felmelegedés történhet a klimatikus, statisztikai előoldalon, akár igaz is lehet, ahogy az ellenkezője is.

Kérdésem volna. Egy nem hülye ismerősöm olvasta valahol, hogy a jövőben a klíma változásának egyik következménye, hogy Európa középső balkáni régiója melegszik, a nyugat azonban hűlni fog. Igaz lehet ez?

A melegedéssel nő a párabefogadó képesség. Mindenhol olvad,de van ahol hízik. Ez lehet gyarapodás oka vagy a fokozottabb olvadékvíz okán bekövetkező gyorsabb csúszási sebesség is gleccsereknél.

A túlnépesedési problémák miatt bekövetkező éhinség, háború vagy járványok sajnos sokkal valóságosabbak és közelebbinek tűnnek - pusztulásunk szempontjából - mint a szélsőséges időjárás. Mind adott, de a túlnépesedés problémáját és a szélsőségesebbé váló klímával egyszerre kell ( sajnos ) megküzdenünk. Az egyikkel tennünk érte, hogy ne történjen meg a másikhoz meg alkalmazkodni. Ami a közös szempont, az az, hogy törekedni kell a fenntarthatóságra. Sajnos ezen a csodás bolygón lassan fenntarthatatlan a népességrobbanás. Jobb lenne kolonizálni egy szomszédos bolygót,holdat. De ez már álom világ. 
A klímára kanyarodva vissza. Jó a felvetésed a CO2-vel kapcsolatosan.Nem mindegy mennyi idő alatt jutott ugrásszerűen a légkörbe. Ha ki is zökkent minket a naptevékenységgel kapcsolatos hőmérséklet ingadozásokból, akkor fejest ugorhatunk egy sokkal tropusibb éghajlati átalakulásba. S mivel a Miocén kor elejének hőmérséklete "nem most volt" se a kontiensek se igy álltak, ahogy most, de ""nagyjából"" a helyükön. Visszakellene keresni, hogy e kor elejéből milyen volt a klíma.  
Ilyen gyors üvegházhatású gáz légkörben való feldúsulása szerintem lassú hőmérséklet emelkedéshez vezet,de ez is függ a mértéktől, arányoktól. Mennyi az a mennyiség amit a Föld még képes elviselni( szinten tartani ), s meddig melegedhet az emberi tevékenység miatt. 
A tengerpartoktól azért nem aggódnék özönvízszerű álmokfutásokat nem hiszem hogy a bolygónk képes lenne kreálni. Ha csak magát a tengervíz szint emelkedést vesszük, ha néhány évtized alatt megy végbe, akkor majd szépen lesz aki magasabbra költözik s lesz aki gátat épít a tenger elől, ha tud. Ha nem akkor sajnos az a rész tényleg eltűnik a tengerben.
Az emberiség alkalmazkodó képes faj. Ha beszűkül az élettere, s nem képes ellene mit tenni odébb áll. Az már más "lapra tartozik" ha ebből fakad majd ellenkezés országok közt és kész a háború, amiből egy kis atommal meg lesz a 3.dik verzió is. Aztán ha nem egyből hanem ezer évek elteltével de nyomhat egy Restart-ot a Föld.

Tök jó gondolatok  Valami ilyen irány sokkal izgalmasabb, mint a fél mondatos kinyilatkoztatások.
Igen, a víz a legerősebb üvegházhatású gáz, itt egy jó kép:
Link
Látszik, hogy a víz felel 95%-ban az üvegházhatásért, de az "antropogén" hatású üvegház-gázok között már nincs ott (nyilván), ott a szén-dioxid és a metán viszi a 93%-ot, és ezek nem nagyon azok a megkérdőjelezhető tények. Link
Az a baj a 3. eshetőséggel, hogy szerintem még hamarabb heverné ki a Föld, ha ki tudna nyírni minket túlmelegedéssel: éhínségek, betegségek, háborúk, és kész is a pusztítás, a Föld fellélegezhet. Ami aggasztóbb, hogy ha egy ilyen kétségbeejtő helyzetbe kerülne az emberiség és rászorulna a túléléshez szükséges eszközök bármi árú beszerzésére, az könnyen atomháborúhoz vezethet, ami viszont tényleg képes hosszú évezredekre elcsomagolni a teljes Föld élővilágának döntő részét. Persze ez már extrém disztópia és csak halovány gondolatmenet, reméljük sosem kerül sor ilyesmire (és simán mondanám, hogy legyen igaza azoknak, akik tagadják a klímaváltozást és azok tüneteit - ezeket csak a természetes szkepticizmus kérdőjelezi meg bennem, a tudomány nem kívánságműsor).

Felvetéseid jogosak, de azért akad bennük pár hézag: a gleccserek mindenhol (északi- és déli féltekén) csökkennek, a kivételek száma elenyésző. A másik probléma, hogy ilyen gyorsan ennyi antropogén gázt senki nem pumpált még a légkörbe, a korábbi homályos tapasztalataink jellemzően több ezer/tízezer éves skálán zajlottak: persze, volt régen is magas a CO2, de mennyi idő alatt nőtt meg annyira, milyen sok ideje volt arra a természetnek, és mennyi most? Most emberöltőn belüli, régen lehet több emeriség-történelemnyi volt ugyanez.
És ha nem tudjuk a hatásait, jogos a félelem, hogy ilyen rövid idő alatt beavatkozni ebbe a folyamatba szintén rövid idő alatt üt vissza. Ami ebből pedig a legnagyobb baj, hogy a túlszaporodó emberiség sokkal kevésbé tűri az extrém szélsőségeket, mint régen: 100-500 éve egy szárazság sokkal kevesebb embert érintett közvetlenül, ahogy a tengerszint emelkedése 500 éve sokkal kisebb gond volt, mint ma, amikor milliárdan élnek tengerszint felett max. 10 méterrel. Ezért van (szerintem), hogy az erősödő szélsőségeket összekötik a globális felmelegedéssel, holott ez inkább az emberiség létszámának elszállásával magyarázható inkább, és ha sűrűbbek is lettek a szélsőségek, maximum minimális mértékben.
Lehet, hogy mi még megússzuk, hogy leperkáljuk az árát a mostani tetteinknek, de gyerekeink, unokáink életében már tuti történni fog valami komoly változás.

Gyorsan rágoogleztem jól emlékszem az olvasottakra, ki is dobta az OMSZ-os linket. 
Kiragadva idézem: 
"Holocén (10 ezer évtől napjainkig)
A Holocén kezdetétől a klímaoptimumig (10 - 6 ezer évvel ezelőtt) 
A legutóbbi glaciális kb. 10 ezer éve ért véget, azóta a jégtakaró visszahúzódott a mai helyére. A holocén korban általános felmelegedés tapasztalható (interglaciálisnak tekinthető). A továbbra is elsősorban a csillagászati pályaelemek változásaival magyarázható ingadozás kb. hatezer évvel ezelőtti legmelegebb pontján, az ún. klímaoptimumban a Föld átlaghőmérséklete mintegy 1°C-kal lehetett magasabb, mint napjainkban.A klímaoptimumtól a középkori optimumig (6 ezer évvel ezelőtt – kr. u. 1 000-ig)
Az interglaciális optimum óta a hőmérséklet ezerévenként kb. fél fokot csökken és mintegy ötezer év múlva ismét egy hűvös, glaciális klíma kezdete várható. E változások azonban két nagyságrenddel lassúbbak, mint a várható antropogén felmelegedés."

Teljes weboldal pedig lásd.: Link 

S a skálázosról még valami. Ha ránéz valaki( egy laikus) vagy egy figyelmetlen szemlélő a lenti képre azt fogja hinni, hogy emelkedünk. 


Hagyj szögezze le. Egyáltalán nem. A SKÁLA leolvásával már látszik a lényeg. Amiről beszélek. Mihez mérten? Hacsak a -10 000 évtől vesszük már 1000 van, aztán 900 év után 1900 végül csak 100 év "ugrása" és 2000. 
Megtévesztő.
Tehát ha csak pl. -10 000 éves skálát veszem alapul vagy -100 000-at mi csak egy kicsiny "kiugrás vagyunk". Az lehet hogy néhány év még hátra van a "csúcsig",de az is is lehet, hogy lefele tartunk egy új glaciális(hidegebb) korszak felé. Ebbe elvileg ""beleköpött"" az emberiség,de szerintem inkább tompít hosszútávon mint kilendít belőle. A Nap hője az elsődleges tényező a magassági jeat-stream alakulásában bolygónkon. Ami hatással van bolygónk éghajlatára is. Attól hogy a két tényező most ellentétesen viselkedik olyan ez mit autóban fékezésnél:
A fékbetétek a Nap, a forgó alkatrészek pedig a melegebbre járatott bolygónk légköre. Kérdés kibírja tovább?  A Nap eddigi jó 1 millió évtől elindult hullámzó hideg meleg periodusait tovább fogja a folytatni. A pályadőléssel nem foglalkoznék, ha bár vitathatlatlan tényleg inbolygonk. De a véleményem az, hogy csak a Napnak van  ereje ekkora mértékű negatív energai mérleg "felszaporodására",ami hatására hidegebb Föld átlaghőmérsékletet eredményez. Ez pedig a melegebb felszínekről több párolgással jár, viszont a hidegebb klíma több felhőzetet szül, ebből pedig megszületik az a negatív visszacsatolási mechanizmus ami miatt több hó hullik. S a tengerjég csak akkor kezd el növekedni, ha az eddigi melegebb óceáni vízhőmérséklet áramlásba is negatív csökkenési fázis áll át. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha az óceán letudja adni minnél több hőt a légkörnek, amiből pedig vízgőzből kicsapodva csapadékként kötödik le hidegeb területeken. Pl. gleccsereken, legészakibb szárazföldek felett. Tehát ha átcsapnánk hűlő stádiumba, véleményem szerint NEM! jégborítottság növekedéssel indulna,hanem először több felhőzet mennyiséget eredményezne a bolygónkon, valamint több csapadék esne. Ez nagyobb időskálán akár néhány évszázad alatt.. itt is az a kérdés mihez képest?  Szóval a többlet csapadék egy idő után, a sarkok közvetlen környezetében több ideig megmaradó és nagyobb mennyiségű havat jelentene. Végül egész évest. - de azt már megéreznénk.

Az déli - sark rekordot döntögető átlagát a több olvadékvizzel magyarázzák, pedig lehet pozitív hozadéka is mi szerint a kellően hideg terület miatt ott kitud csapódni a vízgőz a légkörből ezáltal a hőt is letudja adni a bolygó. A több csapadék miatt híznak a gleccserek jobban és a megnövekedett súly miatt csúsznak nagyobb erővel a tengerbe. A zsugorodást nyáron ez persze nem magyarázza, mert ilyenkor nem elégséges a feltételek a hő leadásához a terület felett. Ekkor meleget vesz fel a környezet s tényleg olvad a jég. De ez magam részéről felvetés. Nem több. 
De, hogy a fenti ábra megtévesztő az tuti. 

(( Egy kis elrugaszkodás: Ha csak egy emberöltőre max.100 évre nagyítom ezt az időkálát megmaradnék a melegszünk és rövidebbek a telek-nél. A változatosabb, szélsőségesebb klímánál, a sok csapadék és a tartós aszály között. Hacsaka Nap nem mutat olyat, hogy nacsak..elvileg és itt nyitva marad a kérdés, az utolsó  jégkorszak utáni felmelegedés egyes tudósok szerint "néhány évtized alatt ment végbe"(??). Azzal magyaráznák azt, hogy miért halt ki az eu. és am. mamut, kardfogú tigris és más nagyobb testű élőlény és nem tudott lépést tartani a megváltozott életkörülményekkel. Ezt mondjuk a Tv.-ben láttam. Nekem érdekes felvetés volt. Igaz nem igazán veszi be a gyomrom. Az egyiket szimplán megettük, a másiknak nem volt mit ennie, mert mi ettük meg előtte vagy ismerve a tűzet rágyújtottuk a mezőt. Később a dodo-nak is a fenekére csaptunk. ))

Végezetül ez a kérdés is nyitva maradt: 
Ha melegszünk, akkor milyen időskálához képest?

Csak egy tipp: 
Naptevékenység miatt ne talán? 

Nem, azért mert védelemre kelljek mellette. Csak mint külső személelő szemezgetek a hsz.-ok közt. 

Mi most "tapasztaltalunk" szerint ami vajmi kevés éghajlati adatsor az eddigi csekélyke emberiség történetében ezt a kérdést nem lehet mihez mérni.  Ezer év? Vagy 10 ezer év? Az a baj ezzel, hogy évtizedes és évszázados skálán is különböző éghajlat rendszerek ( indexek ) és globális szezonális anomáliák(El-nino,La-nina) bonyolult kölcsönhatásáról van szó. Pozitív, mind negatív folyamatokról.

Ha górcső alá vesszük a tényeket, akkor 2.-es fázisban vagyunk.
Hogy ez mit szül, azt most tapasztaljuk.
A megnövekedett hőtöblet a levegőben az eddigi évtizedek megszokottjaitól( átlag*) melegebb őszöket és tavaszokat eredményez. A tél és a nyárban van eltérés. Nyáron a tartósabb aszályokat okozó anticiklonokat, gyakori erőtlen frontokat,amik csak a sarkvidék közelében tud hőkontraszt miatt dinamikusabb időjárás uralkodni. Télen, szélsőségesebb időjárást, egyrészt a télifélévben megnövekedett északi féltékei negatív energia mérlegtől. Tartós antikciklonok helyett a ciklontevékenység élénkebb előfordulása vagy annak egy adott területen való toporgása.
Valahol sokkal melegebb, másutt hidegebb az idő.  

A hőmérséklet emelkedés mellett nem elhanyagolható a levegőbe kerülő kondenzanyagok koncentrációja is. Legyen akár korom,por vagy ipari létesítmények füstje, valamint gépjárműveink. A megnövekedett széndioxid szint mintegy 60%-át az óceánok(alga), másik felét ( 40%) a szárazföldi növényzet vesz fel. Az óceánok hőelnyelő képessége nem vitatott. Viszont ez tropusokon gyakoribb erős hurrikánokat/tájfunt szül(het). A légköri áramlásban jelentkező energia többletet és megnövekedett széndioxidot jelenleg több féle módon igyekszik Földünk fékezni. Mint a fentebb említettek mellett a megnövekedett széndioxid miatt gyorsultak a növények növekedési fázisai. A fás és lágyszerú növények szerte a Földön ( különösen a széndioxid gazdag területeken) gyorsabban nőnek. Viszont a szén megkötése kevésbé hatékony. Pl. tölgyfában kimutatták, hogy jobban eltörnek, ill. sérülékenyebbek azok a fák mint azok amik oxigén dúsabb környezetben nevelkedtek. Sérül az ellenállóképességük,de ezt még nem értik miért. 
Kevesen tudják, de a széndioxidtól van egy sokkal nagyobb üvegházhatású gáz. Még pedig a víz. A víz, vízgőz formájában rendkivül erősen befolyásolja az energia szállítást. A megnövekedett hőmérsékletű levegő, több párabefogadó képességet eredményez, valamint jelentős energiát hordoz. A vízgőzzel azért nem dobáloznak a "tudósok" mert hamar kiürül a légkörből. És ez tényleg igy is van.Lehet 1-2óra vagy néhány nap is. A víz körforgásának folyamatát és a környezetre gyakorolt hatását általánosságban ismeri a tudomány, de - szerintem - magát annak változását a légkörben ( a gyors kiürülése miatt) nem követik figyelemmel.
Pedig a felhőzet növekedés vagy annak hiánya megint más feltételeket teremt bolygonkon. 
Ráadásul - fentebb írtam - hogy rengeteg kondenz alapanyagnak "valót" eregetünk a légkörbe, ami kiválló felhőképződési "alapanyag". Ez hüvösebb átlaghőmérséklet esetén nagyobb felhőborítottságot eredményezne,de nem ezt látjuk. A megnövekedett hőtöbblet és a nagyobb párolgás, továbbá az azt támogató felhőképződést segítő hajlam mind több és több vízet vonn el az óceánokból és szárazföldekről. Gyakorlatilag a légkör megtellik potenciálisan felhalmozodott energiával, amit leadni viharok,zivatarok...makro, mikro..stb. skálától függetlenül tud. 
Az általad felsorolt 2 fázisban volnánk, amit még valószínűleg 1-2 tényező visszatart. Ez lehet az óceán hőelnyelő képessége vagy más,de a 3-as ponttral gyakorlatilag néhány évtized alatt kinyírnánk a bolygót és nagy valószínűséggel az emberiséget is. Szélesebb időskálán gondolva 10-50ezer év vagy 1 millió év alatt vígan újra kezdődne a fotoszintézis és az állatvilág fejlődése "természetesen" ember nélkül. Kiheveri a bolygó, ahogy korábban. 

A légköri anomáliákra visszatérve, hogy mi tart minket a 2-es fázisban, van még valami döntő fontosságú tényező.
A naptevékenység.
2010-ig vagy 12-ig pontosan nem tudom az évszámot - most igy hirtelen fejből- minnél magasabb és magasabb naptev.vártak a "tudósok" erre beütött az 'energiatakarékos mód" ami egy gyenge maximum után jelenleg is minimum fázis felé közelít és szóltak olyan cikkek a világhálon arról, hogy lehet néhány tized fokkal "hüvesebb" 50-100 évünk, mert kevesebb hő éri a bolygónkat. 
Ez lehet mentőöv a 3-as pont ellen Rudolfking vagy 2-es pontban élve lehetőség arra, hogy drasztikusan változtassunk az eddigi energia kinyerésen( foszilis..stb.),felhasználáson(belső égésű motorok,olaj..stb).
Az 1-es pont csak akkor lehet(ne),ha a nap szószerint nagyon "durván" elzárná a hőt magán és újabb jégkorszak felé standálnánk, bár kétlem, hogy ez lenne. Max. Maunder féle minimum. Ahhoz már túl sok most a széndioxid a légkörben.


* Átlag? De mondom mihez képest!? 30-40 év? Mi az? A holocén optimum idején az asszem valahol az egyiptomi piramisok meg stonhenge körüli idő tájt függ össze a mainál melegebb volt. Akkor mihez is mérve? )  

Megtisztelő, hogy ilyen hosszan reagáltál az írásomra. Később megpróbálok én is hasonló terjedelemben válaszolni.

Addig itt egy kis kapcsolódó tananyag a témában. 3-4. fejezetek: Link
Még én is csak beleolvasgattam.
Nagyon sok összetevős az egyenlet.

Nem ment át az irónia? Hogy egy esetleges túlmelegedés esetén nem vesszük le a napsugarak védelméül szolgáló sapkát (fehér jégtakarót)?  Mindegy. Vegyük akkor "komolyra".
Komolyra fordítva a szót: mi a visszacsatolás pontos folyamata szerinted?
A tények, amiket kár vitatni (ha megtennéd, akkor rekesszük be a vitatkozást természetesen):
* a sarkvidék melegszik
* folyamatosan kevesebb a jégtakaró
* az óceán átlagT-je is emelkedik
Persze, vannak a jégben 1-3-5 éves ingadozások, de egy kicsit is hozzáértő ezt nem veszi "visszafordulásnak" - egyelőre!
A lehetséges következtetések:
1) ha ez így folytatódik, visszacsatolás következtében megfordul a trend
2) ha ez így folytatódik, simán így folytatódik és túlmelegszünk
3) ha ez így folytatódik, tovább gyorsul a melegedés és még hamarabb túlmelegszünk, mint 2) szerint lenne

Te az 1) mellett állsz. Én nem tudom, mert nem értek hozzá, de az ilyen nyers, 1 mondatos kijelentések mögé azért szeretnék benézni.
Nekem lenne érvem mindháromra, kb. ezek:
1): sötétebb felszín, kevesebb AC, több vihar, több sarkköri hó a szárazföldön, lehűlés, több jég, erős AC, további jégképződés, visszaáll a rend
2): se 1) se 3) érve nem túl erős, tehát ha eddig nem volt visszacsatolás, miért most lenne? hol a határ? ha nincs, akkor folytatódik tovább a trend, és jelenleg ez látszik igazolódni
3): olvadó jég, sötétebb felszín: több elnyelt napsugár/hő (ld. nyári sapkás ironizálásom), további melegedés, még gyorsabb melegedés, még kevesebb jég, explonenciális gyorsulás, ahogy fogy a hőt visszaverő jégtakaró (ez lenne evidens és ezzel jönnek a klímakutatók)

Az egyértelműen hülyeség, hogy a sok hőt, amit az óceán tárolt, végre a szigetelő jég nélkül le tudja adni (téli sapkás ellen-példád), hiszen ha leadná, visszafagyna a teteje, lévén oda megy a lehűlt, legkevésbé sűrű víz... Ha meg "túl meleg" lett volna a jég alatt a víz (ami ugye max 4 fok, afölött csak elolvasztaná a jeget, ami megint hülyeség lenne idesorolva), azt nem a naptól szigetelő pajzs elvesztése után tudná leadni, hiszen jég nélkül csak nő a hőtöbblet.
Őszintén remélem, hogy azt nem vesszük elő ismét, hogy a víz több napfényt ver vissza, mint a fehér (mert havas) jég, mert nem igaz. Ha nem is merőlegesen, de süt oda bőven a nap, valamitől sok jég elolvad minden nyáron és nem a naptártól teszi, az holtbiztos.
Én nem tudom eldönteni, hogy melyik van, leginkább a 2) és a 3) szimpatikus, de el tudok képzelni még sokféle érvet és létező folyamatot 1) mellett is.

Viszont.

Te Egyértelműen az 1) mellett állsz. Miért?

Amúgy elképzeltem, az valóban nagyon durva helyzet lenne, ha a Földet Észak felől érné a napfény, mint a sivatagi futó fejét délben.

A sivatagban merőlegesen süt rám a nap.
A sarkoknál talán kicsit más a helyzet. Különösen ilyenkor, a téli félévben.

Hogy a hasonlatodnál maradjunk, a Föld nem délután 1-kor fut, hanem a lemenő napfényben.

Azért én azt javaslom, ha megsülsz a napon délután 1-kor futás közben a sivatagban, NE VEDD LE A SAPKÁDAT, mert nem úgy fogsz megszabadulni a felesleges hőtől, ahogy elképzeled

Továbbra is azt mondom, a téli félévben ennek csak örülni kellene a felmelegedéstől aggódóknak.
Földünk levette a sapkáját, és megszabadul a fölösleges hőtől.

Azért most már megindult felfelé. Ideje volt

Hófelhalmozódás mértéke most, a szezon elején így áll: Eurázsia az elmúlt telekhez képest az alsó tartományban. 
Link
Észak-Amerikában viszont az elmúlt telek legmagasabb október eleji értékei láthatók:
Link

Volt már szó a fórumban az El Nino-ról, és arról, hogy inkább enyhébb telet hozhat Európába. Ez azonban egyáltalán nem egyértelmű, sőt magyar vizsgálatok azt mutatták korábbi El Nino teleket elemezve, hogy nálunk inkább a télen az átlagnál hidegebb időszakok a jellemzőek. Illetve ebben a cikkben is, a negatív NAO gyakoribb előfordulását kötik az El Nino-hoz: Link 
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az El Nino hidegebb teleket hoz Európába, inkább arról van szó, hogy térségünkben nagyon nehezen kimutatható, hogy egyáltalán van-e hatása az El Nino-nak, gyakorlatilag erre alapozva nem lehet semmit mondani az európai tél alakulásáról.
Észak-Amerikában viszont kimutattak összefüggéseket, melyek nagy átlagban érvényesülnek: Link
Ezt azért is teszem be, mert az évszakos modellek ezt gyakran vissza is adják, és ez a mostani ECM évszakosban is így van. Vagyis Észak-Amerika északnyugati része melegebb, déli, délkeleti része hűvösebb, csapadékosabb. Link Link
Csak érdekességként hozzáteszem, Eurázsiába a modell most nem jelez előre nagyon nagy területre egyértelmű pozitív anomáliát, inkább az  a jellemző, hogy nem mutat ki szignifikáns eltérést az átlagtól. A legutóbbi El Nino-nál ( 2015/16) egyébként az Amerikára vonatkozó előrejelzés hasonló volt, ennek ellenére nem igazán jött be, mert pont az USA dél-délkeleti részén is meleg volt. Európára viszont akkor egyértelműen melegebbet jelzett: Link Az a tél nagyon enyhe lett nálunk is.

A sarki jégfelhalmozódás csak okozati tényező az éghajlatunk alakításában.
Azaz nincs közvetlen beleszólása, csak bizonyos makroszkopikus felállásban lehet hatása.
Sokkal fontosabb nagyrészt az észak-atlanti térség légnyomási elrendeződése és kisebb részben a Szibériai és az Urától nyugatra korán beinduló hideg- és hófelhalmozódás.

Akkor a mi telünket mi befolyásolja?Szibériai hófelhalmozodás,vagy a Spitzbergákon lévő hidegmag ,vagy akkor mi?☺

Elsősorban a maximumok és a minimumok számítanak jégkiterjedés-ügyben, nem a növekedés vagy csökkenés pillanatnyi folyása.
A minimum -ahogy már többször megírtam- az utóbbi pár évet figyelembe véve nem kifejezetten jó, de nem is rossz.
Az pedig jól látható, hogy a mi telünk milyensége, legalábbis ebben a szórástartományban, köszönő viszonyban sincs a sarki jég kiterjedésével.

De jó lesz...

Most gyakorlatilag 12-15 fokkal lesz pénteken melegebb fenn ott északon az átlagnál. Link

Lesz az még rosszabb is,ha ilyen ütemben folytatódik a globális felmelegedés!

Link
A Sarki-jég növekedése továbbra is iszonyúan tétova...tudom, hogy nem sok értelme van emlegetni, de valahogy mégis jó érzés lenne már megérni, ha kicsit összeszedné már magát.

Véleményem szerint az ok a szárazföldek vagy a jégfelszínek progresszív, öngerjesztő folyamata: lehűlés-kiszáradás-további lehűlés. Végeredményben a hidegmagok keletkezése. Gyors és kiszámíthatatlan.

Pláne nincs értelme elemezgetni a jéghelyzetet a mi időjárásunk szempontjából.

Teljesen értelmetlen a pillanatnyi jéghelyzetet elemezgetni, hiszen jól láthatóan, valamilyen rendkívüli okból a hidegpólus teljesen Észak-Amerika fölé helyeződött, ez akadályozza a jégfelület hízását, ahogy a jelentősebb szibériai hómező kialakulása is ezért csúszik. Bár biztos volt már hasonlóra példa, de én nem emlékszem ilyen tartós eltolódásra, ám gyanúm szerint ebből értelmetlen komolyabb következtetést levonni. A szeptemberi minimum árulkodóbb volt. A lemaradást pedig később bőven behozhatja, ha a hidegpólus a helyére kerül.

Link
A területe azért elkezdett növekedni, de nem az igazi még egyelőre...Remélem tél közepére, végére azért jobb helyre kerül, mint ahonnan idén indult a csökkenés.

Link
És még mindig stagnál...

A vastagságról nem is beszélve...

Ahogy elnézem a hőmérsékletet még egy darabig nem is nagyon fogy gyarapodni.
Nem nagyon látni a hideg kialakulását, talán a Spitzbergákon.

Hm, most már a második legkisebb jelen pillanatban...

Szerintem a minimum az, ami számíthat. És az nem lett rossz.