Globális jelenségek
Link
Na erre varjunk gombot ! És még azt sem mondhatjuk, hogy komolytalan bulvárbunkóktól származik: 42 fok, 150 km-es széllel jövő zivatarzás. Bár még nem tudni, hogy az aszály és hőség vagy az árvíz és zivatar végez velünk, de hogy valami, az biztos. Mindenesetre szénnel nem fűtök (eddig sem sokat), hátha fordul a kocka.
Na erre varjunk gombot ! És még azt sem mondhatjuk, hogy komolytalan bulvárbunkóktól származik: 42 fok, 150 km-es széllel jövő zivatarzás. Bár még nem tudni, hogy az aszály és hőség vagy az árvíz és zivatar végez velünk, de hogy valami, az biztos. Mindenesetre szénnel nem fűtök (eddig sem sokat), hátha fordul a kocka.
Kösz! Már kezdtem keresni az akkori hozzászólásodat, de látom, megelőztél!
Tényleg, most látom én is, hogy még februárban találkoztam, és linkeltem be egy szinte ugyanilyen cikket. Elnézést kérek, ezt benéztem. 
De ebből is látszik, hogy milyen fondorlatos ez a média (főleg a bulvár része), hogy egy más címmel, egy kicsit módosított tartalommal ugyanazt a témát hányszor lehet bedobni a "gyanútlan" olvasó közönségnek.
De ebből is látszik, hogy milyen fondorlatos ez a média (főleg a bulvár része), hogy egy más címmel, egy kicsit módosított tartalommal ugyanazt a témát hányszor lehet bedobni a "gyanútlan" olvasó közönségnek.
Ezzel egyszer már foglalkoztam, tele van csúsztatásokkal, költői túzásokkal és hibás (rossz) információkkal. Akkor erre jutottam:
Link
Link
Nesze Neked, Globális Felmelegedés! 
Link
Arra már nem volt időm, hogy a cikk forrásának jobban utánajárjak, de az biztos, hogy nem ez volt az első ilyen hír ebben a témában.
LinkArra már nem volt időm, hogy a cikk forrásának jobban utánajárjak, de az biztos, hogy nem ez volt az első ilyen hír ebben a témában.
Nem inkább a légkörieknek lehetett hatása? Például a futóáramlatokra és a sarki örvényre. Az 1900-as évek elején, közepén születtek érdekes feljegyzések az északi-sark kevéssé jeges állapotáról. Nem mondom, hogy van összefüggés.
Tanácskérés. szeretném referálni a Wilcox (2012) Direct and semi-direct radiative forcing of smoke aerosols over clouds (Atmos. Chem. Phys. 12: 139-149) cikket. Ide szabad írni vagy a Bioszférába? Köszönet
Csupán annyiban vitatkoznék, hogy nem kell feltétlenül akkora energia, hogy elindítsunk hatalmas folyamatokat. Elég a katalizátor szerepét biztsítani, vagy megfelelő időpontokban "belengetni az ingát".
Hogy mondjak egy hülye példát, egy szál gyufával is kiírthatunk hatalmas erdőségeket, pedig hol van az egy faipari munkagép teljesítményéhez, vagy egy pusztitó vihar erejéhez képest.
Hogy mondjak egy hülye példát, egy szál gyufával is kiírthatunk hatalmas erdőségeket, pedig hol van az egy faipari munkagép teljesítményéhez, vagy egy pusztitó vihar erejéhez képest.
Hagyd is menni a gondolatot Egy atomrobbantás ereje egy napokig örvénylő ciklonéhoz képest sehol nincs, és ha van is hatása az atomrobbantásoknak a klímára, csak kutakodtak már e kérdésben.
Persze a google-zés gyakran rám marad, de itt csemegézhetsz: Link olyanról szó sincs, hogy hidegebb vízfelszínt kavart volna pár atomrobbantás, inkább a szennyezőanyagokat vizsgálják.
De persze nem először gondolt valaki az atombomba-tesztek vs. klímaváltozás vonalára sem: Link
Mennyire saccolják a hatást? 0.62 milliomod °C. Ez egész pontosan 0.00000062 °C. Szerintem - és szerintük is - elenyésző.
Nos, én meg továbbra is tartom a kételyeimet azzal kapcsolatban, amit elsőre állítottál, hogy a vízfelszín erősebb hűtőhatást vált ki, mint a hófelszín (jégfelszín). Egészen pontosan így fogalmaztál: "Bolygónk hűtésére ennél jobb módszert találni sem lehetne." Én vitatom és kétségbe vonom, hogy a sarki jég elolvasztása olyan lehűlést okoznak a jég olvadásához szükséges hő elnyelésével, amitől aztán visszafagyna az Északi-sark. (???) Buta hasonlat, de akkor miért olvad el a fagyi a kezemben? Nem kéne visszafagynia, hiszen elvonja a hőt a környezetétől?
Értem én, hogy kicsi a fagyi, nagy az Északi-Sark stb., de ha elégetünk sok fosszilis energiahordozót, ami energiát szabadít a rendszerre, vagy telepumpáljuk freonokkal és üvegházgázokkal a légkört, akkor az igenis képes globális felmelegedést okozni, amitől leolvadnak a sarkok és nem fognak visszafagyni, mert leolvadtak. Azt ezzel nem akarom kijelenteni, hogy ez is történik, és robog a globális felmelegedés gőzöse, de szerintem nem megalapozott feltevés lesöpörni az aggodalmakat az asztalról, hogy "nem baj, majd a vízfelszín hűtő hatása visszacsatol".
Az már megalapozottabb lehet, hogy megnőhet a WACC helyzetek száma (warm Arctic, cold continents), ami hatására egyre nagyobb hó- és jégréteg alakul ki a kontinensen, ami idővel növeli a permafroszt, gleccserek stb. kiterjedését, lehűtve télen a sarkvidéket, amitől visszatér a kiterjedtebb jégtakaró, aminek hatására a kontinensek megint melegednek éééés kezdhetjük is elölről. De ebben a hatásláncban (ami részemről is csak egy felvetés) nincs semmiféle víz hűtőhatás és olvadáshő-elnyelés.
Egy atomrobbantás ereje egy napokig örvénylő ciklonéhoz képest sehol nincs, és ha van is hatása az atomrobbantásoknak a klímára, csak kutakodtak már e kérdésben.Persze a google-zés gyakran rám marad, de itt csemegézhetsz: Link olyanról szó sincs, hogy hidegebb vízfelszínt kavart volna pár atomrobbantás, inkább a szennyezőanyagokat vizsgálják.
De persze nem először gondolt valaki az atombomba-tesztek vs. klímaváltozás vonalára sem: Link
Mennyire saccolják a hatást? 0.62 milliomod °C. Ez egész pontosan 0.00000062 °C. Szerintem - és szerintük is - elenyésző.
Nos, én meg továbbra is tartom a kételyeimet azzal kapcsolatban, amit elsőre állítottál, hogy a vízfelszín erősebb hűtőhatást vált ki, mint a hófelszín (jégfelszín). Egészen pontosan így fogalmaztál: "Bolygónk hűtésére ennél jobb módszert találni sem lehetne." Én vitatom és kétségbe vonom, hogy a sarki jég elolvasztása olyan lehűlést okoznak a jég olvadásához szükséges hő elnyelésével, amitől aztán visszafagyna az Északi-sark. (???) Buta hasonlat, de akkor miért olvad el a fagyi a kezemben?
Nem kéne visszafagynia, hiszen elvonja a hőt a környezetétől?Értem én, hogy kicsi a fagyi, nagy az Északi-Sark stb., de ha elégetünk sok fosszilis energiahordozót, ami energiát szabadít a rendszerre, vagy telepumpáljuk freonokkal és üvegházgázokkal a légkört, akkor az igenis képes globális felmelegedést okozni, amitől leolvadnak a sarkok és nem fognak visszafagyni, mert leolvadtak. Azt ezzel nem akarom kijelenteni, hogy ez is történik, és robog a globális felmelegedés gőzöse, de szerintem nem megalapozott feltevés lesöpörni az aggodalmakat az asztalról, hogy "nem baj, majd a vízfelszín hűtő hatása visszacsatol".
Az már megalapozottabb lehet, hogy megnőhet a WACC helyzetek száma (warm Arctic, cold continents), ami hatására egyre nagyobb hó- és jégréteg alakul ki a kontinensen, ami idővel növeli a permafroszt, gleccserek stb. kiterjedését, lehűtve télen a sarkvidéket, amitől visszatér a kiterjedtebb jégtakaró, aminek hatására a kontinensek megint melegednek éééés kezdhetjük is elölről. De ebben a hatásláncban (ami részemről is csak egy felvetés) nincs semmiféle víz hűtőhatás és olvadáshő-elnyelés.
Igazad van, ezt benéztem. Viszont ezt a többparaméteres dolgot természetesen én is így gondoltam.
Az alapfelvetésemet továbbra is tartom. A teljes bizonyítása meghaladja lehetőségeimet.
Egyelőre talán mindenkiét, hiszen ehhez többek között hatalmas mélytengeri észlelőhálózatra lenne szükség.
Az alapfelvetésemet továbbra is tartom. A teljes bizonyítása meghaladja lehetőségeimet.
Egyelőre talán mindenkiét, hiszen ehhez többek között hatalmas mélytengeri észlelőhálózatra lenne szükség.
Igaz, hogy fényről legalább 40 éve tanultam utoljára, de tudomásom szerint víz - levegő fázishatáron teljes visszaverődés csak a vízből kilépő fénysugár esetén lehetséges, a levegőből vízbe lépő sugár esetén nem létezik teljes visszaverődés.
A kisugárzott energia szempontjából valószínűleg mégis igazad van, csak kicsit többparaméteres a kérdés.
A kisugárzott energia szempontjából valószínűleg mégis igazad van, csak kicsit többparaméteres a kérdés.
Most jut eszembe. Ki tudja, lehet azért is melegszik így a légkör mert megszűntek a kisérleti tenger alatti atomrobbantások.
De ez most valóban csak egy hirtelen jött vad gondolat.
De ez most valóban csak egy hirtelen jött vad gondolat.
Az utakról a jeget a kalcium-klorid tépi fel, nem a szórt sugárzás. Magyarországon még csak most van terjedőben a közönséges sózás helyett, ezért is annyira feltűnő az idei szezonban.
Nem írtam, hogy a víz nem melegítené tovább a környezetét.
Attól még hogy valami lokálisan enyhülést hoz, a globális mérleg még lehet negativ, sőt.
Lehet, hogy ez a folyamat egyelőre csak az óceánok mélyét hűti, de előbb-utóbb ez a felszínre is hatással lesz.
Amúgy valóban, viszonylag egyszerűen le lehetne hűteni a Földet. Csak kicsit fel kell "kavarni" az óceánok vizét. Remélem nem jut eszébe senkinek.
Attól még hogy valami lokálisan enyhülést hoz, a globális mérleg még lehet negativ, sőt.
Lehet, hogy ez a folyamat egyelőre csak az óceánok mélyét hűti, de előbb-utóbb ez a felszínre is hatással lesz.
Amúgy valóban, viszonylag egyszerűen le lehetne hűteni a Földet. Csak kicsit fel kell "kavarni" az óceánok vizét. Remélem nem jut eszébe senkinek.
* A szép átlátszó jégé gondolom valóban megegyezhet, de ott mindig hófehér a jég felszíne, mert esik rá hó, dér stb. Vagy ez az esetben is igaz, ha a víz sötét és a jég hófehér?
* A visszaverődés meg gondolom akkor igaz, ha a víz tükörsima, ami ugye ÁLTALÁBAN nem igaz, elég erős szelek járnak arrafelé. A vízre azt is betippelném, hogy sokkal nagyobb felületet generál, mint a jég, amivel tovább nyeli a hőt, plusz a hő nem csak közvetlenül a napból érkezhet, hanem "szórtan" is, pl. felhős idő esetén látványos ez, akár full 90 fokos beeséssel, nem? Ez a légköri besugárzás tépi fel nálunk is a jeget az utakról -6 fok és borultság mellett is. Ha nincs felhőzet ez nem hinném, hogy gyengülne fentről (és nem csak a nap szögéből).
Egyszerűen nehezemre esik elhinni, hogy a jég helyett a víz nem enyhíti mintegy láncreakciószerűen tovább a környezetét, hisz a hőtehetetlensége is sokkal nagyobb, 2m-en nem gyülemlik fel annyi brutál hideg, hogy 850 hPa-ig kihűljön (ld. T2m térképek, amiknél a hideg légtömegek határai általában tökéletesen ráfekszenek a jég-hó határra: Link ). Lehet, hogy így van, nem vagyok fizikus, csak nagyon nehezemre esik elhinni, napszögtől függetlenül.
* A visszaverődés meg gondolom akkor igaz, ha a víz tükörsima, ami ugye ÁLTALÁBAN nem igaz, elég erős szelek járnak arrafelé. A vízre azt is betippelném, hogy sokkal nagyobb felületet generál, mint a jég, amivel tovább nyeli a hőt, plusz a hő nem csak közvetlenül a napból érkezhet, hanem "szórtan" is, pl. felhős idő esetén látványos ez, akár full 90 fokos beeséssel, nem? Ez a légköri besugárzás tépi fel nálunk is a jeget az utakról -6 fok és borultság mellett is. Ha nincs felhőzet ez nem hinném, hogy gyengülne fentről (és nem csak a nap szögéből).
Egyszerűen nehezemre esik elhinni, hogy a jég helyett a víz nem enyhíti mintegy láncreakciószerűen tovább a környezetét, hisz a hőtehetetlensége is sokkal nagyobb, 2m-en nem gyülemlik fel annyi brutál hideg, hogy 850 hPa-ig kihűljön (ld. T2m térképek, amiknél a hideg légtömegek határai általában tökéletesen ráfekszenek a jég-hó határra: Link ). Lehet, hogy így van, nem vagyok fizikus, csak nagyon nehezemre esik elhinni, napszögtől függetlenül.
Akkor röviden:
Hősugárzás: függ a sugárzási tényezőtől valamint a hőmérséklet negyedik(!) hatványától. A víz és jég sugárzási tényezője gyakorlatilag megegyezik.
Fényvisszaverődés: a víz teljes visszaverődési határszöge: 48,52 fok
Hősugárzás: függ a sugárzási tényezőtől valamint a hőmérséklet negyedik(!) hatványától. A víz és jég sugárzási tényezője gyakorlatilag megegyezik.
Fényvisszaverődés: a víz teljes visszaverődési határszöge: 48,52 fok
Egyiket se értem:
* Tényleg jobban sugározza ki a hőt (jobban hűl le) a vízfelszín, mint a hóréteg? Fordítva gondolnám...
* Tényleg a lapos szögben érő napsugarakat jobban visszaveri a vízfelszín, mint a hófehér hóréteg? Ezt is fordítva gondolnám...
Ahogy az évek óta tartó durva pozitív anomália is így gondolja a sarkkörön túl... Az, hogy ez hozzánk hideg és havas teleket hozhat, nekem nemrég volt egy újkeletű felfedezés, utalás az egyik cikkben (pont a polar split-ek és a jet hullámzása maitt).
* Tényleg jobban sugározza ki a hőt (jobban hűl le) a vízfelszín, mint a hóréteg? Fordítva gondolnám...
* Tényleg a lapos szögben érő napsugarakat jobban visszaveri a vízfelszín, mint a hófehér hóréteg? Ezt is fordítva gondolnám...
Ahogy az évek óta tartó durva pozitív anomália is így gondolja a sarkkörön túl... Az, hogy ez hozzánk hideg és havas teleket hozhat, nekem nemrég volt egy újkeletű felfedezés, utalás az egyik cikkben (pont a polar split-ek és a jet hullámzása maitt).
Továbbra sem értem miért aggódnak a T. klímatudósok a sarki jég és a gleccserek olvadása miatt. Bolygónk hűtésére ennél jobb módszert találni sem lehetne. Egyrészt az olvadás okozta hatalmas hőelvonás, másrészt az északi jégsapka hiányából adódó kisugárzás miatt. Ez utóbbi, akárhogy is próbálják bebeszélni, sokkal jelentősebb, mint a napsugárzás okozta többlet, ami a sarkvidéken ha néha van is, olyan lapos szögben érkezik, hogy a vízfelszin sokszor jobban visszaveri, mint a hó.
Az utóbbi 3 télen nálam a hótakarós napok száma szerintem a húszat sem érte el összesen. A legnagyobb hótakaró nagysága 5 cm volt ami fél napot ha kibírt. Nekem ez mediterrán tél és nem kontinentális.
Először is nem igaz, hogy senki sem mondta Link
"Az idei januárban gyakoribb tartós hideg periódusokhoz köthető hideghullámos napok a század végére a modellek szerint az ország nagy
részén szinte már megszűnnek."
És nem csak a modellek szerint, hanem a szakemberek ezt el is hiszik.
A 2006/2007-es enyhe tél környékén is voltak ezekhez hasonló írások szakmabeliektől.
Plusz a kertészeti és gyümölcstermesztési szakmában elterjedt az a nézet, hogy az enyhe telek és a globális felmelegedés miatt lehet most kevésbé fagytűrő növényeket sikeresen termeszteni.
Azt is gondolják szakemberek, hogy elég nézegetni az átlaghőmérsékletet, a keszthelyi egyetemen az átlaghőmérséklet függvényében vizsgálják a korlátozottan téltűrő növények téltűrését.
Ezen a télen sem, meg egyáltalán sem jelent semmit az átlag a növények téltűrését illetően.
Azokról a cikkekről ne is beszéljünk, amiket szakemberek írtak és ecsetelik, hogy a globális felmelegedés és a telek enyhülése miatt lehet nálunk korlátozottan téltűrő gyümölcsfajokat termeszteni.
Pont most hallottam, hogy a Zala Megyei Klímastratégia egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy a globális felmelegedést mutatja, hogy Becsehelyen kivit termesztenek nagyüzemi szinten, amit a melegedő telek tesznek lehetővé.
Holott nem így van!
A szakembereknek fogalmuk sincs (tisztelet a kivételnek) az egészről!
Az elmúlt évtizedben sok szakemberrel, köztük meteorológus vagy klimatológus szakemberrel beszéltem ezekről, keverik a szezont a fazonnal.
"Az idei januárban gyakoribb tartós hideg periódusokhoz köthető hideghullámos napok a század végére a modellek szerint az ország nagy
részén szinte már megszűnnek."
És nem csak a modellek szerint, hanem a szakemberek ezt el is hiszik.
A 2006/2007-es enyhe tél környékén is voltak ezekhez hasonló írások szakmabeliektől.
Plusz a kertészeti és gyümölcstermesztési szakmában elterjedt az a nézet, hogy az enyhe telek és a globális felmelegedés miatt lehet most kevésbé fagytűrő növényeket sikeresen termeszteni.
Azt is gondolják szakemberek, hogy elég nézegetni az átlaghőmérsékletet, a keszthelyi egyetemen az átlaghőmérséklet függvényében vizsgálják a korlátozottan téltűrő növények téltűrését.
Ezen a télen sem, meg egyáltalán sem jelent semmit az átlag a növények téltűrését illetően.
Azokról a cikkekről ne is beszéljünk, amiket szakemberek írtak és ecsetelik, hogy a globális felmelegedés és a telek enyhülése miatt lehet nálunk korlátozottan téltűrő gyümölcsfajokat termeszteni.
Pont most hallottam, hogy a Zala Megyei Klímastratégia egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy a globális felmelegedést mutatja, hogy Becsehelyen kivit termesztenek nagyüzemi szinten, amit a melegedő telek tesznek lehetővé.
Holott nem így van!
A szakembereknek fogalmuk sincs (tisztelet a kivételnek) az egészről!
Az elmúlt évtizedben sok szakemberrel, köztük meteorológus vagy klimatológus szakemberrel beszéltem ezekről, keverik a szezont a fazonnal.
És ezzel mit sikerült bizonyítanod?
Szerintem senki sem mondta azt, hogy nem lehetnek és lesznek hidegbetörések, hideg periódusok a telek folyamán.
Ha már így kiemelünk, csemegézünk nekünk tetsző adatokat, történéseket a saját magunknak tetsző elmélet számára, akkor
én is megjegyezném a sorozatban igen gyenge teleket az utóbbi években.
Nem kell messzire mennünk, elég csak az idei decembert a több mint 2 fokos vagy a botrányos januári több mint 4 fokos pozitív anomáliát említeni. És én ezzel mit bizonyítottam? Semmit. Mert nem akartam semmit sem bizonyítani.
Szerintem senki sem mondta azt, hogy nem lehetnek és lesznek hidegbetörések, hideg periódusok a telek folyamán.
Ha már így kiemelünk, csemegézünk nekünk tetsző adatokat, történéseket a saját magunknak tetsző elmélet számára, akkor
én is megjegyezném a sorozatban igen gyenge teleket az utóbbi években.
Nem kell messzire mennünk, elég csak az idei decembert a több mint 2 fokos vagy a botrányos januári több mint 4 fokos pozitív anomáliát említeni. És én ezzel mit bizonyítottam? Semmit. Mert nem akartam semmit sem bizonyítani.
Hát, mediterrán és mediterrán között is van különbség.
Gyanítom, hogy Rómát és Tiranát jóval gyakrabban éri el -10 fokos T850, mint Cataniát és Athént.
Gyanítom, hogy Rómát és Tiranát jóval gyakrabban éri el -10 fokos T850, mint Cataniát és Athént.
Persze, hogy legkisebb a jégtakaró, mert a Sark idáig Észak-Amerikán volt, most meg leköltözik Európára 
Érdekesség az enyhülő melegedő telekről, és hogy lassan mediterrán klíma lesz nálunk mediterrán növényzettel stb, stb.
2015/2016 telének évfordulóján északkelet felől baromi durva hidegmag indult meg felénk Link , de szerencsére egy atlanti ciklon nyugatról visszanyomtaLink , nem engedte ránk a -20-as 850-t.
Ha pár nappal előbb jött volna a hideg, akkor az atlanti ciklon nem tudta volna visszanyomni, biztos pár napot eltöltött volna felettünk, és -20 fokos 850-nel biztos kellemes hűvös lett volna, ennyin tud múlni.
Így lett belőle egy -8 fokban havazás.
Múlt télen a januárt nem kell bemutatnom.
Meg a mostani hidegbetörést sem.
Azaz az elmúlt három télen mindig meglátogatott bennünket az Északi-Sark kisebb-nagyobb szerencsével.
Ennyit az enyhe telekről, meg a mediterrán klímáról meg ezekről a dolgokról.
Hogy a 2012-es februárt ne is említsük, hogy a 2013-as január.február-március havazásait sem.
Az más kérdés, hogy hogyan jöttünk ki országosan ezekből a helyzetekből.
Érdekesség az enyhülő melegedő telekről, és hogy lassan mediterrán klíma lesz nálunk mediterrán növényzettel stb, stb.
2015/2016 telének évfordulóján északkelet felől baromi durva hidegmag indult meg felénk Link , de szerencsére egy atlanti ciklon nyugatról visszanyomtaLink , nem engedte ránk a -20-as 850-t.
Ha pár nappal előbb jött volna a hideg, akkor az atlanti ciklon nem tudta volna visszanyomni, biztos pár napot eltöltött volna felettünk, és -20 fokos 850-nel biztos kellemes hűvös lett volna, ennyin tud múlni.
Így lett belőle egy -8 fokban havazás.
Múlt télen a januárt nem kell bemutatnom.
Meg a mostani hidegbetörést sem.
Azaz az elmúlt három télen mindig meglátogatott bennünket az Északi-Sark kisebb-nagyobb szerencsével.
Ennyit az enyhe telekről, meg a mediterrán klímáról meg ezekről a dolgokról.
Hogy a 2012-es februárt ne is említsük, hogy a 2013-as január.február-március havazásait sem.
Az más kérdés, hogy hogyan jöttünk ki országosan ezekből a helyzetekből.
Köszi, én biztos nem kerültem volna még a forrás közelbe sem.
Ez a cikk demonstrálja, hogy a média mennyit ért ahhoz, amiről ír. Sej-haj rókaprém, más is hülye nem csak én.
Egy alkalommal a Spektrum tv műsorában volt szerencsém a lírai hangú narrátortól víznehezítőről hallani. Egy liter szilvóriumot tűzök ki az első megfejtőnek, aki kitalálja, miről beszélt.
Rejtő is (vagy 80 éve) ércnél maradandóbb művébe foglalta az újságírói hozzáértést: Álomkór - jótékonysági gyűjtés ébresztő órára.
Ez a cikk demonstrálja, hogy a média mennyit ért ahhoz, amiről ír. Sej-haj rókaprém, más is hülye nem csak én.
Egy alkalommal a Spektrum tv műsorában volt szerencsém a lírai hangú narrátortól víznehezítőről hallani. Egy liter szilvóriumot tűzök ki az első megfejtőnek, aki kitalálja, miről beszélt.
Rejtő is (vagy 80 éve) ércnél maradandóbb művébe foglalta az újságírói hozzáértést: Álomkór - jótékonysági gyűjtés ébresztő órára.
Kicsit megizzadtam, mire találtam egy színvonalasabb forrást:
Link
During a grand minimum, Lubin estimates that ultraviolet radiation diminishes an additional seven percent beyond the lowest point of that cycle.
Tehát az UV sugárzás lesz a napfoltminimum idején további 7%-al kisebb (és én se vagyok túl jó fordító, ez se biztos, hogy helyes). És szerintem ezt is rosszul fordították:
One such study looked at the climate consequences of a future Maunder Minimum-type grand solar minimum, assuming a total solar irradiance reduced by 0.25 percent over a 50-year period from 2020 to 2070.
Ez nem azt mondja, hogy a Föld hűl 0.25%-ot, hanem a Földet érő sugárzás lehet ennyivel kisebb. Végül is minek a százalékával hűl a Föld, az átlaghőmérséklet Kelvinben mért átlagával? Erre ezt írja ez a cikk:
(...) study found that after the initial decrease of solar radiation in 2020, globally averaged surface air temperature cooled by up to several tenths of a degree Celsius.
Tehát néhány tized fokot számíthat.
A globális felmelegedés lassítása pedig onnan jött ki, hogy a szimuláció szerint a hőmérsékletcsökkenés megszűnt a napfolttevékenység visszarrősödésével, tehát nem tartós, azaz nem állítja meg a globális felmelegedést.
A legtöbb angol cikk amúgy már a rossz szöveget tartalmazta, azoknak a magyar cikk csupán tükörfordításuk, és nem (csak) a magyar cikk "hibázott".
Ebből is látszik, hogy néha, amikor köznyelvre akarnak fordítani ilyesmiket, akkor itt-ott eltorzul, sőt egyenesen hamissá válik pár állítás. Kis forráskutatás sose árt, bár a durva álhírek világában bárcsak ezek lennének a legnagyobb tárgyi tévedések egy cikkben.
Link
During a grand minimum, Lubin estimates that ultraviolet radiation diminishes an additional seven percent beyond the lowest point of that cycle.
Tehát az UV sugárzás lesz a napfoltminimum idején további 7%-al kisebb (és én se vagyok túl jó fordító, ez se biztos, hogy helyes). És szerintem ezt is rosszul fordították:
One such study looked at the climate consequences of a future Maunder Minimum-type grand solar minimum, assuming a total solar irradiance reduced by 0.25 percent over a 50-year period from 2020 to 2070.
Ez nem azt mondja, hogy a Föld hűl 0.25%-ot, hanem a Földet érő sugárzás lehet ennyivel kisebb. Végül is minek a százalékával hűl a Föld, az átlaghőmérséklet Kelvinben mért átlagával? Erre ezt írja ez a cikk:
(...) study found that after the initial decrease of solar radiation in 2020, globally averaged surface air temperature cooled by up to several tenths of a degree Celsius.
Tehát néhány tized fokot számíthat.
A globális felmelegedés lassítása pedig onnan jött ki, hogy a szimuláció szerint a hőmérsékletcsökkenés megszűnt a napfolttevékenység visszarrősödésével, tehát nem tartós, azaz nem állítja meg a globális felmelegedést.
A legtöbb angol cikk amúgy már a rossz szöveget tartalmazta, azoknak a magyar cikk csupán tükörfordításuk, és nem (csak) a magyar cikk "hibázott".
Ebből is látszik, hogy néha, amikor köznyelvre akarnak fordítani ilyesmiket, akkor itt-ott eltorzul, sőt egyenesen hamissá válik pár állítás. Kis forráskutatás sose árt, bár a durva álhírek világában bárcsak ezek lennének a legnagyobb tárgyi tévedések egy cikkben.
Számomra értelmezhetetlen, hogy a Nap 7 %-kal hűvösebb lesz. Az is, hogy 0,25 %-kal hűti le a Földet 50 év alatt. Lehet, hogy csak én vagyok a hülye.
Nem bírom letölteni a hivatkozott eredeti cikket... 
Azt már értem, hogy CCN többnyire >50 nm aerosolból lesz, és a primernek meg kell híznia ekkorára. (Köhler és mindenki.) - és a hizlalásban segítenek az aerosol különböző volatilitású és higroszkóposságú, szerves komponensei. (Kerminen 2012, Kulmala)
Milyen aeroszol jön egy dízelmotorból? Ez az a komponens, amit "anthropogenic low volatility organics" -nak neveznek?
Volt olyan cikk is, amelyik szerint az EU területén az autóforgalom (hétköznap/hétvége) belejátszik abba, hogy mikor "romlik" el az idő... (keresem még)
Felhőből sajnos még csak az ideálist (Marquis 2005) ismerem, amelyik 300 m vastag, rétegfelhő, szulfát aeroszolra épül fel és lapos a teteje... Hol tudnék a latens energiának utánaolvasni? Kérem szépen segítsetek... Hálás köszönet.
Azt már értem, hogy CCN többnyire >50 nm aerosolból lesz, és a primernek meg kell híznia ekkorára. (Köhler és mindenki.) - és a hizlalásban segítenek az aerosol különböző volatilitású és higroszkóposságú, szerves komponensei. (Kerminen 2012, Kulmala)
Milyen aeroszol jön egy dízelmotorból? Ez az a komponens, amit "anthropogenic low volatility organics" -nak neveznek?
Volt olyan cikk is, amelyik szerint az EU területén az autóforgalom (hétköznap/hétvége) belejátszik abba, hogy mikor "romlik" el az idő... (keresem még)
Felhőből sajnos még csak az ideálist (Marquis 2005) ismerem,
amelyik 300 m vastag, rétegfelhő, szulfát aeroszolra épül fel és lapos a teteje... Hol tudnék a latens energiának utánaolvasni? Kérem szépen segítsetek... Hálás köszönet. 
Amellett, hogy aszályos évek voltak, a Sió-zsilipet sem kezelték megfelelően. 20. oldal: Link
Abban az időben a Balaton vízszintje is vészesen lecsökkent.
Szerintem a naptevékenységgel lehet összefüggésben.
A Föld pályaváltozásait, a tengelydőlés ingadozását most nem vesszük figyelembe, ezek túl hosszú ideig tartanak, hogy egy 100 éves időtartamban megfigyelhető legyen a hatásuk.
Most nem merültem bele ennyire a témába,de 1866 a Maunder- minimum ( 1645-1715) időszakára esett.
Ekkor a gyenge napaktivitás egy kis jégkorszakot eredményezhet, ami befolyásolhatja az éves csapadék mennyiségét is.
Hogy ez a csapadékszegény 1-2 év miért nem tartott hosszabb ideig, azt talán az is meghatározta, hogy közben azért változtak az évszakok is.
Szerintem a naptevékenységgel lehet összefüggésben.
A Föld pályaváltozásait, a tengelydőlés ingadozását most nem vesszük figyelembe, ezek túl hosszú ideig tartanak, hogy egy 100 éves időtartamban megfigyelhető legyen a hatásuk.
Most nem merültem bele ennyire a témába,de 1866 a Maunder- minimum ( 1645-1715) időszakára esett.
Ekkor a gyenge napaktivitás egy kis jégkorszakot eredményezhet, ami befolyásolhatja az éves csapadék mennyiségét is.
Hogy ez a csapadékszegény 1-2 év miért nem tartott hosszabb ideig, azt talán az is meghatározta, hogy közben azért változtak az évszakok is.
Viszont 1866-ban kellett átlagosnál kevesebb csapadék.
Rettenetesen kíváncsi lennék, hogy azok az aszályos évek hogyan voltak annyira aszályosak, hogy ekkora tavak száradtak ki.
A Balaton vízszintjéről tudsz valamit azokban az években?
Rettenetesen kíváncsi lennék, hogy azok az aszályos évek hogyan voltak annyira aszályosak, hogy ekkora tavak száradtak ki.
A Balaton vízszintjéről tudsz valamit azokban az években?
Szia!
A Velencei-tó 1866.ban száradt ki teljesen,de abban az időben az egész országban súlyos aszály volt.
Sosem volt egy állandó vízszintű tó, átlagosnál több csapadék idején kiöntött.
Ezt a tavat már nem táplája az Alpok.
A vízgyűjtő területe nem olyan nagy, 600 négyzetkilométer körüli, ezenkívül helyi hideg-meleg vizes források táplálták,amelyeket a 70-80-as években a szabályozás kiépítésével részben betömtek.
Részben ennek is köszönhető, hogy már 3-4 csapadékmentesebb hónap is elég ahhoz, hogy súlyos vízhiány alakuljon ki.
Többször előfordult, hogy a pátkai víztározót kellett beleengedn, vagy (szó szerint ) csapvizet engedett bele minden tóparti település, és így menekült meg a kiszáradástól.
Jelenleg talán normálisabb vízgazdálkodás folyik, és az utóbbi 5-6 évben viszonylag stabil a vízszint.
Ezzel a kis szösszenettel csak azt próbálom bemutatni, hogy ez esetben biza nem kell évekig átlagosnál kevesebb csapadék ahhoz, hogy ez a tó kiszáradjon.
A Velencei-tó 1866.ban száradt ki teljesen,de abban az időben az egész országban súlyos aszály volt.
Sosem volt egy állandó vízszintű tó, átlagosnál több csapadék idején kiöntött.
Ezt a tavat már nem táplája az Alpok.
A vízgyűjtő területe nem olyan nagy, 600 négyzetkilométer körüli, ezenkívül helyi hideg-meleg vizes források táplálták,amelyeket a 70-80-as években a szabályozás kiépítésével részben betömtek.
Részben ennek is köszönhető, hogy már 3-4 csapadékmentesebb hónap is elég ahhoz, hogy súlyos vízhiány alakuljon ki.
Többször előfordult, hogy a pátkai víztározót kellett beleengedn, vagy (szó szerint ) csapvizet engedett bele minden tóparti település, és így menekült meg a kiszáradástól.
Jelenleg talán normálisabb vízgazdálkodás folyik, és az utóbbi 5-6 évben viszonylag stabil a vízszint.
Ezzel a kis szösszenettel csak azt próbálom bemutatni, hogy ez esetben biza nem kell évekig átlagosnál kevesebb csapadék ahhoz, hogy ez a tó kiszáradjon.
A 200 mm-t alig meghaladó siófoki éves csapadékadat honnan származik?
Az általam fellelhető adatok közül:
2011: 326,4 mm.
1958: 352,1 mm.
a két legkevesebb csapadékú év.
Az általam fellelhető adatok közül:
2011: 326,4 mm.
1958: 352,1 mm.
a két legkevesebb csapadékú év.
" 9 hónapig egy csepp eső sem esett az Alföldön egy részén"
Valószínű, hogy bizonyos meteorológiai zónák átrendeződése folytán keletkezett zavar miatt nem érték el frontok a Kárpát - medence bizonyos részét. Ha igen azok is jórész szárazak vagy alig adtak valamit. Tartós Közép-Eu. anticiklon megléte vagy térítői magasnyomás északabbra húzódása lehetett a ludas.
Időskálán mérve mindenképp a 9 hónap jelentősebb anomáliát feltételez, mint mikor régebbről egy hetes áradásokról tesznek említést.
A jelenlegi interglaciális korszak előtt Észak Afrikában a jégkorszak végén 15.000 évvel ezelőtt sziklarajzokra az ősember még legelésző állatokat, vadászatokat rajzolt. A terület mint tudjuk később elsivatagosodott. A korai Felső - Egyiptom, Babilonia (Mezopotánia) is erre a sorsa jutott. Korai gabonatermelő területként. Valamint a római birodalomnak is voltak mezőgazdasági területei Észak - Afrikában( I.pun háború).
Lennének kérdéseim ebben a témában mint laikus.
--
Ha a Szahara nedvesebb klímát tartogatott. Valószínűleg szavannát, míg a sivatagi,fél sivatagi rész keskenyebb sávra korlátozodott, esetleg nem volt. Hasonlóan a jelenlegi Dél - Afrikai részekkel.
Természetes úton ( emberi tevékenység nélkül ) pár ezer éven belül valószínűleg újabb jégkorszaknak kellene következnie. Várhatóan ugyan ez visszafele a csapadékosabb Észak - Afrikai és Mezopotániai területek terjedésével járna majd.
Az emberi tevékenység viszont sokat rondít az egészen.
Az sem értem, hogy a kis-jégkorszaknak hívott időben "átmeneti" zavar támadt a természetes légkörzésben vagy egy új ciklus kezdete lehetett volna, amit a fokozodó emberi tevékenység hatására fokozatosan kilábalt, melegedett a klíma. 1980-tól meg egyenesen rohamléptekben nő a CO2.
Számomra ez nem egyértelmű.
Vagy a Naptevékenység hágott határozottan alacsonyra és ennek lett következménye, amit hirtelen a megnőtt (csillagunk) aktivitása miatt újra élhetőbb klímához tértünk vissza.
Akkor most a jelenlegi "pislákolás" újabb kilengés(lehűlés) kezdete lenne? - amit az emberi tevékenység hatására megnőt CO2 szint szinten tart. S ha kevesebb lenne a jelenlegi CO pl. normál értékű(emberi tev.elötti) akkor az átlag hőmérsékletünk 1-2 fokkal már alacsonyabb lenne?
A hirtelen magasba szökött CO2 növekedést, azért nem követte drassztikus gyors hőmérséklet emelkedés mert a Napból érkező sugárzás mennyisége csökkent? - ezért hiába van erősebb üvegházhatás(elvben) a Nap kontroll alatt tartja az egészet? Vagy ez már annyira elszabadult, hogy lassan de biztosan melegszünk? Megint olyan lesz a Föld átlag hőmérséklete mint körülbelül a Jura időszakban volt?
Érdekes kérdések ezek, s tudom erre a válaszok is csupa talány és fejtegetés.
Az utolsó jégkorszakról bekövetkezett éghajlat változásról viszonylag "több adatunk" van, mintha az kellene modellezni Jura korszaki hőmérséklettel hol lesz sivatag Európában és hol dzsgunel x y idő múlva.
Valószínű, hogy bizonyos meteorológiai zónák átrendeződése folytán keletkezett zavar miatt nem érték el frontok a Kárpát - medence bizonyos részét. Ha igen azok is jórész szárazak vagy alig adtak valamit. Tartós Közép-Eu. anticiklon megléte vagy térítői magasnyomás északabbra húzódása lehetett a ludas.
Időskálán mérve mindenképp a 9 hónap jelentősebb anomáliát feltételez, mint mikor régebbről egy hetes áradásokról tesznek említést.
A jelenlegi interglaciális korszak előtt Észak Afrikában a jégkorszak végén 15.000 évvel ezelőtt sziklarajzokra az ősember még legelésző állatokat, vadászatokat rajzolt. A terület mint tudjuk később elsivatagosodott. A korai Felső - Egyiptom, Babilonia (Mezopotánia) is erre a sorsa jutott. Korai gabonatermelő területként. Valamint a római birodalomnak is voltak mezőgazdasági területei Észak - Afrikában( I.pun háború).
Lennének kérdéseim ebben a témában mint laikus.
--
Ha a Szahara nedvesebb klímát tartogatott. Valószínűleg szavannát, míg a sivatagi,fél sivatagi rész keskenyebb sávra korlátozodott, esetleg nem volt. Hasonlóan a jelenlegi Dél - Afrikai részekkel.
Természetes úton ( emberi tevékenység nélkül ) pár ezer éven belül valószínűleg újabb jégkorszaknak kellene következnie. Várhatóan ugyan ez visszafele a csapadékosabb Észak - Afrikai és Mezopotániai területek terjedésével járna majd.
Az emberi tevékenység viszont sokat rondít az egészen.
Az sem értem, hogy a kis-jégkorszaknak hívott időben "átmeneti" zavar támadt a természetes légkörzésben vagy egy új ciklus kezdete lehetett volna, amit a fokozodó emberi tevékenység hatására fokozatosan kilábalt, melegedett a klíma. 1980-tól meg egyenesen rohamléptekben nő a CO2.
Számomra ez nem egyértelmű.
Vagy a Naptevékenység hágott határozottan alacsonyra és ennek lett következménye, amit hirtelen a megnőtt (csillagunk) aktivitása miatt újra élhetőbb klímához tértünk vissza.
Akkor most a jelenlegi "pislákolás" újabb kilengés(lehűlés) kezdete lenne? - amit az emberi tevékenység hatására megnőt CO2 szint szinten tart. S ha kevesebb lenne a jelenlegi CO pl. normál értékű(emberi tev.elötti) akkor az átlag hőmérsékletünk 1-2 fokkal már alacsonyabb lenne?
A hirtelen magasba szökött CO2 növekedést, azért nem követte drassztikus gyors hőmérséklet emelkedés mert a Napból érkező sugárzás mennyisége csökkent? - ezért hiába van erősebb üvegházhatás(elvben) a Nap kontroll alatt tartja az egészet? Vagy ez már annyira elszabadult, hogy lassan de biztosan melegszünk? Megint olyan lesz a Föld átlag hőmérséklete mint körülbelül a Jura időszakban volt?
Érdekes kérdések ezek, s tudom erre a válaszok is csupa talány és fejtegetés.
Az utolsó jégkorszakról bekövetkezett éghajlat változásról viszonylag "több adatunk" van, mintha az kellene modellezni Jura korszaki hőmérséklettel hol lesz sivatag Európában és hol dzsgunel x y idő múlva.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat