Meteorológiai esélylatolgatások
Elkészítettem friss prognózisom, és hosszútávú is van benne. Link (feltölteni még nem lehet úgyhogy ne próbálkozzatok)
"Kicsit aktuálisabb témával foglalkozva említetted, hogy megint LaNina várható, a térképrõl leolvashattam, hogy ez Amerikára lesz fõként hatással, magyarul az utóbbi két évhez hasonló idõjárás várható ott (sok hidegleszakadás). Ennek Európában ugyanaz a két következménye lehet, mint a tavalyi években, hogy fõként pozitív anomáliára lehet számítani? Magyarán szólva a nyomási anomália inkább anticiklonális lesz környékünkön... vagy nagyobb esélyel lehet zonalitás?"
Nem feltétlenül. Egyébként tavaly valóban La Nina volt a téli idõszakban, viszont azt megelõzõleg El Nino idõszak volt.
Link
Link
Egyébként igazán erõs El Nino idõszakok a 80-as, 90-es évek óta nem voltak igazán.
A 2006/2007-es tél idején szinte egész kanadai térségben átlagosnál melegebb volt az idõ, és átlagos, vagy az alatti tél - hõmérsékletileg - a Sziklás-hegység vidékén és Texas, valmaint Mexikó északi részén volt. Eközben egész Eurázsia szinte pozitív hõmérsékleti anomáliába "burkolódzott". A fõ tengely valahol a Kárpát-medence és Mongólia vonalon volt.
A 2007/2008-as télen szintén a Sziklás-hegység vidékén volt negatív hõmérsékleti anomália, valamint Alaszka és Kanada egyes vidékein, de a keleti partoknál meg pozitív anomália volt. Ugyanekkor Európa zömében északi, valamint Ázsia északi részén volt zömmel átlagosnál melegebb az idõ - mintha csak a korábbi év tolódott volna feljebb jó náhány száz km-rrel. Azsia déli, délnyugati részein, Kis-Ázsiában és Afrika északi részein pedig átlagosnál hidegebb volt.
Ugyanakkor a 2005/2006-os télen - mikor neutrális volt inkább az állapot, de így is La Nina felé hajló, akkor meg szinte egész Európa és Szibéria negatív anomáliában úszott, míg a sarkvidék meg "lángolt" a pozitív hõmérsékleti anomáliától. Észak-Amerika meg szintúgy pozitívben volt.
Sajnos nem ilyen egyszerû a következtetés abból, hogy most El Nino vagy La Nina van és akkor ez vagy az lesz. Mindenesetre szerintem ártani nem árt a hideg teleknek ha La Nina helyzet van. Nem feltétlen annak az adott télnek lesz jó hatással, amelyikben elõfordult.
Ezek mellett valószínûleg lényeges - sõt biztos hogy lényeges - az Atlanti-óceán északi medencéjének hõmérsékleti állapota.
Errõl szívesen írnék, de elõbb szeretném az eredményeket publikálni és úgy hivatkozni rá mintsem elmondom és azt lehet mondani rá hogy na jó leírni mindent lehet hol az alapja, hol a kutatási eredmény.
A lényeg, hogy úgy néz ki az ENSO-nál (akár) nagyobb hatással (is) bír(hat) az Atlanti-óceán és annak atlantikumbeli légköri folyamatok közös kapcsolat-rendszere az egész atlantikumra nézve, nagy részt Európára.
Lassacskán búcsúzhatunk a zonális helyzetektõl télközepén és köszönthetjük a meridionális helyzeteket.
Az idei télen nem hinném, hogy egy erõs zonális helyzettel kellene szembesülnünk. Legalábbis nem hinném, hogy a tavalyinál zonálisabb lenne. Elmúlt 60 évet ha visszanézi az ember észre veheti, hogy egy-egy ilyen erõsen zonális tél után rendszerint vissza áll normálisba vagy inkább meridionálisba.
A diplomamunkámban utaltam arra, hogy mennyire szoros összefüggést mutat hazánk hõmérséklete a norvég-tengeri vidék légnyomási eloszlásával télközepén. Ha a korábban írt hõmérsékleti vizsgálatomhoz hasonlót elvégzünk az ezen térség légnyomási adataival avval szembesülünk, hogy egy átlagosnál alacsonyabb légnyomási értéket az esetek majdnem 45%-ában egy év múlva kövei egy átlagosnál magasabb. 3 éven belül pdig már ez a szám 67%-ra ugrik, 5 éven belüli idõszak esetében pedig 78 %-ra.
Mondjuk a légynomási adatok esetében nem volt több száz évre visszamenõ adat most amit használhatnék. Illetve van de "lusta voltam elõkeresni"
. Csinálok már valami hasonló rendes vizsgálatot lassacskán mert egyre inkább érdekel a dolog 
.
Én egy átlagosnak mondható áramlási rendszert tudok elképzelni az idei télre hogy kialakuljon. Nem hiszek abban, hogy olyan meleg telünk legyen mint pl a 2007 januárja. Inkább hiszek egy 2006 januári helyzetben
Nem feltétlenül. Egyébként tavaly valóban La Nina volt a téli idõszakban, viszont azt megelõzõleg El Nino idõszak volt.
Link
Link
Egyébként igazán erõs El Nino idõszakok a 80-as, 90-es évek óta nem voltak igazán.
A 2006/2007-es tél idején szinte egész kanadai térségben átlagosnál melegebb volt az idõ, és átlagos, vagy az alatti tél - hõmérsékletileg - a Sziklás-hegység vidékén és Texas, valmaint Mexikó északi részén volt. Eközben egész Eurázsia szinte pozitív hõmérsékleti anomáliába "burkolódzott". A fõ tengely valahol a Kárpát-medence és Mongólia vonalon volt.
A 2007/2008-as télen szintén a Sziklás-hegység vidékén volt negatív hõmérsékleti anomália, valamint Alaszka és Kanada egyes vidékein, de a keleti partoknál meg pozitív anomália volt. Ugyanekkor Európa zömében északi, valamint Ázsia északi részén volt zömmel átlagosnál melegebb az idõ - mintha csak a korábbi év tolódott volna feljebb jó náhány száz km-rrel. Azsia déli, délnyugati részein, Kis-Ázsiában és Afrika északi részein pedig átlagosnál hidegebb volt.
Ugyanakkor a 2005/2006-os télen - mikor neutrális volt inkább az állapot, de így is La Nina felé hajló, akkor meg szinte egész Európa és Szibéria negatív anomáliában úszott, míg a sarkvidék meg "lángolt" a pozitív hõmérsékleti anomáliától. Észak-Amerika meg szintúgy pozitívben volt.
Sajnos nem ilyen egyszerû a következtetés abból, hogy most El Nino vagy La Nina van és akkor ez vagy az lesz. Mindenesetre szerintem ártani nem árt a hideg teleknek ha La Nina helyzet van. Nem feltétlen annak az adott télnek lesz jó hatással, amelyikben elõfordult.
Ezek mellett valószínûleg lényeges - sõt biztos hogy lényeges - az Atlanti-óceán északi medencéjének hõmérsékleti állapota.
Errõl szívesen írnék, de elõbb szeretném az eredményeket publikálni és úgy hivatkozni rá mintsem elmondom és azt lehet mondani rá hogy na jó leírni mindent lehet hol az alapja, hol a kutatási eredmény.
A lényeg, hogy úgy néz ki az ENSO-nál (akár) nagyobb hatással (is) bír(hat) az Atlanti-óceán és annak atlantikumbeli légköri folyamatok közös kapcsolat-rendszere az egész atlantikumra nézve, nagy részt Európára.
Lassacskán búcsúzhatunk a zonális helyzetektõl télközepén és köszönthetjük a meridionális helyzeteket.
Az idei télen nem hinném, hogy egy erõs zonális helyzettel kellene szembesülnünk. Legalábbis nem hinném, hogy a tavalyinál zonálisabb lenne. Elmúlt 60 évet ha visszanézi az ember észre veheti, hogy egy-egy ilyen erõsen zonális tél után rendszerint vissza áll normálisba vagy inkább meridionálisba.
A diplomamunkámban utaltam arra, hogy mennyire szoros összefüggést mutat hazánk hõmérséklete a norvég-tengeri vidék légnyomási eloszlásával télközepén. Ha a korábban írt hõmérsékleti vizsgálatomhoz hasonlót elvégzünk az ezen térség légnyomási adataival avval szembesülünk, hogy egy átlagosnál alacsonyabb légnyomási értéket az esetek majdnem 45%-ában egy év múlva kövei egy átlagosnál magasabb. 3 éven belül pdig már ez a szám 67%-ra ugrik, 5 éven belüli idõszak esetében pedig 78 %-ra.
Mondjuk a légynomási adatok esetében nem volt több száz évre visszamenõ adat most amit használhatnék. Illetve van de "lusta voltam elõkeresni"
. Csinálok már valami hasonló rendes vizsgálatot lassacskán mert egyre inkább érdekel a dolog .Én egy átlagosnak mondható áramlási rendszert tudok elképzelni az idei télre hogy kialakuljon. Nem hiszek abban, hogy olyan meleg telünk legyen mint pl a 2007 januárja. Inkább hiszek egy 2006 januári helyzetben
Arra gondoltam, hogy egy téli anticiklonális helyzetnek többféle kimenetele is lehetne. Olyan is elõfordulhatna, hogy viszonylag nagy a hõingás, például nappal esetleg olyan 10-11 fokig emelkedhetne a hõmérséklet, éjszaka meg rendesen lehül a levegõ... vagy itt van a múlt december, amikor a ködfelhõzetben szinte állandósultak a -4,-5 fokos értékek.
Hogy éppen melyik variáció teljesül, az dönti el, hogy az anticiklon kiépülése elõtt milyen légköri körülmények határozták meg az idõjárást..., gondolok arra, hogy a skandináv anticiklon húzódik felénk... vagy éppen egy atlanti anticiklon hatása alá kerülünk.
Arra akarok kilyukadni, hogy ugyanolyan decemberi T850hpa (mondjuk legyen +5 fok) mellett többféle T2m is elõfordulhat. Lehet nagy a hõingás vagy lehet beálló hõmérséklet a ködfelhõben...
Egyébként ahogy elnézem a tavaly decemberi anticiklon nem csak a Kárpát-medencében okozott fagyos idõjárást nappal, hanem Európa nagyrészén, pedig az orográfia nagyban különbözik. Persze tudom, hogy a hazánk környékén milyen sajátosságok vannak.
Arra akarok kilyukadni, hogy egy hasonló helyzetbõl nyugodtan lehetett volna decemberben pozitív anomália is, csak mielõtt ránkhúzódott az AC, azelõtt keleti blocking volt, kontinentális hidegbeáramlással..., mi lett volna, hogyha atlanti eredetû nedves és hûvös levegõ után húzódik ránk egy anticiklon, mondjuk egy mediterrán ciklon után, mint ami most várható nemsokára. Lehet nem így alakult volna a T2m, sõt biztos vagyok benne, hogy nem... meglettek volna a jó magas maximumok nappal.
Az utóbbi két évben Európa és Szibéria csaknem 100%-én pozitív anomália volt, a 2005-ös évtõl visszamenõleg legalábbis 1999 és 2005 között vizsgálva ilyen nem fordult elõ. Ennek biztos a globális felmelegedéstõl független éghajlati okai vannak. Természetesen én se arra gondoltam, hogy az anticiklonnak a globális felmelegedéssel kapcsolatban kell lennije, maximum olyan szinten, ahogy a szinoptikus klímaváltozásról volt szó az éghajlatváltozás fórumban.
Magyarán szólva fõként anticiklonos helyzetben eléggé becsapós eredményeket hozhatnak a hõmérsékleti anomáliák, inkább annak fényében kéne vizsgálni az anomáliákat, hogy mely területeken várhatóak "hidegebb" sarkvidéki eredetû levegõt szállító jetek, mert azok úgy szolgáltatnak hideget T2m-en, hogy az erõs inverzió nem torzítja el az egészet.
Tudom rossz ezen vitatkozni, "hogyha így lett volna, akkor úgy lett volna"... de személy szerint nekem a tél nem arról szól, mint ami a múlt decemberben folyt.
Kicsit aktuálisabb témával foglalkozva említetted, hogy megint LaNina várható, a térképrõl leolvashattam, hogy ez Amerikára lesz fõként hatással, magyarul az utóbbi két évhez hasonló idõjárás várható ott (sok hidegleszakadás). Ennek Európában ugyanaz a két következménye lehet, mint a tavalyi években, hogy fõként pozitív anomáliára lehet számítani? Magyarán szólva a nyomási anomália inkább anticiklonális lesz környékünkön... vagy nagyobb esélyel lehet zonalitás?
Hogy éppen melyik variáció teljesül, az dönti el, hogy az anticiklon kiépülése elõtt milyen légköri körülmények határozták meg az idõjárást..., gondolok arra, hogy a skandináv anticiklon húzódik felénk... vagy éppen egy atlanti anticiklon hatása alá kerülünk.
Arra akarok kilyukadni, hogy ugyanolyan decemberi T850hpa (mondjuk legyen +5 fok) mellett többféle T2m is elõfordulhat. Lehet nagy a hõingás vagy lehet beálló hõmérséklet a ködfelhõben...
Egyébként ahogy elnézem a tavaly decemberi anticiklon nem csak a Kárpát-medencében okozott fagyos idõjárást nappal, hanem Európa nagyrészén, pedig az orográfia nagyban különbözik. Persze tudom, hogy a hazánk környékén milyen sajátosságok vannak.
Arra akarok kilyukadni, hogy egy hasonló helyzetbõl nyugodtan lehetett volna decemberben pozitív anomália is, csak mielõtt ránkhúzódott az AC, azelõtt keleti blocking volt, kontinentális hidegbeáramlással..., mi lett volna, hogyha atlanti eredetû nedves és hûvös levegõ után húzódik ránk egy anticiklon, mondjuk egy mediterrán ciklon után, mint ami most várható nemsokára. Lehet nem így alakult volna a T2m, sõt biztos vagyok benne, hogy nem... meglettek volna a jó magas maximumok nappal.
Az utóbbi két évben Európa és Szibéria csaknem 100%-én pozitív anomália volt, a 2005-ös évtõl visszamenõleg legalábbis 1999 és 2005 között vizsgálva ilyen nem fordult elõ. Ennek biztos a globális felmelegedéstõl független éghajlati okai vannak. Természetesen én se arra gondoltam, hogy az anticiklonnak a globális felmelegedéssel kapcsolatban kell lennije, maximum olyan szinten, ahogy a szinoptikus klímaváltozásról volt szó az éghajlatváltozás fórumban.
Magyarán szólva fõként anticiklonos helyzetben eléggé becsapós eredményeket hozhatnak a hõmérsékleti anomáliák, inkább annak fényében kéne vizsgálni az anomáliákat, hogy mely területeken várhatóak "hidegebb" sarkvidéki eredetû levegõt szállító jetek, mert azok úgy szolgáltatnak hideget T2m-en, hogy az erõs inverzió nem torzítja el az egészet.
Tudom rossz ezen vitatkozni, "hogyha így lett volna, akkor úgy lett volna
"... de személy szerint nekem a tél nem arról szól, mint ami a múlt decemberben folyt. Kicsit aktuálisabb témával foglalkozva említetted, hogy megint LaNina várható, a térképrõl leolvashattam, hogy ez Amerikára lesz fõként hatással, magyarul az utóbbi két évhez hasonló idõjárás várható ott (sok hidegleszakadás). Ennek Európában ugyanaz a két következménye lehet, mint a tavalyi években, hogy fõként pozitív anomáliára lehet számítani? Magyarán szólva a nyomási anomália inkább anticiklonális lesz környékünkön... vagy nagyobb esélyel lehet zonalitás?
Szerintem meg tökmindegy, meddig tart az ún. indián nyár. Ha egy hónap, akkor annyi, de ha csak egy nap, akkor attól a jellemzõi még ugyanazok maradnak. Egyszer NL mondta, hogy "úgy néz ki, idén ez a két nap volt az indián nyár".
Kérdezzétek meg az érintett hölgyeket a pontos definíció érdekében! Vagy, hogy milyen õszi idõjárás melett érzik jól magukat és akkor egybõl meglesz a válasz erre a jól kivesézett kérdésre! 
Indián nyár, vénasszonyok nyara, mindegy, a lényeg hogy szép idõ van, de pár napos szép, kellemes idõ még nem indián NYÁR. Ahhoz legalább 1-2 hét kell. Szerintem ebben minden forrás egyetért.
Nekem mindegy,hogy ki hogyan definiálja a vénasszonyok nyarát,de a hétvége óta az országban napos idõ van túlsúlyban,a Tmax 17-22 fok közt zömében,köd alig, a reggelek legtöbb helyen bõven 0 felett(néhol 10 fokos minimum),a napi közép átlagos,sõt ma már átlag feletti,csapadék nincs sehol és vagy 5-6 fokkal több az átlag mint az elõzõ két hétben.Hétvégére ugyan lehûlést várnak,de azt még nem kell elõre biztosra venni.Hogy ez nem vénasszonyok nyara?..Akkor legyen indián nyár!
A szokásos módon. Vagyis az adott szinten a mért havi középhõmérséklet mennyivel tér el az átlagostól.
Az adott szinten van mindig a kérdés. Télen, fõleg az ilyen természeti adottságú részeken mint a Kárpát-medence, a ködös helyzetek során elõfordulhat, hogy az alsó szinteken (felszín, 2m, 1000 hPa) az átlagosnál alacsonyabb értékek szerepeljenek, mint a fentebbi szinteken (850 hPa, 700 hPa, 500 hPa).
Egyébként a tavaly december nem volt olyan erõsen negatív, vagy pozitív anomáliájú egy-egy szinten. 850 hPa-on közel átlagosan zárt és 1000 hPa-on pedig 1-2 fokkal az átlag alatt.
Itt egyébként visszanézhetõek:
Link
Az anomáliáknál pedig ha nagyon külön nincs kiemelve, akkor rendszerint a felszíni, vagy 2 méteres anomáliákat értik. Vagyis fogják a megfigyeléseket és azt beledobva a modellbe elkészítik az analízis mezõket.
Ezen az amerikai decemberi összefoglalón látható, hogy a Kárpát-medence igenis negatív anomáliát kapott a kis kék pöttyel 2007 decemberében.
Link
Link
Bõvebben itt:
Link
Végülis így alakult a tavaly tél:
Link
Több térkép itt:
Link
A szezonális elõrejelzések kiindulási adatként figyelembe veszik a mérési adatokat. Azonban a modell felépítésétõl, dinamikájától függ, hogy ilyen ködös helyzetet érzékel-e olyan földrajzi helyeknél mint a Kárpát-medence vagy sem. De õszintén szólvan nem tartom valószínûnek hogy globális skálán mûködõ szezonális elõrejelzõ modellekbe ilyen bele lenne építve. Ez már máshogy mûködik ilyen skálán. Nagytérségû folyamatok vannak figyelembe véve.
Az amerikai és európai "idõjárás" között valószínûleg van némi kapcsolat. Ahogy kapcsolat van az indiai monszun és az Atlatni-óceán vízhõmérséklete között. De ez a kapcsolat nem napi szintû, heti, inkább évitzedes skálán mérhetõ.
A távkapcsolati analízisek elég bonyolultak és többnyire idõcsúszással is jelentkeznek. Vagyis pl. a La Nina hatása lehet hogy fél év múlva jelentkezik valamlyen formában Euróapa térségében egy kvázi reakcióként. Ugyanakkor az is lehet, hogy egy még nem hat annyira, de ha pl egy-két évtizedig túl sok van az már hat globális léptékben és valamilyen áttételes módon ránk is.
Az utolsó mondatodban konkrétan nem tudom mire gondolsz hogy éghajlati okai vannak.
Volt olyan idõszak, hogy szinte folyamatosan zonális áramlás uralkodott Európa felett, vagy éppen fordítva, hogy tartósan egy nagy anticiklon uralta a kontinenst.
Vannak oszcillációs folyamatok a légkörben, amelyek kvázi-periódus ideje lehet néhány év (lásd El Nino-La Nina váltogatás, visszatérés), de lehet akár évtizedes (pl. NAO), de akár több évtizedes jel is lehet (pl. AMO). Sõt... ma már rengeteg cikk megtalálható, amelyek igazolják hogy a nagy skálájú fontosabb légköri folyamatokat leírok index számokban (AO, AAO, NAO, PNA, ENSO, AMO...) megtalálható az évtizedes mellett a több évtizedes oszcilláció is, vagy éppen kisebb idõskálájú váltakozások.
Ha éghajlati okok alatt ezt érted, hogy ennek vagy amannak a folyamatnak ezen és ezen ciklusában vagyunk és ezrét van ennyi ciklon, vagy anticiklon, akkor azt mondom van igazság benne.
Viszont ha arra gondolsz hogy ez az egész egy az egyben a "antropogén eredetû globális felmelegedés" (szándékosan idézõjel, mert vannak olyan térségek ahol lehûlés van, és ráadásul senki nem fogja megmondani hogy adott régióban észlelt felmelegedési tendencia az most teljes egészében antropogén vagy van benne természetes és egyébként meg kevert, de hogy melyik mennyit tesz bele) számlájára írható, akkor én véleményem szerint nem igazán helytálló a mondat.
Mire gondoltál egyébként?
Az adott szinten van mindig a kérdés. Télen, fõleg az ilyen természeti adottságú részeken mint a Kárpát-medence, a ködös helyzetek során elõfordulhat, hogy az alsó szinteken (felszín, 2m, 1000 hPa) az átlagosnál alacsonyabb értékek szerepeljenek, mint a fentebbi szinteken (850 hPa, 700 hPa, 500 hPa).
Egyébként a tavaly december nem volt olyan erõsen negatív, vagy pozitív anomáliájú egy-egy szinten. 850 hPa-on közel átlagosan zárt és 1000 hPa-on pedig 1-2 fokkal az átlag alatt.
Itt egyébként visszanézhetõek:
Link
Az anomáliáknál pedig ha nagyon külön nincs kiemelve, akkor rendszerint a felszíni, vagy 2 méteres anomáliákat értik. Vagyis fogják a megfigyeléseket és azt beledobva a modellbe elkészítik az analízis mezõket.
Ezen az amerikai decemberi összefoglalón látható, hogy a Kárpát-medence igenis negatív anomáliát kapott a kis kék pöttyel 2007 decemberében.
Link
Link
Bõvebben itt:
Link
Végülis így alakult a tavaly tél:
Link
Több térkép itt:
Link
A szezonális elõrejelzések kiindulási adatként figyelembe veszik a mérési adatokat. Azonban a modell felépítésétõl, dinamikájától függ, hogy ilyen ködös helyzetet érzékel-e olyan földrajzi helyeknél mint a Kárpát-medence vagy sem. De õszintén szólvan nem tartom valószínûnek hogy globális skálán mûködõ szezonális elõrejelzõ modellekbe ilyen bele lenne építve. Ez már máshogy mûködik ilyen skálán. Nagytérségû folyamatok vannak figyelembe véve.
Az amerikai és európai "idõjárás" között valószínûleg van némi kapcsolat. Ahogy kapcsolat van az indiai monszun és az Atlatni-óceán vízhõmérséklete között. De ez a kapcsolat nem napi szintû, heti, inkább évitzedes skálán mérhetõ.
A távkapcsolati analízisek elég bonyolultak és többnyire idõcsúszással is jelentkeznek. Vagyis pl. a La Nina hatása lehet hogy fél év múlva jelentkezik valamlyen formában Euróapa térségében egy kvázi reakcióként. Ugyanakkor az is lehet, hogy egy még nem hat annyira, de ha pl egy-két évtizedig túl sok van az már hat globális léptékben és valamilyen áttételes módon ránk is.
Az utolsó mondatodban konkrétan nem tudom mire gondolsz hogy éghajlati okai vannak.
Volt olyan idõszak, hogy szinte folyamatosan zonális áramlás uralkodott Európa felett, vagy éppen fordítva, hogy tartósan egy nagy anticiklon uralta a kontinenst.
Vannak oszcillációs folyamatok a légkörben, amelyek kvázi-periódus ideje lehet néhány év (lásd El Nino-La Nina váltogatás, visszatérés), de lehet akár évtizedes (pl. NAO), de akár több évtizedes jel is lehet (pl. AMO). Sõt... ma már rengeteg cikk megtalálható, amelyek igazolják hogy a nagy skálájú fontosabb légköri folyamatokat leírok index számokban (AO, AAO, NAO, PNA, ENSO, AMO...) megtalálható az évtizedes mellett a több évtizedes oszcilláció is, vagy éppen kisebb idõskálájú váltakozások.
Ha éghajlati okok alatt ezt érted, hogy ennek vagy amannak a folyamatnak ezen és ezen ciklusában vagyunk és ezrét van ennyi ciklon, vagy anticiklon, akkor azt mondom van igazság benne.
Viszont ha arra gondolsz hogy ez az egész egy az egyben a "antropogén eredetû globális felmelegedés" (szándékosan idézõjel, mert vannak olyan térségek ahol lehûlés van, és ráadásul senki nem fogja megmondani hogy adott régióban észlelt felmelegedési tendencia az most teljes egészében antropogén vagy van benne természetes és egyébként meg kevert, de hogy melyik mennyit tesz bele) számlájára írható, akkor én véleményem szerint nem igazán helytálló a mondat.
Mire gondoltál egyébként?
"Sajnos, nem sajnos, évszak nem maradt el. Sõt, az idei õsz igazi õszt hozott eddig konkrét erõteljes évszakváltással.
De aki képes örülni bárminek is, az ebben is megtalálja a szépséget és az érdekességet. Aki nem, az nem. Az még a lottóötösénél is azon bánkódik ,hogy nem jó sorrendben jöttek neki ki a számok..."
Már az elsõ mondatoddal is vitáznék és szerintem nem vagyok egyedül. Bár ismerve téged nem sok értelme lenne. Mondjuk azért a "költõi túlzásomat" azt gondoltam helyén tudod kezelni, de valószínûleg tévedtem. Nyílvánvalóan nem maradt el évszak, itt valami olyasmire gondoltam, hogy az utóbbi idõben nagyon gyakorivá és tartóssá váltak az olyan idõszakok, amikor az adott évszakkal még csak köszönõviszonyban sincsen az idõjárás.
A másik dolog az, hogy nem olvasod figyelemmel más fórumokban a hsz-aimat, ugyanis akkor láthatnád, hogy én éppen arról írtam többször is, hogy az õsznek is meg vannak a maga szépségei (nem sorolom fel újra), amiket én is nagyon szeretek, évrõl-évre jobban! És akkor még arról említést sem tettem, hogy nekem a nyárból mennyire elegem volt már, úgyhogy igazából nem sokat bánkódtam a 8-10 fokos nappalokon és az esõn, többekkel ellentétben. Mint ahogy a lottóötösön sem bánkódnék, ha a számaimat egyszer végre kihúznák. Még akkor sem, ha nem jó számsorrendben...
De aki képes örülni bárminek is, az ebben is megtalálja a szépséget és az érdekességet. Aki nem, az nem. Az még a lottóötösénél is azon bánkódik ,hogy nem jó sorrendben jöttek neki ki a számok..."
Már az elsõ mondatoddal is vitáznék és szerintem nem vagyok egyedül. Bár ismerve téged nem sok értelme lenne.
Mondjuk azért a "költõi túlzásomat" azt gondoltam helyén tudod kezelni, de valószínûleg tévedtem. Nyílvánvalóan nem maradt el évszak, itt valami olyasmire gondoltam, hogy az utóbbi idõben nagyon gyakorivá és tartóssá váltak az olyan idõszakok, amikor az adott évszakkal még csak köszönõviszonyban sincsen az idõjárás.A másik dolog az, hogy nem olvasod figyelemmel más fórumokban a hsz-aimat, ugyanis akkor láthatnád, hogy én éppen arról írtam többször is, hogy az õsznek is meg vannak a maga szépségei (nem sorolom fel újra), amiket én is nagyon szeretek, évrõl-évre jobban! És akkor még arról említést sem tettem, hogy nekem a nyárból mennyire elegem volt már, úgyhogy igazából nem sokat bánkódtam a 8-10 fokos nappalokon és az esõn, többekkel ellentétben. Mint ahogy a lottóötösön sem bánkódnék, ha a számaimat egyszer végre kihúznák. Még akkor sem, ha nem jó számsorrendben...
Kösz Flurries!Sokat segített,fontos info!
..kérlek szépen (fõleg) õsszel az alacsony légnyomás nagyon jó alapot teremt annak hogy a halak kapókedvükben legyenek;hogy miért?A válasz hosszú lenne és talán ki is tiltanának miután nem ide való,de nagyon szívesen kifejtem részletesen is egy másik fórumon ha tényleg érdekel;bár van (hivatalos) magyarázata amely nem túl logikus (legalábbis) számomra;mégis inkább megfigyelésnek (és nemcsak személyes) definiálnám!
Köszi mégegyszer.
..kérlek szépen (fõleg) õsszel az alacsony légnyomás nagyon jó alapot teremt annak hogy a halak kapókedvükben legyenek;hogy miért?A válasz hosszú lenne és talán ki is tiltanának miután nem ide való,de nagyon szívesen kifejtem részletesen is egy másik fórumon ha tényleg érdekel;bár van (hivatalos) magyarázata amely nem túl logikus (legalábbis) számomra;mégis inkább megfigyelésnek (és nemcsak személyes) definiálnám!
Köszi mégegyszer.
Hát szerintem kb. 1010 hPa körül lesz, ezt veszem ki a GFS +72 h-s csapadék és légnyomás térképébõl, de erre ne vegyél mérget, nem biztos, de valahol a környékén lesz!
Egyébként az 1010 az kb. olyan közepes érték, vagy kicsit inkább az alacsony felé kacsingat!
Megnéztem még egyet, az Vasárnapra Ny-felõl AC-t vár, 10 15 körüli légnyomással, ami ugye közepesnek felel meg!
Egyébként hogyan befolyásolja a légnyomás a horgászatot?
Egyébként az 1010 az kb. olyan közepes érték, vagy kicsit inkább az alacsony felé kacsingat!
Megnéztem még egyet, az Vasárnapra Ny-felõl AC-t vár, 10 15 körüli légnyomással, ami ugye közepesnek felel meg!
Egyébként hogyan befolyásolja a légnyomás a horgászatot?
Anarki: a makacs anticiklonális helyzetek szerintem a téli cirkulációs muszterek egyik velejárója is lehet. Én pld. a 80-as évek elejérõl is tudok mondani példákat, amikor januárban 3-4 héten keresztül anticiklon és az azzal együtt járó ködpárna borította be Közép-Európát. Ezt tehát nem varrnám pld. a globális felmelegedés nyakába (amelyben az utóbbi idõben egyre inkább kételkedem, új információk tükrében).
Október 1. fele: a hétvégi hidegöblítést követõen egy gyorsan átvonuló magasnyomású képzõdmény hátoldalán viszonylag gyorsan délnyugatira vált az áramlás, úgyhogy a jövõ hét nagy része az indián nyár jegyében telhet majd. A nyugatról érkezõ frontok legfeljebb érintik a Kárpát-medencét, komolyabb változás csak az azt követõ héten látszik, persze a nagy idõtáv miatt ez még igencsak kérdéses.
Október 1. fele: a hétvégi hidegöblítést követõen egy gyorsan átvonuló magasnyomású képzõdmény hátoldalán viszonylag gyorsan délnyugatira vált az áramlás, úgyhogy a jövõ hét nagy része az indián nyár jegyében telhet majd. A nyugatról érkezõ frontok legfeljebb érintik a Kárpát-medencét, komolyabb változás csak az azt követõ héten látszik, persze a nagy idõtáv miatt ez még igencsak kérdéses.
Szasztok!
a hétvégei hidegfront után (vasárnaptól?) milyen légnyomást vártok?"alacsonyat" vagy "magasat"??
merthogy a horgászembernek nem mindegy....:-))
a hétvégei hidegfront után (vasárnaptól?) milyen légnyomást vártok?"alacsonyat" vagy "magasat"??
merthogy a horgászembernek nem mindegy....:-))
Nálam még mindig nem tiszta, hogy pozitív és negatív anomáliákat pontosan milyen kritériumok alapján mérik vagy állapítják meg...?!
A kérdés csak azért maradt meg fejemben, mert például az elõzõ tél decemberében egy jórészt igen erõteljesen felénk berendezhedett anticiklonnak köszönhetjük az átlag alatti T2m-t. Link Link (bocsánat a bekezdésnyi visszatekintésért)
Magyarul gondolom anomáliákat T2m-ben mérnek, még akkoris, ha magasabb szinten akár több fokkal is melegebb levegõ tartózkodik, mint mondjuk a megszokott 30 éves átlag. A kérdés, hogy hosszútávú szezonális elõrejelzések ilyen dolgokat figyelembe vesznek e..., ugyanis erõteljesebb hidegleszakadások akkor is elkerültek minket, csaképpen a ködben nem bírt emelkedni a hõmérséklet...
Magyarul az elõzõ év decembere két helyre is tartozhat, mert 850 és a feletti szinten hõmérsékletben és geopotenciálban a sokéves átlag felett alakult az idõjárás, erõs pozitív anomáliával... T2m szinten meg erõsen negatív (???)! Azért ez több, mint brutális.
Ez az anomáliás dolog nekem azért szürke itt-ott. Ráadásul a Lanina a térkép szerint nem is igazán érint minket. Itt megint felvetõdhet, hogy akad e kapcsolat az amerikai és európai idõjárás között érdemi szinten?
Én nem tartom normális dolognak, hogy 1 hónapon keresztül anticiklon van felettünk, ennek 100%-osan éghajlati okai vannak (legalábbis szerintem).
A kérdés csak azért maradt meg fejemben, mert például az elõzõ tél decemberében egy jórészt igen erõteljesen felénk berendezhedett anticiklonnak köszönhetjük az átlag alatti T2m-t. Link Link (bocsánat a bekezdésnyi visszatekintésért)
Magyarul gondolom anomáliákat T2m-ben mérnek, még akkoris, ha magasabb szinten akár több fokkal is melegebb levegõ tartózkodik, mint mondjuk a megszokott 30 éves átlag. A kérdés, hogy hosszútávú szezonális elõrejelzések ilyen dolgokat figyelembe vesznek e..., ugyanis erõteljesebb hidegleszakadások akkor is elkerültek minket, csaképpen a ködben nem bírt emelkedni a hõmérséklet...
Magyarul az elõzõ év decembere két helyre is tartozhat, mert 850 és a feletti szinten hõmérsékletben és geopotenciálban a sokéves átlag felett alakult az idõjárás, erõs pozitív anomáliával... T2m szinten meg erõsen negatív (???)! Azért ez több, mint brutális.
Ez az anomáliás dolog nekem azért szürke itt-ott. Ráadásul a Lanina a térkép szerint nem is igazán érint minket. Itt megint felvetõdhet, hogy akad e kapcsolat az amerikai és európai idõjárás között érdemi szinten?
Én nem tartom normális dolognak, hogy 1 hónapon keresztül anticiklon van felettünk, ennek 100%-osan éghajlati okai vannak (legalábbis szerintem).
Nem feltétlenül. Láttuk elõzõ években, hogy jelentõs területeken lehetett pozitív anomália annélkül, hogy az kiegyenlítõdött volna abban az évben, vagy éppen ugyanígy pl a 60-as években a negatív anomáliák kapcsán.
Még sok-sok ilyen ún. rámutató nap van a néphagyomány szerint, de sokszor ütik egymást. Pl. aug. 04., szept. 29., okt. 09., nov. 19., stb. Valóban inkább a környezõ napok jelenthetnek valamit. Annyi alapjuk van, hogy akkor nem volt más módszer az elõrejelzésre és sokkal közelebb éltek a természethez, pontosabbak voltak a megfigyelések is. Akkortájt sokszor szó szerint élet-halál kérdése volt, mennyire tudnak elõrejelezni, de ez inkább jóslás volt, üveggömb-szindróma.
Már megint Kanada + USA kap nagy havakat? Nálunk meg fehér, gondolom ez 2 cm hó, és sokhetes ködpárna.
"ezek alapján a Föld egyes részein ismételten hûvösebb lehet az idõ az átlagosnál."
Ebbõl logikusan az következik, hogy a Föld egyes részein melegebb idõ lehet az átlagosnál (?)... ha feltételezzük, hogy valahol a "hidegtöbblet" kiegyenlítése meglesz.
Ebbõl logikusan az következik, hogy a Föld egyes részein melegebb idõ lehet az átlagosnál (?)... ha feltételezzük, hogy valahol a "hidegtöbblet" kiegyenlítése meglesz.
Úgy néz ki ismét La Nina kezdõdhet az idei télen... ezek alapján a Föld egyes részein ismételten hûvösebb lehet az idõ az átlagosnál.
A vénasszonyok nyara idõszakot a legnagyobb napi hõingások jellemzik mint egy váltás elõhírnöke a téli idõszakra. Ekkor alakult át Európa idõjárási és nyomási térképei. Nálunk ezen idõszakban anticiklonos csendes napos idõ uralkodik. Jellegzetes idõintervalluma szeptember utolsó és október elsõ napjai akár 2 hét is lehet. Ezután a napjárása miatt és a ciklonok délebbi pályára állása és egy észak-déli irányú mozgás alakulhat ki amely megszünteti a csendes idõjárást. Tavasszal ugyanez megy végbe április elsõ egy-két hetébe, mint a nyári idõszak kezdetei.
Dittuskának: A népi megfigyelések és napok számon tartása az idõjárás szeszélyeinek a leírásával magyarázható. Mint megfelelõ mûszerezettség hiánya, így a megfigyelés és ezek valamihez kötése volt a fõ szempont, ezért alakultak ki a kalendáriumok ezekben tüntették fel az idõjárás váltó, jelzõ stb napokat. Alapjuk nem mondom, hogy teljesen nincs, mert az idõjárásnak és a légköri viszonyoknak van ciklikus elrendezõdése illetve változása. De egy-egy napra "belõni" nem lehet és nem is célszerû. Én azt mondom ha van kedved, ezt az idõszakot figyeld meg és következményeket írd le, majd abból láthatod miként is alakult az adott idõjárási helyzet és miként írt arról a népi megfigyelés.
Dittuskának: A népi megfigyelések és napok számon tartása az idõjárás szeszélyeinek a leírásával magyarázható. Mint megfelelõ mûszerezettség hiánya, így a megfigyelés és ezek valamihez kötése volt a fõ szempont, ezért alakultak ki a kalendáriumok ezekben tüntették fel az idõjárás váltó, jelzõ stb napokat. Alapjuk nem mondom, hogy teljesen nincs, mert az idõjárásnak és a légköri viszonyoknak van ciklikus elrendezõdése illetve változása. De egy-egy napra "belõni" nem lehet és nem is célszerû. Én azt mondom ha van kedved, ezt az idõszakot figyeld meg és következményeket írd le, majd abból láthatod miként is alakult az adott idõjárási helyzet és miként írt arról a népi megfigyelés.
Szerintem ez a "fogalom" éppen olyan, mint az évszakváltó front, vagyis nagyon relatív, hogy ki mit ért alatta. Ha jól tudom, errefelé (Vas megye) is az októberben beköszöntõ, 20 fok körüli hõmérsékletû idõszakot nevezik vénasszonyok nyarának, tartson az 5 napig vagy akár 2 hétig. Azt meg persze mondanom sem kell, hogy mindenütt ilyenkor mát nem lehet 20 fok feletti maximum, hisz egyre rövidebbek a nappalok, ezért hûvösebbek az éjszakák.
Nincs meteorológiaia alapja, így érdemben nem érdemes foglalkozni vele.
Ne horkanj fel annyira, Szibéria stlíusa már csak ilyen.
Vita van arról, hogy meddig van a vénasszonyok nyara, mi pedig arról szóltunk, már jó ideje, hogy nem látjuk esélyét tartós, országosan 20°C körüli hõmérsékletekkel operáló idõnek, azaz igazi vénasszonyok nyarának.
Amelynek nincs pontosan behatárolt ideje (még neves meteorológusaink is eltérõen fogalmaznak róla, a források is össze-vissza alkalamzzák), kár ezen vitatkozni.
Szerintem térjünk vissza a meteorológia síkjára.
Nézzük, lesz-e egy nyugodt, csendes anticiklonális idõjárás október közepéig.
Vita van arról, hogy meddig van a vénasszonyok nyara, mi pedig arról szóltunk, már jó ideje, hogy nem látjuk esélyét tartós, országosan 20°C körüli hõmérsékletekkel operáló idõnek, azaz igazi vénasszonyok nyarának.
Amelynek nincs pontosan behatárolt ideje (még neves meteorológusaink is eltérõen fogalmaznak róla, a források is össze-vissza alkalamzzák), kár ezen vitatkozni.
Szerintem térjünk vissza a meteorológia síkjára.
Nézzük, lesz-e egy nyugodt, csendes anticiklonális idõjárás október közepéig.
"ha északról fú a szél, és tiszta az ég, és a csillagok is tündökölve ragyognak: szigorú, kemény tél várható. Ha viszont napnyugat felõl fú a szél, és az ég egy kissé felhõs, akkor enyhe tél, korai tavasz és bõ termés lesz a jövõ évben."
Lehet,hogy hülyeséget kérdezek,de kíváncsi lennék a megfigyelés eredményére! Ha jól látom Okt.9. Dénes napja és ennek a napnak az idõjárásából lehet következtetni a tél idõjárására a néphagyomány szerint!!! Az lenne a kérdésem,hogy milyen tekintetben lehet következtetni? Tehát mit érdemes figyelni és mi mit jelent? (Ha esik?Ha fúj? Ha fagy? Ha süt a nap? Bocs az offért!
Én is ezzel értek egyet. Szerintem sem lesz már tartós 20-25 fok. Illetve kevés esélyt látok rá..
Ha a link "definíciója szerint" ez a vénasszonyok nyara, akkor még simán lesz (lehet), de ennek esélyét nem is vetettem el (lásd korábbi írásom), de könyörgöm, én már több hete az országosan 20 fok fölötti kellemes 1-2 hétig tartó idõszakról beszéltem.
Húúh hányadszor emelem ki...
Sajnálom, ha ezt a beszélgetést (mert még vitának sem nevezném), te ba...nak éled meg... Ez egy ilyen régi tagtól furcsa megnyilatkozás... Kár ...
Húúh hányadszor emelem ki...
Sajnálom, ha ezt a beszélgetést (mert még vitának sem nevezném), te ba...nak éled meg... Ez egy ilyen régi tagtól furcsa megnyilatkozás... Kár ...
Megelõztelek Na most egy felesleges hozzászólás... Hogy ne legyen annyira felesleges, a zonalitás mellett megjelent egy anticiklonális verzió..., ez egy fokkal rosszabb, mintha zonalitás lenne. Viszont szüretelni megfelelõ idõ.
Ebbõl anticiklon után bizony kemény délnyugati áramlás lehet, ami nem piskóta meleget okozhat akár. (azért túl durvára sem kell számítani, pláne ha felhõsebb idõszakkal jön)
Na most egy felesleges hozzászólás... Hogy ne legyen annyira felesleges, a zonalitás mellett megjelent egy anticiklonális verzió..., ez egy fokkal rosszabb, mintha zonalitás lenne. Viszont szüretelni megfelelõ idõ.Ebbõl anticiklon után bizony kemény délnyugati áramlás lehet, ami nem piskóta meleget okozhat akár. (azért túl durvára sem kell számítani, pláne ha felhõsebb idõszakkal jön)
Bocsi én is ez akartam belinkelin, kizárólag Gambuc kedvéért !
forrás: Link
Anarki, nincs itt vita, csak b.......nak...hehe
forrás: Link
Anarki, nincs itt vita, csak b.......nak...hehe
"hogy amikor komplett évszakok maradnak el jóformán"
Sajnos, nem sajnos, évszak nem maradt el. Sõt, az idei õsz igazi õszt hozott eddig konkrét erõteljes évszakváltással.
De aki képes örülni bárminek is, az ebben is megtalálja a szépséget és az érdekességet. Aki nem, az nem. Az még a lottóötösénél is azon bánkódik ,hogy nem jó sorrendben jöttek neki ki a számok...
Sajnos, nem sajnos, évszak nem maradt el. Sõt, az idei õsz igazi õszt hozott eddig konkrét erõteljes évszakváltással.
De aki képes örülni bárminek is, az ebben is megtalálja a szépséget és az érdekességet. Aki nem, az nem. Az még a lottóötösénél is azon bánkódik ,hogy nem jó sorrendben jöttek neki ki a számok...
Pontosan. A vénasszonyok nyara nem a 30 fokos szeptemberi idõszak, hanem az október közepi 18-21 fok. Ami azért elég tág definíció ahhoz, hogy egy idõszakra könnyen rá lehessen húzni.
Megint elkészítettem a friss regionális elõrejelzésem (remélem ma nem írtam el semmit) Hétvégétõl nagyon bizonytalan, hogy milyen idõnk lesz. Link
Hát igen, az igazi vénasszonyok nyara valóban októberre, szüret idejére tehetõ.
Milyen érdekes dolgon megy a vita... ismét Egyáltalán nincs is definiálva, hogy mi az a vénasszonyok nyara:
Itt meg van jelölve az idõszak kb.: Link
"Október 15. - Teréz napja
Teréz hagyományos szüretkezdõ nap, elsõsorban az erdélyi magyar borvidékeken, de Somló hegyén is. E nap környékén szokott hazánkban beköszönteni az úgynevezett vénasszonyok nyara. (A vénasszonyok nyara azt az õszi idõjárási jelenséget jelöli, amikor az októberi kezdeti lehûlés után derült, napos idõszak köszönt be nyolc-tíz napra.) Ilyentájt a hûvös de nem fagyos éjszakákat langymeleg, napos, kellemes nappalok követik. Ez a kellemes idõszak igen kedvezõ a szüretelõknek és a lakodalmasoknak. "
Tessék, hogy maradéktalanul pontos legyen minden!
Szerintem itt definiálva van elég jól, mondjuk az október 15. környékének megjelölése elég durva..., mert ha szeptember végén és október elején van "langymeleg" idõszak, akkor azt minek lehet nevezni?
Egyáltalán nincs is definiálva, hogy mi az a vénasszonyok nyara:Itt meg van jelölve az idõszak kb.: Link
"Október 15. - Teréz napja
Teréz hagyományos szüretkezdõ nap, elsõsorban az erdélyi magyar borvidékeken, de Somló hegyén is. E nap környékén szokott hazánkban beköszönteni az úgynevezett vénasszonyok nyara. (A vénasszonyok nyara azt az õszi idõjárási jelenséget jelöli, amikor az októberi kezdeti lehûlés után derült, napos idõszak köszönt be nyolc-tíz napra.) Ilyentájt a hûvös de nem fagyos éjszakákat langymeleg, napos, kellemes nappalok követik. Ez a kellemes idõszak igen kedvezõ a szüretelõknek és a lakodalmasoknak. "
Tessék, hogy maradéktalanul pontos legyen minden!
Szerintem itt definiálva van elég jól, mondjuk az október 15. környékének megjelölése elég durva..., mert ha szeptember végén és október elején van "langymeleg" idõszak, akkor azt minek lehet nevezni?
Erre keresném én is a választ. Sajnos az elmúlt évekbõl kiindulva ez a vacak bizony több hónapig is pöffeszkedhet ott fent, már pedig addig nálunk még reménykedni sem nagyon szabad, hogy a hideg a nyakunkba zúdul. Minden esetre bízzunk benne, hogy kb. két hónap elég lesz neki és még novemberben kifúj. Akkor talán bízhatunk egy sokak által várva-várt télben. De amíg ez ott pörög-forog, addig maximum a "szélvihar-fanok" élhetik ki magukat olykor-olykor. Az talán 1-2 alkalommal ránk is szabadulhat...
A vénasszonyok nyarához én annyit tennék hozzá, hogy amikor komplett évszakok maradnak el jóformán, akkor ne lepõdjünk meg, hogy most esetleg ez is ugrik! Majd legközelebb. Mivel a nyár ezúttal hosszabbra és szenvesztõbbre nyúlt a szokásosnál (szeptember elején 38 fok), így ezt kompenzációnak is felfoghatjuk. Most lehet így dobta ki a számítógép...
A vénasszonyok nyarához én annyit tennék hozzá, hogy amikor komplett évszakok maradnak el jóformán, akkor ne lepõdjünk meg, hogy most esetleg ez is ugrik! Majd legközelebb. Mivel a nyár ezúttal hosszabbra és szenvesztõbbre nyúlt a szokásosnál (szeptember elején 38 fok), így ezt kompenzációnak is felfoghatjuk.
Most lehet így dobta ki a számítógép...
A klasszikus vénasszonyok nyara idõszaka szeptember második fele, ez elmaradt, ennyi.
...bár valóban, az október 5-15. idõszak hozhat valamiféle "vénasszonyok nyara" jellegû idõjárást... de "ez" nem az igazi...
Hihetetlen vagy, nem bírsz magaddal! Attól, hogy hetente leírod ide a közeledõ indián nyár "vízióját", még nem lesz az. De legyen igazad. Majd novemberben verifikálunk!
DE:
Szerintem továbbra sem "látszik" sehol a legalább 1-2 hétig tartó, az ország nagy részén 20 fok fölötti maximumokat hozó IGAZI "vénasszonyok nyara" idõszak.
Attól, hogy hetente leírod ide a közeledõ indián nyár "vízióját", még nem lesz az. De legyen igazad. Majd novemberben verifikálunk! DE:
Szerintem továbbra sem "látszik" sehol a legalább 1-2 hétig tartó, az ország nagy részén 20 fok fölötti maximumokat hozó IGAZI "vénasszonyok nyara" idõszak.
Frissült a szezonális elõrejelzésem.
Link
Összességében marad az a verzió, hogy a közép-európai régióban átlagos, vagy picit hidegebbnek mutatkozik az õsz egésze és a tél eleje. A Kárpát-medence térségében a mélypont október-december idõszakra tevõdik a mostani modell-számítások szerint. Ezt követõen januárra a szezonális érték alig emelkedik, majd február és március eljövetelével emelkedést mutat. Tekintve, hogy eközben franciaországi részek felé meg gyenge hûlés mutatkozik, feltételezhetõ, hogy a késõ téli, kora tavaszi esetleges melegedés egy a kontinens fölé helyezkedõ teknõnek köszönhetõen lenne. De ez még távoli.
Tekintve az õszi és kora téli anomália mezõ eloszlást ilyen brit-szigeteki AC dömpingnek tudnám elképzelni a makroszinoptikus helyzetet, de viszont nem olyan gyakorinak tûnik.
Emlékezve, hogy a júliusi havi T850 közéhõmérséklet országosan kb átlagosnak mondható volt, az augusztusi kb 1 - 2 fokkal felette volt és a szeptemberi pedig végülis 0,5 - 1,5 fokkal átlagos alatt volt, így a júliustól-szeptemberig tartó idõszak kicsivel átlagos felettivel zárt.
Ha a modell elõrejelzésébõl indulok ki és látva, hogy az augusztus-október még kicsivel átlag felettinek tûnik, vagy átlagosnak térségünkben, azt gyanítanám, hogy október átlagos körüli T850 értékekkel fog zárni. Viszont ezt követõen tovább haladva a november is inkább átlagosnak, vagy kevéssel az alattinak látszódik a mostani számítások alapján, kisakkozva.
Majd meglátjuk mi lesz.
Egyúttal a korábbi elõrejelzéseket tartalmazó oldalt kiegészítettem a QPW3 modell által készített analízis mezõkkel (ezek simított mezõk!), így most már ezek is elérhetõek szezonális bontásban természetesen.
Link
Link
Összességében marad az a verzió, hogy a közép-európai régióban átlagos, vagy picit hidegebbnek mutatkozik az õsz egésze és a tél eleje. A Kárpát-medence térségében a mélypont október-december idõszakra tevõdik a mostani modell-számítások szerint. Ezt követõen januárra a szezonális érték alig emelkedik, majd február és március eljövetelével emelkedést mutat. Tekintve, hogy eközben franciaországi részek felé meg gyenge hûlés mutatkozik, feltételezhetõ, hogy a késõ téli, kora tavaszi esetleges melegedés egy a kontinens fölé helyezkedõ teknõnek köszönhetõen lenne. De ez még távoli.
Tekintve az õszi és kora téli anomália mezõ eloszlást ilyen brit-szigeteki AC dömpingnek tudnám elképzelni a makroszinoptikus helyzetet, de viszont nem olyan gyakorinak tûnik.
Emlékezve, hogy a júliusi havi T850 közéhõmérséklet országosan kb átlagosnak mondható volt, az augusztusi kb 1 - 2 fokkal felette volt és a szeptemberi pedig végülis 0,5 - 1,5 fokkal átlagos alatt volt, így a júliustól-szeptemberig tartó idõszak kicsivel átlagos felettivel zárt.
Ha a modell elõrejelzésébõl indulok ki és látva, hogy az augusztus-október még kicsivel átlag felettinek tûnik, vagy átlagosnak térségünkben, azt gyanítanám, hogy október átlagos körüli T850 értékekkel fog zárni. Viszont ezt követõen tovább haladva a november is inkább átlagosnak, vagy kevéssel az alattinak látszódik a mostani számítások alapján, kisakkozva.
Majd meglátjuk mi lesz.
Egyúttal a korábbi elõrejelzéseket tartalmazó oldalt kiegészítettem a QPW3 modell által készített analízis mezõkkel (ezek simított mezõk!), így most már ezek is elérhetõek szezonális bontásban természetesen.
Link
De a JMA, az ECMWF és a gem ezt erõsíti és az NGP, UKMO -ból is erre lehet következtetni ! Gyakorlatilag a hétvégén lesz egy átmeneti zavar.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hullámzó front hoz jelentős csapadékot
Időjárás-változás | 2025-11-01 10:22
Szabályzat