Globális jelenségek

Józan gondolatok, köszönjük!

Egyébként lassan áttörik a falakat eme úttörõ szakemberek és kutatók, akik nem támpontok nélküli ellenvéleményeikkel, hanem komoly kutatásokkal cáfolják azt, ami egyébként is szagos.

Köszi szépen az összefoglalót!

Az ilyen huzavonáról nekem mindig Alfred Wegener jut eszembe, meg a lemeztektonika-elmélete, de mondhatnám Semmelweist, meg még jó néhány zsenit. Jobb esetben csak hangosan kiröhögték õket, amikor elõálltak az elméletükkel. A folytatást meg valamennyien ismerjük.

Kicsit sántít a hasonlat, de jól jelzi a hivatalos hozzáállást.

Igen, az egyetlen elõnye ennek a sok állatságnak és globális felmelegedésõrületnek, hogy egy kicsit ráirányítja a figyelmet a környezetünk védelmére.
Csak ezt talán az állatságok nélkül is meg lehetne tenni.

A fejünk végül a helyén maradt, de erõsen tartani kellett, mert...
Azt nem igazán tudom, hogy mirõl volt szó, mert rettenetesen unalmas, száraz, paragrafikus biflázás ment, ezen kívül olyan grafikonok és táblázatok kerültek bemutatásra, ami bár kétségtelenül emberi tényezõk környezetátalakító hatásáról árulkodtak (területhasználat változása, szennyezõ anyagok koncentrációjának növekedése, stb.), de nem gondolom, hogy egyértelmûen összefüggésbe lehetne hozni bármiféle klímaváltozással. Ez a szemlélet egyébként általános volt. Nem csak az OT-n, de az egyetemen is ezt tapasztalom. Egy nagy kalap alá vesznek mindent, amit az emberi tevékenységgel összefüggésbe lehet hozni. Mindennek az eredõje vagy a végkimenetele a "klímaváltozás". Õk ezt tényként veszik és azokat, akik másként gondolkodnak kissé "furcsán" kezelik.
Nem biztos, hogy pontosan idézek, de a "rólunk" alkotott kép a következõ volt: A klímaszkeptikusok (így hívták a kétkedõket... már a név sem túl hízelgõ...) a tudományos ismeretek hiányában (NOFENE!!!) félrevezetõ információkat vallanak és terjesztenek. Nem értenek a klimatológiához és egy 3000 oldalas tanulmány apró (hogymi???) hibáiba belekötve keresnek fogódzót a nézeteik igazolására. Rossz hatással vannak az egységes társadalmi képre és hátráltatják a cselekvést, ami nem tûr halasztást, hiszen a 24. órában vagyunk...
Erre inkább nem reagálok, zárójelben már részben megtettem.
Annak örülök, hogy a környezettudatos szemléletformálásba beleszõtték a "klímafélelmet", azaz tegyen mindenki azért, hogy a bolygónk légkörének egyensúlyát ne borítsuk fel, de hogy ez a globális "mézesmadzag" mindenhez "hozzáragad", mindent és mindenkit bekebelez, magával sodor... hát ennek nem annyira. Jó lenne, ha a folyamatokat rendszerszerûen, összefüggéseiben tudnánk vizsgálni és nem kapcsolnánk össze olyan folyamatokat, amelyeket se pro, se kontra nem tudunk még helytállóan alátámasztani. Ja, és ne fogjuk rá mindenre azt, hogy ez a klímaváltozás miatt van (hideg, meleg, sok csapadék, kevés csapadék, szélsõséges idõjárás, meg a szokásosak), elõbb vizsgáljuk meg és BIZONYOSODJUNK MEG róla, hogy ez tényleg így van. Persze ez nem olyan egyszerû, sokáig eltartana és azok, akik ebbõl a globális hisztériából hasznot húznak, azok sok bevételtõl esnének el, fõleg akkor, ha beigazolódna a sejtésünk, hogy az amit állítanak, az közel sem ilyen egyértelmû...

"'The winter of 2009-10 was one of the most severe in European part of Russia for more than 30 years, and in Siberia it was perhaps the record breaking coldest ever,' said Dr Alexander Frolov, head of state meteorological service Rosgidromet."

Link

Errõl szól az utolsó mondatom. A nagy számok törvénye értelmében egy halmazban mindkét véglet is elõfordul, nem csak az átlag. Minden csoportban van igazán elhivatott, profi kutató és vannak - hogy is fogalmazzak - kevésbé a kutatás és az objektivitást szem elõtt tartók. De miután ez utóbbi csoport általában hangosabb és nagyobb bennük a szereplési vágy, így többet lehet látni-hallani õket a médiában.

Az egyik tanárunk mesélte múltkor, hogy már a Kiskunhalasi abszolut rekord elõtt pár nappal vmelyik tv-tõl fölhívátk a szegedi állomást, hogy "légszi dõljön már meg a melegrekord". Állítólag a híradó nézettségét akarták növelni.
Szerintetek?
Ha csak ezért képes valaki idáig elmenni, akkor a klímapolitika, mint olyan, valószínûleg mindent irányítani képes. Legalábbis én sajnos egyre inkább így gondolom.

Sze: mielõtt valaki azt gondolná a szegediek visszamondták, hogy "szó sem lehet róla".

Persze, hiszen nem arról van szó, hogy kétségbe vonjuk az éghajlatváltozást, vagy pláne, hogy a másik oldal hibái és esetleges csúsztatásai okán fellélegezve ki lehet jelenteni, hogy akkor most semmi gond. Szerintem egyszerûen csak el kéne felejteni a ködösítést, a különféle lobbyk kiszolgálását. Persze nehéz, mert valahonnan pénz is kell a kutatásokra, azt meg ritkán adják mindenféle feltétel nélkül. Sajnos ezért kerülnek nehéz helyzetbe azok is, akik különben igyekeznek maximálisan objektívek lenni.

Ezért kell erõsíteni azt a réteget, ahol ezek a marhaságok nem terjednek tovább, hanem aki a metnetet olvassa, legalább az legyen tisztában a valósággal, és ne a sztereotípiák rabjai legyünk.
Az elsõ cikkrészlet még elmegy, valami internetes megyei oldalon volt, van benne hiba, de nem biztos, hogy hozzáértõ írta a cikket.
De a Docens Úr szavai erõsen ijesztõek és elgondolkodtatóak.

Az mindegy. Fõ, hogy melegedés van. Kiadták parancsba. Tudod, az idei tél is szokatlanul enyhére sikeredett a Déli-féltekén! Ja, hogy ott nyár volt? Ááááá, ilyen kicsiségeken ne akadjunk már föl.

Na, megvan még a fejetek?

Ez is mókás:

2008. július 17., csütörtök, 16:56
Szerzõ: MTI
"Gyuricza Csaba, az intézmény Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézetének docense kifejtette:....A klímaváltozás Európán belül különösen a Kárpát-medencében érezteti hatását, ami új helyzet elé állítja a hazai agrárágazatot - szögezte le Gyuricza Csaba. A prognózis szerint amíg a kontinensen fokozatosan 1 Celsius-fokkal emelkedik az átlaghõmérséklet, addig az Alföldön 1,5-2 fok is lehet ez a változás. Márpedig 1 Celsius-fok felmelegedés következtében 200-300 kilométerrel északra tolódik a növények termeszthetõségi zónája. Így hamarosan Svéd- és Finnországban ráállhatnak a búza- és a kukoricatermesztésre, Magyarországon pedig a mediterrán éghajlatra jellemzõ gyümölcsök jelennek meg, a Szeged környékén máris terem a füge és a kivi."

Te jó ég!
Ez utóbbi megállapítás csak akkor lehetne reális, ha annyi jég olvadna el a sarkokról, hogy a Földközi-tenger szintje annyival megemelkedne, hogy Szeged külterülete lenne a magyar tengerpart Copacabanája
Hihetetlen!

Egy cikkben találtam:

"2008-08-06 13:08:30 | Utolsó módosítás: 2008. augusztus 6., szerda, 13:08 | Galéria: 10 kép
Címkék: kert
A melegedõ idõjárásnak köszönhetõen egyre több kertet, balkont díszítenek a Földközitenger környékérõl származó növények. Sokféle leandert lehet vásárolni, de a kisebb nagyobb fügefácskák is helyet követelnek maguknak a hazai kertekben.
Nyáron általában nincs velük baj, a kínos percek õsszel következnek, amikor telelõhelyet kell nekik találni. Kevés az olyan kert, terasz, amelyet ne díszítene leander. Nehéz ellenállni szépségének: vásárlásra csábít dekoratív lombozata, élénk virágzata. Ám a magyar teleket nem bírja, ezért õsszel általában gondot okoz elhelyezése."

Ha nyáron nincs baj velük, a telet meg ígyse úgyse bírja, akkor miért lényeges, hogy melegedõ az idõjárás?
Jáááááj!

Ez nem semmi, nagyon jó: Link Link nem akar csökkenni a jég, és ez igaz a felettünk húzódó jégtakaróra is: Link azaz a télen most van a legtöbb jég északon (vagyis mostanában) Nem rossz. Az elmúlt 9 év második legjobb jégkiterjedtségévé ugorhat elõ (tudom, valószínûleg gyors olvadásba kezd majd és elveszíti ezt az elõnyt, de azért figyelemreméltó).

Ma lesz az OT-n Link a plenáris ülésen téma: Koppenhága után... világvége elõtt?
Feiler József: A globális klímavédelmi megállapodás esélyei
Gyulai Iván: Klímatörvényt Magyarországnak
Aztán: klímatörvény bevezetése..
Valaki szándékozik eljönni erre? Lehet vitázni.
Mi ott leszünk. Szerintem a fejünket fogjuk majd végig..

A végefelé indultál el szerintem jó irányba... Az idõjárást nem lehet mindenhol egyenletesen pl. 1 fokkal megemelni. Ha ekkora melegedés bekövetkezne, akkor borul az eddigi légkörzés egy jó része és minden máshogy alakul, mint ahogy a kisebb energiájú rendszerekben történt. Bizonyára van, ahol lehûléssel járhat, illetve talán elõfordulhat még olyan is, hogy 4-5- fokos emelkedést idéz elõ egyes körzetekben. De még az sem tisztázott, hogy a szén-dioxid okoz-e hõtöbbletet, és ha igen, milyen mértékût, és ha igen, befolyásolja-e az a globális hõmérsékletet, és ha igen, milyen hatással lenne az éghajlatunkra. Szerintem minden "és ha" kapcsolaton tudósok ezrei törik a fejüket nap mint nap. Aztán ki tudja
De abban én biztos vagyok, hogy éveket nem határoz meg a CO2 szintje, csak évtizedek átlaghõmérsékletét.

Azon gondolkodtam, hogy ugye arra "fogják" a globális felmelegedést a tudósok, hogy a szén-dioxid mennyisége megemelkedett a légkörben. Meg még egy csomó mindent okolnak érte, de ez az egyik fõ ok.
A melegedést fél fok és 1 fok közé teszik, 0,7-0,8-re.
Bármelyik állomást vehetnénk, most épp a nagykanizsai adatsor van elõttem:
Év Középhõmérséklet
1977: 10,36 fok
1978: 9,0 fok
(különbség: 1,36 fok)

1991: 9,3 fok
1992: 10,66 fok
(különbség: 1,36 fok)

1993: 9,73 fok
1994: 11,25 fok
(különbség: 1,52 fok)

Látható, hogy egymást követõ években is több mint 1 fokos éves középhõmérsékletváltozás következett be.
Gyanítom, nem azért, mert a felsorolt 3 esetben az egymást követõ években alacsonyabb vagy magasabb lett a szén-dioxid szint. Sokkal inkább amiatt, hogy az adott hidegebb illetve melegebb évben olyan idõjárási események követték egymást, amik alacsony, míg az adott melegebb évben pedig magasabb középhõmérsékletet okoztak.
Zonális tél, sok nyári anticiklon, a csapadék nagy része zivatarokból jön össze, így akár meleg idõ is lehet, vagy épp éjszakára esik a nagyobb, országos csapadékok idõpontja, vagy csak egészen egyszerûen száraz nyár sok napsütéssel, hosszú meleg õsz, és máris kész a magas középhõmérséklet.
December átlagos hónap, január 3 hetes hidegpárna nappal -3 éjjel -6 fokokkal, februárban 3 kemény hidegbetörés, elhúzódó tél, csapadékos nyár és máris alacsony az éves középhõmérséklet.
Hogy közben a szán-dioxid szint milyen, ebbõl a szempontból ez közömbös.
Persze, ha az adott idõjárási események sorozatát az váltja ki, ha alacsony vagy épp magas a szén-dioxid szint, az megint más kérdés.
És gyanítom, ha 1924-ben, vagy 1897-ben jött volna egy totál ugyanolyan idõjárási eseményeket tartalmazó év, mint ami 2007-ben volt, akkor ugyanolyan meleg év lett volna akkor is, mint 2007-ben.
Pedig 1924-ben vagy 1897-ben elvileg alacsonyabb szén-dioxid szint lehetett, mint 2007-ben.
Ha egymásután az 1900-as évek elején több év hordozott volna magában olyan idõjárási eseményeket, amik a magas éves középértéknek kedveznek, akkor valószínû azokban az években is olvadtak volna a gleccserek. Mint ahogy az elmúlt 10 évben történt.

Mert ha egyik hûvös év idõjárási eseményei a következõ évben ugyanazok lennének, csak épp a magasabb szén-dioxid szint miatt 0,8 fokkal magasabb tartományban zajlanak, az is megint más dolog, mintha teljesen más idõjárási eseményekbõl áll össze az év.
Mert akkor nem a felmelegedésre hat a szén-dioxid szint magasabb volta, hanem az idõjárási eseményekre, amik aztán magasabb éves középhõmérsékletet eredményeznek.
És ez nagyon nem mindegy.
Bár amennyiben egy századeleji év magas középhõmérsékletébe nem szólt bele a szén-dioxid szint növekedése (merthogy akkor alacsonyabb volt, mint most), akkor most miért szólna bele?

Lehet nem jól gondolkodok, lehet, hogy igen, csak úgy hangosan gondolkodtam egyet

Van egy elmélet, mely szerint a napfoltok permanens kimaradása a nap forgási sebességének csökkenésében keresendõ. A kettõ közt a dinamóelmélet teremt kapcsolatot. A nap mágneses erõvonalai ugyanis a csillag lassulása esetén nem keresztezik a nap felszínét, azaz nem hoznak létre napfoltokat. Ha azonban a nap gyorsabban forog, akkor a mágneses erõvonalak - egy ciklikusan változó rendben - keresztezve a nap felszínét, napfoltokat hoznak létre.

Az olaszok teljesen kész vannak ettõl a téltõl(tavasztól), minden Tv-híradó fõ témája az idõjárás, mindenhol mutogatják a nagy havakat(San Marino Link és Róma Link ), sokfelé van marhanagy hó, az egyik Tv mûsorvezetõje jól megfogalmazta: "il clima é impazzito" , azaz "megkergült a klíma".

Link Link Valószínûleg a napokban érte el a 2009/2010-es szezon maximumát a jégborítottság az északi-sarkon.

Link wtf??Blödség az egész, tavalyi télen meg csomó hórekord megdõlt az Alpokban.

Igen!
A minimumoknál ott vannak a hidegek, én akkor az adott év legalacsonyabb napi középhõmérsékletet néztem minimumnak.
Ha jóltévedek.
Furcsálltam is.

Nem tudom, ezt is ott találtam: Link szegedi minimumok. Itt is látható ami a "freemeteon" Link , 1987 január(31.) -27,8 °C.

Igazad van!
Akkor vagy én értelmezem rosszul az adatsort, vagy rossz az omsz honlapon lévõ adatsor Link , mert itt nincs 85-nél -22,1 fok.

Most hirtelen 1985 január jutott eszembe: Link , ez +1 amoda.
Másik végletrõl egy adalék, 40,0 °C-t itt még sosem érte el mióta jegyzik a szegedi rekordokat. (kerekítve többször is megvolt a 40)

1951 óta van a szegedi állomás kb. olyasmi helyen, mint jelenleg.
Elõtte a városban volt, azokat az éveket ilyen szempontból felesleges nézegetni.

Az 1951-2000 közötti 50 évben 2 alkalommal volt -20 fok alatti hõmérséklet Szegeden:
1963 januárjában -21,4 fok
1987 januárjában -20,4 fok
Tehát 50 év alatt két alkalommal.

2001-2010 közötti 10 év alatt:
2001 decemberében -24,9 fok
2003 januárjában -24,9 fok
2005 februárjában -20,7 fok
Tehát az elmúlt 10 év(!) alatt 3-szor.

Hm-hm!

Ezt egy körlevélben kaptam:
Vallássá váló klímaváltozás
* Metropol újság
* Szentgyörgyi Zsuzsa villamosmérnök
* 2010-02-24 21:08

"Bizony, jó kemény telünk volt a mostani! Rengeteg hó, sok-sok mínusz fok. A téli sportok kedvelõi igazán nem panaszkodhattak, az autósok már annál inkább, amikor áshatták ki a járgányt a sok hóból.
Vallássá váló klímaváltozás
Nyugat-Európából, Észak-Amerikából a miénknél is zordabb viszonyokról kaptunk híradásokat. Pedig elõtte ugyancsak riogattak a hivatásos klímaféltõk, hiszen éveken át másik irányban voltak szélsõségesek a telek: se hó, se hideg – na, ugye, máris nyakunkon a globális felmelegedés.

Vagy mégse. Néhány év teljességgel alkalmatlan olyan hosszú, nemhogy évszázados, inkább évezredes távlatokban változó folyamatok megítéléséhez, mint a globális klímáé. Pedig milyen gyönyörû modellekkel igazolják teóriáikat azok, akik fõhivatásként élnek (és egész jól megélnek) az éghajlatváltozás jóslásaiból.

Hálózatba összekapcsolt számítógépek, szuper méretû memóriák, tudományos elméletek szolgálják modelljeiket. Valóban sok minden megtudható belõlük, csak éppen az a gond, hogy az ilyen nagyon
bonyolult, sokszorosan összekapcsolt, visszacsatolt rendszereknél, mint bolygónk éghajlata, még azt sem lehet pontosan tudni, mit hanyagolunk el, és az milyen hatásokkal járhat. Ismerik, ugye, a frappáns hasonlatot a pillangó szárnyának rebbenésérõl Hongkongban, amitõl tornádó támadhat Floridában? Ráadásul a levegõnek és a nagy vizeknek, óceánoknak a változásai igen erõsen eltérnek egymástól, és ez mind nehezíti a megbízható modellezést.

De persze az egész mögött egyre nagyobb hasznokat hozó üzlet rejlik. Rengetegféle árut lehet már reklámozni, mutatós címkékkel ellátni a globális felmelegedés ürügyén. A minap olvastam egy nemzetközi hírû szakember, Szöllõsi-Nagy András némileg érdes, de nagyon igaz szavait:
„Kapitális botorságok jelennek meg a médiumokban, és a szélsõségesen túlhajtott klímapolitizálás következtében kialakulóban van a klímaváltozás-vallás.”

Természetesen vizsgálni kell a bolygónknak és vele az emberiségnek további létét befolyásoló tevékenységeket, a belõlük fakadó következményeket, hogy kellõképpen és idõben be lehessen avatkozni az esetleges káros folyamatokba. A baj csak az, ha az üzleti érdekek vallássá merevítik a tudományos megismerést."
....................
Errõl kinek mi a véleménye? Link

A Kara-tenger még szebb: Link
Az Új-Föld és a Kola-félsziget között nyelv az igazán figyelemreméltó: Link
Az elmúlt 10-15 év után ez igen komoly fejlemény, különösen a 2007-es mélypont óta tartó dinamikus erõsödést.

Link Leginkább a Barents-tenger "szárnyal", ilyen kiterjedtség... Nem semmi. De ne felejtsük el, hogy egyébként még mindig az átlag alatt vagyunk (a képen is, itt is: Link ), szóval azért nem az évszázad jégtakarója ez. "Csupán" az elmúlt 10-15 év közel legkomolyabb kiterjedtsége. Ez akár egyfajta garancia is lehet a hûvös tavaszra...

Továbbra sem piskóta a jégborítás növekedési üteme és már-már átlagos kiterjedése (ez utóbbi nagy szó, az erõs hisztéria-kampány közepette): Link és Link és Link


Zoli: Tanulságos anyagok, kíváncsi leszek ennek a közeljövõbeni hatására.

Link
Link

Coldest winter for more than 30 years... but Met Office defends its long range forecast
"Perhaps someone should ask workers at the Met Office to take a rain check on their optimism.

After predicting just a 20 per cent chance of a colder than average winter, they were left embarrassed again when official figures revealed it was the coldest for more than 30 years.

Read more: Link
"
Link

Bizony hihetetlen folyamtok játszódtak le ezen a télen, és milyen meglepõ egy igen hideg tél kerekedett ki belõle idén a kontinensen. Sok csapadékkal és kemény fagyokkal.
A jég növekedési üteme is szemrevaló: Link

A hó kiterjedése sem mindennapi:
Link

Az biztos, hogy rengeteg energiát kell felszabadítani, hogy ez a túlhûlt állapot felszámolódjon, és az is biztos, hogy sokkal hosszabb ideig fog elhúzódni mint ez elõzõ években.
Igen, alapvetõen egy ( mint már írtunk errõl) le nem vezetett energia többlet találta meg a kontinens és Ázsiát is ami itt adta ki minden "dühét" az elmúlt hónapokban.
Az, hogy egy ilyen állapot hogy képes visszafordulni? Nos, nekem errõl a véleményem az, hogy bizonyos áramlási rendszerek változnak meg. A jégkorszaknál egy darabig él az öngerjesztõ folyamat, de késõbb ez bizony visszafelé fog elsülni. Itt is gondolom több jelentõs tényezõ befolyásolja ezt. Az egyik és legfõbb tényezõ a csapadékhiány, mivel egyre nagyobb, hidegebb a hófelszín, így egyre nagyobb méretû anticiklonok képesek kialakulni felette, és ezek bizony igen kevés csapadékkal járnak. Ha a csapadék csökken, ugye az utánpótlása is csökkenni fog, illetve egyre nagyobb területen megszûnik. Ezek a folyamatok képesek visszafordítani a jégkorszakot véleményem szerint. Biztos, az Óceáni nagy vízkörzés, és a hõtranszportok is befolyásolják, sõt még a tengerek sótatalma is képes bizonyos folyamatok elindítására, illetve visszafordítására.
Persze ezt néhány sorba leírva igen gyorsnak tûnik de itt olykor több ezer, millió évrõl beszélünk, és bizony ilyenkor tûnik fel, hogy mennyire kevés még a tudásunk ehhez!
Az idei év egy "több szereplõs" szerencsés és izgalmas helyzet volt! És abban is biztos, vagyok hogy még lesz ilyen hasonló még a mi életünkben is, és bizony a 2006-07-es enyhe tél is elõfordul majd ismét, sõt lehet, hogy mindkét verzió még szélsõségesebben fog jelentkezni. Aki itt egyik vagy másik oldalon áll a felmelegedéssel vagy a lehûléssel kapcsoltban az bizony fog még pofont kapni az idõjárástól és biztos, hogy mind a két fél! A folyamatok rendkívül bonyolult pozitív és negatív visszacsatolások sorozata és ezt megmondani nem lehet, hogy a következõ tél, nyár milyen lesz, egyszerûen lehetetlen, láttuk az elmúlt éveket, hogy miként alakultak és láttuk a mostani évet is!

Közben Meteo linkelte a külföldi fórumba, hogy a Balti tenger fagyása miatt hajókat kell menteni. Úgy néz ki, hogy az õsszel kezdõdõ folyamatok most tetõznek be. Nem tudom, mi a véleményetek, de úgy tûnik, az eurázsiai kontinens hóborítottsága, illetve annak kezdete és csúcsra járatódásának ideje komoly befolyásoló tényezõ. Egyébiránt az általad említett, a blokk miatt északi pályára kényszerült markáns ciklon, illetve a szintén a kelet-európai síkságon át észak felé haladó medünk tovább növelheti a hóvastagságot. Az ottani vastag hótakaró elolvadása igen komoly hõmennyiséget fog igényelni, az átlaghoz viszonyított esetleges olvadás idõbeli csúszása pedig szintén kihathat a kontinens idõjárására. Arra akarok kilukadni, hogy az egyes negatív és pozitív visszacsatolások elemzésekor a hótakaró, annak fényelnyelõ, hõelvonó, és hidegkonzerváló sajátosságai miatt akár nagyléptékû klíma befolyásoló tényezõ lehet.

Ha már ennyire belementem a témába, úgy annyira kíváncsivá tesz az is, hogy egy ilyen, szinte öngerjesztõ folyamat (lásd jégkorszak) hogyan és miért fordul a visszájára, mi az az erõ, amely megfordítja a folyamatot. Na persze ha valaki ezt bebizonyítaná, gondolom esélyes lenne a Nobel díjra.

Igen-igen, én is szemmel követem a jégtakaró alakulását, ugyanis most tetõzik a jégvastagság ( Link ) és a kiterjedtség figyelemreméltó Link . Ahogyan még egy hónappal ezelõtt írtam, ilyen barents-tengeri jégborítottságot az elmúlt években nem lehetett tapasztalni, s csak a 90-es évek elõtt fordult elõ hasonló (vagy nagyobb persze). A GFS szerint 72 óránál érkezik oda egy nagyon erõs ciklon, ami befût, de ezzel együtt egy nagy adag hideget ránt le Grönland felõl még egy-két hétre. Ezek alapján azt mondanám, néhány nap múlva meglesz ott a legtöbb jég ezen a télen.

Rég láttam a Barents-tengerre ennyire az átlagot megközelítõ jégborítást, ami a Kara-tenger felõl (a Kola-félsziget és az Új-Föld között) rég látott módon átlagot is túlszárnyaló jégnyelvet produkál: Link
A jég erõsödése is látható: Link -> Link

Hogy mi a fõ probléma, azt ez a videó azt hiszem jól illusztrálja:

Link

Ebbõl ered minden környezeti probléma.

Érdekes összefoglaló.
Nekem is van egy gondolatom ezzel kapcsolatban:
az európai idõjárás/klímát valószínûleg nagymértékben meghatározza az Atlanti-óceánon történõ folyamatok, mint pl. a NAO vagy az AMO. Utóbbi lényege, ha jól értem, tképpen az, hogy a polárfront (jet) hol helyezkedik el átlagosan. Lefordítva: ha északabbra megy (azaz pozítiv) akkor a frontok Tõlünk É-ra vonulnak ami nyáron kedvez a magasnyomás kialakulásának D felõl, télen pedig zonalításhoz, folyamatos elõoldali helyzetekhez vezet. A következményket tudjuk. Amennyiben délen van, azaz negatív az AMO, akkor nyáron jön a medárd, télen pedig a gyakori mediciklon képzõdés. Persze ez így nagyon sablonos, de nagy vonalakban igaz. És hozzátehetjük, hogy az AMO a 80-as évektõl emelkedett egészen 2005 környékéig (ami véletlenül egybeesik egy erõs felmelegedési idõszakkal)és azóta kicsit már csökkent...

A letenyei Városi Könyvtár szervezésében "A globális felmelegedés helyi hatásai" címmel Anda Angéla, a Pannon Egyetem Georgikon Kar tanszékvezetõ egyetemi tanára tartott elõadást a múlt pénteken.

Sajnos nem tudtam ott lenni, de egy ismerõsöm részt vett az elõadáson.

A Professzor Asszony korrektül elmondta, hogy melyek az üvegházhatást fokozó gázok, és ezek koncentrációja hogyan változott idõben. Azt is részletezte, milyen feltételezések és elméletek születtek a felmelegedést illetõen.
Szenzációként mondta el, hogy a szén-dioxid koncentrációjának növekedésével párhuzamosan a vízgõzmennyiség csökkent, ami kompenzálhatja a szén-dioxid okozta melegedést.
Ilyen értelemben nagyon jó kis elõadás volt.
Amikor a végén kérdések és hozzászólások feltételére került sor, az ismerõsöm szót kért, és elmondta, hogy az európai térség néhány tizedfokos középhõmérsékletemelkedése esetleg arra vezethetõ vissza, hogy a kontinensen zajló légköri folyamatok jellege megváltozott az elmúlt kb. 1,5 évtizedben. Õ, aki 40 éve követi napról napra az idõjárási eseményeket, azt érzékelte, hogy a megelõzõ évtizedekre jellemzõ évszakos idõjárási jelleg jelentõsen megváltozott, megszaporodtak a "blockinghelyzetek", a nyugati áramlás dinamikája gyengébb lett.
Ezek a körülmények a nyári félévben hosszabban tartó anticiklonális helyzeteket eredményeznek, amelyekben gyakori pozitív hõmérsékleti anomáliát elõidézõ feltételek alakulnak ki.
Ezzel szemben az idõnként kialakuló hidegbetörések nem okoznak akkora negatív anomáliát(vagy esetleg rövidebb összesített idõtartamot fednek le), így éves viszonylatban a hõmérsékleti átlagok enyhén magasabb értéket mutatnak.
Érdemes lenne azt kutatni, hogy milyen okok vezettek a légköri események ily módon történõ megváltozásához?
Miért mûködik másképp az a rendszer, ami a kontinens vagy esetleg a félteke légköri történéseit szabályozza?
Úgy fest most a helyzet, mintha a korábbi idõjárási eseményekbõl kiragadtunk volna néhány atipikus epizódot, és egy évre valót összegyûjtve csupa ilyenekbõl raktuk volna össze ennek az "új klímának" az éves légköri eseményeit.

Erre a gondolatsorra a Professzor Asszony egy kicsit csodálkozva reagált. Ismerõsöm felette neki a kérdést, hogy ezekkel netalán újat mond?
Erre Õ azt válaszolta, hogy jóllehet vannak benne olyan részletek, amelyek bizonyos új elméletekben megjelennek, de igen, részben új dolgokat hallott.

Azzal kapcsolatban, amire vonatkozóan a Professzor Asszony is hangsúlyozta elõadásában, hogy a klímaváltozás kapcsán a szélsõséges idõjárási események száma szaporodik, ismerõsöm azt mondta, hogy ez a körülmény nem azt segíti, hogy a bizonyos növényfajok elterjedéséhez a környezeti körülmények nagyobb lehetõséget biztosítanának. Ellenkezõleg, ezek a szélsõségek pontosan szûkítik azokat.

Ez igaz, a civilizációs technológiai vívmányaink átmenetileg sehol se lesznek, jelenlegi szintünkön értve.

Ebben igazad van, errõl a föld körüli pályán keringõ nemzetközi ûrállomáson dolgozó személyzet az elsõdleges tapasztalatforrás.
Ugyan, így csak teljesebben körüljáródott a téma.

Azért egy ilyen váltás nem volna piskóta, a civilizációnk jelenlegi fokán már komoly következményei lehetnének. Ugyanakkor nagyobb kihalásokkal magam sem nagyon hallottam, hogy összefüggésbe hozták volna.

Arra kivántam felhivni a figyelmet, hogy mostanában a Nap nem véd meg bennünket olyan mértékben a távoli csillagok felõl érkezõ kozmikus sugárzástól, mint máskor (amikor nincs ilyen hosszú napfoltminimum), mert központi csillagunknak most gyengébb a mágneses mezeje, egyfajta védõernyõként szolgált irányunkban. Elnézést kérek, ha nem fejeztem ki magam világosan az elõbbi hozzászólásomban.

Így van, csillagász körök a következõ pólusváltás idõszerûségét adták meg, a térerõsség csökkenése ennek a jele.
Abban is egyetértek, a pályavonal és tengelyferdeség változása az, ami az ághajlat-ingadozásokat adja, a mágneses tér változásai nem igazán.

A földi mágneses tér gyengülésének a konkrét, fizikai oka valóban vitatott, de maga a jelenség nem meglepõ. Hiszen tudjuk, hogy a mágneses tér iránya geológiai idõskálán rendszeresen átfordul (az északi és a déli pólus helyet cserél), és az átmenetek a térerõsség jelentõs gyengülésével járnak együtt. Az egyes ciklusok hossza igen változó, jellemzõen néhány százezer, olykor viszont csak néhány tízezer év. Valószínû, hogy napjainkban a Föld épp egy, pár ezer év múlva bekövetkezõ pólusátfordulás felé tart, ezért csökken a térerõsség.

Ugyanakkor, mivel az elmúlt pár millió évben (tehát már viszonylag jól ismert klímájú idõszakban) is számos pólusátfordulás történt, valószínû, hogy ezek hatása az éghajlatra nem különösebben erõs. Az elõzõ évmilliók glaciális-interglaciális váltakozása mindenesetre gyakorlatilag egy az egyben a Föld pályaváltozásainak felel meg, a mágneses tér változásaival nem korrelálnak a paleoklíma-adatok.

Ez egy nagyon jó meglátás, ugyanis a Nap nem csupán támad, hanem nagyon is védelmez minket, és van mitõl. Nemrég láttam errõl egy ismeretterjesztõ filmet, bár abban már olyasmit is felvetettek, hogy a föld mágneses mezeje valami ismeretlen oknál fogva gyengül az utóbbi évtizedekben, és az anomáliák talán az Atlanti-óceán térségében a déli féltekén aggasztóak. Node ez nem idevaló, csak annyit, hogy szerintem ez egy jó meglátás, de sajnos a filmben az idõjárási összefüggésekrõl nem esett szó.

A tartós napfolttevékenységi minimum magával vonta a Nap mágneses övezetének gyengülését. Ezzel a galaktikus kozmikus sugárzás erõsödött meg. Mivel bolygónk a Nap külsõ koronájában kering, a bennünket érintõ szoláris eredetû sugárzások hatása nem elhanyagolható. Jó lenne tudni, okozhat-e valamit a Föld légkörében a távoli csillagok felõl származó sugárözön (amely a fokozott naptevékenység miatt eddig háttérbe szorult).

Ez pontosan így van, azért részleteztem.

Végre a napfoltciklusokat ábrázoló diagramjain kitolták az eddig 2010-ig tartó tengelyhatárt.
Íme a pillangó-diagram: Link

Látszik, hogy éledezik csillagunk, ám nagyon lassan és furcsán, szinte az északi féltekére való korlátozódással, a déli félteke tovább alszik.

Hagy tegyem még hozzá (csak formalitás), hogy a "köznyelvben" gyakran szokták a Spörer-min kezdetétõl a Dalton végéig egységesen Maunder-minimumnak hívni (némileg tévesen, bár a nagyrészét az idõszaknak tényleg a Maunder-minimum tette ki), így már egybevág a kisjégkorszakkal a "bõvített" Maunder-minimum.

Ûûûû azannyát, pedig az van a programban írva Link
Lent az alján.
Bár felül meg 2010 van, szerintem bemásolták a múltévit és elfelejtették kijavítani.

Sóhaj!
Nagyon sajnálom, hogy nem tudok elmenni az elõadásra, de ígéret van rá, hogy felveszik a hanganyagot.
Majd beszámolok róla.