Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
A ciklon Eger-Szõllõcskén 49 mm-t adott összesen, októberben 67 mm hullott, a 2014-es év pedig már túl van a 800-on, pontosan 808 mm esett ma reggelig.
Más: azt ugye nem tudjuk, milyen lesz a soron következõ tél, azt viszont igen, milyen volt 1929. februárjában. Valamikor boncolgattuk itt ezt a témát, most a képtáramra feltöltöttem egy néhány oldalas dokumentumot errõl: Link
Más: azt ugye nem tudjuk, milyen lesz a soron következõ tél, azt viszont igen, milyen volt 1929. februárjában. Valamikor boncolgattuk itt ezt a témát, most a képtáramra feltöltöttem egy néhány oldalas dokumentumot errõl: Link
Budapest-Pestszentlõrincen 23-ig a havi középhõmérsékleti anomália +2,89 fokon áll.
Bár a következõ idõszak már jóval hûvösebb idõt hoz, de így is bõven pluszban lesz a hónap.
Várhatóan +1,6-2 fok közötti érték realizálódhat.
Bár a következõ idõszak már jóval hûvösebb idõt hoz, de így is bõven pluszban lesz a hónap.
Várhatóan +1,6-2 fok közötti érték realizálódhat.
Felhívtam a bácsit, hogy megkérdezzem, de nem jártam sikerrel, majd beugrok személyesen.
Egyébként én is úgy sejtem hogy lehet hogy fölémér, mert a becsehelyivel összehasonlítottam a csillagdát, és a csillagda kevesebbet mért, de volt hogy ugyanannyit, vagy többet.
Egyébként én is úgy sejtem hogy lehet hogy fölémér, mert a becsehelyivel összehasonlítottam a csillagdát, és a csillagda kevesebbet mért, de volt hogy ugyanannyit, vagy többet.
A csapadékos október és a rekord csapadékú szeptember eredményeként jelenleg az idei õsz 284,5 mm-nél tart.
Ez már így is az 5. legcsapadékosabb õsz a rangsorban, és még több, mint egy hónap van vissza....
Egyébként az eddigi rekord 309,2 mm 1950-bõl. Nagy valószínûséggel már nem sokáig.... [esõ]
Szerk.: vélhetõen az idei év is felkerült már a mai napon a top tízes csapadéklistára. Reggel 8 órakor még 1,1 mm hiányzott a 10. helyhez. És itt még több, mint két hónapja van feljebb "mászni".
Ez már így is az 5. legcsapadékosabb õsz a rangsorban, és még több, mint egy hónap van vissza....
Egyébként az eddigi rekord 309,2 mm 1950-bõl. Nagy valószínûséggel már nem sokáig.... [esõ]
Szerk.: vélhetõen az idei év is felkerült már a mai napon a top tízes csapadéklistára. Reggel 8 órakor még 1,1 mm hiányzott a 10. helyhez. És itt még több, mint két hónapja van feljebb "mászni".
Az OMSZ csörnyeföldi állomásán mennyi eddig az éves csapadékösszeg?
Képet tudsz mutatni, milyenek ezek a zalametes automaták?
Képet tudsz mutatni, milyenek ezek a zalametes automaták?
2010-ben Jávorkúton 1555 mm csapadék hullott.
Itt vannak helyek ahol 1100 mm felett van már az éves csapadék.
Jávorkút 700 méteren van, azaz 500 méterrel magasabban, mint itt mondjuk a 200 m.
100 méteres magasságnövekedés 35 mm csapadéktöbbletet jelent.
Tehát ha itt lenne egy "Jávorkútnyi" hegy, 175 mm-el több csapadéknál tartanánk.
Csörnyeföld 1153 mm-nél tart, hozzáadva 175 mm-t az 1328 mm.
Ha novemberben és decemberben 100-100 mm esne, közel lehetne itt egy 700 m magas pont a 2010-es rekordhoz.
2014-ben.
Úgy, hogy 2011-ben és 2012-ben errefelé 1900 óta a legkevesebb csapadékot mérték.
Magyarán 5 év alatt két évben a országosan vagy térségi érvénnyel mérték a mérések kezdete óta legkevesebb csapadékot, meg mérték, mérhették volna két évben a legtöbbet is.
Jó-jó, persze régen nem mértek Jávorkúton, meg a mérések, mérési körlmények, adatok feldolgozottsága stb stb, de azért na....
2010-ben Miskolc állomása 232 méteren nem tartott ott októberben, mint itt most néhány hely.
Persze Jávorkút lehet a Bükk azon oldalán van ahol eleve több esik mint Miskolcon, ha itt lenne egy Bükk hegység, biztos 1500 mm környéki adat kijönne ebben az évben.
Itt vannak helyek ahol 1100 mm felett van már az éves csapadék.
Jávorkút 700 méteren van, azaz 500 méterrel magasabban, mint itt mondjuk a 200 m.
100 méteres magasságnövekedés 35 mm csapadéktöbbletet jelent.
Tehát ha itt lenne egy "Jávorkútnyi" hegy, 175 mm-el több csapadéknál tartanánk.
Csörnyeföld 1153 mm-nél tart, hozzáadva 175 mm-t az 1328 mm.
Ha novemberben és decemberben 100-100 mm esne, közel lehetne itt egy 700 m magas pont a 2010-es rekordhoz.
2014-ben.
Úgy, hogy 2011-ben és 2012-ben errefelé 1900 óta a legkevesebb csapadékot mérték.
Magyarán 5 év alatt két évben a országosan vagy térségi érvénnyel mérték a mérések kezdete óta legkevesebb csapadékot, meg mérték, mérhették volna két évben a legtöbbet is.
Jó-jó, persze régen nem mértek Jávorkúton, meg a mérések, mérési körlmények, adatok feldolgozottsága stb stb, de azért na....
2010-ben Miskolc állomása 232 méteren nem tartott ott októberben, mint itt most néhány hely.
Persze Jávorkút lehet a Bükk azon oldalán van ahol eleve több esik mint Miskolcon, ha itt lenne egy Bükk hegység, biztos 1500 mm környéki adat kijönne ebben az évben.
Szintúgy :
Nálam 2 egyforma rekord született 2 teljesen különbözõ idõjárási helyzetben:
2007 augusztus 11.-én 60,8 mm lett a napi csapadék, mindez délután 40 perc alatt esett le egy jégveréses, szélviharos, felhõszakadásos, aszfalt feltépõs szupercellából.
2010 május 15.-én 60,8 mm lett a napi csapadék a Zsófiából esõ, záporból, eleinte zivatarból, másnap 16.- ára újabb 51,3 mm jutott.
2011-2012-2013-as pangás után idén most 3. alkalommal kerültünk közelébe ennek az értéknek.
2011-2012-2013-ban nem született 30 mm feletti napi csapadékösszeg.
Idén július 22.-én 47,4 mm hullott, szeptember 11.-én reggeltõl - 12.-én délelõttig 27 óra alatt 75,5 mm hullott le, a szept. 11.-i napi összeg 57,4 mm lett, melyet nálam is a 8 órás mérés tört meg, ugyanis 8 tól -10-ig újabb 18,1 mm esett.
Most reggel 8-ig 36,9 mm, azóta is esik és még fog is várhatóan sokat.
Nálam 2 egyforma rekord született 2 teljesen különbözõ idõjárási helyzetben:
2007 augusztus 11.-én 60,8 mm lett a napi csapadék, mindez délután 40 perc alatt esett le egy jégveréses, szélviharos, felhõszakadásos, aszfalt feltépõs szupercellából.
2010 május 15.-én 60,8 mm lett a napi csapadék a Zsófiából esõ, záporból, eleinte zivatarból, másnap 16.- ára újabb 51,3 mm jutott.
2011-2012-2013-as pangás után idén most 3. alkalommal kerültünk közelébe ennek az értéknek.
2011-2012-2013-ban nem született 30 mm feletti napi csapadékösszeg.
Idén július 22.-én 47,4 mm hullott, szeptember 11.-én reggeltõl - 12.-én délelõttig 27 óra alatt 75,5 mm hullott le, a szept. 11.-i napi összeg 57,4 mm lett, melyet nálam is a 8 órás mérés tört meg, ugyanis 8 tól -10-ig újabb 18,1 mm esett.
Most reggel 8-ig 36,9 mm, azóta is esik és még fog is várhatóan sokat.
Reggel 8-ig 50,6 mm jött le. Ám ezzel se elsõ az évi legnagyobb 24 órás csapadék terén, mivel 09.11-én 51,2 mm esett.
Egyébként sajnálom, hogy nem dõlt meg az általam mért legnagyobb napi csapadék, ami 2010 május 21 óta rekord: 51,3 mm.
Idén kétszer is nagyon közel voltunk hozzá, egyik alkalommal csak 0,1 mm hiányzott, ráadásul mindkét alkalommal folyamatos volt az esõzés, csak a reggel 8 órai mérés törte meg, és vette el így (ma is) a rekordot....
Egyébként sajnálom, hogy nem dõlt meg az általam mért legnagyobb napi csapadék, ami 2010 május 21 óta rekord: 51,3 mm.
Idén kétszer is nagyon közel voltunk hozzá, egyik alkalommal csak 0,1 mm hiányzott, ráadásul mindkét alkalommal folyamatos volt az esõzés, csak a reggel 8 órai mérés törte meg, és vette el így (ma is) a rekordot....
Szerintem a 2012-es szintet se fogja elérni az idei év pozitív anomáliában, de majd kiderül. Mindenesetre 4 egymást követõ átlag feletti év biztos nem gyakori jelenség.
1. Biztos hogy pozitívban marad az idei 2014-es év.
2. Jelenleg 1,6 - 1,7 °C közé becsülöm az október végéig nézendõ országos pozitív anomáliát.
3. 2007 volt eddig a rekorder az omsz mérési kezdetei óta, idei év jó eséllyel közel lehet a rekordhoz.
2. Jelenleg 1,6 - 1,7 °C közé becsülöm az október végéig nézendõ országos pozitív anomáliát.
3. 2007 volt eddig a rekorder az omsz mérési kezdetei óta, idei év jó eséllyel közel lehet a rekordhoz.
Szépen teljesített idáig az október kb. 2,5 fokos pozitív anomáliával, és várhatóan marad is az átlag felett a közelgõ lehûlés ellenére. Az év idáig kb. 1,5 fokos pluszban van, valószínû marad is pozitívban a végéig.
És tényleg....
Én is elsiklottam felette. Mentségemre szolgál, hogy annyira egyértelmû, hogy a min-max-ból számított érték a magasabb, hogy nem is olvastam el figyelmesen a magyarázatodat.
Én is elsiklottam felette. Mentségemre szolgál, hogy annyira egyértelmû, hogy a min-max-ból számított érték a magasabb, hogy nem is olvastam el figyelmesen a magyarázatodat.
Húú, tényleg, ez így valóban nem jó...
Mármint a magyarázat.
No, ennyi év után derült csak ki ez, pedig többen is, több alkalommal linkeltétek már, és én sem vettem észre, hogy az adatok és a szöveg kétféleképpen értelmezhetõ.
Elnézést a félrevezetésért, akkor tehát egyértelmûsítve: a feltüntetett korrekciós tényezõket természetesen az egyes hónapoknál eredetileg leírt formában és elõjellel kell alkalmazni, azaz az általad a példában is jelzett módon. Vagyis a két értékes 6,0 °C-ból így októberben tényleg 5,5 lesz a valódi, és nem fordítva.
Ezzel pedig a valódi közepek lesznek rendre az alacsonyabbak a többihez képest.
Még egyszer köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmet!
Egyébként annyit azért ehhez az egészhez érdemes hozzátenni, hogy ezeket a korrekciós tényezõket valamikor réges-régen azért találták ki, hogy "normális" havi közepeket képezzenek, napi adatokra nem nagyon alkalmazták õket. Persze értelemszerûen lehet ugyanúgy napi szinten is használni, csak éppen egyes esetekben, idõjárási helyzettõl függõen, eléggé fals dolgok jöhetnek ki ezáltal. Egy teljes hónapot nézve is elõfordulhat nyilván, hogy nem egyezik az ilyen módon kapott "valódi" közép a ténylegesen, 24 vagy több adatból megmért valódi középpel, de sokéves átlagban valószínûleg ezek jól közelítették a valóságot, azért ezeket alkalmazták annak idején. Szóval semmiképpen nem szabad kõbe vésetten kezelni a témát, ez csak egy lehetõség a számításra. Simán meg lehetne csinálni, és amúgy engem igen érdekelne is, hogy pl. megnézzük az elmúlt 30 év adatsorát egy állomásra, és kiszámítjuk rendre minden nap a 24 adatos, a 8 adatos, a 4 adatos, a két szélsõértékbõl képzett vagy akármilyen közepeket, aztán pedig megnézzük, hogy ezek mennyire illeszkednek a régi, WMO-s korrekciókhoz. És ha azt találjuk, hogy nem nagyon, akkor képezünk saját, új korrekciókat.
Mármint a magyarázat.
No, ennyi év után derült csak ki ez, pedig többen is, több alkalommal linkeltétek már, és én sem vettem észre, hogy az adatok és a szöveg kétféleképpen értelmezhetõ.
Elnézést a félrevezetésért, akkor tehát egyértelmûsítve: a feltüntetett korrekciós tényezõket természetesen az egyes hónapoknál eredetileg leírt formában és elõjellel kell alkalmazni, azaz az általad a példában is jelzett módon. Vagyis a két értékes 6,0 °C-ból így októberben tényleg 5,5 lesz a valódi, és nem fordítva.
Ezzel pedig a valódi közepek lesznek rendre az alacsonyabbak a többihez képest.
Még egyszer köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmet!
Egyébként annyit azért ehhez az egészhez érdemes hozzátenni, hogy ezeket a korrekciós tényezõket valamikor réges-régen azért találták ki, hogy "normális" havi közepeket képezzenek, napi adatokra nem nagyon alkalmazták õket. Persze értelemszerûen lehet ugyanúgy napi szinten is használni, csak éppen egyes esetekben, idõjárási helyzettõl függõen, eléggé fals dolgok jöhetnek ki ezáltal. Egy teljes hónapot nézve is elõfordulhat nyilván, hogy nem egyezik az ilyen módon kapott "valódi" közép a ténylegesen, 24 vagy több adatból megmért valódi középpel, de sokéves átlagban valószínûleg ezek jól közelítették a valóságot, azért ezeket alkalmazták annak idején. Szóval semmiképpen nem szabad kõbe vésetten kezelni a témát, ez csak egy lehetõség a számításra.
Simán meg lehetne csinálni, és amúgy engem igen érdekelne is, hogy pl. megnézzük az elmúlt 30 év adatsorát egy állomásra, és kiszámítjuk rendre minden nap a 24 adatos, a 8 adatos, a 4 adatos, a két szélsõértékbõl képzett vagy akármilyen közepeket, aztán pedig megnézzük, hogy ezek mennyire illeszkednek a régi, WMO-s korrekciókhoz. És ha azt találjuk, hogy nem nagyon, akkor képezünk saját, új korrekciókat.
Az október lehet sorozatban a negyedik hónap, amikor legalább 100 mm csapadék esik egy hónap alatt. Ilyen 1901 óta egyszer fordult elõ Váralján, 1940-ben, akkor a május, június, július, augusztus volt hasonló.
Összesen ez az hónap már az 5. 100 mm feletti lehet 2014-ben. Ennél többször egy éven belül nem volt 100 mm felletti hónap. Öt volt 1940-ben és 1999-ben is.
2014-es csapadékok a Kelet-Mecsek térségében (október 20-ig): Link
balintaj: A szélsõértékekbõl számolt középértékhez tartozó WMO-korrekció minden hónapnál negatív.
Összesen ez az hónap már az 5. 100 mm feletti lehet 2014-ben. Ennél többször egy éven belül nem volt 100 mm felletti hónap. Öt volt 1940-ben és 1999-ben is.
2014-es csapadékok a Kelet-Mecsek térségében (október 20-ig): Link
balintaj: A szélsõértékekbõl számolt középértékhez tartozó WMO-korrekció minden hónapnál negatív.
Mindig jó voltam szövegértésbõl, de az elõzõ hozzászólásodat többszöri nekifutásra sem értettem meg. A piros pont így nem jár nekem.
De JJ által belinkelt Antibulvár hozzászólással is gondjaim vannak.
A korrekciõós tényezõ nálam azt jelenti, hogy a megadott korrekciós tényezõvel módosítom a kiszámított adatot. Az Antibulvár által megadott WMO ajánlás szerint októberre Tmin és Tmax-ból számolt közép esetén a korrekciós érték -0,5.
Vagyis konkrét példán keresztül, októberi napra vonatkoztatva:
Tmin= +2°C, Tmax=+10°C. A Tmin-bõl és a Tmax-ból számított napi középhõmérséklet: +6°C.
Korrekciós tényezõ -0,5.
Az adott napra vonatkozó 24 órás napi középhõmérséklet: 6-0,5 = +5,5°C
Antibulvár az elemzésében mintha pont az ellenkezõjét magyarázná??
De JJ által belinkelt Antibulvár hozzászólással is gondjaim vannak.
A korrekciõós tényezõ nálam azt jelenti, hogy a megadott korrekciós tényezõvel módosítom a kiszámított adatot. Az Antibulvár által megadott WMO ajánlás szerint októberre Tmin és Tmax-ból számolt közép esetén a korrekciós érték -0,5.
Vagyis konkrét példán keresztül, októberi napra vonatkoztatva:
Tmin= +2°C, Tmax=+10°C. A Tmin-bõl és a Tmax-ból számított napi középhõmérséklet: +6°C.
Korrekciós tényezõ -0,5.
Az adott napra vonatkozó 24 órás napi középhõmérséklet: 6-0,5 = +5,5°C
Antibulvár az elemzésében mintha pont az ellenkezõjét magyarázná??
Teljesen igazad van. Minden stimmel csak ellenkezõ elõjellel...
Vagyis az emlékeim majdnem jók, hisz a 2 adatos közép 0 és fél fok közti pozitív eltérést ad a 24-hez képest. Csakhogy és + jelet tettem, vagyis ez arra utalt, hogy a valósnál inkább kevesebbet számolunk két adatból.Vagyis mindig azt gondoltam, hogy a kétadatos (min-max.) módszerrel inkább kevesebbet mérünk. Viszont durva melléemlékezés, hogy szeptemberben van az egyezés, pont fordítva, akkor van a legnagyobb eltérés (sõt október még több). Vagyis amit utána leírtam, az nem nagyon illeszkedik, mert azt akartam ebbõl kihozni, hogy õsszel akár a min-max. módszer sokkal magasabb közepet is kihozhat a 0 fokos átlagkorrekcióhoz képest , mert a magas maximum csak rövid ideig él. Vagyis fél fokkal is fölészámolunk a valósnak, pedig éppen annyit kéne mutatni: 0 korrekció. Pedig éppen ez a természetes.
Ha most ezt jól írtam le és meg is érti valaki, akkor jár a pirospont.
Vagyis az emlékeim majdnem jók, hisz a 2 adatos közép 0 és fél fok közti pozitív eltérést ad a 24-hez képest. Csakhogy és + jelet tettem, vagyis ez arra utalt, hogy a valósnál inkább kevesebbet számolunk két adatból.Vagyis mindig azt gondoltam, hogy a kétadatos (min-max.) módszerrel inkább kevesebbet mérünk. Viszont durva melléemlékezés, hogy szeptemberben van az egyezés, pont fordítva, akkor van a legnagyobb eltérés (sõt október még több). Vagyis amit utána leírtam, az nem nagyon illeszkedik, mert azt akartam ebbõl kihozni, hogy õsszel akár a min-max. módszer sokkal magasabb közepet is kihozhat a 0 fokos átlagkorrekcióhoz képest , mert a magas maximum csak rövid ideig él. Vagyis fél fokkal is fölészámolunk a valósnak, pedig éppen annyit kéne mutatni: 0 korrekció. Pedig éppen ez a természetes.
Ha most ezt jól írtam le és meg is érti valaki, akkor jár a pirospont.
Köszönöm, JJ 
, így nem kellett kutakodnom.
"Természetesen mindezek sok év átlagából számított korrekciós tényezõk. Ezért egyes esetekben elõfordulhat, hogy a valóságos eltérés a különbözõ számítási módokkal képzett napi középhõmérsékletek között egészen más, mint az imént leírtak. Azonban minél nagyobb idõskálára vonatkoztatjuk a dolgot, annál pontosabb lesz, annál nagyobb megbízhatósággal lehet alkalmazni. (Hiszen a szélsõséges esetek egyre inkább kiejtik egymást.) Vagyis a havi közepek kiszámításánál már nagyon jól mûködik ez a korrekció, nem is beszélve az éves értékekrõl."
Ennek alapján -és szerintem is- egy átlagos tulajdonságú, nem extrém körülmények közé telepített mérési helynél jól használható, természetesen elsõsorban hosszabb -mondjuk havi- idõszakot figyelembe véve.
, így nem kellett kutakodnom."Természetesen mindezek sok év átlagából számított korrekciós tényezõk. Ezért egyes esetekben elõfordulhat, hogy a valóságos eltérés a különbözõ számítási módokkal képzett napi középhõmérsékletek között egészen más, mint az imént leírtak. Azonban minél nagyobb idõskálára vonatkoztatjuk a dolgot, annál pontosabb lesz, annál nagyobb megbízhatósággal lehet alkalmazni. (Hiszen a szélsõséges esetek egyre inkább kiejtik egymást.) Vagyis a havi közepek kiszámításánál már nagyon jól mûködik ez a korrekció, nem is beszélve az éves értékekrõl."
Ennek alapján -és szerintem is- egy átlagos tulajdonságú, nem extrém körülmények közé telepített mérési helynél jól használható, természetesen elsõsorban hosszabb -mondjuk havi- idõszakot figyelembe véve.
Az a WMO-s korrekciós érték sajnos túlságosan általánosított. Egyrészt nem veszi figyelembe amiket már elõttem is leírtatok, vagyis azt, hogy a napi hõmérsékleti menet teljesen eltérõ lehet két, egyforma szélsõértékû napon; másrészt nem veszi figyelembe azt sem, hogy a napi hõmérsékleti menet teljesen más egy fagyzugban, egy átlagos fekvésben és egy dombtetõn.
Úgyhogy én személy szerint nem ajánlanám a használatát, de ez csak egy egyéni vélemény.
A legjobb az, ha azok, akiknek csak szélsõértékeik vannak, szélsõértékes éghajlati adatokhoz hasonlítanak, míg azok, akiknek van több adatuk, hasonlíthatnak a 4,8, 24, stb. tagból álló adatsorhoz is. Ez a JoeJack-féle ajánlás.
És itt van a WMO-s, Antibulvár régi hozzászólásában: Link
Úgyhogy én személy szerint nem ajánlanám a használatát, de ez csak egy egyéni vélemény.
A legjobb az, ha azok, akiknek csak szélsõértékeik vannak, szélsõértékes éghajlati adatokhoz hasonlítanak, míg azok, akiknek van több adatuk, hasonlíthatnak a 4,8, 24, stb. tagból álló adatsorhoz is. Ez a JoeJack-féle ajánlás.
És itt van a WMO-s, Antibulvár régi hozzászólásában: Link
Tavaly nálam így alakult a szeptember: "A havi középhõmérséklet a napi minimum- és maximum-értékekbõl számolva 15,39 fok, míg a WS automata 5 percenkénti adatsorából számolva 14,78 fok lett."
Júliusban viszont: "A havi középhõmérséklet a napi minimum- és maximum-értékekbõl számolva 22,17 fok, míg a WS automata 5 percenkénti adatsorából számolva 22,37 fok lett."
Bár ezek 5 perces adatokból számolt átlagok, az látszik belõlük, hogy pont akkor lehet közel egyenlõ (vagy akár magasabb) a több értéket tartalmazó átlag a min-max átlagnál, ha sokáig van magas hõmérséklet, míg ha csak rövid idõre van a maximum körül, akkor a több adatból számolt már jóval alacsonyabb lesz. Nem tudom, hogy erre akartál-e kilyukadni a hozzászólásod második felével, de nekem úgy tûnt, éppen az ellenkezõjére.
Júliusban viszont: "A havi középhõmérséklet a napi minimum- és maximum-értékekbõl számolva 22,17 fok, míg a WS automata 5 percenkénti adatsorából számolva 22,37 fok lett."
Bár ezek 5 perces adatokból számolt átlagok, az látszik belõlük, hogy pont akkor lehet közel egyenlõ (vagy akár magasabb) a több értéket tartalmazó átlag a min-max átlagnál, ha sokáig van magas hõmérséklet, míg ha csak rövid idõre van a maximum körül, akkor a több adatból számolt már jóval alacsonyabb lesz. Nem tudom, hogy erre akartál-e kilyukadni a hozzászólásod második felével, de nekem úgy tûnt, éppen az ellenkezõjére.
Emlékeim szerint a havi eltérés 0 ill. +0,4 fok közt váltakozik, és mintha õsszel, szeptemberben lenne a 0. Vagyis simán vannak olyan õsz eleji idõszakok, amikor kevesebb valamivel a 2 adatos közép a többinél, hiszen ez átlag és nem konstans módosító tényezõ. Szerintem is amiatt vannak az egyes évek közt eltérések, hogy mennyire borús, csapadékos, vagy mennyire napos, AC-re hajló vagy éppen éjjel is borús az idõjárás. Mostanában sok olyan nap volt, amikor délelõtt még ködös, borús vagy éppen esõs az idõ. A T ilyenkor stagnál, aztán déltájt kisütött a nap és rövid idõre vagy 5-6 fokot felugrott majd napnyugtakor nagyot zuhant, hisz már korábban sötétedik. Persze nem mindegy, hogy egy hónapban ez kétszer vagy tizenkétszer fordul elõ.
"Látszik, hogy a min-max érték alapján számolt középhõmérséklet lényegesen magasabb a nyolc érték alapján számítottnál. Ez a sok októberi napsütés miatt van. Ilyenkor még felugrik a napi max délután a napsütés hatására, de csak rövid ideig magas a hõmérséklet."
A min-max-ból számított napi közép havi szinten mindig magasabb a a 8 vagy akár 24 adatból számítottnál. Természetesen nem minden hónapban egyforma mértékben.
Antibulvár egyszer (vagy kétszer) már leírta, hogy melyik hónapban mennyivel kell korrigálni a min-max-ból számítotthoz képest. Ha itt jár, megkérnénk, tegye be újra. Ha megtalálom, akkor megteszem én is.
Egyébként a 8 adatnál a 24 adathoz képest minimális eltérés volt havi szinten.
A min-max-ból számított napi közép havi szinten mindig magasabb a a 8 vagy akár 24 adatból számítottnál. Természetesen nem minden hónapban egyforma mértékben.
Antibulvár egyszer (vagy kétszer) már leírta, hogy melyik hónapban mennyivel kell korrigálni a min-max-ból számítotthoz képest. Ha itt jár, megkérnénk, tegye be újra. Ha megtalálom, akkor megteszem én is.
Egyébként a 8 adatnál a 24 adathoz képest minimális eltérés volt havi szinten.
23. napja folyamatosan minden nap magasabb napi középhõmérsékletet mérek, mint tavaly ugyanezeken a napokon.
Október havi középhõmérséklete a mai napig napi nyolc mérés alapján +14,87°C.
Minimum és maximum hõmérsékletek alapján +15,63°C.
Látszik, hogy a min-max érték alapján számolt középhõmérséklet lényegesen magasabb a nyolc érték alapján számítottnál. Ez a sok októberi napsütés miatt van. Ilyenkor még felugrik a napi max délután a napsütés hatására, de csak rövid ideig magas a hõmérséklet.
Október havi középhõmérséklete a mai napig napi nyolc mérés alapján +14,87°C.
Minimum és maximum hõmérsékletek alapján +15,63°C.
Látszik, hogy a min-max érték alapján számolt középhõmérséklet lényegesen magasabb a nyolc érték alapján számítottnál. Ez a sok októberi napsütés miatt van. Ilyenkor még felugrik a napi max délután a napsütés hatására, de csak rövid ideig magas a hõmérséklet.
Nézetem szerint nem lehet nagyon ritka eset, hogy október elsõ felének, kétharmadának középhõmérséklete jóval meghaladja a teljes hónapra vonatkozó átlagot. Az õsz közepi csendes, száraz, jobbára napos és elég meleg idõ nagyon gyakori (vénasszonyok nyara) Ilyenkor még nem ritka a kiadósan 20 fok fölötti maximum, míg november elején ez már különlegesség-számba megy.
Azaz, októberben gyakran van egy jelentõs "lehûlési lépcsõ"
Ha a mostani mérsékelt meleg kitartana okt. 31-ig, az egyedülálló volna. Most úgy látszik, idén sem fog kitartani.
Ezzel együtt is melegebb fajta októbert fogunk nagy valószínûséggel magunk mögött hagyni.
Azaz, októberben gyakran van egy jelentõs "lehûlési lépcsõ"
Ha a mostani mérsékelt meleg kitartana okt. 31-ig, az egyedülálló volna. Most úgy látszik, idén sem fog kitartani.
Ezzel együtt is melegebb fajta októbert fogunk nagy valószínûséggel magunk mögött hagyni.
A jövõ heti lehûlésnek össze kell(ene) kapnia magát, mivel jelenleg a havi közép 16,05 °C. Ez 4,5 °C-kal több, mint a 30 éves átlag és csaknem 0,8 °C-kal több, mint az eddigi legmelegebb október (1966).
Szóval van mit lefelé húznia.
Kíváncsi vagyok a hónap végén hol fogunk járni, de fogadni mernék egy top tízes októberre, mégpedig igen elõkelõ helyen....
Szóval van mit lefelé húznia.
Kíváncsi vagyok a hónap végén hol fogunk járni, de fogadni mernék egy top tízes októberre, mégpedig igen elõkelõ helyen....
A három csapadékos hónap nyertese a fõvárosban Rákoscsaba lett 661mm-el.Legkevesebb pedig a Ferenc-hegyen esett291mm.
Gondolom hasonló, mint az utóbbi évek legemlékezetesebb Tornádós helyzetei:
Gondolok itt a 2008 március 1.-i Emma orkánra, a 2008 október 30.-i Bükköt letaroló zivatarláncra,melyben akár lehetett Tornádó is, vagy akár a 2004 november 19.-i viharra és a Kunhegyesi Tornádóra.
Gondolok itt a 2008 március 1.-i Emma orkánra, a 2008 október 30.-i Bükköt letaroló zivatarláncra,melyben akár lehetett Tornádó is, vagy akár a 2004 november 19.-i viharra és a Kunhegyesi Tornádóra.
Az 1863-as, aszályos évben történt eseményrõl számol be Bitó János 1930-ban:
"De, hogy visszatérjek egy kicsit, annak az ínséges 63-as esztendõnek még egy rettenetes emléke maradt meg külön az én kisgyermek eszemben. Úgy emlegették évtizedek múlva is: "A Luca szele" és borzadva néztek egymásra az akkori öregek, ha beszéltek róla. 63-ban Luca napján reggel pont 9 órakor egyszerre teljes sötétségbe borult a város, az ég mintha megindult volna felettünk, szörnyû süvöltés, recsegés hallatszott a magasból, percekig azt hitte mindenki, itt a világítélet, összeszakad az ég a földdel és elvész a világ. Az elképzelhetetlen erejû orkán nem tartott talán egy negyed óráig legfeljebb, de azt a rombolást, amit végzett, évek munkájának is nehéz volt helyrehozni. Utána, mikor a nép sápadt arccal, még mindig reszketve kimerészkedett az utcára,akkor látták, hogy a város félig romokban hever.
A felsõvárosi templomnak volt akkor városban a legmagasabb, gyönyörû sugár régi tornya. Az nem volt sehol. Az ég haragja ledöntötte, semmivé tette. De levette a rókusi templom tornyát is, meg a SZt. György iskoláét, hát el lehet gondolni, micsoda erejû szélvihar, ma úgy mondják az ilyenre: tornádó lehetett, amely ilyen hatalmas nagy építményeket csak mint a papírost úgy elfújta a helyükrõl. Azonfelül még száz meg száz háznak a tetejét hordta el és ezerig való kerítést döntött össze."
A reanalízis térképek sajnos csak 1871-tõl állnak rendelkezésre, így nem tudom, mi lehetett a decemberi tornádó makroszinoptikai háttere.
"De, hogy visszatérjek egy kicsit, annak az ínséges 63-as esztendõnek még egy rettenetes emléke maradt meg külön az én kisgyermek eszemben. Úgy emlegették évtizedek múlva is: "A Luca szele" és borzadva néztek egymásra az akkori öregek, ha beszéltek róla. 63-ban Luca napján reggel pont 9 órakor egyszerre teljes sötétségbe borult a város, az ég mintha megindult volna felettünk, szörnyû süvöltés, recsegés hallatszott a magasból, percekig azt hitte mindenki, itt a világítélet, összeszakad az ég a földdel és elvész a világ. Az elképzelhetetlen erejû orkán nem tartott talán egy negyed óráig legfeljebb, de azt a rombolást, amit végzett, évek munkájának is nehéz volt helyrehozni. Utána, mikor a nép sápadt arccal, még mindig reszketve kimerészkedett az utcára,akkor látták, hogy a város félig romokban hever.
A felsõvárosi templomnak volt akkor városban a legmagasabb, gyönyörû sugár régi tornya. Az nem volt sehol. Az ég haragja ledöntötte, semmivé tette. De levette a rókusi templom tornyát is, meg a SZt. György iskoláét, hát el lehet gondolni, micsoda erejû szélvihar, ma úgy mondják az ilyenre: tornádó lehetett, amely ilyen hatalmas nagy építményeket csak mint a papírost úgy elfújta a helyükrõl. Azonfelül még száz meg száz háznak a tetejét hordta el és ezerig való kerítést döntött össze."
A reanalízis térképek sajnos csak 1871-tõl állnak rendelkezésre, így nem tudom, mi lehetett a decemberi tornádó makroszinoptikai háttere.
Értem. Egyébként valóban nem rekord a mostani. A szept. 14-i 90 naposban 529 mm szerepel Cseszneknél, ugyanakkor Lõrinc 521 (metnet adat). Bár nem pörgettem végig az összes napot...
Az OMSZ agrometes oldalon volt látható, ott néztem a 90 napos összeget, Lõrincre vonatkozva.
Ez lemaradt hely híján a térképrõl ? Bocs, és csak 281-433 közötti értékeket látok Budapest vidékére ezen a térképen.
Nálunk is 500 felett van, talán 540 mm körül volt a max. 90 napos csapadékösszeg, szeptemberben.
Meglepõ rekordszerû adatra bukkantam az egyik csapadéktérképen. Az utóbbi 90 nap csapadéka cseszneki kertünkben 510,4 mm. Ennél többet nem láttam a térképen, de az is elgondolkodtató, hogy 2011-ben egész évben esett annyi ott, mint most 3 hónap alatt. [esõ]
Most már üdítõ olyan elõrejelzést látni, hogy tán egy hétig sem fog esni.
Most már üdítõ olyan elõrejelzést látni, hogy tán egy hétig sem fog esni.
Így igaz, szinte minden havasabb márciusban halljuk ezt, hogy "ilyenkor már tavasznak kellene lennie" stb-stb., pedig látható, igen sokszor még bõven van hó márciusban.
Persze a budapesti adatsor semmi ilyen tekintetben, majd a nyugat-magyarországi állomásoknál (Sopron, Szentgotthárd, Szombathely, de ide sorolnám pl. Nagykanizsát is) jönnek az igazán szép, többtíz centis márciusi hótakarók, nem beszélve az áprilisi meglepetés-havazásokról.
Lõrincen is találni persze pár érdekességet. Az összességében elmondható, hogy rendkívül szélsõségesek a telek, persze ezen nem lepõdünk meg. Egymást követõen egyik évben 70 hótakarós nap, majd alig 10, aztán megint 50, aztán 0.
Ami talán kiemelhetõ extra érdekességként a 60 évbõl, azok a szinte hómentes telek (1987-88, 1989-90, 2006-07 és a tavalyi is ilyen volt), vagy például hogy ellenpontként 1995-96 mennyire tarolt, még a legendás nagy teleket (1962-63, 1969-70, 2002-03) is megelõzte. Illetve vannak teljesen "abnormális" szezonok is, 1971-72-ben az utolsó(!) hótakarós nap már november 28-án megvolt, vagy azok az évek, amikor a legvastagabb hótakató november közepén vagy éppen március végén állt be. Ez utóbbiban az abszolút király egyébként 1912-13 lesz majd, amikor is Budán a szezonális maximumra áprilisban(!, nem tévedés) került sor.
Persze a budapesti adatsor semmi ilyen tekintetben, majd a nyugat-magyarországi állomásoknál (Sopron, Szentgotthárd, Szombathely, de ide sorolnám pl. Nagykanizsát is) jönnek az igazán szép, többtíz centis márciusi hótakarók, nem beszélve az áprilisi meglepetés-havazásokról.
Lõrincen is találni persze pár érdekességet. Az összességében elmondható, hogy rendkívül szélsõségesek a telek, persze ezen nem lepõdünk meg. Egymást követõen egyik évben 70 hótakarós nap, majd alig 10, aztán megint 50, aztán 0.
Ami talán kiemelhetõ extra érdekességként a 60 évbõl, azok a szinte hómentes telek (1987-88, 1989-90, 2006-07 és a tavalyi is ilyen volt), vagy például hogy ellenpontként 1995-96 mennyire tarolt, még a legendás nagy teleket (1962-63, 1969-70, 2002-03) is megelõzte. Illetve vannak teljesen "abnormális" szezonok is, 1971-72-ben az utolsó(!) hótakarós nap már november 28-án megvolt, vagy azok az évek, amikor a legvastagabb hótakató november közepén vagy éppen március végén állt be. Ez utóbbiban az abszolút király egyébként 1912-13 lesz majd, amikor is Budán a szezonális maximumra áprilisban(!, nem tévedés) került sor.
Erre mit lehet mondani...
KÖSZÖNJÜK SZÉPEN!!!
-----------------------------------------
Ami nekem így elsõ látásra feltûnt, hogy a március második fele mennyivel "erõsebb" hó témában, mint a november elsõ fele. Pedig szerintem, ha megkérdeznénk egy csomó embert és õszintén válaszolnának, tuti, hogy többen gondolnák téliesebbnek a november elsõ felét.
KÖSZÖNJÜK SZÉPEN!!!
-----------------------------------------
Ami nekem így elsõ látásra feltûnt, hogy a március második fele mennyivel "erõsebb" hó témában, mint a november elsõ fele. Pedig szerintem, ha megkérdeznénk egy csomó embert és õszintén válaszolnának, tuti, hogy többen gondolnák téliesebbnek a november elsõ felét.
Szenzációs!!!!
Köszönjük!
Lesz mit bogarásznom.
Várjuk a további állomásokat is!
Köszönjük!
Lesz mit bogarásznom.
Várjuk a további állomásokat is!
Hóstatisztika, 1. rész: Budapest-Pestszentlõrinc (1954-2014)
Az elsõ vizsgált állomás nem is lehetne más, mint a nem túlságosan hosszú adatsorú, és hótakaró szempontjából országos összevetésben nem kiemelkedõ, viszont fõváros volta miatt az egyik leginkább szem elõtt lévõ hely, Budapest-Pestszentlõrinc. Természetesen a jóval nagyobb múltra visszatekintõ, 1900 óta rendelkezésre álló budai adatokat is közzéteszem hamarosan. Ez a mostani, rövidebb idejû adatsor talán abból a szempontból mégis elõnyös lehet, hogy pl. a napi hótakaró-rekordoknak nem torzítja el jókora részét a 20. század néhány szélsõségesen havas tele (1929, 1940, 1942) – amint azt több állomás esetében majd látni fogjuk.
1.) Az állomás szezonális (azaz egy adott év õszétõl a következõ év tavaszáig értendõ összegzett) statisztikái.
Sorban:
- hótakarós napok száma / hófoltos napok száma,
- elsõ hófoltos nap elõfordulásának dátuma,
- elsõ hótakarós nap elõfordulásának dátuma,
- utolsó hótakarós nap elõfordulásának dátuma,
- utolsó hófoltos nap elõfordulásának dátuma,
- a hótakaró legnagyobb vastagsága (és annak dátuma).
1954-55: 32 / 50 --- 11. 19. / 12. 08. / 03. 01. / 03. 21. --- 11 cm (01. 19.)
1955-56: 36 / 50 --- 11. 18. / 11. 18. / 03. 02. / 03. 15. --- 36 cm (02. 19.)
1956-57: 37 / 47 --- 11. 23. / 11. 24. / 02. 04. / 02. 07. --- 11 cm (01. 24.)
1957-58: 29 / 52 --- 12. 04. / 12. 29. / 03. 26. / 03. 28. --- 10 cm (03. 24.)
1958-59: 13 / 43 --- 01. 09. / 01. 09. / 03. 12. / 03. 12. --- 20 cm (01. 10.)
1959-60: 19 / 33 --- 12. 19. / 12. 19. / 02. 01. / 02. 18. --- 13 cm (01. 13. és 01. 15.)
1960-61: 8 / 11 --- 01. 25. / 01. 25. / 02. 01. / 02. 10. --- 7 cm (01. 25.)
1961-62: 18 / 45 --- 12. 12. / 12. 23. / 03. 24. / 03. 26. --- 9 cm (03. 23.)
1962-63: 70 / 93 --- 11. 24. / 11. 24. / 03. 06. / 03. 19. --- 24 cm (02. 13.)
1963-64: 64 / 79 --- 12. 06. / 12. 06. / 03. 18. / 03. 20. --- 20 cm (12. 21.)
1964-65: 28 / 59 --- 12. 03. / 12. 04. / 03. 04. / 03. 09. --- 12 cm (12. 04.)
1965-66: 41 / 59 --- 11. 13. / 11. 13. / 03. 16. / 03. 16. --- 28 cm (01. 20. és 01. 21.)
1966-67: 30 / 43 --- 11. 30. / 11. 30. / 02. 20. / 02. 21. --- 22 cm (01. 10.)
1967-68: 34 / 39 --- 11. 29. / 11. 29. / 03. 04. / 04. 10. --- 12 cm (01. 15.)
1968-69: 42 / 49 --- 11. 16. / 12. 18. / 03. 30. / 03. 30. --- 25 cm (02. 14.)
1969-70: 69 / 93 --- 12. 02. / 12. 06. / 03. 09. / 03. 11. --- 28 cm (12. 21.)
1970-71: 47 / 56 --- 12. 06. / 12. 06. / 03. 10. / 03. 13. --- 35 cm (01. 06.)
1971-72: 6 / 10 --- 11. 23. / 11. 23. / 11. 28. / 02. 02. --- 6 cm (11. 24. és 11. 26.)
1972-73: 7 / 19 --- 10. 23. / 01. 16. / 03. 14. / 03. 14. --- 6 cm (02. 25.)
1973-74: 20 / 28 --- 11. 30. / 11. 30. / 01. 18. / 03. 10. --- 11 cm (11. 30.)
1974-75: 5 / 11 --- 12. 14. / 01. 28. / 02. 20. / 02. 20. --- 4 cm (02. 03.)
1975-76: 17 / 39 --- 11. 22. / 11. 22. / 03. 11. / 03. 15. --- 17 cm (01. 29.)
1976-77: 32 / 51 --- 11. 25. / 11. 27. / 03. 31. / 03. 31. --- 20 cm (12. 30.)
1977-78: 21 / 58 --- 11. 27. / 11. 27. / 02. 24. / 02. 26. --- 11 cm (02. 20.)
1978-79: 30 / 44 --- 12. 09. / 12. 10. / 03. 01. / 03. 01. --- 5 cm (12. 19. és 12. 20.)
1979-80: 41 / 53 --- 12. 15. / 12. 15. / 03. 22. / 03. 23. --- 15 cm (12. 30. és 12. 31.)
1980-81: 39 / 59 --- 11. 03. / 11. 03. / 03. 05. / 03. 06. --- 40 cm (12. 01.)
1981-82: 48 / 58 --- 11. 10. / 11. 29. / 02. 24. / 03. 21. --- 15 cm (12. 17.)
1982-83: 9 / 22 --- 01. 02. / 01. 02. / 02. 16. / 02. 27. --- 25 cm (02. 09.)
1983-84: 27 / 49 --- 12. 01. / 12. 01. / 02. 24. / 02. 24. --- 27 cm (01. 25.)
1984-85: 58 / 64 --- 12. 17. / 12. 17. / 03. 10. / 03. 12. --- 16 cm (02. 11. és 02. 12.)
1985-86: 48 / 63 --- 11. 19. / 11. 20. / 03. 10. / 04. 14. --- 22 cm (02. 18.)
1986-87: 54 / 78 --- 12. 13. / 12. 13. / 03. 06. / 03. 18. --- 30 cm (01. 12.)
1987-88: 1 / 11 --- 12. 09. / 01. 23. / 01. 23. / 02. 25. --- 2 cm (01. 23.)
1988-89: 14 / 18 --- 11. 22. / 11. 22. / 01. 09. / 02. 06. --- 12 cm (11. 23. és 11. 24.)
1989-90: 0 / 6 --- 11. 27. / xxxx / xxxx / 02. 15. --- xxxx
1990-91: 21 / 36 --- 12. 03. / 12. 03. / 02. 24. / 03. 03. --- 18 cm (02. 09., 02. 13. és 02. 14.)
1991-92: 23 / 35 --- 12. 06. / 12. 19. / 02. 21. / 02. 21. --- 13 cm (12. 23. és 12. 24.)
1992-93: 15 / 31 --- 11. 14. / 11. 23. / 03. 07. / 03. 29. --- 7 cm (03. 05.)
1993-94: 31 / 42 --- 11. 13. / 11. 14. / 02. 19. / 02. 24. --- 25 cm (11. 15.)
1994-95: 17 / 25 --- 12. 22. / 01. 09. / 03. 15. / 03. 15. --- 16 cm (01. 20. és 01. 21.)
1995-96: 72 / 101 --- 11. 06. / 11. 20. / 03. 14. / 03. 17. --- 27 cm (02. 14.)
1996-97: 56 / 59 --- 12. 01. / 12. 01. / 03. 20. / 03. 20. --- 24 cm (01. 02. és 01. 03.)
1997-98: 4 / 6 --- 11. 22. / 12. 10. / 12. 20. / 12. 20. --- 4 cm (12. 18. és 12. 19.)
1998-99: 46 / 56 --- 11. 27. / 11. 27. / 02. 24. / 02. 26. --- 37 cm (02. 11.)
1999-2000: 52 / 65 --- 11. 17. / 11. 17. / 03. 20. / 03. 20. --- 24 cm (11. 25.)
2000-01: 8 / 17 --- 12. 20. / 01. 24. / 03. 21. / 03. 21. --- 5 cm (02. 23.)
2001-02: 27 / 53 --- 11. 26. / 11. 28. / 01. 20. / 01. 21. --- 14 cm (12. 14.)
2002-03: 69 / 83 --- 11. 06. / 11. 06. / 03. 04. / 03. 11. --- 31 cm (02. 06.)
2003-04: 29 / 43 --- 10. 24. / 10. 24. / 03. 09. / 03. 11. --- 9 cm (02. 29.)
2004-05: 36 / 50 --- 12. 18. / 12. 18. / 03. 06. / 03. 15. --- 9 cm (02. 01. és 02. 16.)
2005-06: 38 / 70 --- 11. 21. / 11. 21. / 03. 10. / 03. 11. --- 15 cm (02. 10.)
2006-07: 0 / 1 --- 12. 29. / xxxx / xxxx / 12. 29. --- xxxx
2007-08: 24 / 35 --- 11. 12. / 12. 15. / 01. 13. / 01. 16. --- 9 cm (01. 02.)
2008-09: 13 / 28 --- 11. 23. / 11. 25. / 02. 25. / 02. 27. --- 10 cm (02. 18.)
2009-10: 51 / 54 --- 12. 16. / 12. 16. / 03. 16. / 03. 16. --- 26 cm (02. 01.)
2010-11: 47 / 53 --- 11. 27. / 11. 27. / 03. 03. / 03. 03. --- 9 cm (12. 19.)
2011-12: 19 / 27 --- 12. 22. / 12. 24. / 02. 21. / 02. 24. --- 14 cm (02. 05.)
2012-13: 45 / 59 --- 12. 05. / 12. 05. / 03. 30. / 03. 30. --- 17 cm (02. 11.)
2013-14: 1 / 8 --- 01. 26. / 01. 30. / 01. 30. / 02. 04. --- 3 cm (01. 30.)
2.) Az egyes paraméterek szezonális átlagai és szélsõségei.
Hótakarós napok száma:
- átlagos érték (1954-2014 között): 31
- abszolút maximumok: 72 (1995-96), 70 (1962-63), 69 (1969-70 és 2002-03)
- abszolút minimumok: 0 (1989-90 és 2006-07), 1 (1987-88 és 2013-14), 4 (1997-9
Hófoltos napok száma:
- átlagos érték (1954-2014 között): 45
- abszolút maximumok: 101 (1995-96), 93 (1962-63 és 1969-70), 83 (2002-03)
- abszolút minimumok: 1 (2006-07), 6 (1989-90 és 1997-9, 8 (2013-14)
A hótakaró vastagsága:
- átlagos maximális vastagság (1954-2014 között): 17 cm
- abszolút maximumok: 40 cm (1980-81), 37 cm (1998-99), 36 cm (1955-56)
- abszolút minimumok: 0 cm (1989-90 és 2006-07), 2 cm (1987-8, 3 cm (2013-14)
3.) Az egyes jelzõnapok elõfordulásának átlagos és abszolút dátumai.
Az elsõ hótakarós nap elõfordulásának dátuma:
- átlagosan: 12. 08.
- a legkorábban: 10. 24. (2003-04), 11. 03. (1980-81), 11. 06. (2002-03)
- a legkésõbb: egyáltalán nem fordult elõ (1989-90 és 2006-07), 01. 30. (2013-14), 01. 28. (1974-75)
Az utolsó hótakarós nap elõfordulásának dátuma:
- átlagosan: 02. 27.
- a legkorábban: egyáltalán nem fordult elõ (1989-90 és 2006-07), 11. 28. (1971-72), 12. 20. (1997-9
- a legkésõbb: 03. 31. (1976-77), 03. 30. (1968-69 és 2012-13), 03. 26. (1957-5
Az elsõ hófoltos nap elõfordulásának dátuma:
- átlagosan: 11. 30.
- a legkorábban: 10. 23. (1972-73), 10. 24. (2003-04), 11. 03. (1980-81)
- a legkésõbb: 01. 26. (2013-14), 01. 25. (1960-61), 01. 09. (1958-59)
Az utolsó hófoltos nap elõfordulásának dátuma:
- átlagosan: 03. 05.
- a legkorábban: 12. 20. (1997-9, 12. 29. (2006-07), 01. 16. (2007-0
- a legkésõbb: 04. 14. (1985-86), 04. 10. (1967-6, 03. 31. (1976-77)
A legvastagabb hótakaró kialakulásának dátuma:
- átlagosan: 01. 18.
- a legkorábban: 11. 15. (1993-94), 11. 23. (1988-89), 11. 24. (1971-72)
- a legkésõbb: 03. 24. (1957-5, 03. 23. (1961-62), 03. 05. (1992-93)
4.) Napi hóvastagság-rekordok (1954 és 2014 között).
10. 23.: lepel (1972)
10. 24.: 1 cm (2003)
10. 25.: -
10. 26.: -
10. 27.: -
10. 28.: -
10. 29.: -
10. 30.: -
10. 31.: -
11. 01.: -
11. 02.: -
11. 03.: 1 cm (1980)
11. 04.: 5 cm (1980)
11. 05.: 2 cm (1980)
11. 06.: 1 cm (2002)
11. 07.: -
11. 08.: -
11. 09.: -
11. 10.: folt (1981)
11. 11.: -
11. 12.: folt (2007)
11. 13.: 3 cm (1965)
11. 14.: 19 cm (1993)
11. 15.: 25 cm (1993)
11. 16.: 17 cm (1993)
11. 17.: 9 cm (1993)
11. 18.: 10 cm (1965)
11. 19.: 12 cm (1965)
11. 20.: 16 cm (1999)
11. 21.: 19 cm (1993)
11. 22.: 22 cm (1999)
11. 23.: 21 cm (1999)
11. 24.: 23 cm (1999)
11. 25.: 24 cm (1999)
11. 26.: 14 cm (1962 és 1999)
11. 27.: 13 cm (1999)
11. 28.: 9 cm (1999)
11. 29.: 12 cm (1981)
11. 30.: 15 cm (1980)
12. 01.: 40 cm (1980)
12. 02.: 38 cm (1980)
12. 03.: 38 cm (1980)
12. 04.: 34 cm (1980)
12. 05.: 28 cm (1980)
12. 06.: 30 cm (1980)
12. 07.: 27 cm (1969)
12. 08.: 22 cm (1969)
12. 09.: 27 cm (1969)
12. 10.: 18 cm (1980)
12. 11.: 16 cm (1980)
12. 12.: 11 cm (199
12. 13.: 12 cm (2001)
12. 14.: 14 cm (2001)
12. 15.: 13 cm (2001)
12. 16.: 13 cm (2001)
12. 17.: 15 cm (1963 és 1981)
12. 18.: 15 cm (1963)
12. 19.: 17 cm (1969)
12. 20.: 24 cm (1969)
12. 21.: 28 cm (1969)
12. 22.: 27 cm (1969)
12. 23.: 25 cm (1969)
12. 24.: 23 cm (1969)
12. 25.: 20 cm (1969)
12. 26.: 20 cm (1970)
12. 27.: 22 cm (1970)
12. 28.: 21 cm (1970)
12. 29.: 14 cm (1970)
12. 30.: 20 cm (1976)
12. 31.: 19 cm (1976)
01. 01.: 21 cm (1970)
01. 02.: 24 cm (1997)
01. 03.: 24 cm (1971 és 1997)
01. 04.: 30 cm (1971)
01. 05.: 30 cm (1971)
01. 06.: 35 cm (1971)
01. 07.: 26 cm (1971)
01. 08.: 24 cm (1971 és 2003)
01. 09.: 22 cm (1971)
01. 10.: 22 cm (1967 és 1971)
01. 11.: 20 cm (1971 és 2003)
01. 12.: 30 cm (1987)
01. 13.: 26 cm (1987)
01. 14.: 28 cm (1987)
01. 15.: 33 cm (1954)
01. 16.: 33 cm (1954)
01. 17.: 25 cm (1954)
01. 18.: 26 cm (1971)
01. 19.: 25 cm (1971)
01. 20.: 28 cm (1966)
01. 21.: 28 cm (1966)
01. 22.: 26 cm (1966)
01. 23.: 21 cm (1987)
01. 24.: 25 cm (1987)
01. 25.: 27 cm (1984)
01. 26.: 24 cm (1987)
01. 27.: 23 cm (1987)
01. 28.: 23 cm (1987)
01. 29.: 23 cm (1987)
01. 30.: 22 cm (1987)
01. 31.: 24 cm (2010)
02. 01.: 26 cm (2010)
02. 02.: 24 cm (2010)
02. 03.: 23 cm (2010)
02. 04.: 23 cm (2010)
02. 05.: 23 cm (2003)
02. 06.: 31 cm (2003)
02. 07.: 26 cm (2003)
02. 08.: 25 cm (2010)
02. 09.: 25 cm (1983 és 2010)
02. 10.: 28 cm (1999)
02. 11.: 37 cm (1999)
02. 12.: 36 cm (1999)
02. 13.: 29 cm (1999)
02. 14.: 30 cm (1999)
02. 15.: 28 cm (1999)
02. 16.: 25 cm (1996 és 1999)
02. 17.: 25 cm (1999)
02. 18.: 22 cm (1986)
02. 19.: 36 cm (1956)
02. 20.: 30 cm (1956)
02. 21.: 32 cm (1956)
02. 22.: 32 cm (1956)
02. 23.: 30 cm (1956)
02. 24.: 28 cm (1956)
02. 25.: 26 cm (1956)
02. 26.: 25 cm (1956)
02. 27.: 22 cm (1956)
02. 28.: 20 cm (1956)
02. 29.: 20 cm (1956)
03. 01.: 16 cm (1956)
03. 02.: 16 cm (1970)
03. 03.: 19 cm (1970)
03. 04.: 20 cm (1970)
03. 05.: 15 cm (1986)
03. 06.: 14 cm (1986 és 2006)
03. 07.: 12 cm (1986)
03. 08.: 9 cm (1986)
03. 09.: 8 cm (1976)
03. 10.: 12 cm (1976)
03. 11.: 7 cm (1976)
03. 12.: 3 cm (2010)
03. 13.: 3 cm (1996)
03. 14.: 3 cm (1958 és 1996)
03. 15.: 9 cm (2013)
03. 16.: 8 cm (1964)
03. 17.: 4 cm (2013)
03. 18.: 3 cm (1964)
03. 19.: 3 cm (1997)
03. 20.: 4 cm (1997)
03. 21.: 10 cm (1980)
03. 22.: 7 cm (195
03. 23.: 9 cm (1962)
03. 24.: 10 cm (195
03. 25.: 8 cm (195
03. 26.: 11 cm (2013)
03. 27.: 16 cm (2013)
03. 28.: 16 cm (2013)
03. 29.: 9 cm (2013)
03. 30.: 4 cm (2013)
03. 31.: 3 cm (1977)
04. 01.: -
04. 02.: -
04. 03.: -
04. 04.: -
04. 05.: -
04. 06.: -
04. 07.: -
04. 08.: -
04. 09.: -
04. 10.: folt (196
04. 11.: -
04. 12.: -
04. 13.: -
04. 14.: lepel (1986)
Az adatok forrása: az Országos Meteorológiai Szolgálat napijelentései, havijelentései, évkönyvei.
Az elsõ vizsgált állomás nem is lehetne más, mint a nem túlságosan hosszú adatsorú, és hótakaró szempontjából országos összevetésben nem kiemelkedõ, viszont fõváros volta miatt az egyik leginkább szem elõtt lévõ hely, Budapest-Pestszentlõrinc. Természetesen a jóval nagyobb múltra visszatekintõ, 1900 óta rendelkezésre álló budai adatokat is közzéteszem hamarosan. Ez a mostani, rövidebb idejû adatsor talán abból a szempontból mégis elõnyös lehet, hogy pl. a napi hótakaró-rekordoknak nem torzítja el jókora részét a 20. század néhány szélsõségesen havas tele (1929, 1940, 1942) – amint azt több állomás esetében majd látni fogjuk.
1.) Az állomás szezonális (azaz egy adott év õszétõl a következõ év tavaszáig értendõ összegzett) statisztikái.
Sorban:
- hótakarós napok száma / hófoltos napok száma,
- elsõ hófoltos nap elõfordulásának dátuma,
- elsõ hótakarós nap elõfordulásának dátuma,
- utolsó hótakarós nap elõfordulásának dátuma,
- utolsó hófoltos nap elõfordulásának dátuma,
- a hótakaró legnagyobb vastagsága (és annak dátuma).
1954-55: 32 / 50 --- 11. 19. / 12. 08. / 03. 01. / 03. 21. --- 11 cm (01. 19.)
1955-56: 36 / 50 --- 11. 18. / 11. 18. / 03. 02. / 03. 15. --- 36 cm (02. 19.)
1956-57: 37 / 47 --- 11. 23. / 11. 24. / 02. 04. / 02. 07. --- 11 cm (01. 24.)
1957-58: 29 / 52 --- 12. 04. / 12. 29. / 03. 26. / 03. 28. --- 10 cm (03. 24.)
1958-59: 13 / 43 --- 01. 09. / 01. 09. / 03. 12. / 03. 12. --- 20 cm (01. 10.)
1959-60: 19 / 33 --- 12. 19. / 12. 19. / 02. 01. / 02. 18. --- 13 cm (01. 13. és 01. 15.)
1960-61: 8 / 11 --- 01. 25. / 01. 25. / 02. 01. / 02. 10. --- 7 cm (01. 25.)
1961-62: 18 / 45 --- 12. 12. / 12. 23. / 03. 24. / 03. 26. --- 9 cm (03. 23.)
1962-63: 70 / 93 --- 11. 24. / 11. 24. / 03. 06. / 03. 19. --- 24 cm (02. 13.)
1963-64: 64 / 79 --- 12. 06. / 12. 06. / 03. 18. / 03. 20. --- 20 cm (12. 21.)
1964-65: 28 / 59 --- 12. 03. / 12. 04. / 03. 04. / 03. 09. --- 12 cm (12. 04.)
1965-66: 41 / 59 --- 11. 13. / 11. 13. / 03. 16. / 03. 16. --- 28 cm (01. 20. és 01. 21.)
1966-67: 30 / 43 --- 11. 30. / 11. 30. / 02. 20. / 02. 21. --- 22 cm (01. 10.)
1967-68: 34 / 39 --- 11. 29. / 11. 29. / 03. 04. / 04. 10. --- 12 cm (01. 15.)
1968-69: 42 / 49 --- 11. 16. / 12. 18. / 03. 30. / 03. 30. --- 25 cm (02. 14.)
1969-70: 69 / 93 --- 12. 02. / 12. 06. / 03. 09. / 03. 11. --- 28 cm (12. 21.)
1970-71: 47 / 56 --- 12. 06. / 12. 06. / 03. 10. / 03. 13. --- 35 cm (01. 06.)
1971-72: 6 / 10 --- 11. 23. / 11. 23. / 11. 28. / 02. 02. --- 6 cm (11. 24. és 11. 26.)
1972-73: 7 / 19 --- 10. 23. / 01. 16. / 03. 14. / 03. 14. --- 6 cm (02. 25.)
1973-74: 20 / 28 --- 11. 30. / 11. 30. / 01. 18. / 03. 10. --- 11 cm (11. 30.)
1974-75: 5 / 11 --- 12. 14. / 01. 28. / 02. 20. / 02. 20. --- 4 cm (02. 03.)
1975-76: 17 / 39 --- 11. 22. / 11. 22. / 03. 11. / 03. 15. --- 17 cm (01. 29.)
1976-77: 32 / 51 --- 11. 25. / 11. 27. / 03. 31. / 03. 31. --- 20 cm (12. 30.)
1977-78: 21 / 58 --- 11. 27. / 11. 27. / 02. 24. / 02. 26. --- 11 cm (02. 20.)
1978-79: 30 / 44 --- 12. 09. / 12. 10. / 03. 01. / 03. 01. --- 5 cm (12. 19. és 12. 20.)
1979-80: 41 / 53 --- 12. 15. / 12. 15. / 03. 22. / 03. 23. --- 15 cm (12. 30. és 12. 31.)
1980-81: 39 / 59 --- 11. 03. / 11. 03. / 03. 05. / 03. 06. --- 40 cm (12. 01.)
1981-82: 48 / 58 --- 11. 10. / 11. 29. / 02. 24. / 03. 21. --- 15 cm (12. 17.)
1982-83: 9 / 22 --- 01. 02. / 01. 02. / 02. 16. / 02. 27. --- 25 cm (02. 09.)
1983-84: 27 / 49 --- 12. 01. / 12. 01. / 02. 24. / 02. 24. --- 27 cm (01. 25.)
1984-85: 58 / 64 --- 12. 17. / 12. 17. / 03. 10. / 03. 12. --- 16 cm (02. 11. és 02. 12.)
1985-86: 48 / 63 --- 11. 19. / 11. 20. / 03. 10. / 04. 14. --- 22 cm (02. 18.)
1986-87: 54 / 78 --- 12. 13. / 12. 13. / 03. 06. / 03. 18. --- 30 cm (01. 12.)
1987-88: 1 / 11 --- 12. 09. / 01. 23. / 01. 23. / 02. 25. --- 2 cm (01. 23.)
1988-89: 14 / 18 --- 11. 22. / 11. 22. / 01. 09. / 02. 06. --- 12 cm (11. 23. és 11. 24.)
1989-90: 0 / 6 --- 11. 27. / xxxx / xxxx / 02. 15. --- xxxx
1990-91: 21 / 36 --- 12. 03. / 12. 03. / 02. 24. / 03. 03. --- 18 cm (02. 09., 02. 13. és 02. 14.)
1991-92: 23 / 35 --- 12. 06. / 12. 19. / 02. 21. / 02. 21. --- 13 cm (12. 23. és 12. 24.)
1992-93: 15 / 31 --- 11. 14. / 11. 23. / 03. 07. / 03. 29. --- 7 cm (03. 05.)
1993-94: 31 / 42 --- 11. 13. / 11. 14. / 02. 19. / 02. 24. --- 25 cm (11. 15.)
1994-95: 17 / 25 --- 12. 22. / 01. 09. / 03. 15. / 03. 15. --- 16 cm (01. 20. és 01. 21.)
1995-96: 72 / 101 --- 11. 06. / 11. 20. / 03. 14. / 03. 17. --- 27 cm (02. 14.)
1996-97: 56 / 59 --- 12. 01. / 12. 01. / 03. 20. / 03. 20. --- 24 cm (01. 02. és 01. 03.)
1997-98: 4 / 6 --- 11. 22. / 12. 10. / 12. 20. / 12. 20. --- 4 cm (12. 18. és 12. 19.)
1998-99: 46 / 56 --- 11. 27. / 11. 27. / 02. 24. / 02. 26. --- 37 cm (02. 11.)
1999-2000: 52 / 65 --- 11. 17. / 11. 17. / 03. 20. / 03. 20. --- 24 cm (11. 25.)
2000-01: 8 / 17 --- 12. 20. / 01. 24. / 03. 21. / 03. 21. --- 5 cm (02. 23.)
2001-02: 27 / 53 --- 11. 26. / 11. 28. / 01. 20. / 01. 21. --- 14 cm (12. 14.)
2002-03: 69 / 83 --- 11. 06. / 11. 06. / 03. 04. / 03. 11. --- 31 cm (02. 06.)
2003-04: 29 / 43 --- 10. 24. / 10. 24. / 03. 09. / 03. 11. --- 9 cm (02. 29.)
2004-05: 36 / 50 --- 12. 18. / 12. 18. / 03. 06. / 03. 15. --- 9 cm (02. 01. és 02. 16.)
2005-06: 38 / 70 --- 11. 21. / 11. 21. / 03. 10. / 03. 11. --- 15 cm (02. 10.)
2006-07: 0 / 1 --- 12. 29. / xxxx / xxxx / 12. 29. --- xxxx
2007-08: 24 / 35 --- 11. 12. / 12. 15. / 01. 13. / 01. 16. --- 9 cm (01. 02.)
2008-09: 13 / 28 --- 11. 23. / 11. 25. / 02. 25. / 02. 27. --- 10 cm (02. 18.)
2009-10: 51 / 54 --- 12. 16. / 12. 16. / 03. 16. / 03. 16. --- 26 cm (02. 01.)
2010-11: 47 / 53 --- 11. 27. / 11. 27. / 03. 03. / 03. 03. --- 9 cm (12. 19.)
2011-12: 19 / 27 --- 12. 22. / 12. 24. / 02. 21. / 02. 24. --- 14 cm (02. 05.)
2012-13: 45 / 59 --- 12. 05. / 12. 05. / 03. 30. / 03. 30. --- 17 cm (02. 11.)
2013-14: 1 / 8 --- 01. 26. / 01. 30. / 01. 30. / 02. 04. --- 3 cm (01. 30.)
2.) Az egyes paraméterek szezonális átlagai és szélsõségei.
Hótakarós napok száma:
- átlagos érték (1954-2014 között): 31
- abszolút maximumok: 72 (1995-96), 70 (1962-63), 69 (1969-70 és 2002-03)
- abszolút minimumok: 0 (1989-90 és 2006-07), 1 (1987-88 és 2013-14), 4 (1997-9
Hófoltos napok száma:
- átlagos érték (1954-2014 között): 45
- abszolút maximumok: 101 (1995-96), 93 (1962-63 és 1969-70), 83 (2002-03)
- abszolút minimumok: 1 (2006-07), 6 (1989-90 és 1997-9
, 8 (2013-14)A hótakaró vastagsága:
- átlagos maximális vastagság (1954-2014 között): 17 cm
- abszolút maximumok: 40 cm (1980-81), 37 cm (1998-99), 36 cm (1955-56)
- abszolút minimumok: 0 cm (1989-90 és 2006-07), 2 cm (1987-8
, 3 cm (2013-14)3.) Az egyes jelzõnapok elõfordulásának átlagos és abszolút dátumai.
Az elsõ hótakarós nap elõfordulásának dátuma:
- átlagosan: 12. 08.
- a legkorábban: 10. 24. (2003-04), 11. 03. (1980-81), 11. 06. (2002-03)
- a legkésõbb: egyáltalán nem fordult elõ (1989-90 és 2006-07), 01. 30. (2013-14), 01. 28. (1974-75)
Az utolsó hótakarós nap elõfordulásának dátuma:
- átlagosan: 02. 27.
- a legkorábban: egyáltalán nem fordult elõ (1989-90 és 2006-07), 11. 28. (1971-72), 12. 20. (1997-9
- a legkésõbb: 03. 31. (1976-77), 03. 30. (1968-69 és 2012-13), 03. 26. (1957-5
Az elsõ hófoltos nap elõfordulásának dátuma:
- átlagosan: 11. 30.
- a legkorábban: 10. 23. (1972-73), 10. 24. (2003-04), 11. 03. (1980-81)
- a legkésõbb: 01. 26. (2013-14), 01. 25. (1960-61), 01. 09. (1958-59)
Az utolsó hófoltos nap elõfordulásának dátuma:
- átlagosan: 03. 05.
- a legkorábban: 12. 20. (1997-9
, 12. 29. (2006-07), 01. 16. (2007-0- a legkésõbb: 04. 14. (1985-86), 04. 10. (1967-6
, 03. 31. (1976-77)A legvastagabb hótakaró kialakulásának dátuma:
- átlagosan: 01. 18.
- a legkorábban: 11. 15. (1993-94), 11. 23. (1988-89), 11. 24. (1971-72)
- a legkésõbb: 03. 24. (1957-5
, 03. 23. (1961-62), 03. 05. (1992-93)4.) Napi hóvastagság-rekordok (1954 és 2014 között).
10. 23.: lepel (1972)
10. 24.: 1 cm (2003)
10. 25.: -
10. 26.: -
10. 27.: -
10. 28.: -
10. 29.: -
10. 30.: -
10. 31.: -
11. 01.: -
11. 02.: -
11. 03.: 1 cm (1980)
11. 04.: 5 cm (1980)
11. 05.: 2 cm (1980)
11. 06.: 1 cm (2002)
11. 07.: -
11. 08.: -
11. 09.: -
11. 10.: folt (1981)
11. 11.: -
11. 12.: folt (2007)
11. 13.: 3 cm (1965)
11. 14.: 19 cm (1993)
11. 15.: 25 cm (1993)
11. 16.: 17 cm (1993)
11. 17.: 9 cm (1993)
11. 18.: 10 cm (1965)
11. 19.: 12 cm (1965)
11. 20.: 16 cm (1999)
11. 21.: 19 cm (1993)
11. 22.: 22 cm (1999)
11. 23.: 21 cm (1999)
11. 24.: 23 cm (1999)
11. 25.: 24 cm (1999)
11. 26.: 14 cm (1962 és 1999)
11. 27.: 13 cm (1999)
11. 28.: 9 cm (1999)
11. 29.: 12 cm (1981)
11. 30.: 15 cm (1980)
12. 01.: 40 cm (1980)
12. 02.: 38 cm (1980)
12. 03.: 38 cm (1980)
12. 04.: 34 cm (1980)
12. 05.: 28 cm (1980)
12. 06.: 30 cm (1980)
12. 07.: 27 cm (1969)
12. 08.: 22 cm (1969)
12. 09.: 27 cm (1969)
12. 10.: 18 cm (1980)
12. 11.: 16 cm (1980)
12. 12.: 11 cm (199
12. 13.: 12 cm (2001)
12. 14.: 14 cm (2001)
12. 15.: 13 cm (2001)
12. 16.: 13 cm (2001)
12. 17.: 15 cm (1963 és 1981)
12. 18.: 15 cm (1963)
12. 19.: 17 cm (1969)
12. 20.: 24 cm (1969)
12. 21.: 28 cm (1969)
12. 22.: 27 cm (1969)
12. 23.: 25 cm (1969)
12. 24.: 23 cm (1969)
12. 25.: 20 cm (1969)
12. 26.: 20 cm (1970)
12. 27.: 22 cm (1970)
12. 28.: 21 cm (1970)
12. 29.: 14 cm (1970)
12. 30.: 20 cm (1976)
12. 31.: 19 cm (1976)
01. 01.: 21 cm (1970)
01. 02.: 24 cm (1997)
01. 03.: 24 cm (1971 és 1997)
01. 04.: 30 cm (1971)
01. 05.: 30 cm (1971)
01. 06.: 35 cm (1971)
01. 07.: 26 cm (1971)
01. 08.: 24 cm (1971 és 2003)
01. 09.: 22 cm (1971)
01. 10.: 22 cm (1967 és 1971)
01. 11.: 20 cm (1971 és 2003)
01. 12.: 30 cm (1987)
01. 13.: 26 cm (1987)
01. 14.: 28 cm (1987)
01. 15.: 33 cm (1954)
01. 16.: 33 cm (1954)
01. 17.: 25 cm (1954)
01. 18.: 26 cm (1971)
01. 19.: 25 cm (1971)
01. 20.: 28 cm (1966)
01. 21.: 28 cm (1966)
01. 22.: 26 cm (1966)
01. 23.: 21 cm (1987)
01. 24.: 25 cm (1987)
01. 25.: 27 cm (1984)
01. 26.: 24 cm (1987)
01. 27.: 23 cm (1987)
01. 28.: 23 cm (1987)
01. 29.: 23 cm (1987)
01. 30.: 22 cm (1987)
01. 31.: 24 cm (2010)
02. 01.: 26 cm (2010)
02. 02.: 24 cm (2010)
02. 03.: 23 cm (2010)
02. 04.: 23 cm (2010)
02. 05.: 23 cm (2003)
02. 06.: 31 cm (2003)
02. 07.: 26 cm (2003)
02. 08.: 25 cm (2010)
02. 09.: 25 cm (1983 és 2010)
02. 10.: 28 cm (1999)
02. 11.: 37 cm (1999)
02. 12.: 36 cm (1999)
02. 13.: 29 cm (1999)
02. 14.: 30 cm (1999)
02. 15.: 28 cm (1999)
02. 16.: 25 cm (1996 és 1999)
02. 17.: 25 cm (1999)
02. 18.: 22 cm (1986)
02. 19.: 36 cm (1956)
02. 20.: 30 cm (1956)
02. 21.: 32 cm (1956)
02. 22.: 32 cm (1956)
02. 23.: 30 cm (1956)
02. 24.: 28 cm (1956)
02. 25.: 26 cm (1956)
02. 26.: 25 cm (1956)
02. 27.: 22 cm (1956)
02. 28.: 20 cm (1956)
02. 29.: 20 cm (1956)
03. 01.: 16 cm (1956)
03. 02.: 16 cm (1970)
03. 03.: 19 cm (1970)
03. 04.: 20 cm (1970)
03. 05.: 15 cm (1986)
03. 06.: 14 cm (1986 és 2006)
03. 07.: 12 cm (1986)
03. 08.: 9 cm (1986)
03. 09.: 8 cm (1976)
03. 10.: 12 cm (1976)
03. 11.: 7 cm (1976)
03. 12.: 3 cm (2010)
03. 13.: 3 cm (1996)
03. 14.: 3 cm (1958 és 1996)
03. 15.: 9 cm (2013)
03. 16.: 8 cm (1964)
03. 17.: 4 cm (2013)
03. 18.: 3 cm (1964)
03. 19.: 3 cm (1997)
03. 20.: 4 cm (1997)
03. 21.: 10 cm (1980)
03. 22.: 7 cm (195
03. 23.: 9 cm (1962)
03. 24.: 10 cm (195
03. 25.: 8 cm (195
03. 26.: 11 cm (2013)
03. 27.: 16 cm (2013)
03. 28.: 16 cm (2013)
03. 29.: 9 cm (2013)
03. 30.: 4 cm (2013)
03. 31.: 3 cm (1977)
04. 01.: -
04. 02.: -
04. 03.: -
04. 04.: -
04. 05.: -
04. 06.: -
04. 07.: -
04. 08.: -
04. 09.: -
04. 10.: folt (196
04. 11.: -
04. 12.: -
04. 13.: -
04. 14.: lepel (1986)
Az adatok forrása: az Országos Meteorológiai Szolgálat napijelentései, havijelentései, évkönyvei.
Az elkövetkezõkben - hosszú ideig tartó adatgyûjtés és -feldolgozás után - terveim szerint több részletben közzéteszem a több évtizedes múltra visszatekintõ magyarországi megfigyelõ-állomások hótakaróval kapcsolatos statisztikáit.
Egyrészt az elmúlt években, de még évtizedekben is igen kevés összefoglaló jelent meg a témában; másfelõl a hivatalos adatok feldolgozottságának mértéke (hasonlóan a többi meteorológiai elemhez) az idõben visszafelé haladva sajnos egyre gyérebb, sok érdekesebb feljegyzés a Szolgálat adatbázisában nem szerepel, és várhatóan hosszú ideig nem is fog még.
Tehát reményeim szerint ez a munka most hiánypótló lesz, hiszen itt a fórumon is gyakran merülnek fel olyan kérdések, hogy ennek és ennek az állomásnak mennyi a mért abszolút hóvastagsága, mennyi a napi rekord az évnek bizonyos szakaszában, mióta nem mértek Kékestetõn 1 métert meghaladó hótakarót és így tovább.
Legelõször néhány alapvetõ jellemzõt és fogalmat szeretnék tisztázni, amelyek gyakran vannak ugyan említve, de sokszor pontatlanul.
A hótakaró vastagságát (illetve egyáltalán a talajállapot milyenségét) már hosszú idõ óta feljegyzik az észlelõállomásokon. A legelsõ, folytonosnak tekinthetõ adatsorok a XX. század elsõ éveibõl származnak, ekkoriban kezdték el a hóvastagságot elõbb a csapadékmérõ, majd késõbb az ún. elsõ- és másodosztályú éghajlatkutató állomásokon is napi szinten megmérni. Ezt általában helyi idõ szerint reggel 7 órakor végezték el, így hosszú évtizedeken keresztül ez a mérés számított a hivatalos napi hóvastagság-adatnak. A második világháború után egyrészt a hivatásos, naponta több alkalommal táviratozó észlelõállomások megjelenésével, elszaporodásával, másrészt az észlelési idõpontoknak a greenwichi középidõhöz történõ igazításával átalakult a hóvastagság feljegyzésének rendszere is. Fokozatosan létrejött a manapság is ismert szisztéma, miszerint az állomásokon az észlelõk a fõterminusokban (00, 06, 12, 18 UTC) figyelik meg a talajállapotot, és mérik meg a havat, de csak a reggeli és esti (azaz 06 és a 18 UTC-s) táviratban kerül továbbításra az adat a nemzetközi forgalomba. Mindezek ellenére a statisztikák készítésénél továbbra is hagyományosan a reggeli mérést szokás figyelembe venni, például a hótakarós napok számának meghatározásánál. Azért is indokolt ez, mert a társadalmi csapadékmérõ állomásokon továbbra is csak ebben az idõpontban jegyzik fel a hóvastagságot, tehát az összehasonlítás így lesz korrekt.
Természetesen ezzel kisebb-nagyobb anomáliák adódhatnak, gondolva itt arra az esetre, amikor a speciális hõmérsékleti és csapadékviszonyok miatt tulajdonképpen csak reggel 7-8 óra környékén található hó a talajon, elõtte-utána nem, mégis hótakarósnak tekintendõ az adott nap. Illetve ennek az ellenkezõje is elõállhat, nevezetesen, hogy délelõtt kezd el havazni, és hiába gyûlik össze estig már jelentõs vastagságú hó, mivel reggel még foltot sem észleltek, így ez a nap teljesen láthatatlan marad a statisztikákban. Ezek azonban inkább csak egyes különlegesebb helyzetekben okozhatnak problémát, hosszabb idõ átlagában a veszteségek és nyereségek kiegyenlítik egymást.
Jól ismert fogalom a hótakarós nap: olyan nap, amikor - a fentiekben említett idõpontban - a talajfelszínt legalább 0,5 cm vastagságban összefüggõ hótakaró borítja. Ekkor a hó vastagságát is fel kell jegyezni értelemszerûen, egész centiméterekben. (Ez utóbbi alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor bucka kerül megadásra, erre majd késõbb kitérek.) Legalábbis az eredeti definíció valahogy így hangzott - de az idõk során természetesen ez is változott valamelyest. Ugyanis az 1990-es évek közepétõl egy módosítás alapján a Szolgálat észlelõállomásain már akkor is cm-re pontosan le kell mérni a havat, ha az ugyan nem borítja összefüggõen az egész talajt, de a mérésnél alapul vett területnek összességében legalább a felén hótakaró található (ez az a bizonyos -2-es talajállapot-kód a SYNOP-táviratban).
A bonyodalmak aztán ebbõl származtak, hiszen ez a rendelkezés csak lassan terjedt el az országban, illetve a korábbi szokásokat is nehezen lehetett fölülírni. Mindenesetre a mai napig sajnos meg lehet figyelni, hogy az ilyen helyzetekben (tipikusan vastagabb hótakaró lassú elolvadásakor) az egyik állomás már nagyon hamar foltot ad, míg másutt még napokig megmérik és feljegyzik a hó vastagságát. Ha ez hosszabb ideig így történik, belátható, hogy eléggé nagy különbség alakulhat ki a hótakarós napok számában, anélkül, hogy a két állomás valós hóviszonyaiban lényeges eltérés lett volna. Arról nem is beszélve, hogy annak megítélése, miszerint a talajnak pontosan mekkora részét is borítja hótakaró, sok esetben meglehetõsen szubjektív...
Továbbá felmerül még egy tényezõ, ami az egyes állomások adatsorainak egymással való összehasonlítását nehézkessé teszi: nyilvánvaló, hogy mind a megmaradás, mind az olvadás szempontjából nagy a különbség egy zárt, fákkal övezett, széltõl (és télen a napfénytõl is) jól védett kert és egy nyitott, szél által szabadon átjárható (illetve akár reggeltõl estig napsütötte) repülõtéri észlelõhely között. A kialakuló hótakaró vastagságában fõként a hófúvásos esetekben lehetnek nagyobb eltérések, míg olvadásnál a napsütéses idõszak hossza játszhat döntõ szerepet - és ezzel ismét el is jutottunk a fenti problémakörhöz.
Mindezek miatt úgy véltem, hogy a hótakarós napok mellett szükséges még egy alapvetõ statisztikai paraméter bevezetése, amely bár a meteorológiai gyakorlatban abszolút nem honos, de az elõzõ dilemmák feloldására alkalmas lehet. Ez lett a hófoltos nap: minden olyan nap, amikor az észlelési idõpontban a talajfelszínen bármilyen, vagyis akár mérhetõ, akár nem mérhetõ vastagságú hótakaró található, tehát lehet az úgymond klasszikus, összefüggõ hóréteg, de hófolt vagy éppen hólepel is.
Az egyértelmûség kedvéért e helyütt rögzítsük még egy-két kifejezés pontos jelentését. Hófolt: a talajfelszínen bármilyen vastagságú, de nem összefüggõ hótakaró található (a régebbi értelmezés szerint); illetve a méréskor figyelembe vett területnek csak kevesebb, mint a felén található mérhetõ vastagságú hótakaró (az újabb értelmezés szerint). Hólepel: a talajfelszín egészét többé-kevésbé egyenletesen borítja a hó, de annak átlagos vastagsága nem éri el a 0,5 cm-t. Hóbucka: a talajfelszín egészét hótakaró borítja, de igen változó vastagságban, leggyakrabban hófúvás után, aminek következtében az átlagos vastagság megállapítása csak pontatlanul vagy egyáltalán nem hajtható végre. Fontos megjegyezni, hogy a bucka már a kezdeti idõkben is hótakarós napnak számított, ezt az elvet követtem tehát én is a késõbbiekben.
Röviden összefoglalva, a következõképpen fogom használni a fogalmakat:
- hótakarós nap: mérhetõ vastagságú hótakaró vagy bucka,
- hófoltos nap: hótakarós nap vagy folt vagy lepel.
Sajnos az állomások némelyikén a foltot és a leplet elsõsorban a régebbi idõkben nem, vagy csak alkalomszerûen jegyezték fel, ezeket majd mindig külön jelezni fogom az adott helyen.
A lényegesebb magyarázatot ezzel befejeztem, következzenek az elsõ adatok - de mivel nem szeretném végtelen hosszúságúra nyújtani, ezért csak egy következõ hozzászólásban!
Egyrészt az elmúlt években, de még évtizedekben is igen kevés összefoglaló jelent meg a témában; másfelõl a hivatalos adatok feldolgozottságának mértéke (hasonlóan a többi meteorológiai elemhez) az idõben visszafelé haladva sajnos egyre gyérebb, sok érdekesebb feljegyzés a Szolgálat adatbázisában nem szerepel, és várhatóan hosszú ideig nem is fog még.
Tehát reményeim szerint ez a munka most hiánypótló lesz, hiszen itt a fórumon is gyakran merülnek fel olyan kérdések, hogy ennek és ennek az állomásnak mennyi a mért abszolút hóvastagsága, mennyi a napi rekord az évnek bizonyos szakaszában, mióta nem mértek Kékestetõn 1 métert meghaladó hótakarót és így tovább.
Legelõször néhány alapvetõ jellemzõt és fogalmat szeretnék tisztázni, amelyek gyakran vannak ugyan említve, de sokszor pontatlanul.
A hótakaró vastagságát (illetve egyáltalán a talajállapot milyenségét) már hosszú idõ óta feljegyzik az észlelõállomásokon. A legelsõ, folytonosnak tekinthetõ adatsorok a XX. század elsõ éveibõl származnak, ekkoriban kezdték el a hóvastagságot elõbb a csapadékmérõ, majd késõbb az ún. elsõ- és másodosztályú éghajlatkutató állomásokon is napi szinten megmérni. Ezt általában helyi idõ szerint reggel 7 órakor végezték el, így hosszú évtizedeken keresztül ez a mérés számított a hivatalos napi hóvastagság-adatnak. A második világháború után egyrészt a hivatásos, naponta több alkalommal táviratozó észlelõállomások megjelenésével, elszaporodásával, másrészt az észlelési idõpontoknak a greenwichi középidõhöz történõ igazításával átalakult a hóvastagság feljegyzésének rendszere is. Fokozatosan létrejött a manapság is ismert szisztéma, miszerint az állomásokon az észlelõk a fõterminusokban (00, 06, 12, 18 UTC) figyelik meg a talajállapotot, és mérik meg a havat, de csak a reggeli és esti (azaz 06 és a 18 UTC-s) táviratban kerül továbbításra az adat a nemzetközi forgalomba. Mindezek ellenére a statisztikák készítésénél továbbra is hagyományosan a reggeli mérést szokás figyelembe venni, például a hótakarós napok számának meghatározásánál. Azért is indokolt ez, mert a társadalmi csapadékmérõ állomásokon továbbra is csak ebben az idõpontban jegyzik fel a hóvastagságot, tehát az összehasonlítás így lesz korrekt.
Természetesen ezzel kisebb-nagyobb anomáliák adódhatnak, gondolva itt arra az esetre, amikor a speciális hõmérsékleti és csapadékviszonyok miatt tulajdonképpen csak reggel 7-8 óra környékén található hó a talajon, elõtte-utána nem, mégis hótakarósnak tekintendõ az adott nap. Illetve ennek az ellenkezõje is elõállhat, nevezetesen, hogy délelõtt kezd el havazni, és hiába gyûlik össze estig már jelentõs vastagságú hó, mivel reggel még foltot sem észleltek, így ez a nap teljesen láthatatlan marad a statisztikákban. Ezek azonban inkább csak egyes különlegesebb helyzetekben okozhatnak problémát, hosszabb idõ átlagában a veszteségek és nyereségek kiegyenlítik egymást.
Jól ismert fogalom a hótakarós nap: olyan nap, amikor - a fentiekben említett idõpontban - a talajfelszínt legalább 0,5 cm vastagságban összefüggõ hótakaró borítja. Ekkor a hó vastagságát is fel kell jegyezni értelemszerûen, egész centiméterekben. (Ez utóbbi alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor bucka kerül megadásra, erre majd késõbb kitérek.) Legalábbis az eredeti definíció valahogy így hangzott - de az idõk során természetesen ez is változott valamelyest. Ugyanis az 1990-es évek közepétõl egy módosítás alapján a Szolgálat észlelõállomásain már akkor is cm-re pontosan le kell mérni a havat, ha az ugyan nem borítja összefüggõen az egész talajt, de a mérésnél alapul vett területnek összességében legalább a felén hótakaró található (ez az a bizonyos -2-es talajállapot-kód a SYNOP-táviratban).
A bonyodalmak aztán ebbõl származtak, hiszen ez a rendelkezés csak lassan terjedt el az országban, illetve a korábbi szokásokat is nehezen lehetett fölülírni. Mindenesetre a mai napig sajnos meg lehet figyelni, hogy az ilyen helyzetekben (tipikusan vastagabb hótakaró lassú elolvadásakor) az egyik állomás már nagyon hamar foltot ad, míg másutt még napokig megmérik és feljegyzik a hó vastagságát. Ha ez hosszabb ideig így történik, belátható, hogy eléggé nagy különbség alakulhat ki a hótakarós napok számában, anélkül, hogy a két állomás valós hóviszonyaiban lényeges eltérés lett volna. Arról nem is beszélve, hogy annak megítélése, miszerint a talajnak pontosan mekkora részét is borítja hótakaró, sok esetben meglehetõsen szubjektív...
Továbbá felmerül még egy tényezõ, ami az egyes állomások adatsorainak egymással való összehasonlítását nehézkessé teszi: nyilvánvaló, hogy mind a megmaradás, mind az olvadás szempontjából nagy a különbség egy zárt, fákkal övezett, széltõl (és télen a napfénytõl is) jól védett kert és egy nyitott, szél által szabadon átjárható (illetve akár reggeltõl estig napsütötte) repülõtéri észlelõhely között. A kialakuló hótakaró vastagságában fõként a hófúvásos esetekben lehetnek nagyobb eltérések, míg olvadásnál a napsütéses idõszak hossza játszhat döntõ szerepet - és ezzel ismét el is jutottunk a fenti problémakörhöz.
Mindezek miatt úgy véltem, hogy a hótakarós napok mellett szükséges még egy alapvetõ statisztikai paraméter bevezetése, amely bár a meteorológiai gyakorlatban abszolút nem honos, de az elõzõ dilemmák feloldására alkalmas lehet. Ez lett a hófoltos nap: minden olyan nap, amikor az észlelési idõpontban a talajfelszínen bármilyen, vagyis akár mérhetõ, akár nem mérhetõ vastagságú hótakaró található, tehát lehet az úgymond klasszikus, összefüggõ hóréteg, de hófolt vagy éppen hólepel is.
Az egyértelmûség kedvéért e helyütt rögzítsük még egy-két kifejezés pontos jelentését. Hófolt: a talajfelszínen bármilyen vastagságú, de nem összefüggõ hótakaró található (a régebbi értelmezés szerint); illetve a méréskor figyelembe vett területnek csak kevesebb, mint a felén található mérhetõ vastagságú hótakaró (az újabb értelmezés szerint). Hólepel: a talajfelszín egészét többé-kevésbé egyenletesen borítja a hó, de annak átlagos vastagsága nem éri el a 0,5 cm-t. Hóbucka: a talajfelszín egészét hótakaró borítja, de igen változó vastagságban, leggyakrabban hófúvás után, aminek következtében az átlagos vastagság megállapítása csak pontatlanul vagy egyáltalán nem hajtható végre. Fontos megjegyezni, hogy a bucka már a kezdeti idõkben is hótakarós napnak számított, ezt az elvet követtem tehát én is a késõbbiekben.
Röviden összefoglalva, a következõképpen fogom használni a fogalmakat:
- hótakarós nap: mérhetõ vastagságú hótakaró vagy bucka,
- hófoltos nap: hótakarós nap vagy folt vagy lepel.
Sajnos az állomások némelyikén a foltot és a leplet elsõsorban a régebbi idõkben nem, vagy csak alkalomszerûen jegyezték fel, ezeket majd mindig külön jelezni fogom az adott helyen.
A lényegesebb magyarázatot ezzel befejeztem, következzenek az elsõ adatok - de mivel nem szeretném végtelen hosszúságúra nyújtani, ezért csak egy következõ hozzászólásban!
Thermometer remek összefoglalója szeptember idõjárásáról, különösen a hónap végi hidegbetörésrõl: Link
Az augusztusi hónapról a met.hu-n látható összefoglaló érdekes Link
Az elmúlt idõszak években nagyon sok konvektív csapadék volt, a csapadék nagyon nagy %-a konvektív formában hullott le, erre jó példa az augusztus.
Legkisebb havi
csapadékösszeg 18.5 mm Székkutas Csongrád
Legnagyobb 24 órás
csapadékösszeg 116.2 mm Pankota Csongrád
A legkisebb havi összeg és a legnagyobb napi csapadék is egy megyében volt.
Az elmúlt idõszak években nagyon sok konvektív csapadék volt, a csapadék nagyon nagy %-a konvektív formában hullott le, erre jó példa az augusztus.
Legkisebb havi
csapadékösszeg 18.5 mm Székkutas Csongrád
Legnagyobb 24 órás
csapadékösszeg 116.2 mm Pankota Csongrád
A legkisebb havi összeg és a legnagyobb napi csapadék is egy megyében volt.
Szeptember havi csapadék 125,8 mm, csapadékos nap 19 db., zivataros nap 3 db., legtöbb csapadék 12-én 25,3 mm, heves zivatar 5-én 20:38-20:52 között (14 perc) 13,1 mm. Köd 8 nap, szivárvány 2 nap (9., 13.), haló jelenség 5 nap ( 24-én CZA.), viharos szél 22-én ÉNY.
Szeptemberben napi nyolc méréssel kerek +16°C-os havi középhõmérséklet adódott.
Mindehhez 150 mm csapadék társult és mindössze 4 nyári napra futotta a hónapban.
Mindehhez 150 mm csapadék társult és mindössze 4 nyári napra futotta a hónapban.
Nálam a szeptember kereken 2 fokkal volt melegebb az átlagnál, és majdnem 2,5 havi csapadék esett le. Ami érdekes, hogy Siófoknál melegebb volt nálam.
2014. szeptember nálam:
T átlag: 17,05 °C.
T min. átlag: 13,66 °C.
T max. átlag: 21,57 °C.
Absz. T min.: 6,7 °C. (24.)
Absz. T max.: 26,9 °C. (09.)
Absz. hõingás: 20,2 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 12,9 °C. (24.)
Legmagasabb napi átlag: 21,6 °C. (04.)
Napi átlagok hõingása: 8,7 °C.
Legalacsonyabb T max.: 16,0 °C. (26.)
Legmagasabb T min.: 18,5 °C. (04.)
Napi legnagyobb hõingás: 14,8°C. (29.)
Napi legkisebb hõingás: 2,6 °C. (26.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1007,9 hPa. (01.)
Legmagasabb légnyomás: 1030,6 hPa. (28.)
Nyári nap: 5 db.
Zivataros nap: 8 db.
Ködös nap: 1 db.
Havi csapadékmennyiség: 209,6 mm. (éves: 714,3 mm.)
Csapadékos nap: 19 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 16 db.
Jelentõs csapadékú nap: 7 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 51,2 mm. (11.)
Az átlagnál 0,1 °C-kal enyhébb és sokkal -extrémen- csapadékos (406 %) hónap volt. Ezzel az elmúlt 120 év legcsapadékosabb szeptemberén, sõt az elmúlt 120 év 3. legcsapadékosabb hónapján vagyunk túl!
Tegnap sikerült leolvasni a Bükkben a loggereket. -6,8 fok volt az alja a minimumoknak. Nem túl hideg, de az elmúlt idõszak csapadékát figyelembe véve nem túl rossz. Sebaj, majd októberben belehúz.
Szinte hajszál pontosan megegyeznek Szombathely adatai: 14 hõségnap és 58 nyári nap.
Viszont az októbert még nem írnám le teljesen, 2011-ben például 4 nyári nap is volt Szombathelyen, 26,4 fokos csúccsal.
Viszont az októbert még nem írnám le teljesen, 2011-ben például 4 nyári nap is volt Szombathelyen, 26,4 fokos csúccsal.
Térségemben az év hátralévõ részében már igen kicsi az esélye mind a nyári, mind a hõségnap kialakulásának.
Így megvonom az idei mérleget:
Hõségnap 15, nyári nap pedig 58 nap volt a 2014-es évben. Mindkettõ az utolsó 5 év legalacsonyabb értékének számít.
Így megvonom az idei mérleget:
Hõségnap 15, nyári nap pedig 58 nap volt a 2014-es évben. Mindkettõ az utolsó 5 év legalacsonyabb értékének számít.
És 2011 szeptember végén is meg volt a 30 °C.
2009-ben még október 5.-10. között is 25 -30 °C közötti nappali csúcsok voltak.
2009-ben még október 5.-10. között is 25 -30 °C közötti nappali csúcsok voltak.
"Mondták" az egyik helyi rádióban, hogy milyen rendkívüli sarkvidéki eredetû hideg idõ van most.
Gondoltam utánanézek a saját adataim közt ennek a valóságtartalmának.
Mint számítottam rá az utóbbi 3 évben ez teljesen megszokott idõjárásnak tekinthetõ. Az elõtte lévõ néhány évben viszont valóban nem volt ehhez hasonlatos hideg szeptemberben. 2009 szeptember végén pl. 30 fok körüli csúcshõmérsékletek voltak!
Gondoltam utánanézek a saját adataim közt ennek a valóságtartalmának.
Mint számítottam rá az utóbbi 3 évben ez teljesen megszokott idõjárásnak tekinthetõ. Az elõtte lévõ néhány évben viszont valóban nem volt ehhez hasonlatos hideg szeptemberben. 2009 szeptember végén pl. 30 fok körüli csúcshõmérsékletek voltak!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat