Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Siófokon vagy országosan?
Gondolom Siófokon!
És országosan is a legmelegebb lehet?
Gondolom Siófokon!
És országosan is a legmelegebb lehet?
Ma reggelig 9,29 °C.
Annyira elõkelõ, hogy vastagon az eddigi legmelegebb márciust írjuk. A vége valahol 9,4 °C körül lehet (az eddigi rekord 8,9 °C volt)....
Csak érdekességként: ez az érték nem férne be a top 25 leghidegebb április közé.
Annyira elõkelõ, hogy vastagon az eddigi legmelegebb márciust írjuk. A vége valahol 9,4 °C körül lehet (az eddigi rekord 8,9 °C volt)....
Csak érdekességként: ez az érték nem férne be a top 25 leghidegebb április közé.
Az elébb "meg akartam nézetni" az izoterma térképet, csak elfelejtettem belinkelni. Íme:
Link
Még két tanulsága jut eszembe a 2013 március 14-15-i helyzetnek. Mindkettõrõl írtam már, de nem árt õket felidézni a konkrét eset kapcsán.
Az elsõ: ha igen nagy tömegû, igen hideg levegõ halmozódik fel a közelünkben, akkor az aktuális légnyomási és légáramlási viszonyok másodlagosak ehhez képest. Ha a hidegtömeg expanzív hajlamú és felénk "akar" terjeszkedni, akkor a bárikus mezõ fog tüneményes sebességgel átrendezõdni úgy, hogy a hidegelárasztás megtörténhessen.
Link
Még a fenti, március 10-i helyzet is igazi elõoldali, és az északkeleti hidegtömeg híján kifejezett melegadvekciót okozhatott volna az atlanti-parti cikloncentrumtól keletre.
Így viszont ez lett belõle 4 napon belül:
Link
A másik tanulság: a tél barátai által rendszerint joggal elátkozott atlanti ciklontevékenység nemritkán a leghavasabb, legzordabb idõszakaink kialakulásának egyik elõsegítõ tényezõje. Mint ahogy az volt 2013 március közepén is. Végeredményben az észak-atlanti légnyomási minimum egy kimélyült, és Közép-Európa fölé jutott ciklonja okozta a havazást, a hófúvást. És az rántotta ránk a rendkívül hideg levegõt is. Ha hiányzott volna ez az atlanti behatás, lehetett volna egy száraz hidegfront, majd többé-kevésbé (de inkább kevésbé) dinamikus, magasnyomású hidegbeáramlás északról, északkeletrõl. Néhány változóan napos-felhõs, szeles, 5 fok körüli, talán valamivel az alatti csúcshõmérsékletû nap lett volna az eredmény. Igaz, erõs éjszakai fagyokkal.
Link
Még két tanulsága jut eszembe a 2013 március 14-15-i helyzetnek. Mindkettõrõl írtam már, de nem árt õket felidézni a konkrét eset kapcsán.
Az elsõ: ha igen nagy tömegû, igen hideg levegõ halmozódik fel a közelünkben, akkor az aktuális légnyomási és légáramlási viszonyok másodlagosak ehhez képest. Ha a hidegtömeg expanzív hajlamú és felénk "akar" terjeszkedni, akkor a bárikus mezõ fog tüneményes sebességgel átrendezõdni úgy, hogy a hidegelárasztás megtörténhessen.
Link
Még a fenti, március 10-i helyzet is igazi elõoldali, és az északkeleti hidegtömeg híján kifejezett melegadvekciót okozhatott volna az atlanti-parti cikloncentrumtól keletre.
Így viszont ez lett belõle 4 napon belül:
Link
A másik tanulság: a tél barátai által rendszerint joggal elátkozott atlanti ciklontevékenység nemritkán a leghavasabb, legzordabb idõszakaink kialakulásának egyik elõsegítõ tényezõje. Mint ahogy az volt 2013 március közepén is. Végeredményben az észak-atlanti légnyomási minimum egy kimélyült, és Közép-Európa fölé jutott ciklonja okozta a havazást, a hófúvást. És az rántotta ránk a rendkívül hideg levegõt is. Ha hiányzott volna ez az atlanti behatás, lehetett volna egy száraz hidegfront, majd többé-kevésbé (de inkább kevésbé) dinamikus, magasnyomású hidegbeáramlás északról, északkeletrõl. Néhány változóan napos-felhõs, szeles, 5 fok körüli, talán valamivel az alatti csúcshõmérsékletû nap lett volna az eredmény. Igaz, erõs éjszakai fagyokkal.
Emlékezzünk az egy évvel ezelõtti rendkívüli idõjárásra, 2013 március tizennegyedikének délutánjára és éjjelére! Orkán, sívó porhó, embermagas fuvatagok, betemetett autók... Mozdulatlanságba dermedt pályák, sok száz veszteglõ jármû, sok ezer tanácstalan, ijedt, didergõ ember...
Olyan hóvihar, ami még télen se gyakori, március közepén pedig egyszer látunk ilyet az életben, ha szerencsénk (balszerencsénk?) van.
Vizsgáljuk meg még egyszer a történteket a meteorológia aspektusából annál inkább, mert érdekes tanulságokkal szolgál ez az eset.
A márciusi hideghullám és nagy havazás elõzményeit már csaknem egy hónappal korábban tetten érhetjük. Az elsõ, kezdetben még elmosódott jelek február 15-tõl kezdtek mutatkozni:
Link
Link
Link
Link
Link
Látjuk, hogy Grönlandtól északra nagy területen -30 fokig, illetve az alá szállt a hõmérséklet a 850 hpa-s nyomásnívón. A február 15-tõl február 20-ig tartó idõszakban ez a hidegtömeg kelet felé, Svalbard irányába terjeszkedett.
Nézzük, mi lett a sorsa a felhalmozódott rendkívül fagyos légtömegnek. Kövessük nyomon a történteket, immár 5 naponként:
Link
Link
Link
Link
Link
A környezetüknél jóval hidegebb légtömegek ezek szerint mindvégig a Grönlandtól Novaja Zemlja-ig terjedõ régióban tartózkodtak.
Legelõször is magyarázatot kellene találni ennek a hidegmagnak a kifejlõdésére, és huzamos fennmaradására. A körülhatárolt,ugyanazon a helyen sokáig fennálló hidegtömeg feltehetõleg valamilyen kumulatív, önerõsítõ mechanizmusnak köszönheti létét. Több lehetõség közül most csak egyet említek: a magára hagyott lehûlõ légtömeg kicsapódás révén vízgõztartalmának mind nagyobb részét elveszti, harmatpontja folytonosan lejjebb száll. Ez persze elõsegíti a további lehûlést. A száraz levegõben egyre kevesebb felhõ képzõdik, s ez a kisugárzás malmára hajtja a vizet. Ha megnézzük a szinoptikai térképeket, azt látjuk, hogy a Grönland fölötti levegõ mindig igen alacsony harmatpontú. Fentiek értelmében ez természetes is: a hó és jégfelszínen fekvõ fagyos levegõ csak rendkívül kevés vízpárát képes onnan felvenni (szemben a tengerfelszín fölötti légtömeggel). A grönlandi felföld nagy tengerszint fölötti magassága is nyilván szerepet játszik az ottani levegõ szárazságában -hiszen a ritka levegõnek eleve kicsi a páranyomása.
Nem csoda tehát, hogy a tavaly márciusi rendkívüli idõjárás "bölcsõje Grönlandon ringott", ha szabad így kifejezni magamat.
De hogy lehetséges az, hogy az itt fejlõdésnek indult hidegtömeg végül a Novaja Zemlja környékére került, és onnan kezdte befolyásolni Európa idõjárását? A sarkvidék keleti szélrendszerének a hidegmagokat inkább nyugat felé kellene mozdítania! Lehetséges, hogy a magyarázatot a jet idõleges lassulásában és amplitúdó-növekedésében kell keresnünk. Feltételezésem az, ha a jet zárt és gyors, akkor az azzal ellenáramlásban mozgó sarki keleti szél is erõs és egyirányú. Ennek indikátora az AO pozitivitása: például idén az õsz második felében és tél elején az AO tartósan pozitív volt -nem is tudott a grönlandi hidegtömeg kelet felé mozdulni egy tapodtat sem. Inkább nyugat felé mozgott, és az amerikai arktikus szigetvilágban és a Hudson-öböl táján alakított ki hatalmas, tartós hidegmagot.
Ezzel szemben tavaly tél végén az AO erõsen negatívvá vált, és az arktikus keleti szelek meggyengülése lehetõvé tette a grönlandi hideg légtömegek jelentõs keletre vándorlását.
A másik légkörfizikai összefüggés, amit iskolapálda-szerûen adott ki ez a szituáció: a hõkontraszt ciklogén hatása. Tudjuk, hogy a polárfront kvázi lineáris áramlásai tartósan örvényesedni, cirkulárissá válni csak akkor képesek, ha a megfelelõ hõkontraszt a környezetben adott. Ez utóbbit a környezeténél jóval alacsonyabb hõmérsékletû hidegmag "szállítja" is. Tehát, stacionárius, fejlett ciklon képzõdik a polárfronton, ha egyidejûleg hidegmag is jelen van a közelben. Nézzük, így volt-e ez esetünkben is?
Link
Link
Link
Link
A polárfronti ciklogenezis kissé késve követi a hidegmag kiképzõdését, de ez természetes is. A folyamatnak "tehetetlensége" van. Az utolsó két térképen mindenesetre feltûnik, hogy a ciklontevékenység, a ciklonképzõdés a polárfronttól az alacsonyabb szélességek felé terjeszkedik. Ez a folyamat is törvényszerû, és legtöbbször alacsony nyomású teknõ kiképzõdéséhez vezet.
Esetünkben azonban kissé más irányt vettek az események. A történéseket erõsen komplikálta az észak-atlanti ciklontevékenység. Március 10-re a következõ kép alakult ki:
Link
Erre a szinoptikai berendezkedésre külön felhívom a figyelmet. A magam részérõl "skandináv V-nek" (vagy "éknek") neveztem el a fenti bárikus ábrát. Jellemzõje a Grönlandtól a Skandináv-félszigetig terjedõ, ény-dk tengelyû AC ék, melynek elõldalán (Északkelet-Európában) is, és a hátoldalán (atlanti-part) is, fejlett ciklonok helyezkednek el. Pusztán morfológiailag is nagyon figyelemreméltó ez a helyzet, és még inkább az, ha belegondolunk ennek cirkulációs, idõjárásmódosító hatásába. Arról van szó, hogy a dél felé törõ nagy tömegû fagyos levegõ (vagy ha úgy tetszik annak aerodinamikai következménye, az ék alakú AC)
a páradús, enyhe atlanti-óceáni légtömegeket délebbi pályákra kényszeríti, azaz, az izlandi minimum alacsony nyomású, nedves légtömegei kénytelenek alacsony szélességekre helyezõdni ("csúszópályás" szituáció) Ugyanakkor, ezen páradús, enyhe levegõ az alacsony szélességeken (térségünkben) "randevúzik" az AC ék elõoldalán szintén dél felé mozgó rendkívül hideg sarki levegõvel. Ergo, a skandináv V szituáció kifejezetten hajlamos keveredési zónákat létrehozni Közép-Európában nagy csapadékkal -a hidegadvekció folytán fõképp havazással. Nem csoda, hogy leghavasabb, legzordabb téli idõszakaink egyik jellegzetes makroszinoptikai elrendezõdése ez.
Most már csak néhány térkép van hátra, érdemes végigfutni ezeken is:
Link
Link
Link
Link
Link
Látható, hogy a fentebb leírt mechanizmus alapján az észak-atlanti depresszió egyik ciklonmagja Bretagne térségébõl pár nap alatt a Kárpát-medence környékére jutott. Kezdetben kissé töltõdött a ciklon, majd újra kimélyült, "bepörgött". Centrális nyomása a Kárpátoktól keletre 985 hpa-ra zuhant, alacsonyabbra, mint az atlanti-parton mutatott érték.
Nézzünk ehhez egy izoterma-térképet is: a ciklon két oldalán igen jelentõs a hõmérsékleti különbség: a -10 fokos és a +15 fokos T850 izoterma talán ha 1000 km távolságra húzódik egymástól. Térségünk teljesen a hideg oldalon helyezkedik el, Északnyugat-Magyarország felett -10 fokos a T850. A cikloncentrum közelében, erõs csapadékhullásban, éjszaka a T2m se volt jelentõsen magasabb ennél az értéknél: észak-Dunántúon -5 fok közelében lehetett.
Az izobártérképen az is látszik, hogy az izobárok igen sûrûek, nagy volt a nyomásgradiens a ciklonban. Ennek volt köszönhetõ az orkánerejû szél március 14. délutánján és a rá következõ éjszaka. A közlekedési káoszt is fõként a rendkívül erõs szél okozta, s nem a lehullott hómennyiség. Igaz, ez északkeleten 20 cm körüli (vagy még több) volt, de éppen ott a szél némileg gyengébb volt. Az igazi katasztrófahelyzet Közép-Dunántúlon alakult ki, ahol talán ha 10 cm hó esett, de pusztító erejû szélviharban. A rendkívüli hófúvásban szerepet játszott az elég erõs fagy is -az, hogy végig száraz porhó esett. A rendkívül erõs szél a neki kitett helyekrõl teljesen lesöpörte a havat, és végül a szántók "liofil" talaját hordta.
Érdekes kérdés, vajon mi lett volna, ha ugyanez a hóviharos helyzet pl. januárban áll elõ. Véleményem szerint a hidegadvekció akkor se lett volna erõsebb. Viszont hosszasabban nyugalomba juthatott volna a beáramló igen hideg levegõ, és a hosszabb éjszakákon jóval -20 fok alatti zord fagyok lehettek volna.
Olyan hóvihar, ami még télen se gyakori, március közepén pedig egyszer látunk ilyet az életben, ha szerencsénk (balszerencsénk?) van.
Vizsgáljuk meg még egyszer a történteket a meteorológia aspektusából annál inkább, mert érdekes tanulságokkal szolgál ez az eset.
A márciusi hideghullám és nagy havazás elõzményeit már csaknem egy hónappal korábban tetten érhetjük. Az elsõ, kezdetben még elmosódott jelek február 15-tõl kezdtek mutatkozni:
Link
Link
Link
Link
Link
Látjuk, hogy Grönlandtól északra nagy területen -30 fokig, illetve az alá szállt a hõmérséklet a 850 hpa-s nyomásnívón. A február 15-tõl február 20-ig tartó idõszakban ez a hidegtömeg kelet felé, Svalbard irányába terjeszkedett.
Nézzük, mi lett a sorsa a felhalmozódott rendkívül fagyos légtömegnek. Kövessük nyomon a történteket, immár 5 naponként:
Link
Link
Link
Link
Link
A környezetüknél jóval hidegebb légtömegek ezek szerint mindvégig a Grönlandtól Novaja Zemlja-ig terjedõ régióban tartózkodtak.
Legelõször is magyarázatot kellene találni ennek a hidegmagnak a kifejlõdésére, és huzamos fennmaradására. A körülhatárolt,ugyanazon a helyen sokáig fennálló hidegtömeg feltehetõleg valamilyen kumulatív, önerõsítõ mechanizmusnak köszönheti létét. Több lehetõség közül most csak egyet említek: a magára hagyott lehûlõ légtömeg kicsapódás révén vízgõztartalmának mind nagyobb részét elveszti, harmatpontja folytonosan lejjebb száll. Ez persze elõsegíti a további lehûlést. A száraz levegõben egyre kevesebb felhõ képzõdik, s ez a kisugárzás malmára hajtja a vizet. Ha megnézzük a szinoptikai térképeket, azt látjuk, hogy a Grönland fölötti levegõ mindig igen alacsony harmatpontú. Fentiek értelmében ez természetes is: a hó és jégfelszínen fekvõ fagyos levegõ csak rendkívül kevés vízpárát képes onnan felvenni (szemben a tengerfelszín fölötti légtömeggel). A grönlandi felföld nagy tengerszint fölötti magassága is nyilván szerepet játszik az ottani levegõ szárazságában -hiszen a ritka levegõnek eleve kicsi a páranyomása.
Nem csoda tehát, hogy a tavaly márciusi rendkívüli idõjárás "bölcsõje Grönlandon ringott", ha szabad így kifejezni magamat.
De hogy lehetséges az, hogy az itt fejlõdésnek indult hidegtömeg végül a Novaja Zemlja környékére került, és onnan kezdte befolyásolni Európa idõjárását? A sarkvidék keleti szélrendszerének a hidegmagokat inkább nyugat felé kellene mozdítania! Lehetséges, hogy a magyarázatot a jet idõleges lassulásában és amplitúdó-növekedésében kell keresnünk. Feltételezésem az, ha a jet zárt és gyors, akkor az azzal ellenáramlásban mozgó sarki keleti szél is erõs és egyirányú. Ennek indikátora az AO pozitivitása: például idén az õsz második felében és tél elején az AO tartósan pozitív volt -nem is tudott a grönlandi hidegtömeg kelet felé mozdulni egy tapodtat sem. Inkább nyugat felé mozgott, és az amerikai arktikus szigetvilágban és a Hudson-öböl táján alakított ki hatalmas, tartós hidegmagot.
Ezzel szemben tavaly tél végén az AO erõsen negatívvá vált, és az arktikus keleti szelek meggyengülése lehetõvé tette a grönlandi hideg légtömegek jelentõs keletre vándorlását.
A másik légkörfizikai összefüggés, amit iskolapálda-szerûen adott ki ez a szituáció: a hõkontraszt ciklogén hatása. Tudjuk, hogy a polárfront kvázi lineáris áramlásai tartósan örvényesedni, cirkulárissá válni csak akkor képesek, ha a megfelelõ hõkontraszt a környezetben adott. Ez utóbbit a környezeténél jóval alacsonyabb hõmérsékletû hidegmag "szállítja" is. Tehát, stacionárius, fejlett ciklon képzõdik a polárfronton, ha egyidejûleg hidegmag is jelen van a közelben. Nézzük, így volt-e ez esetünkben is?
Link
Link
Link
Link
A polárfronti ciklogenezis kissé késve követi a hidegmag kiképzõdését, de ez természetes is. A folyamatnak "tehetetlensége" van. Az utolsó két térképen mindenesetre feltûnik, hogy a ciklontevékenység, a ciklonképzõdés a polárfronttól az alacsonyabb szélességek felé terjeszkedik. Ez a folyamat is törvényszerû, és legtöbbször alacsony nyomású teknõ kiképzõdéséhez vezet.
Esetünkben azonban kissé más irányt vettek az események. A történéseket erõsen komplikálta az észak-atlanti ciklontevékenység. Március 10-re a következõ kép alakult ki:
Link
Erre a szinoptikai berendezkedésre külön felhívom a figyelmet. A magam részérõl "skandináv V-nek" (vagy "éknek") neveztem el a fenti bárikus ábrát. Jellemzõje a Grönlandtól a Skandináv-félszigetig terjedõ, ény-dk tengelyû AC ék, melynek elõldalán (Északkelet-Európában) is, és a hátoldalán (atlanti-part) is, fejlett ciklonok helyezkednek el. Pusztán morfológiailag is nagyon figyelemreméltó ez a helyzet, és még inkább az, ha belegondolunk ennek cirkulációs, idõjárásmódosító hatásába. Arról van szó, hogy a dél felé törõ nagy tömegû fagyos levegõ (vagy ha úgy tetszik annak aerodinamikai következménye, az ék alakú AC)
a páradús, enyhe atlanti-óceáni légtömegeket délebbi pályákra kényszeríti, azaz, az izlandi minimum alacsony nyomású, nedves légtömegei kénytelenek alacsony szélességekre helyezõdni ("csúszópályás" szituáció) Ugyanakkor, ezen páradús, enyhe levegõ az alacsony szélességeken (térségünkben) "randevúzik" az AC ék elõoldalán szintén dél felé mozgó rendkívül hideg sarki levegõvel. Ergo, a skandináv V szituáció kifejezetten hajlamos keveredési zónákat létrehozni Közép-Európában nagy csapadékkal -a hidegadvekció folytán fõképp havazással. Nem csoda, hogy leghavasabb, legzordabb téli idõszakaink egyik jellegzetes makroszinoptikai elrendezõdése ez.
Most már csak néhány térkép van hátra, érdemes végigfutni ezeken is:
Link
Link
Link
Link
Link
Látható, hogy a fentebb leírt mechanizmus alapján az észak-atlanti depresszió egyik ciklonmagja Bretagne térségébõl pár nap alatt a Kárpát-medence környékére jutott. Kezdetben kissé töltõdött a ciklon, majd újra kimélyült, "bepörgött". Centrális nyomása a Kárpátoktól keletre 985 hpa-ra zuhant, alacsonyabbra, mint az atlanti-parton mutatott érték.
Nézzünk ehhez egy izoterma-térképet is: a ciklon két oldalán igen jelentõs a hõmérsékleti különbség: a -10 fokos és a +15 fokos T850 izoterma talán ha 1000 km távolságra húzódik egymástól. Térségünk teljesen a hideg oldalon helyezkedik el, Északnyugat-Magyarország felett -10 fokos a T850. A cikloncentrum közelében, erõs csapadékhullásban, éjszaka a T2m se volt jelentõsen magasabb ennél az értéknél: észak-Dunántúon -5 fok közelében lehetett.
Az izobártérképen az is látszik, hogy az izobárok igen sûrûek, nagy volt a nyomásgradiens a ciklonban. Ennek volt köszönhetõ az orkánerejû szél március 14. délutánján és a rá következõ éjszaka. A közlekedési káoszt is fõként a rendkívül erõs szél okozta, s nem a lehullott hómennyiség. Igaz, ez északkeleten 20 cm körüli (vagy még több) volt, de éppen ott a szél némileg gyengébb volt. Az igazi katasztrófahelyzet Közép-Dunántúlon alakult ki, ahol talán ha 10 cm hó esett, de pusztító erejû szélviharban. A rendkívüli hófúvásban szerepet játszott az elég erõs fagy is -az, hogy végig száraz porhó esett. A rendkívül erõs szél a neki kitett helyekrõl teljesen lesöpörte a havat, és végül a szántók "liofil" talaját hordta.
Érdekes kérdés, vajon mi lett volna, ha ugyanez a hóviharos helyzet pl. januárban áll elõ. Véleményem szerint a hidegadvekció akkor se lett volna erõsebb. Viszont hosszasabban nyugalomba juthatott volna a beáramló igen hideg levegõ, és a hosszabb éjszakákon jóval -20 fok alatti zord fagyok lehettek volna.
Gyorsan végigpörgetve azt a szezont ott azért jóval több zonalitás volt, különösen decemberben és januárban. Összességében 1-másfél hónapot is kitett a zonális idõszak akkor.
Néhány kiragadott példa: Link Link Link Link Link Link Link Link
Nagyobb blocking kezdetben csak december végén és január végén volt: Link Link Link
Aztán a február már tényleg inkább blockingos volt, viszont akkor valóban mindig máshová szakadt le a hideg.
Nem hiába mondták többen is korábban, hogy a két szezon között ég és föld volt a különbség a keleti AC miatt. 2006-ban gyakorlatilag ki sem épült, most viszont szinte végig megvolt, csak sosem tudott érdemlegesen nyugatabbra terjeszkedni.
Néhány kiragadott példa: Link Link Link Link Link Link Link Link
Nagyobb blocking kezdetben csak december végén és január végén volt: Link Link Link
Aztán a február már tényleg inkább blockingos volt, viszont akkor valóban mindig máshová szakadt le a hideg.
Nem hiába mondták többen is korábban, hogy a két szezon között ég és föld volt a különbség a keleti AC miatt. 2006-ban gyakorlatilag ki sem épült, most viszont szinte végig megvolt, csak sosem tudott érdemlegesen nyugatabbra terjeszkedni.
Ez mondjuk igaz!
A 2006/2007-es rekordenyhe tél is hasonló volt, ott sem volt azt hiszem zonalitás, csak a hideg mindig vagy tõlünk nyugatra, vagy keletre zuhant le.
A 2006/2007-es rekordenyhe tél is hasonló volt, ott sem volt azt hiszem zonalitás, csak a hideg mindig vagy tõlünk nyugatra, vagy keletre zuhant le.
Nem hinném, de valószínûleg ilyen nem is fog, mivel alig volt zonalitás Európában a télen.
Nézzük szépen sorban, december egy jókora brit blockinggal indult: Link Utána volt egy-két nap, amikor próbálkozott a zonalitás: Link De aztán jött a 6-ai viharciklon: Link Mögötte pedig stabil anticiklonális blokk épült ki: Link Igaz ezt követõen Észak-Európában közel egy hétig zonalitás volt: Link Link Majd jött a karácsony és vele együtt az erõs meridionalitás: Link Így mentünk át a januárba: Link A hónap elején folytatódott a meridionalitás, erõs teknõsödésekkel: Link Link Amit egy pár napos zonalitás követett: Link Majd kezdõdött az újabb blocking: Link Ez már igen tartósnak és erõsnek bizonyult, csak februárban lett vége: Link Link Link Link Egészen pontosan nagyjából 7-én, de még itt sem volt teljes zonalitás: Link És a következõ napokban is maradt a teknõsödési hajlam: Link Link Link Ezt viszont zonalitás követte: Link Amit hamar megtört a keleti AC: Link Link És megérkeztünk márciusba: Link (Aztán a kezdeti meridionalitást 10-e óta zonaális jellegû áramlás váltotta fel, de azért voltak menne átmeneti meridionális helyzetek is, vasárnap pedig újból borul az áramlási kép, jön a teknõ: Link Link Link Link )
Szóval egész télen összességében kb. 2-3 hétnyi zonalitás volt, nagyrészt meridionális irányítás uralkodott, fõként a kelet-európai anticiklon miatt. Mi viszont rendre a teknõk elõoldalán helyezkedtünk el, ezért volt tartósan enyhe a tél. Egyébként a zonalitás hiányát jól jellemzi a tél hõmérsékleti maximumainak értéke és eloszlása is, egy zonális télen nálunk a rendre be-becsúszó fõnös napok miatt nem 12,7 fok lett volna az abszolút maximum, ahogy az idén történt, hanem legalább 15 fok.
Nézzük szépen sorban, december egy jókora brit blockinggal indult: Link Utána volt egy-két nap, amikor próbálkozott a zonalitás: Link De aztán jött a 6-ai viharciklon: Link Mögötte pedig stabil anticiklonális blokk épült ki: Link Igaz ezt követõen Észak-Európában közel egy hétig zonalitás volt: Link Link Majd jött a karácsony és vele együtt az erõs meridionalitás: Link Így mentünk át a januárba: Link A hónap elején folytatódott a meridionalitás, erõs teknõsödésekkel: Link Link Amit egy pár napos zonalitás követett: Link Majd kezdõdött az újabb blocking: Link Ez már igen tartósnak és erõsnek bizonyult, csak februárban lett vége: Link Link Link Link Egészen pontosan nagyjából 7-én, de még itt sem volt teljes zonalitás: Link És a következõ napokban is maradt a teknõsödési hajlam: Link Link Link Ezt viszont zonalitás követte: Link Amit hamar megtört a keleti AC: Link Link És megérkeztünk márciusba: Link (Aztán a kezdeti meridionalitást 10-e óta zonaális jellegû áramlás váltotta fel, de azért voltak menne átmeneti meridionális helyzetek is, vasárnap pedig újból borul az áramlási kép, jön a teknõ: Link Link Link Link )
Szóval egész télen összességében kb. 2-3 hétnyi zonalitás volt, nagyrészt meridionális irányítás uralkodott, fõként a kelet-európai anticiklon miatt. Mi viszont rendre a teknõk elõoldalán helyezkedtünk el, ezért volt tartósan enyhe a tél. Egyébként a zonalitás hiányát jól jellemzi a tél hõmérsékleti maximumainak értéke és eloszlása is, egy zonális télen nálunk a rendre be-becsúszó fõnös napok miatt nem 12,7 fok lett volna az abszolút maximum, ahogy az idén történt, hanem legalább 15 fok.
Ha nincs az óceánon anticiklon, ami blokkolná az észak-amerikai hidegbetörések "lökéshullámait" Európa felé, akkor ennyire szoros kapcsolat áll fenn a két kontinens között.
Az utóbbi 2 évtized rendkívül erõs, hetekig, hónapokig az óceán felett terpeszkedõ anticiklonjai gyakran elvágták egymástól Észak-Amerikát és Európát.
Az utóbbi 2 évtized rendkívül erõs, hetekig, hónapokig az óceán felett terpeszkedõ anticiklonjai gyakran elvágták egymástól Észak-Amerikát és Európát.
Jelent már meg valami tanulmány arról, hogy az idei télen az Észak-amerikai meridionalitás mennyire erõs zonális kényszert fejtett ki Európára? A téli szezon legnagyobb meglepetése számomra ez volt.
Lassan az elsõ negyedév végéhez közeledve aggasztó a kép: Link 90 napos csapadékösszeg: no comment... 
A mítoszok, legendák vége, szezonális mundérbecsülettel
( A 2013-14-es téli elõrejelzési csokor verifikációja )
A tavaszi napéjegyenlõséghez közeledve elérkezett ennek: Link a szubjektív verifikációja.
Hõmérséklet :
Ez esetben a véleménycsokor eredõje és a szezonális elõrék között nagy kontraszt mutatkozott, hisz elõbbi egyértelmûen átlag körli vagy hidegebb téllel számolt addig a szezonális elõrék enyhébb télre tették le voksukat.
Tudjuk, h a téli átlaghõmérséklet 2.6 fokkal volt magasabb, mint a 81-10-es átlag Link , csapadék szempontjából pedig 70 % körül (+/- 5%) végzett ugyanezen idõszakhoz képest.
Ennek fényében az elõzetes várakozási csokrunk órisási bukását hozta ez a tél. A természet/állatvilág szintén példa nélkül fogott mellé , hiszen a szignifikánsan hidegebb tél helyett az egyik legmelegebb tél következett, így a 6. télre rossz elõrét készített, ezzel 5-1-re módosult az eddigi hibátlan mérleg.
A szezonális elõrék viszont megmentették a mundér becsületét, mivel enyhébb telet adatk, úgy, h ezen belül a december átlag körüli lehet, míg a január-február tandem szignifikánsan enyhébb. Bár az elõrejlezett intervallumból õk is bõven kilógtak (több mint 1 fokkal), de mivel az irány határozott volt, ezeket az elõréket teljesen rossznak nem minõsíteném , fõként, hogy egyfajta különbséget is képesek voltak adni a hónapok eltérései között.
A DAI verifikációján már túlvagyunk: Link
Csapadék:
Nagykanizsa vs. Orosháza ~170-180 vs. ~30-40 mm
A téli csapadékot tekintve azt hiszem mindent elmond a fenti egy sor. Országos viszonylatban 70% körülire futott ki a csapadékmennyiség, de ez irtózatos nagy különbségek között. Az ország kb. nyugati negyede átlag fölött, míg másik három negyede jócskán vagy kevésbé átlag alatt végzett.
Az általában durva felbontással (kontinensnyi léptékben) dolgozó szezonális elõrék természetesen ilyen eltéréseket nem képesek megfogni, így õket én országos átlag tekintetében értékelem. Ebben a tekintetben kis vagy mérsékelt bukást hozott az átlag alatti csapadékú tél, az elõrejelzett (85-115%) intervallumból 15%-kal lógott ki. Az extrém szárazra sikerült decembert valamennyire megmentette tehát a következõ két hónap.
Elképzelhetõ, h el vagy benéztem vmit, akkor elnézést érte! Legközelebb, ha minden jól megy, május közepe táján jövök a nyári várakozási csokrunkkal. Egy kis beharangozó: az elmúlt 3 nyár absz. maximumai (h.á-on): 2011: 39.2, 2012: 40.4, 2013: 40.6, 2014: ???
( A 2013-14-es téli elõrejelzési csokor verifikációja )
A tavaszi napéjegyenlõséghez közeledve elérkezett ennek: Link a szubjektív verifikációja.
Hõmérséklet :
Ez esetben a véleménycsokor eredõje és a szezonális elõrék között nagy kontraszt mutatkozott, hisz elõbbi egyértelmûen átlag körli vagy hidegebb téllel számolt addig a szezonális elõrék enyhébb télre tették le voksukat.
Tudjuk, h a téli átlaghõmérséklet 2.6 fokkal volt magasabb, mint a 81-10-es átlag Link , csapadék szempontjából pedig 70 % körül (+/- 5%) végzett ugyanezen idõszakhoz képest.
Ennek fényében az elõzetes várakozási csokrunk órisási bukását hozta ez a tél. A természet/állatvilág szintén példa nélkül fogott mellé , hiszen a szignifikánsan hidegebb tél helyett az egyik legmelegebb tél következett, így a 6. télre rossz elõrét készített, ezzel 5-1-re módosult az eddigi hibátlan mérleg.
A szezonális elõrék viszont megmentették a mundér becsületét, mivel enyhébb telet adatk, úgy, h ezen belül a december átlag körüli lehet, míg a január-február tandem szignifikánsan enyhébb. Bár az elõrejlezett intervallumból õk is bõven kilógtak (több mint 1 fokkal), de mivel az irány határozott volt, ezeket az elõréket teljesen rossznak nem minõsíteném , fõként, hogy egyfajta különbséget is képesek voltak adni a hónapok eltérései között.
A DAI verifikációján már túlvagyunk: Link
Csapadék:
Nagykanizsa vs. Orosháza ~170-180 vs. ~30-40 mm
A téli csapadékot tekintve azt hiszem mindent elmond a fenti egy sor. Országos viszonylatban 70% körülire futott ki a csapadékmennyiség, de ez irtózatos nagy különbségek között. Az ország kb. nyugati negyede átlag fölött, míg másik három negyede jócskán vagy kevésbé átlag alatt végzett.
Az általában durva felbontással (kontinensnyi léptékben) dolgozó szezonális elõrék természetesen ilyen eltéréseket nem képesek megfogni, így õket én országos átlag tekintetében értékelem. Ebben a tekintetben kis vagy mérsékelt bukást hozott az átlag alatti csapadékú tél, az elõrejelzett (85-115%) intervallumból 15%-kal lógott ki. Az extrém szárazra sikerült decembert valamennyire megmentette tehát a következõ két hónap.
Elképzelhetõ, h el vagy benéztem vmit, akkor elnézést érte! Legközelebb, ha minden jól megy, május közepe táján jövök a nyári várakozási csokrunkkal. Egy kis beharangozó: az elmúlt 3 nyár absz. maximumai (h.á-on): 2011: 39.2, 2012: 40.4, 2013: 40.6, 2014: ???
Nehéz lesz elkerülni, hogy március ne kerüljön be az eddig mért tíz legmelegebb közé. Mi több, még akár elõkelõ helyezés is lehet belõle....
Nem szégyelled magad? Egy ilyen tél után képes vagy berakni ezt az albumot??? Teringettét! 
A mai napi minimumok szépen mutatják, hogy mennyire is változékony a Kárpát-medence idõjárása.
Az 1 évvel ezelõtti kemény mínuszok már csak múló rossznak tûnnek ilyen távlatból.
Tavaly ezen a napon a töbrökben mérhettük az eddig általunk megmért leghidegebb hõmérsékleteket.
(-33,6 fok.)
Link
A helyenként 80-100 cm-es hóvastagsággal változatos képet mutatott akkor a Bükk-fennsík.
Akkor azt hihettük, "sosem olvad el".
Link
És most pedig már virágpompával találkozat az ember, ha kirándul.
A hóvirág, a kék csillagvirág, a kökörcsin, kankalin, hérics, kikerics festi a tájat tavaszi színekre, tölti az ember milliõjét.
Az 1 évvel ezelõtti kemény mínuszok már csak múló rossznak tûnnek ilyen távlatból.
Tavaly ezen a napon a töbrökben mérhettük az eddig általunk megmért leghidegebb hõmérsékleteket.
(-33,6 fok.)
Link
A helyenként 80-100 cm-es hóvastagsággal változatos képet mutatott akkor a Bükk-fennsík.
Akkor azt hihettük, "sosem olvad el".
Link
És most pedig már virágpompával találkozat az ember, ha kirándul.
A hóvirág, a kék csillagvirág, a kökörcsin, kankalin, hérics, kikerics festi a tájat tavaszi színekre, tölti az ember milliõjét.
Sõt, eszerint még hidegebbek is lehetnek a telek Európában a jövõben: Link Persze ez csak találgatás, semmi más. De érdekességnek jó.
"- A globális felmelegedés ma már általánosan elfogadott tény, így valószínûleg nagyobb meglepetés lett volna egy átlagnál jóval hidegebb tél, mint enyhébb."
Eközben évek óta az évszázad leghidegebb telét várják a szakemberek!
Ha Észak-Amerikában tudott lenni olyan, amilyen lett, akkor itt miért lett volna meglepetés?
A telek az elmúlt idõszakban alig néhány tizedet melegedtek csak, a nyarak lettek jóval melegebbek!
Eközben évek óta az évszázad leghidegebb telét várják a szakemberek!
Ha Észak-Amerikában tudott lenni olyan, amilyen lett, akkor itt miért lett volna meglepetés?
A telek az elmúlt idõszakban alig néhány tizedet melegedtek csak, a nyarak lettek jóval melegebbek!
Márton fórumtársunk cikke a Kisalföldben az elmúlt télrõl.
Link
A cikkbõl látszik, hogy van azért olyan újság, amely hiteles helyrõl szerzi be információit.
Link
A cikkbõl látszik, hogy van azért olyan újság, amely hiteles helyrõl szerzi be információit.
Elképesztõ idõszak ez a mostani téli félév, hisz november óta vastag pozitív anomália van minden hónapban, ennek ellenére fagy is sokszor volt, hisz pl. a magasan enyhe januárban és februárban is volt 17 ill. 14 nap. A 3,1 fokos januári és 4,4 fokos februári közép ugyanakkor elmarad 2007-tõl de 2008-tól is. 2008-ban március is olyan enyhe volt, hogy a 16-án elültetett krumpli nem fagyott el, bár a Bakonyban Húsvétkor hótakaró is kialakult.Az meg még elképesztõbb, hogy ennek ellenére nov. 8. után nem alakult ki 15 fokot elérõ T, vagyis nem volt a pápai kertünkben 120 napja ! Talán ma....?
Remélem a csapadék nem úgy alakul, hogy egy csapadékos, 2 száraz hónap. November rekordesõs volt itt, dec-jan-ban alig esett, február hozott egy nyolcvanast, most meg 2 hét alatt esett 1,1 mm. Ha most is száraz 2 hónapunk lesz és melegebb az átlagnál, akkor még megszívhatjuk...
U.I.: Még egy érdekesség: a Karácsony volt a télen a legenyhébb, mindkét napon 11 fokos napi közép, ami áprilisi szint ! Meg a téli max is akkor alakult ki 13,7 fokkal. Mivel itt 20 év alatt ha 2 fehér Karácsony volt olyan érzésem van, hogy ez az idõpont éppen statisztikailag a leghótlanabb a télen.
Remélem a csapadék nem úgy alakul, hogy egy csapadékos, 2 száraz hónap. November rekordesõs volt itt, dec-jan-ban alig esett, február hozott egy nyolcvanast, most meg 2 hét alatt esett 1,1 mm. Ha most is száraz 2 hónapunk lesz és melegebb az átlagnál, akkor még megszívhatjuk...
U.I.: Még egy érdekesség: a Karácsony volt a télen a legenyhébb, mindkét napon 11 fokos napi közép, ami áprilisi szint ! Meg a téli max is akkor alakult ki 13,7 fokkal. Mivel itt 20 év alatt ha 2 fehér Karácsony volt olyan érzésem van, hogy ez az idõpont éppen statisztikailag a leghótlanabb a télen.
Nálam a 2013/14-es tél négyadatos középhõmérséklete 1,8°C (az elmúlt 23 tél második legmelegebbje, csak 2006/2007 volt ennél enyhébb), 2,6 fokkal enyhébb az elmúlt 23 tél átlagánál.
A leesett hó mennyisége 20 cm (az elmúlt 23 tél negyedik legkevesebbje), az elmúlt 23 tél átlagának harmada.
A hótakarós napok száma 19 nap (az elmúlt 23 tél ötödik legkevesebbje), az elmúlt 23 tél átlagának fele.
Azaz igen enyhe, hószegény telet hagytunk magunk mögött.
Ellenben a 76,5 mm-es téli csapadék megfelel az átlagosnak (az extra-száraz decembert kipótolta az év elsõ két hónapja).
A leesett hó mennyisége 20 cm (az elmúlt 23 tél negyedik legkevesebbje), az elmúlt 23 tél átlagának harmada.
A hótakarós napok száma 19 nap (az elmúlt 23 tél ötödik legkevesebbje), az elmúlt 23 tél átlagának fele.
Azaz igen enyhe, hószegény telet hagytunk magunk mögött.
Ellenben a 76,5 mm-es téli csapadék megfelel az átlagosnak (az extra-száraz decembert kipótolta az év elsõ két hónapja).
A téli középhõmérséklet 2,23 fokos lett, napi tmin/tmax értékekbõl számolva.
Néhány adat :
- decemberi átlag : 0,6 fok, 1 hótakarós nap
- januári átlag : 2 fok, 8 hótakarós nap
- februári átlag: 4,1 fok, 3 hótakarós nap
A hõmérséklet lényegesen a sokévi átlag felett alakult mindhárom téli hónapban, a hótakarós napok száma messze elmarad a sokévi átlagtól.
További adatok: Link
A tél számokban Sopronból:
Átlaghõmérsékletek:
December: +3,22°C
Január: +3,08°C
Február: +4,35°C
Fagyos napok száma: 35
Téli napok száma: 10
Zord napok száma: 0
Hótakarós napok száma: 20
Összes lehullott hó mennyisége: 24 cm
(A Soproni-hegységben 500 méteren 45-50 cm között).
Átlaghõmérsékletek:
December: +3,22°C
Január: +3,08°C
Február: +4,35°C
Fagyos napok száma: 35
Téli napok száma: 10
Zord napok száma: 0
Hótakarós napok száma: 20
Összes lehullott hó mennyisége: 24 cm
(A Soproni-hegységben 500 méteren 45-50 cm között).
A 2013-14 Tél számokban.
Középhõmérséklet 3,3°C
Legalacsonyabb hõmérséklet -8,9°C január 26.
Legmagasabb hõmérséklet 13,5°C december 25.
Összes csapadék 115,5 mm
Fagyos nap 41. Téli nap 13. Zord nap 0.
Hótakarós nap 15. Havazás 12 napon volt. Legnagyobb hóvastagság 5 cm januárban.
Köd 34 napon volt
Ónos esõ 7 nap fordult elõ.
Középhõmérséklet 3,3°C
Legalacsonyabb hõmérséklet -8,9°C január 26.
Legmagasabb hõmérséklet 13,5°C december 25.
Összes csapadék 115,5 mm
Fagyos nap 41. Téli nap 13. Zord nap 0.
Hótakarós nap 15. Havazás 12 napon volt. Legnagyobb hóvastagság 5 cm januárban.
Köd 34 napon volt
Ónos esõ 7 nap fordult elõ.
Februári adatok röviden.
Havi középhõmérséklet 4,1°C
Legalacsonyabb hõmérséklet -4,4°C még 1-én
Legmagasabb hõmérséklet 12,7°C 15-én
Csapadék összesen 75,3 mm
Fagyos nap 12. Téli nap 4. Zord nap 0.
Hótakarós nap 7. Havazás 3 napon volt. Legnagyobb hóvastagság 4 cm.
Ködös nap 9.
Ónos esõ 2 napon fordult elõ.
Havi középhõmérséklet 4,1°C
Legalacsonyabb hõmérséklet -4,4°C még 1-én
Legmagasabb hõmérséklet 12,7°C 15-én
Csapadék összesen 75,3 mm
Fagyos nap 12. Téli nap 4. Zord nap 0.
Hótakarós nap 7. Havazás 3 napon volt. Legnagyobb hóvastagság 4 cm.
Ködös nap 9.
Ónos esõ 2 napon fordult elõ.
2013/14 tele nálam: (zárójelben az 50 éves átlag illetve a dátum)
Átlaghõmérséklet: 2,09+2,61+4,37= 3,02 °C. (0,51 °C.)
T min. átlag: -0,27+0,40+1,43= 0,52 °C.
T max. átlag: 5,03+5,57+8,05= 6,22 °C.
Abszolút T min.: -10,7 °C. (01.26.)
Abszolút T max.: 13,4 °C. (02.27.)
Téli abszolút hõingás: 24,1 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -7,1 °C. (01.26.)
Legmagasabb napi átlag: 9,2 °C. (01.17.)
Napi átlagok hõingása: 16,3 °C.
Napi legnagyobb hõingás: 14,2 °C. (02.26.)
Napi legkisebb hõingás: 1,2 °C. (12.14., 12.16.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1000,8 hPa. (12.26.)
Legmagasabb légnyomás: 1041,3 hPa. (12.11.)
Fagyos nap: 16+12+10= 38 db. (57)
Hideg nap: 1+5+3= 9 db. (1
Zord nap: 0+2+0= 2 db. (6)
Téli nap: 3+5+1= 9 db. (20)
Ködös nap: 12+7+9= 28 db.
Ónos esõs nap: 0+0+4= 4 db.
Hóeséses nap: 2+4+1= 7 db. (21)
Hótakarós nap: 1+7+7= 15 db. (26)
Téli leesett hómennyiség: 1+14+0= 15 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 7 cm. (01.25., 01.26.)
Téli csapadék: 3,1+33,4+65,7= 102,2 mm. (109,6 mm.)
Csapadékos nap: 9+17+19= 45 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 6+16+16= 38 db.
Jelentõs csapadékú nap: 0+4+5= 9 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 17,4 mm. (02.11.)
Az átlagnál 2,5 °C-kal melegebb (ezzel az elmúlt 120 év 4. legmelegebb tele!) és átlagos csapadékú tél volt.
A január-február fordulóján beköszöntõ két hetes hideget leszámítva egy rendkívül enyhe, ugyanakkor gyakorta párás, ködös, nyirkos, borongós, a 70-es évek teleit idézõ 3 hónap van mögöttünk. Minden téli jelzõnap jelentõsen elmarad az átlagtól, a telet csak a már említett két hét idézte.
Átlaghõmérséklet: 2,09+2,61+4,37= 3,02 °C. (0,51 °C.)
T min. átlag: -0,27+0,40+1,43= 0,52 °C.
T max. átlag: 5,03+5,57+8,05= 6,22 °C.
Abszolút T min.: -10,7 °C. (01.26.)
Abszolút T max.: 13,4 °C. (02.27.)
Téli abszolút hõingás: 24,1 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -7,1 °C. (01.26.)
Legmagasabb napi átlag: 9,2 °C. (01.17.)
Napi átlagok hõingása: 16,3 °C.
Napi legnagyobb hõingás: 14,2 °C. (02.26.)
Napi legkisebb hõingás: 1,2 °C. (12.14., 12.16.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1000,8 hPa. (12.26.)
Legmagasabb légnyomás: 1041,3 hPa. (12.11.)
Fagyos nap: 16+12+10= 38 db. (57)
Hideg nap: 1+5+3= 9 db. (1
Zord nap: 0+2+0= 2 db. (6)
Téli nap: 3+5+1= 9 db. (20)
Ködös nap: 12+7+9= 28 db.
Ónos esõs nap: 0+0+4= 4 db.
Hóeséses nap: 2+4+1= 7 db. (21)
Hótakarós nap: 1+7+7= 15 db. (26)
Téli leesett hómennyiség: 1+14+0= 15 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 7 cm. (01.25., 01.26.)
Téli csapadék: 3,1+33,4+65,7= 102,2 mm. (109,6 mm.)
Csapadékos nap: 9+17+19= 45 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 6+16+16= 38 db.
Jelentõs csapadékú nap: 0+4+5= 9 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 17,4 mm. (02.11.)
Az átlagnál 2,5 °C-kal melegebb (ezzel az elmúlt 120 év 4. legmelegebb tele!) és átlagos csapadékú tél volt.
A január-február fordulóján beköszöntõ két hetes hideget leszámítva egy rendkívül enyhe, ugyanakkor gyakorta párás, ködös, nyirkos, borongós, a 70-es évek teleit idézõ 3 hónap van mögöttünk. Minden téli jelzõnap jelentõsen elmarad az átlagtól, a telet csak a már említett két hét idézte.
Gyõrszemere-Nagyszentpál 2014. Február:
Havi középhõmérséklet szélsõértékekbõl 4,7 °C
Havi középhõmérséklet fõterminusokból 4,64 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet 0,7 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet 8,8 °C
Havi átlagos relatív légnyomás 1014,66 hPa
Havi átlagos relatív légnedvesség 91,66%
Havi legalacsonyabb hõmérséklet -5,0 °C (5.)
Havi legmagasabb hõmérséklet 13,4 °C (15.)
Legnagyobb napi hõingás 14.7 °C (15.)
Havi összes csapadék 52,0 mm
Legcsapadékosabb nap 12,3 mm (22.)
Csapadékos napok száma 18
Fagyos napok száma 12
Téli napok száma 1
Ködös napok száma 5
Hótakarós napok száma 0
Havi középhõmérséklet szélsõértékekbõl 4,7 °C
Havi középhõmérséklet fõterminusokból 4,64 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet 0,7 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet 8,8 °C
Havi átlagos relatív légnyomás 1014,66 hPa
Havi átlagos relatív légnedvesség 91,66%
Havi legalacsonyabb hõmérséklet -5,0 °C (5.)
Havi legmagasabb hõmérséklet 13,4 °C (15.)
Legnagyobb napi hõingás 14.7 °C (15.)
Havi összes csapadék 52,0 mm
Legcsapadékosabb nap 12,3 mm (22.)
Csapadékos napok száma 18
Fagyos napok száma 12
Téli napok száma 1
Ködös napok száma 5
Hótakarós napok száma 0
Februárban 56mm csapadékot mértem.
Természetesen hó nem esett, így hótakarós napunk sem volt.
És akkor ez a botrányosan gyenge tél, számokban.
A 90 napból:
40 nap volt fagyos (ami nem lenne rossz szám, de ezek döntõ többsége csak gyenge fagy volt)
-5 fok alatt: 5 nap
Az abszolút Tmin: -9,7 fok
Tehát nem volt zord napunk sem.
Téli nap: összesen 6 nap
(december és január is 3-3 nap, február 0)
Maximális hóvastagság: 3cm (vicc)
Hótakarós napok száma: 2
A tél összcsapadéka: 7+29+56 = 92mm
Ez történt Budaörsön, tél gyanánt, ebben a szezonban!
Ennél csak jobb jöhet!
Természetesen hó nem esett, így hótakarós napunk sem volt.
És akkor ez a botrányosan gyenge tél, számokban.
A 90 napból:
40 nap volt fagyos (ami nem lenne rossz szám, de ezek döntõ többsége csak gyenge fagy volt)
-5 fok alatt: 5 nap
Az abszolút Tmin: -9,7 fok
Tehát nem volt zord napunk sem.
Téli nap: összesen 6 nap
(december és január is 3-3 nap, február 0)
Maximális hóvastagság: 3cm (vicc)
Hótakarós napok száma: 2
A tél összcsapadéka: 7+29+56 = 92mm
Ez történt Budaörsön, tél gyanánt, ebben a szezonban!
Ennél csak jobb jöhet!
2014. február Bükk-fennsík, töbör
T átlag: -0,139 °C.
T min. átlag: -5,58 °C.
T max. átlag: 5,26 °C.
Absz. T min.: -20,8 °C. (4.)
Absz. T max.: 9,8 °C. (16.)
Absz. hõingás: 30,6 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -13,1 °C. (4.)
Legmagasabb napi átlag: 5,05 °C. (19.)
Napi átlagok hõingása: 10,85 °C.
Legalacsonyabb T max.: 1,3 °C. (01.)
Legmagasabb T min.: 2,4 °C. (19.)
Napi legnagyobb hõingás: 24,9 °C. (4.)
Napi legkisebb hõingás: 2,2 °C. (22.)
RHI: 3 nap.
HRHI: Nem volt.
Fagyos nap: 21 db.
Hideg nap: 13 db.
Zord nap: 6 db.
Téli nap: Nem volt!
A téli hónapok (dec- feb.) a számok tükrében.
3 hónap átlaga: -1,48 °C.
3 hónap hõingásának átlaga: 10,46934 °C.
Fagyos napok száma: 78 nap.
Hideg napok száma: 53 nap.
Zord napok száma: 28 nap.
Téli nap: mindössze: 18 nap.
T absz. min: -20,8 °C. (2014.02.04.)
T absz. max: +9,8 °C. (2014.02.16.)
T min -20 °C alatt: 2 nap.
RHI: 25 nap.
HRHI: 7 nap.
T átlag: -0,139 °C.
T min. átlag: -5,58 °C.
T max. átlag: 5,26 °C.
Absz. T min.: -20,8 °C. (4.)
Absz. T max.: 9,8 °C. (16.)
Absz. hõingás: 30,6 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -13,1 °C. (4.)
Legmagasabb napi átlag: 5,05 °C. (19.)
Napi átlagok hõingása: 10,85 °C.
Legalacsonyabb T max.: 1,3 °C. (01.)
Legmagasabb T min.: 2,4 °C. (19.)
Napi legnagyobb hõingás: 24,9 °C. (4.)
Napi legkisebb hõingás: 2,2 °C. (22.)
RHI: 3 nap.
HRHI: Nem volt.
Fagyos nap: 21 db.
Hideg nap: 13 db.
Zord nap: 6 db.
Téli nap: Nem volt!
A téli hónapok (dec- feb.) a számok tükrében.
3 hónap átlaga: -1,48 °C.
3 hónap hõingásának átlaga: 10,46934 °C.
Fagyos napok száma: 78 nap.
Hideg napok száma: 53 nap.
Zord napok száma: 28 nap.
Téli nap: mindössze: 18 nap.
T absz. min: -20,8 °C. (2014.02.04.)
T absz. max: +9,8 °C. (2014.02.16.)
T min -20 °C alatt: 2 nap.
RHI: 25 nap.
HRHI: 7 nap.
Ez nem gyenge: Januárban hazánkban mért legmagasabb hõmérséklet 16,8: Sellye, legalacsonyabb mért: -17,4 : És ez is Sellye!!!
2014. február nálam:
T átlag: 4,37 °C.
T min. átlag: 1,43 °C.
T max. átlag: 8,05 °C.
Absz. T min.: -6,1 °C. (04.)
Absz. T max.: 13,4 °C. (27.)
Absz. hõingás: 19,5 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -3,2 °C. (01.)
Legmagasabb napi átlag: 9,1 °C. (16.)
Napi átlagok hõingása: 12,3 °C.
Legalacsonyabb T max.: -1,5 °C. (01.)
Legmagasabb T min.: 6,7 °C. (16.)
Napi legnagyobb hõingás: 14,2 °C. (26.)
Napi legkisebb hõingás: 2,2 °C. (17.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1001,2 hPa. (09.)
Legmagasabb légnyomás: 1025,1 hPa. (03.)
Fagyos nap: 10 db.
Hideg nap: 3 db.
Zord nap: 0 db.
Téli nap: 1 db.
Ködös nap: 9 db.
Ónos esõs nap: 4 db.
Hóeséses nap: 1 db.
Hótakarós nap: 7 db.
Lehullott hómennyiség: 0 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 5 cm. (01., 02.)
Havi csapadékmennyiség: 65,7 mm. (éves: 99,1 mm.)
Csapadékos nap: 19 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 16 db.
Jelentõs csapadékú nap: 5 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 17,4 mm. (11.)
Az átlagosnál 3,2 °C-kal melegebb és sokkal csapadékosabb (215 %) hónap volt február. Ezzel a 10. legmelegebb és a 13. legcsapadékosabb februáron vagyunk túl. A hónap elején a januárról áthúzódó átmeneti téli idõ (sok ónos esõvel!) volt jellemzõ, majd a hónap többi részében végig az átlagosnál lényegesen melegebb idõ volt. Csupán a sok csapadéknak és a többségében ködös, párás, borongós idõnek köszönhetjük, hogy a havi maximum ennek ellenére nem lett kiemelkedõen magas. Az idei február inkább novemberi jellegû volt.
T átlag: 4,37 °C.
T min. átlag: 1,43 °C.
T max. átlag: 8,05 °C.
Absz. T min.: -6,1 °C. (04.)
Absz. T max.: 13,4 °C. (27.)
Absz. hõingás: 19,5 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -3,2 °C. (01.)
Legmagasabb napi átlag: 9,1 °C. (16.)
Napi átlagok hõingása: 12,3 °C.
Legalacsonyabb T max.: -1,5 °C. (01.)
Legmagasabb T min.: 6,7 °C. (16.)
Napi legnagyobb hõingás: 14,2 °C. (26.)
Napi legkisebb hõingás: 2,2 °C. (17.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1001,2 hPa. (09.)
Legmagasabb légnyomás: 1025,1 hPa. (03.)
Fagyos nap: 10 db.
Hideg nap: 3 db.
Zord nap: 0 db.
Téli nap: 1 db.
Ködös nap: 9 db.
Ónos esõs nap: 4 db.
Hóeséses nap: 1 db.
Hótakarós nap: 7 db.
Lehullott hómennyiség: 0 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 5 cm. (01., 02.)
Havi csapadékmennyiség: 65,7 mm. (éves: 99,1 mm.)
Csapadékos nap: 19 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 16 db.
Jelentõs csapadékú nap: 5 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 17,4 mm. (11.)
Az átlagosnál 3,2 °C-kal melegebb és sokkal csapadékosabb (215 %) hónap volt február. Ezzel a 10. legmelegebb és a 13. legcsapadékosabb februáron vagyunk túl. A hónap elején a januárról áthúzódó átmeneti téli idõ (sok ónos esõvel!) volt jellemzõ, majd a hónap többi részében végig az átlagosnál lényegesen melegebb idõ volt. Csupán a sok csapadéknak és a többségében ködös, párás, borongós idõnek köszönhetjük, hogy a havi maximum ennek ellenére nem lett kiemelkedõen magas. Az idei február inkább novemberi jellegû volt.
Ma Dobogókõ környékén 8-tól fél 9-ig tartó záporesõt kb. 9 óráig jégesõ váltotta fel. Mogyoró/cseresznye méretû darabok hullottak!
A ma délutáni Kecskeméten átvonuló zápor a város déli részét borsónyi jéggel szórta meg. Dörgést viszont nem hallottam.
A Tokaji-hegy ~300m-es szintjén a februárban mért legalacsonyabb hõmérséklet mindössze -1,6°C volt (02.05.) és több, mint három hete nem fagyott.
1984-85 és 2013-14 telét hasonlítottam össze az alábbi grafikonon (helyszín: Sopron, a 84-85-ös tél napi középhõmérsékletek napi három mérésbõl, a 13-14-es tél napi nyolc mérésbõl).
A grafikonon csak a 0°C alatti átlag középhõmérsékletû napok vannak ábrázolva.
A különbség a két tél között szemléletes.
Link
1985-ben még a tavaszi hónapok is tartogattak meglepetést Sopronban.
Például 40 cm vastag hótakaró alakult ki március 17-én estére egy 8 órás hóviharból, vagy az elsõ 20°C-ot meghaladó hõmérsékletet (legalább 21°C) május 11-én mértem.
A grafikonon csak a 0°C alatti átlag középhõmérsékletû napok vannak ábrázolva.
A különbség a két tél között szemléletes.
Link
1985-ben még a tavaszi hónapok is tartogattak meglepetést Sopronban.
Például 40 cm vastag hótakaró alakult ki március 17-én estére egy 8 órás hóviharból, vagy az elsõ 20°C-ot meghaladó hõmérsékletet (legalább 21°C) május 11-én mértem.
Hú, de jó cikk!
Ez tetszik:
"Sajnos, a pesti ember nem lírizál, nem mélyed el a mindent befödõ hólepel tisztaságának bámulatában, nem csodálja az utcákon és háztetõkön kialakuló pompás figurákat, hanem ebben is mindenekelõtt a kellemetlent látja. ... Mihelyt leszáll az elsõ hó, már szidjuk a köztisztasági hivatalt, az utcaseprõket... Toporzékol a dühös pesti ember..."
Ugye, milye ismerõs?
Ez tetszik:
"Sajnos, a pesti ember nem lírizál, nem mélyed el a mindent befödõ hólepel tisztaságának bámulatában, nem csodálja az utcákon és háztetõkön kialakuló pompás figurákat, hanem ebben is mindenekelõtt a kellemetlent látja. ... Mihelyt leszáll az elsõ hó, már szidjuk a köztisztasági hivatalt, az utcaseprõket... Toporzékol a dühös pesti ember..."
Ugye, milye ismerõs?
Igen a Csomának az a része egy gerinc, a legmagasabb pontja 317 méter, mi 265 méteren mérünk. Kompromisszum kell, hisz senki sem akarja, hogy ellopják vagy valami baja legyen így többnyire kertekben van elhelyezve magán területen ez is megállapodás része volt. Nem egyszerû, de mivel az ott elõkét nem zavarja direkt úgy csináltuk, és ráadásul még érdekes is számukra és viszem minden az adatokat elemzéseket így még jó barátság és társaság is kialakult. Szóval szerencse egy kis emberiség, és jó rábeszélõ készség kell ami nekem van:-) Jó ez csak vicc volt, de tényleg nincs gond rendes embereknél van elhelyezve. És tényleg fontos, az a legfontosabb, hogy az õ mindennapi életüket ne zavarja ez a dolog. Ráadásul pl Szentpéterföldén õk szerettek volna elkezdeni csapadékot mérni, én egybõl kaptam az alkalomon, és már ez is van így mindig cseréljük az adatokat, szóval egy kis érdeklõdés felkeltés és egybõl megy minden:-)
Tavaly 25,8, 2012-ben 24,4 a csúcs fent ha jól látom. Még meg akarom számolni a tavaszi május 31-ig illetve az õszi ez szeptemberi trópusi éjszakákat mert olyan is volt fent.
Tavaly 25,8, 2012-ben 24,4 a csúcs fent ha jól látom. Még meg akarom számolni a tavaszi május 31-ig illetve az õszi ez szeptemberi trópusi éjszakákat mert olyan is volt fent.
"Tokaj-hegyen dupla annyit mért Kess a trópusi éjszakákból, viszont ha jól emlékszem, a Páka-csokmahegyi 25,8 fok a legmagasabb mért minimum volt az évben az összes mérõ között, Tokaj-hegyet is beleérve, ez meg valahogy összejött. "
Nincs igazán jelentõsége, de 2013-ban itt a hegyen 260m-en júliusban és augusztusban is volt 26 fok fölötti minimum, a maxmin pedig 26,5 fok volt. A hegytetõ (512m) is 26 fok feletti maxmin-t tudhat maga mögött: Link
Ha lehetõség lenne rá, akkor mi sem ott mérnék ahol, de kompromisszumokat kellet kötni.
Most már elég régóta figyelem a hegy rezzenéseit, így mérések nélkül is tudom/látom, milyen jelentõs eltérések vannak adott esetben akár a DK-i és DNY-i oldal között is. Ilyenekrõl be is számoltam néhányszor a fórumon és talán egyszer egy ilyen összehasonlítást is sikerül megvalósítani.
A kisebb dombok esetében ilyen mértékû differencia persze messze nem érhetõ tetten.
Megjegyezném továbbá, hogy az egyik sátoraljaújhelyi hegy felsõ szintjén lévõ amatõr mérõ augusztusban kimért egy 27,6 fokos minimumot is, a szélcsatorna áldásos közremûködésének köszönhetõen.
Továbbá Petinél, Gyõrújbaráton, bár nem túl jelentõs a trópusi éjszakák száma, ellenben õ is regisztrált egy hasonlóan magas minimumot.
Más. Nyáron nézegettem a lendvahegyi mérõ adatait (247m - Link (sajnos félóránként mér, vagy közöl adatot Link így a tényleges minimumokat nem lehet tudni) nekem úgy rémlik egy hosszabb periódust nézve, hogy azzal együtt is, hogy a lendvahegyinél nem látjuk az adott napra vonatkozó legalacsonyabb Tmin-t, csak a félóránként mért adatok legalacsonyabbikát, abban a nyári idõszakban a csokmahegyi hozta átlagban a magasabb minimumokat és a maxmin-t is - ha jól emlékszem.
Amennyiben csak az adatok közlése félórás de a mérés legalább 5-10 percenként történik, és "helyi" lennék, akkor biztosan megpróbálnék utánajárni az adatoknak.
Illetve tudtommal a csokmahegyi mérõ csupán pár méterrel van a közvetlenül felette lévõ dombtetõ alatt, ha nem így van, javítsatok ki.
Szerk.: Most látom, Lász is gerincet írt.
Nincs igazán jelentõsége, de 2013-ban itt a hegyen 260m-en júliusban és augusztusban is volt 26 fok fölötti minimum, a maxmin pedig 26,5 fok volt. A hegytetõ (512m) is 26 fok feletti maxmin-t tudhat maga mögött: Link
Ha lehetõség lenne rá, akkor mi sem ott mérnék ahol, de kompromisszumokat kellet kötni.
Most már elég régóta figyelem a hegy rezzenéseit, így mérések nélkül is tudom/látom, milyen jelentõs eltérések vannak adott esetben akár a DK-i és DNY-i oldal között is. Ilyenekrõl be is számoltam néhányszor a fórumon és talán egyszer egy ilyen összehasonlítást is sikerül megvalósítani.
A kisebb dombok esetében ilyen mértékû differencia persze messze nem érhetõ tetten.
Megjegyezném továbbá, hogy az egyik sátoraljaújhelyi hegy felsõ szintjén lévõ amatõr mérõ augusztusban kimért egy 27,6 fokos minimumot is, a szélcsatorna áldásos közremûködésének köszönhetõen.
Továbbá Petinél, Gyõrújbaráton, bár nem túl jelentõs a trópusi éjszakák száma, ellenben õ is regisztrált egy hasonlóan magas minimumot.
Más. Nyáron nézegettem a lendvahegyi mérõ adatait (247m - Link (sajnos félóránként mér, vagy közöl adatot Link így a tényleges minimumokat nem lehet tudni) nekem úgy rémlik egy hosszabb periódust nézve, hogy azzal együtt is, hogy a lendvahegyinél nem látjuk az adott napra vonatkozó legalacsonyabb Tmin-t, csak a félóránként mért adatok legalacsonyabbikát, abban a nyári idõszakban a csokmahegyi hozta átlagban a magasabb minimumokat és a maxmin-t is - ha jól emlékszem.
Amennyiben csak az adatok közlése félórás de a mérés legalább 5-10 percenként történik, és "helyi" lennék, akkor biztosan megpróbálnék utánajárni az adatoknak.
Illetve tudtommal a csokmahegyi mérõ csupán pár méterrel van a közvetlenül felette lévõ dombtetõ alatt, ha nem így van, javítsatok ki.
Szerk.: Most látom, Lász is gerincet írt.
Nincs mit nem csinálnám ha nem szeretném a környéket és az idõjárást. Ha már oda kerültem a 90-es évek elején és megfogott a térség és eldöntöttem már akkor, hogy márpedig lesz mérés akkor így is lesz:-) Sikerült. Szerencsére jó viszonyt ápoltam a helyiekkel, így nem volt nehéz összehozni egy ilyen dolgot a többi a szerencse dolga volt:-)
A Bakony és Diósd adott volt, így egyértelmû, de annyi tipp van még csak sajnos ez is azért nem kevés munka, fõként, hogy civil élet is van robot és mi egymás. No addig míg bírom menni fog ez tuti és bírni fogom vagy még 50-60 évig:-)
Még nagyon az elején vagyok egyrészt Bakonynak és Zalának is mindent ennyi idõbõl nem lehet kiismerni. Több dolog van amit már lehet sejteni de több év kell, hogy mindenféle idõjárási esemény kialakuljon és hatással legyen rá, és majd kiderülnek dolgok. A száraz és a nedves idõszak kapcsolatát tudjuk ahogy írtad. A száraz idõszakot is látom, hogy pl Csokma és Szentpéterfölde között lehet 8-9 fokos eltérés is minimum tekintetében. Az a kérdés, hogy mennyire száraz évnek kell lenni, hogy egy jó szignifikáns eltérés éves szinten is kialakuljon? Választ meg fogjuk kapni rá, de idén már megint nem úgy néz ki mert esni azt bír:-)
Bakonyban is idén láttam elsõként olyat ami elképzelhetetlen volt számomra, hogy ilyen szerepet játsszon a fõn jelenség még ott fent is. 36,9 fokot hozott, magasabb értéket mint Szentpéterfölde. Az ok, hogy a levegõ átbukott dél felõl a völgynek az északi felére azért volt pl Gyõr környékén 40 fok, igenem ám de ez fent van mint írtam 412 méteren és mindössze 3 fok volt az eltérés. Szóval ha ezeket az apróságokat figyeljük nagyon sok érdekes dologra kerül fény:-)
Van még mit mindenkinek figyelni azt hiszem:-)
A Bakony és Diósd adott volt, így egyértelmû, de annyi tipp van még csak sajnos ez is azért nem kevés munka, fõként, hogy civil élet is van robot és mi egymás. No addig míg bírom menni fog ez tuti és bírni fogom vagy még 50-60 évig:-)
Még nagyon az elején vagyok egyrészt Bakonynak és Zalának is mindent ennyi idõbõl nem lehet kiismerni. Több dolog van amit már lehet sejteni de több év kell, hogy mindenféle idõjárási esemény kialakuljon és hatással legyen rá, és majd kiderülnek dolgok. A száraz és a nedves idõszak kapcsolatát tudjuk ahogy írtad. A száraz idõszakot is látom, hogy pl Csokma és Szentpéterfölde között lehet 8-9 fokos eltérés is minimum tekintetében. Az a kérdés, hogy mennyire száraz évnek kell lenni, hogy egy jó szignifikáns eltérés éves szinten is kialakuljon? Választ meg fogjuk kapni rá, de idén már megint nem úgy néz ki mert esni azt bír:-)
Bakonyban is idén láttam elsõként olyat ami elképzelhetetlen volt számomra, hogy ilyen szerepet játsszon a fõn jelenség még ott fent is. 36,9 fokot hozott, magasabb értéket mint Szentpéterfölde. Az ok, hogy a levegõ átbukott dél felõl a völgynek az északi felére azért volt pl Gyõr környékén 40 fok, igenem ám de ez fent van mint írtam 412 méteren és mindössze 3 fok volt az eltérés. Szóval ha ezeket az apróságokat figyeljük nagyon sok érdekes dologra kerül fény:-)
Van még mit mindenkinek figyelni azt hiszem:-)
Köszönjük az adatokat!
Nem vagyok teljesen képben, ezért csak pár gondolat!
Az éves középhõmérséklet adott térségben egy dombi és egy völgyi pozíció között nagyban függ attól, hogy éppen abban az évben milyen arányú a borult, szeles, csapadékos és a derült, szélcsendes, inverziós éjszakák száma.
Több derült éjszaka esetén a különbség nõ a völgy és a domb között, csapadékos, borult, szeles éjszakákon csökken.
Ez ugye azért van, mert az elõbbi esetben a dombon van melegebb, utóbbi esetben viszont a dombon van a hidegebb.
Nappal ugye majdnem mindegy, mert nappal borult ég vagy napsütés esetén is a domb a hidegebb 1-1,5 fokkal.
A múlt évi január, február, március a folyamatos mediterrán ciklonokkal és havazással nagyban lerontotta az éves átlagot a domb kárára, ez a térség pedig pont a télben erõs, és pont az erõs idõszak volt az, ami lehúzta az átlagot a dombon.
Ez azzal együtt is igaz, hogy Páka-Csokmahegyet úgy emlegetjük, mint valami kivételes dombi fekvést, pedig ha jól tévedek egy keleties-északkeleties domboldal véletlenszerûen kiválasztva, tehát nem csúcsfekvés, nem célzottan (déli oldal, stb) lett kipécézve.
Ezzel együtt is mindösszesen két tizeddel marad csak el például Pécs-Pogánytól, mondjuk az sem egyszerû hely.
A trópusi éjszakákról egy gondolat: azt már régebben észrevettem, hogy ebben a térség nem szokott jól teljesíteni, a csillagda, Lendvahegy adatait nézve sem.
Erre azt gondoltam régebben, hogy az lehet a magyarázat, hogy sok esetben a trópusi éjszakák tõlünk keleti irányban akkor szoktak lenni front érkezésekor, amikor itt már valami hidegebb levegõ szivárog be, míg keleten még elõoldal van, így ott tud lenni front elõtt trópusi éjszaka, akár több napon is ha a helyzet fennáll, itt már nem.
Aztán lehet egyébként sem vagyunk erõsek ebben, nem tudom az okát, lehet csak nem mérünk olyan fekvésben ahol ilyen éjszakákat lehetne mérni, de ezt régen megfigyeltem hogy itt nem tobzódunk a nagyon meleg éjszakákban.
Lehet a délnyugati szélcsatorna miatt nagyobb a légmozgás a magasabb rétegekben, jobban összekeveredik a légoszlop alsó rétege a felsõbbel (persze ez máskor meg elõny, fõleg télen, amikor a megülepedett, nagyon hideg, ezáltal nehezebb levegõt a völgyekbõl és a síkról már nem tudja felkeverni a szél, így nem keveredik az alsóbb rétegek hidege és a magasban lévõ melegebb levegõ), vagy a rengeteg erdõ hûtõ hatása, esetleg a kevésbé jól melegedõ talaj nem tud annyi hõt éjjel visszasugározni, mint egy mészköves, kopárabb, sötétebb, de mindenképpen jobb hõtartó talaj.
Tokaj-hegyen dupla annyit mért Kess a trópusi éjszakákból, viszont ha jól emlékszem, a Páka-csokmahegyi 25,8 fok a legmagasabb mért minimum volt az évben az összes mérõ között, Tokaj-hegyet is beleérve, ez meg valahogy összejött.
Az mindenképpen kitûnik a méréseidbõl, amit én már leírtam régebben, hogy két szomszédos vagy akár ugyanazon település két eltérõ fekvésû pontja között nagyobb eltérés van a középhõmérsékletben, mint egymástól 300-400-500 km-re lévõ, azonos fekvésû két mérõhely között.
A lényeg: nagyon érdekesek és tanulságosak az adatok, és köszönjük hogy idõt, fáradságot, költséget nem kímélve végzed ezt a méréssorozatot!
Nem vagyok teljesen képben, ezért csak pár gondolat!
Az éves középhõmérséklet adott térségben egy dombi és egy völgyi pozíció között nagyban függ attól, hogy éppen abban az évben milyen arányú a borult, szeles, csapadékos és a derült, szélcsendes, inverziós éjszakák száma.
Több derült éjszaka esetén a különbség nõ a völgy és a domb között, csapadékos, borult, szeles éjszakákon csökken.
Ez ugye azért van, mert az elõbbi esetben a dombon van melegebb, utóbbi esetben viszont a dombon van a hidegebb.
Nappal ugye majdnem mindegy, mert nappal borult ég vagy napsütés esetén is a domb a hidegebb 1-1,5 fokkal.
A múlt évi január, február, március a folyamatos mediterrán ciklonokkal és havazással nagyban lerontotta az éves átlagot a domb kárára, ez a térség pedig pont a télben erõs, és pont az erõs idõszak volt az, ami lehúzta az átlagot a dombon.
Ez azzal együtt is igaz, hogy Páka-Csokmahegyet úgy emlegetjük, mint valami kivételes dombi fekvést, pedig ha jól tévedek egy keleties-északkeleties domboldal véletlenszerûen kiválasztva, tehát nem csúcsfekvés, nem célzottan (déli oldal, stb) lett kipécézve.
Ezzel együtt is mindösszesen két tizeddel marad csak el például Pécs-Pogánytól, mondjuk az sem egyszerû hely.
A trópusi éjszakákról egy gondolat: azt már régebben észrevettem, hogy ebben a térség nem szokott jól teljesíteni, a csillagda, Lendvahegy adatait nézve sem.
Erre azt gondoltam régebben, hogy az lehet a magyarázat, hogy sok esetben a trópusi éjszakák tõlünk keleti irányban akkor szoktak lenni front érkezésekor, amikor itt már valami hidegebb levegõ szivárog be, míg keleten még elõoldal van, így ott tud lenni front elõtt trópusi éjszaka, akár több napon is ha a helyzet fennáll, itt már nem.
Aztán lehet egyébként sem vagyunk erõsek ebben, nem tudom az okát, lehet csak nem mérünk olyan fekvésben ahol ilyen éjszakákat lehetne mérni, de ezt régen megfigyeltem hogy itt nem tobzódunk a nagyon meleg éjszakákban.
Lehet a délnyugati szélcsatorna miatt nagyobb a légmozgás a magasabb rétegekben, jobban összekeveredik a légoszlop alsó rétege a felsõbbel (persze ez máskor meg elõny, fõleg télen, amikor a megülepedett, nagyon hideg, ezáltal nehezebb levegõt a völgyekbõl és a síkról már nem tudja felkeverni a szél, így nem keveredik az alsóbb rétegek hidege és a magasban lévõ melegebb levegõ), vagy a rengeteg erdõ hûtõ hatása, esetleg a kevésbé jól melegedõ talaj nem tud annyi hõt éjjel visszasugározni, mint egy mészköves, kopárabb, sötétebb, de mindenképpen jobb hõtartó talaj.
Tokaj-hegyen dupla annyit mért Kess a trópusi éjszakákból, viszont ha jól emlékszem, a Páka-csokmahegyi 25,8 fok a legmagasabb mért minimum volt az évben az összes mérõ között, Tokaj-hegyet is beleérve, ez meg valahogy összejött.
Az mindenképpen kitûnik a méréseidbõl, amit én már leírtam régebben, hogy két szomszédos vagy akár ugyanazon település két eltérõ fekvésû pontja között nagyobb eltérés van a középhõmérsékletben, mint egymástól 300-400-500 km-re lévõ, azonos fekvésû két mérõhely között.
A lényeg: nagyon érdekesek és tanulságosak az adatok, és köszönjük hogy idõt, fáradságot, költséget nem kímélve végzed ezt a méréssorozatot!
Köszi a tájékoztatót nagyon jók ezek a megfigyelések, mivel ilyeneket az automatizálás nem képes figyelemmel kísérni, lekövetni! Ugye állandó bezárásokra szakosodott, feleslegesen automatizáló mániákus drága OMSZ felsõ vezetés?
Szóval Kess, Váraljamet és a többi ( neveket direkt nem említek ) megfigyelõk, idõjárást szeretõk, rajongók, jó, hogy vannak és ezeket a finomságokat közzé tudják tenni. Kell a megfigyelés hisz csak üres adathalmaz lenne az egész!
Szóval Kess, Váraljamet és a többi ( neveket direkt nem említek ) megfigyelõk, idõjárást szeretõk, rajongók, jó, hogy vannak és ezeket a finomságokat közzé tudják tenni. Kell a megfigyelés hisz csak üres adathalmaz lenne az egész!
Egy másik, már egész Miskolcot érintõ jelenség, hogy télen, sokszor éjszaka van a legmelegebb nem nappal. Havi Tmax-ok is születtek már éjszaka.
Gondolkodtam ezen, és arra jutottam, hogy ennek is a hegy-völgy szél lehet az oka.
Télen a meleg általában DNy, Ny felõl érkezik a városba, ahol a Bükk éppen útját állja. Innen kellene valahogy lejutnia a hegyrõl a városba.
Mivel éjszaka általában a hegyrõl fúj a város felé a szél, így az segít beszippantani ide a meleget. Napközben fordítva, a város felõl fúj a hegy felé a szél, így az visszatolja az érkezõ meleg levegõt.
Gondolkodtam ezen, és arra jutottam, hogy ennek is a hegy-völgy szél lehet az oka.
Télen a meleg általában DNy, Ny felõl érkezik a városba, ahol a Bükk éppen útját állja. Innen kellene valahogy lejutnia a hegyrõl a városba.
Mivel éjszaka általában a hegyrõl fúj a város felé a szél, így az segít beszippantani ide a meleget. Napközben fordítva, a város felõl fúj a hegy felé a szél, így az visszatolja az érkezõ meleg levegõt.
Itt elsõsorban este szokott a többi adathoz képest jóval hidegebb lenni, mivel itt a hegyrõl érkezõ áramlatok igen gyorsan lehûtik a levegõt. Azután hajnalig ugyanezen légmozgás nem is enged tovább hûlni, így addigra a többi mérõhely adatai szépen alánk kúsznak.
A tegnapi kiugró Tmin értékem (+0,4°C) is Link a gyors esti lehûléskor keletkezett, nem pedig hajnalban.
A másik jellegzetesség az õsz második felében, mikor ide már nem igazán süt be a nap, derült idõben nagyon be tud ide ragadni a hideg. Volt, hogy innen pár száz méterre 20 fok körüli maximumok voltak, itt meg alig ment a hõmérséklet 10 fok fölé. Ennek az idõnek következménye ilyenkor itt a nagyon intenzív páralecsapódás. A kertben minden csurom vizes, a moha meg él és virul, igyekszik mindent belepni.
Mostanában egy újabb jelenségre is felfigyeltem:
Miután egész éjszaka alig csökken a hõmérséklet, napfelkelte után hirtelen elkezd zuhanni (általában 1-1,5 fokot) lefelé. Talán akkor áll el a szél.
A tegnapi kiugró Tmin értékem (+0,4°C) is Link a gyors esti lehûléskor keletkezett, nem pedig hajnalban.
A másik jellegzetesség az õsz második felében, mikor ide már nem igazán süt be a nap, derült idõben nagyon be tud ide ragadni a hideg. Volt, hogy innen pár száz méterre 20 fok körüli maximumok voltak, itt meg alig ment a hõmérséklet 10 fok fölé. Ennek az idõnek következménye ilyenkor itt a nagyon intenzív páralecsapódás. A kertben minden csurom vizes, a moha meg él és virul, igyekszik mindent belepni.
Mostanában egy újabb jelenségre is felfigyeltem:
Miután egész éjszaka alig csökken a hõmérséklet, napfelkelte után hirtelen elkezd zuhanni (általában 1-1,5 fokot) lefelé. Talán akkor áll el a szél.
Igen szoktam figyelni az adatsorodat és tudom, merre is vagy. Nagyon jó rész, de a nagy hidegekben rendre elmaradsz az igazi fagyzugoktól, sõt a sík résztõl is több alkalommal. Valami völgyi légmozgás közrejátszhat nálad. De biztosan remek hó megtartó rész a völgy, ennek ellenére is. Amit Robival is feltételezünk, hogy Ómassa is ilyen lehet hisz õ sem hozta azt amit vártunk.
Szentpéterföldén ilyen gond nincs õ zalai Zabar a tavalyi legmagasabb éjszakai minimum tavaly 18,8 fok volt.
Viszont egy széltípusra õ is érzékeny, mert néha van furcsaság ott is, nem várt magasabb értékeke, de nincs ezzel gond így szép és izgalmas egyben.
Szentpéterföldén ilyen gond nincs õ zalai Zabar a tavalyi legmagasabb éjszakai minimum tavaly 18,8 fok volt.
Viszont egy széltípusra õ is érzékeny, mert néha van furcsaság ott is, nem várt magasabb értékeke, de nincs ezzel gond így szép és izgalmas egyben.
Csak nem Berakalja-Majláth-Majális-park környéke? Oda 3 irányból folyik össze a lehûlõ levegõ, kellemes hûvöset adva reggelente
Nálam tavaly a legmelegebb éjszaka június 21-én volt +19,5 fokkal.
Következõ nap volt még egy 19,0 fokos Tmin, a többi még a 19 fokot sem érte el.
Én egy erdõs északi hegyoldal aljában mérek.
Következõ nap volt még egy 19,0 fokos Tmin, a többi még a 19 fokot sem érte el.
Én egy erdõs északi hegyoldal aljában mérek.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat