Határréteg

Általában a talajhoz közeli légrétegeket jelenti. Ezt a kifejezést leggyakrabban a planetáris határréteg értelmében használjuk, amely azokat a szinteket jelenti, ahol jelentõs a súrlódás hatása. A planetáris határréteg hozzávetõlegesen a légkör alsó 1 vagy 2 kilométeres légrétegeit jelenti. Ezen légrétegekben érvényesül legerõsebben a nappali órákban történõ besugárzás, az éjszakai órákban történõ radiációs hûlés, kisugárzás hatása és a talajfelszín szélsebesség módosító szerepe. A súrlódás hatása felfelé haladva fokozatosan tûnik el, így a planetáris határréteg tetejének magasságát (ahol már nincs súrlódás, szabad légkör van) pontosan nem lehet meghatározni. A planetáris határréteg vastagságának napi menete van: nappal vastagabb, éjszaka pedig alacsonyabban van a teteje. Jellemzõ az éjszakai órákban, hogy a planetáris határréteg teteje környékén nagyobb szélsebességek fordulnak elõ.