Meteorológiai esélylatolgatások

"ha ezek kialakultak, szintén kumulatív módon megakadályozzák egy ideig a nagy tömegû, szélességi kör mentén egyre jobban felgyorsuló hideglevegõ délre fordulását."
Ez így nem teljesen állja meg a helyét. Az anticiklonnak sajátja, hogy benne a szél nem lehet akármekkora, a geosztrofikus megoldás egy bizonyos szélsebesség fölött komplex gyorsulást ad, ami kvázi azt eredményezi, hogy a szél átfúj az izobárokon és az anticiklon leépül. Ezen kívül a planetáris Rossby-hullámok is automatikusan gerjednek, annál gyorsabban, minél erõsebb a zonális áramlás. Tartós és erõs zonalitás kialakulásához a térítõi anticiklonok szokásosnál erõsebb volta mindenképpen szükséges. Így tehát szerintem az elsõ effektus az, ami a légkörben zajlik.

(Ott, ahol az izobárok ciklonálisan görbülnek, ott elvileg akármekkora szél lehet, anticiklonális görbület esetén létezik az a bizonyos határsebesség, ami még párhuzamosan fúj az izobárral. Minél erõsebb a görbület, annál kisebb ez a határsebesség. A határsebesség pedig meghatározza az izobárra merõleges irányban a nyomás-gradiens maximumát is. Ha kell, és sikerül is, késõbb le is vezethetem, fejbõl nem emlékszem a képletekre és nem is találtam meg õket most.)

Értem, Köszi!

Ami a telet illeti, nálam is még mindig az enyhe térfélen áll a mutató, állítson bármit a CFS, melynek prognózisait én se veszem Szentírásnak.
Viszont tény, hogy az elõjelek alapján nõtt egy másféle forgatókönyv -blockingos, szárazföldi-sarki irányítású téli idõszakok valószínûsége. A "végtelenített" elõoldal csendben kimúlt, s belátható idõn belül nem is várható a visszatérése. Az ilyen csendes "föhnende" tapasztalatom szerint mindig felhívja a figyelmet makroszinoptikai korszakváltás lehetõségére. Az októberi idõjárás meglátásom szerint perdöntõ lesz a továbbiak szempontjából. Könnyen lehet, hogy sem déliszeles, átlag feletti hõmérsékletû, sem pedig északi áramlásos, hideg nem lesz ez a hónap. Ha marad, ill. visszaáll a zonális tengelyû szárazföldi AC, attól északra nyugati áramlással ( nálunk száraz, csendes idõ -kezdetben napsütés, késõbb tartós ködök) akkor a hidegmagok hajlamosak lesznek megerõsödni.
Érdekes kérdés, vajon a zonális áramlási kép vezet a sarki hideg felhalmozódásához, vagy fordítva: a felgyülemlett hideg tartja fenn a zonalitást, s nem engedi (legalábbis jó ideig) meridionálisra váltani az áramlásokat. Úgy gondolom, mindkét effektus mûködik: a mérsékelt szélességek zonális áramlásai segítik a poláris hideg anticiklonok kialakulásának öngerjesztõ folyamatát. És viszont: ha ezek kialakultak, szintén kumulatív módon megakadályozzák egy ideig a nagy tömegû, szélességi kör mentén egyre jobban felgyorsuló hideglevegõ délre fordulását.
A hidegmag kialakulásának öngerjesztõ folyamatában nagy adag véletlenszerûség is van, ez tény. Ezért egész biztosat a tél várható idõjárásáról talán még novemberben sem mondhatunk. Annyi bizonyos, hogy nagy telek esetén elõzményként szinte mindig megtaláljuk az erõs, zonális anticiklont Közép-Európa felett (bár kivétel persze van: pl. 1981/82). A változékony, szeles, meridionális õszközép és késõ õsz viszont nagyon gyakran téli napforduló körüli zonalitással, enyhe idõvel társul.
Ha némileg egzaktabb módon is megpróbáljuk megfogni a dolgot, akkor megnézhetjük az AO és NAO indexet. Úgy látom, ezek egyelõre nem mondanak ellent hidegebb fajta tél kialakulásának. Igaz, jelenleg gyengén pozitív mindkettõ, és a fáklya sem mutat erõsebb süllyedést, azonban, ha a görbék menetét megfigyeljük, látjuk, hogy az enyhe pozitivitás hullámhegy tetején állt elõ. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy a görbék az elkövetkezõ hónapokban újra, esetleg ismételten a negatív tartományba kerülnek.

Az, hogy kinek mi jó tél szempontjából az erõsen szubjektív. De most nem megyünk bele, mert én egy enyhe nyugati télnek örülnék a legjobban:-)
Segítek, még itt van ezen az oldalon jó kis visszatekintések, át lehet nézni, mikor voltak a legkeményebb hídégbezúdulások mik okozták, mi volt a kiváltó ok, és mi kellett hozzá.
Egy klasszikust belinkelek és a többit nézegesd érdemes vele foglalkozni.
Link
Link
850hPa-os térképet és egy 500hPa-os térképet látsz.
Azért ez a kedvencem mert félelmetes hóvihar volt és a kontinens legalacsonyabb hõmérséklete ekkor alakult ki -58,1 fok. Ja és itt látható, talán egyedül -40 fok körüli 850hPa-os szinten a kontinens felett, igaz az még a decemberi képnél van itt: Link

Okés értem! Amúgy megnéztem a nyomásfáklyát is de csak a Stockholmit. az nem volt ilyen "vészes" mint a helsinki-i Szóval akkor csak a 00z és a 12z a lényegesebb. Köszi a választ ezzel máris okosabb lettem egy kicsit De ugye a "jó" tél szempontjából nekünk az lenne a jó ha maradna ez a helyzet és erõsödne a hideg mag. Jut eszembe, akkoris tud erõsödni ha É-i zonalitás van nem? Vagy mi neki a legkedvezõbb?

Még az messze van, meglátjuk. Ajánlom, hogy a nyomási-fáklyát is vedd figyelembe.
Pl itt van Helsinki:
Link
Itt latható, hogy a tagok többsége nem támogatja a magasnyomást oktober 3-5 közötti idõszakban, ami nagyjából az amit belinkeltél. Így valószínû, hogy ez a futás hibával terhelt lesz, de kis esély még mindig van rá, hogy ez a fõfutás, amit látsz megvalósuljon. Figyelni kell a többi futást és kiderül mit hoz a jövõ, persze más modelleket is.
Azt ajánlom neked, hogy azt is mérlegeld, hogy milyen futást nézel, ebben a futásban csak nyers adatok vannak.
Itt vannak az éjféli felszállások: Link
Ezek mind-mind befutnak és a modelleket ezekbõl a kiinduló adatokból dolgoznak, mivel reggel 6-os felszállás nincs vagy csak ritkán, vagy országként eltérõen lehet, így a nyers futás nagyobb hibával terhelt lehet. Nem azt mondom, hogy mindig rossz de nagyobb a valószínûsége.
Még egy jó tanács, ha tendenciát nézel akkor nagy csalódás nem érhet:-)

Értem, szóval akkor is Skandi. Nos, és most néztem a 06 os GFS futást és úgy emlékszem eddig nem volt olyan hogy 200 óra felett is legyen Skandináv anticiklon, de szerintem most van vagyis ez annak tûnik.
Ez 192 óra: itt még csak kialakulóban van.Link
ez már 240 Link kialakult és rámászott a skandináv szigetre csak annyi lenne a kérdés hogy ilyen volt eddig is kilátásban?

No-no nem kötekedni ám!:-) Igaz még nem alakul ki de 99,999% esély van rá, hogy kifog. A központi légnyomásra gondoltam, igaz az is lehet, hogy 1030 hPa körül lesz, de ez is erõsnek számít.
Az is igaz, hogy nem skandi, inkább németalföldi de a fõ makrocirkulációs helyzetek miatt ezt skandinak hívjuk. Egyébként a várható kialakulása a Skandináv-félsziget délnyugati peremén, Dánia és az Északi-tenger keleti vidéken lehet valahol. Majd a ciklonok kényszerítõ hatása következtében délebbre helyezõdik át. Ez okozhatja nálunk az átmeneti hidegöblítést, egy ciklon hátoldalán beérkezõ hûvös léghullám. Viszont Északkelet-Európában kiterjedt fagyok lesznek, helyenként akár -10 fok alá is csökkenhet a hõmérséklet.

Hali! amirõl beszéltek Ac. az nem az aminek a közepe Németország É-i felén lessz? Már az is Skandináv Ac.? Nem értek hozzá csak úgy kérdem

Ki tudott alakulni? Még nem alakult ki...
Majd akkor kialakul, ha nem lesznek ilyen erõs ciklonális hatások, amire jó esély van, de ez még jövõ idõ. A realitás egyelõre az, hogy jó esetben egy 1030 hPa körüli anticiklon kialakulhat, legalábbis az ENS-ek alapján ez látszik.. és ez is elég bizonytalan.
Gondoltam, hogy páran túl hamar örülnek a skandináv anticiklonnak, de mostmár tényleg jó esélye van igazi õszi idõjárás kialakulásának.

Szerencsére egyre inkább az látszik, hogy a skandináv anticiklon csak átmenetileg erõsödik meg. Majd szétesik, porrá darabladik, a ciklonok szétnyomják és felszámolják. Majd folytatódik az azori "orr" effektus. Hazánkat érintõ ciklonokkal, olykor frontokkal, átmeneti kevés csapadékkal. Persze egy-egy iylen ciklon mindig elõfordulhat mint ami a héten is volt, átmenetileg jelentõs csapadékkal, ez nem látható elõre. A hét közepén viszont egy hûvösebb fuvallat hatásra az elsõ fagyok kialakulnak majd várhatóan az igazi fagyzugokban. Zabar és társai október elsõ napjaiban elkönyvelhetik az idény elsõ negatív értékét. Majd egy újabb melegedés, gerincesedés veszi kezdetét. Valószínûnek tartok egy átlag feletti október elsõ felét, sok napsütéssel, 20-25 fok körül késõ nyárias értékekkel. Helyenként beragadó ködmezõvel, sajnos az idõ elõrehaladtával ezzel is muszáj számolni, de ez inkább 20. után lehet a jellemzõ. Meglátjuk, tehát átmeneti lehûlés majd újbóli felmelegedés várható. Még mindig erõs ciklontevékenység!
Egy biztató a télszeretõknek azért van, hogy egy ilyen erõs anticiklon, 1035 hPa körül légnyomással kitudott alakulni iylen aktív ciklonális hatások mellett is. Ez még akár más irányba is billenheti a telet, egyelõre viszont ennek kevesebb az esélye véleményem szerint.

Én ezt továbbra sem venném komolyan. Egyszerûen nem megbízható. A nyári hónapokat fõként augusztust átlag alatti volt rajta és a szeptember is átlag körül és hihetetlen negatív átlag alatti október. Mostanra sokat változott október, lesz még enyhébb is. Mivel egyelõre nem változik jelentõsen kép, kb 8 napig, így szeptember bõven átlag felett fog zárni kb 2-3 fokot bukott a modell, de lehet van az 4 fok is. Nem mindegy 4 fokos bukás mondjuk decemberben. A -2 fok avagy a +2 fok, egybõl máshogy fekszik a gyermek. Szóval óvatosan, csak és kizárólag tendencia szintjén érdemes egy hónapra elõre figyelni. Ez egy egyéni vélemény, nem más. Ennek ellenére lehet egy átlag alatti tél, nincs kizárva! Egyelõre az átlag feletti télre áll a zászló és nem azért mert én ezt szeretném. Ha mást látok azt is leírom, és a változtatás lehetõségét is fenntartom:-)

Meg kell hogy mondjam, az idõjárás nyár végi, õsz eleji viselkedése alapján eddig inkább enyhe, nagyrészt elõoldali-zonális télre számítottam. Most azonban, látva a CFS által következetesen mutatott negatív hõmérsékleti anomáliát, valamint a legfrissebb idõjárási történések fényében némileg "visszatáncoltam" ettõl a véleménytõl.
Makacsul tartja magát ugyanis a mérsékelt szélességeken magas nyomással, attól északra zonalitással jellemezhetõ áramlási kép. Ha nem következik be hamarosan makroszinoptikai fordulat, s októberben, novemberben is ilyen marad a cirkuláció, akkor könnyen lehet, a CFS prognózisa beválik.
A kulcs a hosszasabb blocking hiánya, a zonális áramlási muszter fennmaradása. Ha a következõ hetekben sem jön létre tartós meridionalitás, úgy északon megerõsödnek a hidegmagok -ilyen áramlási kép mellett ez szinte kivétel nélkül megtörténik.
Persze ez még nem jelent automatikusan hideg, téli idõt nálunk, de bekövetkeztének valószínûségét mindenképp növeli.

Kíváncsian várom a telet, a CFS-t szoktam megnézni és bizony nagyon stabilan átlag alatti telet vár Európában fõleg ÉK-európában, nagy kilengései nincsenek.
Link
Link
Link

Ilyen helyzet tartós ÉK-K-i áramlás esetében jöhet létre, azaz nálunk AC peremi helyzettel.


Ezt támasztja alá a csapadék anomália elõrejelzés.
Link

Északon kevesebb hó, a mediterrán délebbi területeken több csapadékkal.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#67377)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#67376)

Az augusztus közepi észrevételem szeptember eleji körvonalassá erõsítése megerõsítõdik, he-he!

Az elmúlt napokban ténykedõ ciklonális csapadék is a medencei jelleget mutatta, ahogy érkezett be medencébe, esett is szét.

A hónap csapadékmérlege: Link
Hasonlít az augusztusira: Link

A következõ két hetes idõszakra bármely rácspontra ugyanez jön ki, mint az ittenire: Link

Az Ac-dominancia is erõsödik.

Ebben meglátásom szerint novemberig nem várható érdemi változás.

Utána viszont továbbra is tartós AC-uralom látszik, a gfs-ens jelenlegi futása alapján a nyomásban 27-étõl lehet változás, de front legkorábban 29-én érhet el, de mindennek kicsi a valószínûsége. Azért ritkán látni olyat az ens-átlagtérképen, hogy 384 óránál zárt 1020hPa-as izobár legyen valahol Link . Persze az AC helyzete nem mindegy a konkrét idõjárás szempontjából, emiatt van a 27-étõl kezdõdõ szóródás a nyomás-fáklyán, s ennek következményeképpen a T850-esen is szóródás van 29-étõl.
Egyszóval, 29-éig a mostanihoz hasonló száraz idõjárásra számítok. A pénteki gyenge HF mögött átmenetileg néhány fokot visszaesik a hõmérséklet, majd visszamelegszünk a ma és holnap várható szintre. (Itt nálunk ez a hétvégén 21, 22, majd azután 24, 26°C-os hõmérsékleteket jelent kb.) A HF mögött kiszáradó levegõben viszont a mostani 12, 14°C-os éjszakák után ide a völgyekbe visszatér a "hideg", elõfordulhatnak 5°C alatti éjszakák is.

Az már garantált. Minden modell adja a száraz HF-et, de szerintem már nem megy lentebb a most prognosztizált, országosan 5-10 fok közötti tartományból.

Hétvégére Link mintha máris alakulna valami, ez elõzõ fáklyákon is felfedezhetõ a kis döccenõ csak szerényebben. Kíváncsi leszek a következõ futás tovább erõsíti-e majd?!

Említettem már egy megelõzõ hozzászólásomban, hogy az idõ elõrehaladtával a sarki hidegbázis erõsödése, ill. a karibi hurrikán-szezon lecsengése eltolodást idézhet elõ a "cirkulációs tartományok" határaiban. Lehetséges, hogy az atlanti tartomány a ciklon elõoldalakkal nyugatabbra szorul, és a keleteurópai hatása alá kerülünk, melyet skandináv AC és az attól keletre örvénylõ ciklon befolyása jellemez. A felfelé tendáló északi nyomásfáklyák legalábbis felvetik ennek reális lehetõségét.
Tapasztalati tény, hogy a "nagyon jól bejáratódott", "begyökeresedett" makrocirkulációs szisztémákat rendszerint csak a napállásban, az energiamérlegben bekövetkezett változások tudják kibillenteni az egyensúlyukból.

A megfigyeléseim szerint ez teljesen esélytelen, hogy hosszú ideig iylen maradjon a fáklya. Ezt a kimentet valószínû, a hogy a ciklon által létrehozott "hibás" légkör és annak egy szintén "hibás"futássorozata csinálta. Holnaptól várhatóan hullámzásba kezd a fáklya. Ugyanis az alapfelállás egyelõre nem változik. Ferrinek viszont abban igaz van, hogy a Skandináv anticiklon hajlam fokozódik, több futásban láttam, sõt a tagok is megerõsítik azt.
Pl Helsinki nyomási görbéje: Link
vagy Stockholmé: Link
Látszik, hogy ott is magasnyomás körvonalazódik. Ha ez így van akkor sem maradhat iylen a fáklya mivel vagy elõoldalon lehetünk ha túl keleten van az anticiklon, avagy hátoldalt is kaphatunk fõként akkor ha még egy ciklon is leránt hidegebb levegõt.
Az viszont számomra már egyértelmû, hogy az elsõ kiterjedt fagyok a Kelet-európai-síkságon bekövetkeznek október elején! Hogy ebbõl mi mit kapunk? No azt egyelõre csak az égiek tudják:-)
Meglátjuk, hogy tendencia lesz vagy átalakulás, avagy semmi nem lesz belõle, mert a ciklonok erõsnek bizonyulnak.

Igen figyeltem,hogy egy-két tag pedzegette ezt a lehetõséget tegnap-tegnapelõtt,de igen kicsi rá az esély!Sajnos!
A valószínûbb hogy szinte egész európában(kivéve persze É és ÉNY)magasnyomás fog uralkodni,és jobbára csak a helyi hatások érvényesülnek majd!Link

Az elmúlt 2 hónapban nagyon sokszor lehetett látni ilyen fáklyát. Könnyen lehet, hogy a mostani is pont annyi ideig, kb. 1-2 napig lesz ilyen kiegyenlített, mint elõdjei. EGY DEKA pénzt sem tennék fel rá, hogy 2 hétig végig 10 fok körül marad a T850.

Ez mind igaz, ehhez csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy szeptember legvégén a tartós AC-hatás mellett bekövetkezhet egy olyan variáns is, miszerint Skandinávia felett egy új, AC épül ki, elõoldalán pedig a Kelet-Európa felett kimélyülõ ciklon közös áramlási rendszerében viszonlag hideg levegõ indulna meg dél felé. Ezzel a gondolattal az ECM pár néhányszor eljátszadozott, de az ENS, illetve a többi modell inkább a szeptember végéig kitartó hátoldali helyzet mellett tette le a voksát. Bárhogy is alakul majd a dolog, csapadék a mostani med elvonulása után a hónap végéig EGY DEKA sem látszik. (Bevallom, elég ritkán látni a ma reggelihez hasonló fáklyát, mint a 00 UTC GFS budapesti fáklyája).

Holnaptól másfél hét biztos unalom vár ránk,(kivéve Floo-t,valamint a pára és köd kedvelõket)hûvösebb reggelekkel,kellemes kora õszi nappalokkal,sok napsütéssel!Link
Ahol most nem esik érdemleges csapadék,ott folytatódik a szárazság!Link ,de ahol esik is esõ jól ott is újra számolni kell a talaj kiszáradásával!Link
Hogy mikor fog változni a felállás kérdéses,de az idei tendenciát ha figyeljük,akkor jó esélyünk van egy kellemes szept.végre és okt. elejére,sajnos további kevés csapadékkal!

Arra lettem volna kíváncsi, hogy ha az elmúlt fél évbe esett volna a téli félév, akkor milyen telünk lett volna?
A sok anticiklon és felettünk tartózkodó meleg levegõ miatt gondolom sok hidegpárnás idõszak lett volna.
Ha az elkövetkezõ 2 hét (már amilyennek most látszik) decemberben vagy januárban lenne, tuti kis sem látnánk a ködbõl.
Így most igazi õszi idõ lesz, reggel ködfoltokkal (biztosan sok szép ködös kép születik majd), ha kitartana tovább mint 2 hét, azt sem bánnám.

Végignézve a hónap második felére a nyomásfáklyákat egész Európában,továbbra is "eseménytelen" idõ lehet a jellemzõ,sõt ez a helyzet a kontinens nagy részére kiterjedhet. A holnap érkezõ front után a következõ 7-10 napban ciklonok illetve alacsony nyomású terület Izland környékén,illetve az idõszak vége felé ÉK-i síkságot megcsippentõ hidegebb levegõ nyomán Oroszország északi részén várható csak. Gyakorlatilag Dublintól Stockholmon át,egészen Kijevig egy hatalmas AC épülhet fel majd. Egyértelmû,hogy ezzel nálunk lényegében folytatódna a késõ nyáriasan kellemes meleg idõ,egyre hûvösebb éjszakákkal és sajnos minimális csapadékkal. Egyetértek az elõttem szólókkal abban hogy az utóbbi hónapokhoz,évhez képest úgy tûnik kezd ébredezni a zonalitás és a tél szempontjából nagyon érdekes lehet,hogy valóban tendencia lesz-e ez és ha igen milyen hosszú lesz,bár az utóbbi évek alapján ha egy idõjárási helyzet "beállt" egy kaptafára akkor nagyon hosszú idõ kellett,hogy abban változás legyen. Mindenesetre ez a késõ nyárias szeptember nagyon feladta a leckét az õsz további hónapjainak, hogy ne pozitív anomáliával zárjanak összességében majd.

A met. társalgóban írtam 2-3 napja (#66035), hogy az ezen a héten kissé megerõsödõ blocking-hajlam miatt az extratrópusi ciklonok távolabb maradhatnak Európától, s ennek következtében hatása a Kárpát-medencében már nem biztos, hogy érezhetõ lesz.
Az erõsödõ blocking-hajlamot most már nem csak a magassági áramlási mezõ változása, hanem az (egyelõre még vonuló) közép-európai anticiklon is alátámasztani látszik. A mögötte Nyugat-Európára szakadt ciklon mögött újabb kisebb gerinc lesz, ami a következõ, nagyjából három nap múlva esedékes ciklont már kint tartja az óceánon. Bejönni látszik tehát a teória. Az egyes rendszerek mozgása fölöttünk, illetve Európa fölött szerintem egyértelmûen lassult, lassulni fog a napokban. Ha folytatódik a tendencia, akkor a jövõ hét közepétõl akár erõsebb blocking is kialakulhat, ugyanakkor vissza is fordulhat a folyamat (további extratrópusi ciklonok érkezése esetén). A jelenlegi gfs az utóbbit támogatja, de az összes modellt és csak az egyes ens-eket átnézve is legfeljebb 55-45% különbséget merek adni.

A GFS "ûrtávlati" is mutatott tegnapi futásában hasonló képet szeptember utolsó napjaira: brit AC, tõle keletre hidegörvény éppen a Kárpát-medence felett. Úgy látszik, ilyen felállás lehetõségét is magában hordja a mostani makrocirkuláció.

Most hosszú idõ után elõször nyílik lehetõség arra, hogy az ország nagy részén jelentõs, legalább 5-10 mm esõ hulljon. Nem a szokásos északon elvonuló ciklon hidegfrontja érint minket, hanem egy magassági hidegörvénybõl kivált peremciklon féle, és ezek frontjai. Ezt jobban nem tudom megfogalmazni valami ilyesmi látszik:-) Biztosan pontosítanak a modellek addig. Az azori "orr" meggyengül kissé így teret enged a ciklonális hatások délebbre jutásának. Még talán egy szállítószalag is segít záporok, zivatarok kialakulásában. Majd egy jó 1005 hPa körüli ciklon is fölénk helyezõdik, akár országos csendes esõt okozva. Meglátjuk, rég volt ilyen és egyben izgalmas helyzet is.
Vasárnap viszont jó esély van egy újabb melegrekordra is. Délen-délkeleten 16-17, esetleg 18 fok körül leszünk 850-es szinten. A rekord 34,4 fok 1961 Túrkeve, ez könnyen dönthetõ. Ma Szegeden 16 fok körül jártunk és Baja 33,6 fokot mért gyanítom néhol volt magasabb érték is.
Izgalmas napok lesznek és talán jelentõs csapadék áztatja szomjazó földeket, van reális esély rá. Figyeljük a tendenciákat.

Teljes tisztelettel vagyok az elõttem szólók véleménye iránt: én is úgy látom, hogy az elõoldali felállások már idõjárási korszakot alkotnak. Igen erõs a hajlam erre a makroszinoptikai képre, pár napon belül nyilván nem fog megváltozni.
Hogy ehhez a hurrikánoknak köze van: egész biztos. Jó ideje figyelem már az elõrejelzési térképeken, hogy mire blokkoló AC tudna kialakulni északnyugaton, mindig becsúszik egy újabb depresszió az amerikai partok felõl, s tovább tart a zonalitás -nálunk gyakori elõoldal.
Mindehhez járul a fejlett, és felénk minduntalan "orrokat" növesztõ azori anticiklon. A nyugat-délnyugatról folyton "becsusszanó" magasnyomás miatt érnek el gyengén a frontok, ezért nincs számottevõ esõ és ezért nem tudnak az alacsonyabb izotermák dél felé tért hódítani.
Ennyi az én "látleletem", s ez tökéletesen egybevág az utolsó két hozzászóló által leírtakkal.
Azzal ellenben nem tudok egyetérteni, hogy a mi idõjárásunkat hosszabb távon csak és kizárólag az Északatlantika történései határozzák meg. Igaz, ennek hatása alapvetõ, de korántsem kizárólagos. Elõfordulhat -itt lényeges a feltételes mód!- szóval, bár ennek még semmi jele, de elméletileg elõfordulhat, hogy hidegmagok erõsödnek meg a Jeges-tenger Európához közeli részén. Ha a felhalmozódott hideglevegõ dél felé indul, az legalább átmenetileg átrajzolhatja a makrocirkulációs képet annak ellenére, hogy délnyugatról még jönnek-jönnek az extratrópusi ciklonok. Egy brit vagy skandináv blokkoló AC megállítaná az atlanti depressziók felénk tartó láncolatát, vagy délebbi pályára kényszerítené azt. Ilyen kimenetelre mutató makroszinoptikai képek idõrõl-idõre felbukkannak a modellekben, emögött nyilván reális történések, ill. azok "csírái" húzódnak meg.
Hogy mennyire nem egyszerû az élet, arra példa a felemlített 1974/75-ös téli szezon. Az igaz, hogy abban az évben is meleg volt a koraõsz, majd enyhe lett a tél, de a kettõ között októberben párját ritkító csapadékmennyiséget mértek, s általában nagyon hûvös is volt az idõ (a Kékesen már a hónap közepén havazott). Mindez persze jól megfelel az általam felállított kategóriáknak -határozottan 1. típusú év volt.

Pontosan! Nagyon som iylen hullámzó évet elemeztem ki és bizony ez nem egyik percrõl a másikra ér végét. A pálya látható, hogy azon mennek, vonulnak ami nálunk újabb és újabb gerincet okoznak, magas hõmérsékletû levegõvel. Tény, az idõ elõrehaladtával ezek alacsonyabbak lesznek, azonban vissza-vissza térnek megújulva. Az, hogy meddig tart? Jó kérdés, extrém esetben akár március-áprilisig is eltartott, lásd 1974-75-ös tele, vagy az 1950-51-es tél. Meddig tart a szezon? Ez is nagy kérdés iylen estben, minél tovább annál kisebb esély van a markáns tél kialakulására, no persze, ha ez a pálya marad ami most van. Ezekhez az idõszakokhoz nagyon hasonló az idei év. A tél hullámvasúttal ment el akkoriban, gyakori frontátvonulás, alig hó, és összességében átlag feletti tél. No de ne menjünk messze, én is azt mondom egyelõre októberig biztosan nem ér véget. Aztán majd meglátjuk a folytatást.

Nehéz nem észrevenni a kapcsolatot az atlanti trópusi ciklonok és az Európába fölkúszó afrikai hõáradatok között. Amíg tart a hurrikánszezon, szerintem érdemi változás nem lesz idõjárásunkban. A TC-kbõl alakuló extratrópusi/viharciklonok, ill. a belõlük képzõdõ további mérsékelt övi ciklonok szépen tekerni fogják maguk elõtt a meleget, frontjaik csak átmeneti hidegöblítéseket okoznak. A fáklya pár napra mindig kisimul, hogy aztán visszatérjen rá a hullámvasút.

A mostani hõhullámot Katia, a következõt Maria utódai okozzák és a modelleken már látszanak a következõ atlanti kezdemények, melyek könnyen lehet, hogy ismét a kitaposott úton haladnak majd.

Ez a változékony, összességében inkább nyárias, de fokozatosan gyengülõ melegekkel tûzdelt sorozat akár novemberig is eltarthat, de október elejéig mindenképp jó esélyt látok rá, hogy ne változzon a kép.

Évszakváltó frontok dõltek, (vagy mégsem, hiszen adott idõszakot tekintve az év végéig a szezoncsúcsok: 39.2, 36.5, 34.5.) A biztos, h. lassan a mai és szerdai frontokkal átkerülünk a tipikus szeptember végi vénasszonyok nyarába (1990, 1993, 2003, 2006, 2009), hisz van rá esély, hogy többségében maradjanak a nyári hõmérsékletek ~25 fok, de országosan már 30 fokos, vagy afeletti maximumokat nem könyvelhetünk el. A hét fordulóján, vagy azt követõen még nem kizárt, egy - egy 30-32 közötti maximum a déli végeken a makrofelállás miatt, de országosan nem ez lesz jellemzõ, és az éjszakák is 7-10 fok körüli értékeket hoznak majd a front elõtti napok kivételével.
Egyetlen kellemetlensége az idõszaknak a szárazság, de ennek ellenére fülledt és párás levegõ, az allergiaszezon, a bogarak, kártevõk, szúnyogok és darazsak rendkívüli túlszaporodása

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#16801)

Az, hogy augusztus végén van a legalacsonyabb hõmérséklet az természetes, és ekkor már az alacsony légnyomás alatt is az van ilyen érték. Egyébként a hónap folyamán 24 napot volt 1015hPa fölött a légnyomás Grönland belseje felett, a maximuma 1035hPa körül volt, azt hiszem ez anticiklon uralomnak nevezhetõ. Így a jégkiterjedés a környezõ tengereken nem volt elhanyagolható. A belsõ jégmezõ emelte a légnyomást és segített az egyensúlyi állapot megtartásában így az anticiklon uralom nem csökkentette, hanem egyensúlyban tartotta környezõ vizek jégkiterjedését. Így nyári félévben nem csökkent az anticiklon uralom alatt sem, ezért írtam, hogy ciklontevékenység szedte szét a jeget, fõként a nyár második felében, kivétel, ahol anticiklon helyezkedett el, erõs hidegmagokkal körbefogva. De nézzük meg a déli féltekét mim is zajlott le, ugye ott tél van így a ciklonok nem segítenek a jégképzõdésben. És mi is történt? Antarktisz körül cirkuláló szelek, a ciklonok hatásra nem a tartották meg a belsõ világ keményen fagyos idõjárást. No vicces ilyet mondani -60 fok körül:-) de ez a helyzet, hisz nem volt kiemelkedõen alacsony hõmérséklet az ottani viszonyokhoz képest, és -80 fok sem volt. A ciklonok amik idén erõsek voltak szépen kiszippantották a a fagyos levegõt elárasztva hol Ausztráliát, vagy épp Dél-Amerikát, de még Wellingtonban is volt fagyhullám és havazás. A jégkiterjedés még mindig átlag felett van, de a tavalyi szinthez képest amikor anticiklon dominancia volt igencsak megcsappant.
Link
Ekkor több alkalommal -80 fok alá csökkent a hõmérséklet és helyi rekord is született -84,6 fokkal Concordia kutatóállomáson.
Én csak ezekre utaltam az írásomban:-)

Az, hogy úgy látszik, vége van a szokatlan blocking-uralomnak, még nem jelenti azt, hogy most meg ugyanolyan kifejezett,tartós zonalitás következik. Lehet, nagyjából egyensúlyban lesz a kettõ, vagy pedig átmeneti zonális idõszak után megint blockingos lesz az idõjárás. A makrocirkuláció meridionális avagy zonális jellege érzésem szerint nagyban függ a naptevékenységtõl (erõs tevékenység-zonalitás, gyenge tevékenység-meridionalitás). Lehet, ez nem közvetlenül a napfoltszámtól, hanem a nap mágneses terének erõsségétõl függ.
Az El Nino-La Nina jelenség, a sarki jég, a hidegmagok elhelyezkedése mind figyelembe veendõ tényezõ a téllel kapcsolatban -azonban ezen tényezõk relatív súlyát én sem tudom megítélni.
Amit tudok, az a már említett séma: 1. zolnális-elõoldali koraõsz-meridionális, hidegleszakadásos késõõsz- zonális télelõ,télközép 2. hidegleszakadásos koraõsz- zonális késõõsz -hidegleszakadásos télelõ, télközép
Természetesen ez séma, nem kötelezõ tiszta formában érvényesülnie, s nem is mindig jön be.
Azonban több évtized megfigyelései alapján bizton állítom, ez nagy vonalakban érvényes.
Mind emögött a hidegbázis erõsségét, kifejlõdésének sebességét, valamint a Namias-ciklusokat sejtem.
Az idei év fenti szempontból 1.-es típusúnak tûnik (egyelõre). Azaz viszonylag meleg, száraz õszelõ, korai, de hamar kiengedõ fagy, zonális, enyhe télközép, a zord idõ esetleges visszatérése január végén, februárban.

Ádám és Laci,
Ez így van, a direkt ciklonális aktivitás szimpla fizikai folyamatok miatt gátló tényezõk.

Amirõl én beszélek, a klasszikus zonalitás, ez esetben a sarki régió gyakran az advekciós területtõl északra helyezkedik el, a stabil, hideg ilyenkor konzerválódik a térségben.
Emiatt mondják, hogy zonalitás segíti jégképzõdést.

A grönlandi augusztus messze nem volt Ac-uralom alatt, a hónap leghidegebb napjaiban a légnyomási helyzet: Link

Az AC-uralom a téli félévben segíti a növekedési folyamatot, nyáron ennek ellentettje az igaz.

Tetszik a párbeszéd.

A õszi idõszakban már segít, de se nyáron, se télen nem. Nyáron azért nem mert a ciklonokkal nagy mennyiségû hõtranszport keletkezik a térség fölött, ezek szállítják a meleg levegõt és cserében délre juttatják a hideget ezért törik szét a jeget, ennek a legnagyobb alakítása augusztusban van amikor a maximum alakul ki hõmérsékletileg az északi hemiszférában, erre utaltam. Az õszi ciklonaktivitás azért segít, mert a meleg légtömeg már nem tud annyira feljutni a sarkokig ellenben a hõszállítás megmarad, így a hideg légtömeg még fent marad, de már oszlik szét a sarkok környezetében és pesrze hûl is a levegõ így a jég termelõdik ez kb szeptember vége október eleji idõszak. Télen mikor beáll a jég maximuma sajnos egy jól irányzott ciklonaktvitás széttöri a jeget, fõként ha nagyon erõs zonális áramlás alakul ki mély ciklonokkal és erõs szelekkel.
Az elsõ gondolatomra jó példa az állandó Grönland feletti anticiklonra idén nyáron, és bizony a körülötte lévõ tengeren elég nagy volt végig a jégmezõ, lásd linket. Ezek felett erõs hidegmag volt a térségben és most is az van, néhány állomás a térségbõl. Szép igaz?:-)
Link
Link
Link
Link
Link
Sajnos maradtak ki adtok de jól látható az anticiklon hatás.

Szerintem a ciklonok egész évben a jégtakaró ellen mûködnek, hiszen a hatáskörzetükben lévõ erõsebb légmozgás, valamint az általa keltett hullámok a jég töredezését vonják maguk után.

A sarkokon pedig nyáron is nagyon alacsony a napállás, így aztán egy AC alatt bõven növekedhet hidegmag, a 24 órás nappal ellenére.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#16800)

A ciklontevékenység épp segíti a jégfolymatok alakulását.
Visszanézve nyár második felét épp az AC-k általi meridionális helyzetek és az abban foglalt erõs térképileg függõleges hõkicserélõdés volt az ok (mindössze egy hétig volt ciklonális tobzódás, aug. elsõ felében).
Ez a nyári félévben a kopást, a téli félévben pedig a növekedést segítik (persze az AC-k helyzetének függvényében), azaz az egész évet felölelõ diagramokon a jégkiterjedés erõs ingadozását.

Ami látható, hogy a második legalacsonyabb jégkiterjedés várható idén.
Link
Ez köszönhetõ a ciklonok tevékenységének ami igencsak beindult a nyár végére. Ez a mindképp La Nina lesz méghozzá egy erõs fajtából várhatóan, igaz ez is csak találgatás. Ha ezek megvalósulnak akkor Amerikát betemeti a hó sokszor, illetve lesznek délre eljutó hidegleszakadások a mediterrán ültetvényekben sok-sok kárt okozva, narancs stb. Itt még ez mindig nem jelent semmit, ha a kontinensen anticiklon hajlam van, akkor maximum ránk nyomja a ciklontevékenység az anticiklont és jó párnánk lészen, a hideg fajtából!:-)
Viszont ha ez folytatódik ami most vagyon akkor könnyen lehet egy igen kellemes enyhe tél hazánk területén, ez is benne van a pakliban. Azonban ha ismét nagy hó halmozódik fel északon akkor várhatóan könnyen átrendezõdik Európa légköri helyzete, és nálunk is kialakulhat ez zord tél. Sok-sok tényezõtõl függünk még, korai bármilyen irányba jósolni most mert ez jóslás kategória nem más egyelõre.
Ami most várható további frontok közben gerincesedés, és folytatódik a hullámvasút véleményem szerint. Lehûlés, majd erõs felmelegedések váltják egymást. Olykor hideg-melegrekordokkal. Ez mikor változik meg jó kérdés, lehet, hogy csak valamikor október elején addig marad a változékony kevés csapadékkal tarkított idõjárás, gyakori frontátvonulással kísérve.

Némileg eltúlzottságot vélek felfedezni az AO, NAO adatsorokban: Link Link , illetve az utóbbi pár hónapban és elõrejelzésben: Link Link ami azok mértékét illeti.
Szerintem jóindulattal sem voltak ilyen alacsony, illetve magas indexek.

Elrugaszkodva a részletektõl viszont látszik, hogy a ciklonális tevékenység a sarkok környékére koncentrálódva, az anticiklonok pedig mérsékelt szélességeken voltak jellemzõek. Ebbõl következõen relatíve kevés hidegleszakadás volt jellemzõ, inkább csak idõszakos frontok rondították a hétvégékek elég nagy sikerrel.

Úgy néz ki, hogy legalább átmenetileg változhat a helyzet, aztán majd meglátjuk. Nem tudom tudományosan alátámasztani, de véleményem szerint a nagy "makro-periódusok" leginkább a téli félévben (amikor erõsödnek a hidegmagok) szoktak megváltozni, ha egyáltalán megváltoznak. A szezonális elõrék szerint La Nina lesz, ami Amerikában hideg havas idõvel szokott járni. Hatásai ránk csak közvetve vannak, tehát majd meglátjuk.
Szerintem a globális feltételek még mindig a blockingnak kedveznek jobban, de ezt majd nyilván meglátjuk, hogyha híznak a hidegmagok. Sokat beszéltünk a napfolt tevékenységrõl is, az is ezt támasztaná alá. A jégborítottság is lassan alulmúlja az eddigi nagy minimumot. Ember legyen a talpán, aki ebbõl valamit is kihoz. Hiába van ez a sok közvetett tényezõ..., az idõjárás tesz rá magasról.

Egyébként feltünõ módón még nem repkednek az "ezer év óta nem látott hideg tél következik" cikkek. Vagy erre még pár hónapot várni kell? Eléggé felsültek a brit és egyéb kutatók a témában. Lehet nem mernek véleményt formálni.

Nagyon úgy tûnik, hogy a blocking és a meridionális áramlási képek 2 éves uralma véget ért.
A korszakváltás már január elején megkezdõdött, ezt jelezte a szinte folytonos AC dominancia a következményes csapadékhiánnyal. Július végén, augusztus elején a régi éra utolsó fellobbanásaként a tavaly nyárira emlékeztetõ cirkuláció alakult ki, de ez nem tartott sokáig. A hónap végére visszatért az anticiklonok uralma, méghozzá a roppant fejlett azorié. Az általad említett "orrosodás" nekem is feltûnt, alig látunk ezekben a napokban olyan szinoptikai térképet, melyen azori orr ne lenne jelen. Ugyanakkor az izlandi ciklontevékenység is rég látott mértéket ért el.
Nem hiszem, hogy a fenti, frissen kialakult és igen erõsnek imponáló makrocirkulációs hajlam belátható idõn belül megváltozzék. Valószínûleg az eddig uralkodó idõjárási jelleg "ellenhatásáról" van most szó.
Ebbõl következõleg arra számítok, hogy elõoldali szituációk és nyugatias áramlások váltakozása jellemzi majd az elkövetkezõ heteket (hónapokat?). Természetesen elõ fog fordulni másfajta áramlási kép is, találkozunk majd blockinggal és hidegleszakadással, de összességében nem ez lesz a jellemzõ.
Az ilyen típusú évek sajátossága a nyárias õszelõ után október közepén-végén, november elején átmenetileg hidegre forduló idõ. Ez idén is könnyen elõfordulhat, érdemes lesz figyelni rá. A mostani õszkezdet mindenesetre erõsen emlékeztet 1997-re, 2000-re, 2006-ra. Hogy a kétféle idõjárási forgatókönyvben (ti. elõoldali-zonális koraõsz, meridionális, hidegleszakadásos késõõsz, zonális tél - ezzel szemben hidegleszakadásos koraõsz, zonális késõõsz, blockingos, hidegelárasztásos tél) "van valami", arra elég sok jel utal. Legjellemzõbb példa erre két, egymás melletti év õsze és tele: 2000-rõl és 2001-rõl van szó. Nem idézem fel a történéseket, mert ez a Visszatekintõbe való -ha érdekel, nézz utána.

Nekem az tûnt fel, hogy amióta megerõsödött a trópusi ciklonaktivitás az Atlanti-óceánon, azóta rég látott erõsségû zonális irányítás vette kezdetét Európa északi felében-kétharmadában, mely területnek mi a déli peremén helyezkedünk el. Véleményem szerint erõs összefüggés van a két esemény között. A délnyugat felõl érkezõ extratrópusi ciklonok az izlandi minimumba ütközve azt nagyon megerõsítik, így délnyugat felõl erõs melegbeáramlás zajlik Közép-Európában. Aztán a ciklon kelet felé mozdul, hidegfrontja mögött jelentõsen visszaesik a hõmérséklet.
Egyszóval: jelenleg a zonális irányításra jellemzõ idõjárás zajlik hazánkban, azzal a különbséggel, hogy a frontok közötti melegedések az ilyenkor szokásosnál erõsebbek. Amíg a trópusi ciklonaktivitás az óceánon ilyen erõs marad, addig véleményem szerint ez az idõjárás folytatódni fog.

Augusztus közepétõl jellemzõen a Közép-Európán felhúzódó többé-kevésbé tartós gerincek voltak jellemzõek. Változást a következõ héten várok ebben, amikor lezárulhat az augusztus közepe óta tartó tendencia. Talán az azori anticiklon kicsit erõre kaphat, viszont az északnyugatra található hidegmagok tartják az izlandi minimumot. Link Link augusztus közepe óta most teremtõdött meg az esély arra, hogy komolyabb hõtranszport játszódhasson le a mérskelt szélességeken, ám ez még mindig elég zsengének mutatkozik, illetve nagy a szórás.

Röviden összefoglalva: a két indexbõl arra következtetek, hogy az eddig gyakori délies jellegû áramlásokat északnyugatias irányítás váltsa fel. Tehát jövõhéttõl akár tartósabban õszre emlékeztetõ idõjárás törhet ránk.

Egyébként nem a tudatlanságodból erednek a kérdések, hanem baromi hülyén fogalmaztam meg a hozzászolást!

Egy kérdés, ami alapvetõen a tudatlanságomból ered, de mivel be akarom pótolni ezen hiányosságokat felteszem...
Szóval írod, hogy többek között a kevés csapadékot a gyenge, fél blocking-nak a beorrosodó azori AC-nek tulajdonítod, ez rendben van...
Valamint, a változást jövõ héttõl várod, ami a gerincesedés lenne.
Felvázolod hogy hosszabb távon: " továbbra is relatíve kevés csapadék és fokozatosan, nem túl drasztikusan csökkenõ hõmérséklet" -et lehet várni, valamint
"Grönland és Amerika északkeleti területein koncentrálódnak a hidegmagok, ami számunkra inkább zonális, fél-blocking jellegû idõvel kecsegtetne"
Szóval kérdezem én, akkor hol a változás?, mikor maradna a fél-blocking....
Illetve a gerincesedés is ugyanolyan jellegû idõjárást hozna mint a fél-blocking? Persze nem teljesen...
Egyébként öröm olvasni ezeket az elemzéseket, ezek a legjobb írások, úgyhogy minél gyakrabban!