Meteorológiai esélylatolgatások
VALAKI mondja már meg miért látni nemegy oldalon elég havas és hideg elõrejelzéseket,a Gfs meg itt nyomatja a 310fokokat egész hétre,,..
S.NEM értem..
A viszonyítás kedvéért:-):
Januárban a Norvég-tenger térségében az átl. tengerszinti légnyomat 1003hPa. 1948 óta a legnagyobb havi közép 21,5 hPa-val volt magasabb az átlagnál 1963 januárjában (1963 januárja egyébbként egész XX. sz.-ot tekintve különc a nyomás szempontjából). 1993-ban pedig 14,5 hPa-val maradt el az átlagtól (XX. sz legalacsonyabb értéke is).
Januárban a Norvég-tenger térségében az átl. tengerszinti légnyomat 1003hPa. 1948 óta a legnagyobb havi közép 21,5 hPa-val volt magasabb az átlagnál 1963 januárjában (1963 januárja egyébbként egész XX. sz.-ot tekintve különc a nyomás szempontjából). 1993-ban pedig 14,5 hPa-val maradt el az átlagtól (XX. sz legalacsonyabb értéke is).
A másik pedig az, hogy igazából - az emberi felfogás végessége miatt - itt csak erõsen leegyszerûsített ábrákat látunk, egyetlen paraméter kiátalgolt legvalószínûbb (?!) értékét.
A 60-as, 70-es évek elõtt, amikor még a determinisztikus világszemlélet dívott, az alapgondolat az volt, hogy a világot leíró egyenletek egyszerûek (persze az átlagembernek még mindig felfoghatatlanul bonyolultak), és ezek az egyszerû egyenletek akár komplex, de emellett egyszerû és megérthetõ, kiszámítható viselkedést vonnak maguk után. A 70-es években merült csak fel, hogy egy egyszerû egyenlettel leírt rendszer is lehet végtelenül bonyolult viselkedésû, így a determinisztikus világszemlélet hamisnak bizonyult.
Persze könnyen lehet, hogy néhány erõsen egyszerûsített ábra rávezet minket a megoldásra, de a legtöbb esetben ez csak önáltatás. A megoldás mindig sokkal bonyolultabb, mintsem azt mindenféle elõismeret nélkül fel lehetne fogni. Sajnos.
A 60-as, 70-es évek elõtt, amikor még a determinisztikus világszemlélet dívott, az alapgondolat az volt, hogy a világot leíró egyenletek egyszerûek (persze az átlagembernek még mindig felfoghatatlanul bonyolultak), és ezek az egyszerû egyenletek akár komplex, de emellett egyszerû és megérthetõ, kiszámítható viselkedést vonnak maguk után. A 70-es években merült csak fel, hogy egy egyszerû egyenlettel leírt rendszer is lehet végtelenül bonyolult viselkedésû, így a determinisztikus világszemlélet hamisnak bizonyult.
Persze könnyen lehet, hogy néhány erõsen egyszerûsített ábra rávezet minket a megoldásra, de a legtöbb esetben ez csak önáltatás. A megoldás mindig sokkal bonyolultabb, mintsem azt mindenféle elõismeret nélkül fel lehetne fogni. Sajnos.
Bizony, ehhez ismerni kell az "anomália mentes" állapotot is, és csak úgy lehet következtetéseket levonni.
Igazából én azt akartam bemutatni, hogy hiába tesznek nagy és sok és kék koncentrikus kört tõlünk északnyugatra, az még nem biztosítja a hideg idõjárást. Hiszen október se egy kimondott hideg idõszak volt.
Na, sikerült végigolvasnom a tegnapi és mai beírásokat 
Cauchy írtra, hogy az októberi Izlandi pozitív anomália nem jött be. Ez: Link
és ez: Link szerintem eléggé összhangban vannak. A NAO alapján kellett hogy legyen pozitív anomália, persze lehet hogy az Azori szigeteknél volt inkább nagy negatív eltérés...
Viszont én ekkora pozitív eltérésre nem emlékszem (bár csak 2-3 éve nézegetek ilyen oldalakat) Link
Szóval az a január tényleg érdekes lehet
Cauchy írtra, hogy az októberi Izlandi pozitív anomália nem jött be. Ez: Link
és ez: Link szerintem eléggé összhangban vannak. A NAO alapján kellett hogy legyen pozitív anomália, persze lehet hogy az Azori szigeteknél volt inkább nagy negatív eltérés...
Viszont én ekkora pozitív eltérésre nem emlékszem (bár csak 2-3 éve nézegetek ilyen oldalakat) Link
Szóval az a január tényleg érdekes lehet
Valaki belinkelt ide múltkor egy 2006-os elõrejelzést.nem találom a linket kérem segítsetek.köszönöm!
Sziasztok!
Nálunk már vagy két hete lefagyott a füge, amit a szomszédom kiültetett, feleslegesen. Eddig egy évben sem ért be, sõt még most is éretlen volt. Telente mindig a földig lefagy, és tavasszal, kb. májusban újra megindul a semmibõl a növekedése. Mielõtt lefagyott volna idén, 2,5 méteresre megnõlt. Nálunk szerencsére csak a lakásban érik be a füge. Kíváncsi leszek, hogy idén a füge a földig lefagy-e. Tavaly 5 nap alatt fagyott le teljesen. Akkor -20fok alatt volt a hõmérséklet 5 napon keresztül.
Nálunk már vagy két hete lefagyott a füge, amit a szomszédom kiültetett, feleslegesen. Eddig egy évben sem ért be, sõt még most is éretlen volt. Telente mindig a földig lefagy, és tavasszal, kb. májusban újra megindul a semmibõl a növekedése. Mielõtt lefagyott volna idén, 2,5 méteresre megnõlt. Nálunk szerencsére csak a lakásban érik be a füge. Kíváncsi leszek, hogy idén a füge a földig lefagy-e. Tavaly 5 nap alatt fagyott le teljesen. Akkor -20fok alatt volt a hõmérséklet 5 napon keresztül.
Snowhunter: nem azt írtam, hogy szerintem nincs kapcsolat, hanem, hogy úgy hallottam, hogy nincs kapcsolat.
Floo: Értettem, kapitány úr, he-he !
A chat és az El Nino két külön fogalom, he-he !
Egyébként örülök jöttödnek svadasz !
Na mindegy, mentem dolgozni.
A chat és az El Nino két külön fogalom, he-he !
Egyébként örülök jöttödnek svadasz !
Na mindegy, mentem dolgozni.
Hogy érted, hogy nem jött be? Mármint nem "tetszik" vagy az oldalt nem tudtad elérni rendesen?
Nekem csak hat éve jött elõ, van egy hóvadész nevû nick-em is itt a Metnet-en, he-he !
Köszi a linket, ismertem az noaa-s dolgokat, ám eddig ez nem jött be nekem, köszi !
Köszi a linket, ismertem az noaa-s dolgokat, ám eddig ez nem jött be nekem, köszi !
A név (svadasz) egyébként úgy 10 éve jött. Ziviket akkor már javában lesegettem (azóta eléggé kiszélesedett a paletta). Így jött hát az s - "storm".
Ha van egy kis idöd az évenkénti nyomási anomália képeket vagy mást is elkészíthetsz a köv websiteról kiindulva, az adatokat kiválasztva. Ezek online elérhetök, de a megfelelö hivatkozást meg kell tenni. www.cdc.noaa.gov
Ha van egy kis idöd az évenkénti nyomási anomália képeket vagy mást is elkészíthetsz a köv websiteról kiindulva, az adatokat kiválasztva. Ezek online elérhetök, de a megfelelö hivatkozást meg kell tenni. www.cdc.noaa.gov
Svadasz (majdnem névrokon, he-he):
Köszi a választ !
Egyetértek, a NAO-index bizony fenntartással kezelendõ lett nálam is, emiatt is köszönném meg a lehetségesen évenkénti nyomáseloszlási térképeket, a linkjeidet láttam.
Ám most mondom, tudományos háttér nélkül szigorúan tapasztalati alappal kezdtem hozzá a dolgokhoz, és megköszönném a cikket.
Floo: Ritkán van néhány szabad órám (legtöbbször a munkahelyen, he-he), és ha épp nem Metnettel, vagy metnetnek ügyködök vagy dolgozom, akkor agymûködésem ilyen dolgokra tér ki, avagy a honlapom színesítgetem, he-he !
Köszi a választ !
Egyetértek, a NAO-index bizony fenntartással kezelendõ lett nálam is, emiatt is köszönném meg a lehetségesen évenkénti nyomáseloszlási térképeket, a linkjeidet láttam.
Ám most mondom, tudományos háttér nélkül szigorúan tapasztalati alappal kezdtem hozzá a dolgokhoz, és megköszönném a cikket.
Floo: Ritkán van néhány szabad órám (legtöbbször a munkahelyen, he-he), és ha épp nem Metnettel, vagy metnetnek ügyködök vagy dolgozom, akkor agymûködésem ilyen dolgokra tér ki, avagy a honlapom színesítgetem, he-he !
Hópihe!
Pl. tõlem beszerezheted,érdemes mert nagyon magas beltartalmi érétkei vannak,nagyon finom egészséges és szép gyümölcs...
Tavasszal szervezhettek 1 metnetes túrát ide,Cauchy meg páran már jönnek káki csemetékért
Pl. tõlem beszerezheted,érdemes mert nagyon magas beltartalmi érétkei vannak,nagyon finom egészséges és szép gyümölcs...
Tavasszal szervezhettek 1 metnetes túrát ide,Cauchy meg páran már jönnek káki csemetékért
Érdemes azért megemlíteni, hogy a január hónapok esetébben 1948 és 2005 között a Norv.-tenger havi légnyom. közép a NAO-val -0.85 lin korrelben van, a havi bp-i 2m hõm középpel a Norv.-t légnyom.közép -0.7 lin. korrelben.
Kapcsolatteremtés - márha van - nem egyszerû dolog. Az ENSO fázisokat négy "központ" határozza meg, melyek közelsem mindi egyeznek. Ezek konzenszusa alapján érdemes az ENSO fázisokat figyelembe venni. A korábban linkelt képekken jól kivehetö, hogy már az sem mindegy mennyire erös az El Nino. A NAO-val óvatosan kell báni, hiszen az a zonális áramlás indikátora.
Floo! Ez a káki egyre kiváncsibbá tesz én még nem ettem olyat, de már láttam fát, hol lehet csemetét beszerezni azt nem tudod véletlenûl?
Sziasztok! Éppen vonaton utazok, szép idõ van még.
Az elözetesnek megfelelöen a 2m havi közép átlag majd 1 fokkal marad el az átlagostól, a 850hPa közép átlag majd1,5 fokkal marad el az átlagostól.
ENSO fázisok kapcsolatát az európai térséggel Bartholy és társai is vizsgálták. Hivatkozást vasárnap írom - nincs nálam a cik.
Az elözetesnek megfelelöen a 2m havi közép átlag majd 1 fokkal marad el az átlagostól, a 850hPa közép átlag majd1,5 fokkal marad el az átlagostól.
ENSO fázisok kapcsolatát az európai térséggel Bartholy és társai is vizsgálták. Hivatkozást vasárnap írom - nincs nálam a cik.
Snowhunter!
Komolyan kérdem honnan van neked ennyi idöd ezeket vizsgálni???
Hópihe!
Vannak fügefajták amik most értek csak be,és olyan édesek zamatosak hogy elképesztõ,ráadásul 2 napja ettem meg az elsõ kákit a fáról,leesett és nyammm irtó finom volt
Komolyan kérdem honnan van neked ennyi idöd ezeket vizsgálni???
Hópihe!
Vannak fügefajták amik most értek csak be,és olyan édesek zamatosak hogy elképesztõ,ráadásul 2 napja ettem meg az elsõ kákit a fáról,leesett és nyammm irtó finom volt
Azt hiszem még nem takarom le a fügét, hagyom érni , most nagyon ízletes , semmi hidegbetörés nem látszik ami komolynak mondható volna. " Érdekes jelenség, hogy a füge együtt érik a naspolyával".
Svadasz (érdekes név, he-he):
Minden tiszteletem a tudományos munkádnak, ám engem nem tudtál meggyõzni, mivel kíváncsiságomból adódóan az 1950-2006-os idõszak alatt vizsgáltam az El Nino és az Észak-Atlanti oszcilláció kapcsolatát (ONI kontra NAO, kiegészítve a bp-i havi középhõmérséletekkel 1950-1970, ill. saját méréseimmel 1992-2006 között), egyértelmû kapcsolatot nem tudtam találni (szigorúan csak megfigyelési szemszögbõl), bizonyos idõszakokban vannak némi-nemû összefüggések (érdekességképpen a havi középT, ami néha jobban követi az ONI-t, ám El-Ninó idõszakban csak 1972-73 és 1982-83-asban láttam kicsi összeállást), nagyobbrészt azonban abszolút széttartanak.
Ám ez nem azt jelenti, mint amit Cauchy mond, hogy nincs kapcsolat és kész (azért is kutakodtam, hogy találjak (he-he), csak várom a meggyõzést, ill. ha megszánnál télrõl-télre nyomáseloszlási térképpel, he-he !
Minden tiszteletem a tudományos munkádnak, ám engem nem tudtál meggyõzni, mivel kíváncsiságomból adódóan az 1950-2006-os idõszak alatt vizsgáltam az El Nino és az Észak-Atlanti oszcilláció kapcsolatát (ONI kontra NAO, kiegészítve a bp-i havi középhõmérséletekkel 1950-1970, ill. saját méréseimmel 1992-2006 között), egyértelmû kapcsolatot nem tudtam találni (szigorúan csak megfigyelési szemszögbõl), bizonyos idõszakokban vannak némi-nemû összefüggések (érdekességképpen a havi középT, ami néha jobban követi az ONI-t, ám El-Ninó idõszakban csak 1972-73 és 1982-83-asban láttam kicsi összeállást), nagyobbrészt azonban abszolút széttartanak.
Ám ez nem azt jelenti, mint amit Cauchy mond, hogy nincs kapcsolat és kész (azért is kutakodtam, hogy találjak (he-he), csak várom a meggyõzést, ill. ha megszánnál télrõl-télre nyomáseloszlási térképpel, he-he !
Metwolf: aludj inkább
A szünetben megszervezek egy Drávát., Ha nem esik 34534 centi hó.
Jóslat az mindig van. Akkor JÓsolok egyet. Az idei télen összesen 5 cm hó esik majd, az is itt délnyugaton. Máshol mindhárom téli hónap átlaghõmérséklete 3-4 fokkal az átlag felett lesz. Csapadék az átlagnak megfelelõ mennyiség esik majd.
Én csak egyre lennék kiváncsi,hideg lesz a tél a mostani számítások szerint vagy sem.
Póni!
Azt közölték Veled hogy mindjárt Rád döl a fa,nem azt hogy ha arrébb állsz akkor nem dõl Rád
Ez Pónikövetõ fa
Azt közölték Veled hogy mindjárt Rád döl a fa,nem azt hogy ha arrébb állsz akkor nem dõl Rád
Ez Pónikövetõ fa
Ez mind nagyon szép! De most mi a mondanivalód végkövetkeztetése?
Mert én ebbõl nem sokat értek!
Nekem kicsit olyannnak tûnik, mintha mondjuk látnád, hogy mindjárt rám dõl a fa, és közben elmagyarázod az élõ fák szilárdságtani összefüggéseit. Csak épp azt nem közlöd velem, hogy álljak arréb, mert mindjárt agyonüt a fa.
Lehet, hogy korábban leírtad, csak épp én nem olvastam.
Mert én ebbõl nem sokat értek!
Nekem kicsit olyannnak tûnik, mintha mondjuk látnád, hogy mindjárt rám dõl a fa, és közben elmagyarázod az élõ fák szilárdságtani összefüggéseit. Csak épp azt nem közlöd velem, hogy álljak arréb, mert mindjárt agyonüt a fa.
Lehet, hogy korábban leírtad, csak épp én nem olvastam.
Én úgy hallottam, hogy nincs semmiféle bizonyított kapcsolat az El NIno és Európa idõjárása között. Azok a nyomáselõrejelzések sem mondanak sokat, hiszen megnéztem az októberi elõrejelzést és októberre izlandi középpontal erõs pozitív anomáliát jelzett, ami uygen egyáltalán nem jött be.
Így van!Mindenkinek bõven van még mit gyarapítania az ismeretein,hiszen abból sosem elég :-)
Goldman még az sem biztos hogy jön a hideg,úgyhogy lehet hogy fagyok se lesznek.November 11 meg fél hónap idestova,tehát foglalkozni nem érdemes vele.
Goldman még az sem biztos hogy jön a hideg,úgyhogy lehet hogy fagyok se lesznek.November 11 meg fél hónap idestova,tehát foglalkozni nem érdemes vele.
Örülök svadász a hozzászólásaidnak, teljesen érhetõ és világos amiket eddig írtál. Ha idõd engedi, akkor fejtsd ki a lehetõ legrészletesebben a dolgokat, mert ránk fér a tanulás.
Tudom, hogy az már még messzebb van. De azt olvastam november 11.-tõl ismét enyhül az idõ és már fagy sem lesz!
El is olvastam az általad leírtakat. Én az ilyen elõrejelzésekre úgy tekintek mint egy lehetséges verzió, akárhányat látok elolvasom mert érdekel, viszont lehet az elõrejelzés ellenkezõje.
Ez a vulkános ötlet nem is rossz! Mondjuk ha a kitörés miatt 2-3hónapi nem lenne napsütés akkor tuti hideg tél lenne:-) Bár ezt inkább személy szerint kihagynám!
Ez a vulkános ötlet nem is rossz! Mondjuk ha a kitörés miatt 2-3hónapi nem lenne napsütés akkor tuti hideg tél lenne:-) Bár ezt inkább személy szerint kihagynám!
Tiszteletben tartom a nézõpontod és nem is szándékozom meggyõzni téged. Viszont mindenesetre ha megengeded pár mondatot hozzáfûznék. Hogy hol mit olvasunk el az egy dolog, de nem árt néha mögé menni, hogy honnan is van az. Ezért próbáltam részletesen leírni az elõzetes eredményeket.
A több hónapra elõre készülõ, vagy évszakokra készülõ elõrejelzések nem a megszokott idõjárás elõrejelzések módján készülnek. Természetesen a jövõt sok minden meghatározza és pl ha kitör egy vulkán egy hónap múlva a trópusokon, mely mondjuk 30-40 km magasba jutattja a hamut akkor lõttek ennek a verziónak és egybõl módosulnak a dolgok. Én magam úgy tekintek erre, mint egy a valóságos kimenetelekhez közel álló "forgatókönyvi átlagnak". Igazából még nem tudok jó szót rá, de ha meg lesz szólok
A több hónapra elõre készülõ, vagy évszakokra készülõ elõrejelzések nem a megszokott idõjárás elõrejelzések módján készülnek. Természetesen a jövõt sok minden meghatározza és pl ha kitör egy vulkán egy hónap múlva a trópusokon, mely mondjuk 30-40 km magasba jutattja a hamut akkor lõttek ennek a verziónak és egybõl módosulnak a dolgok. Én magam úgy tekintek erre, mint egy a valóságos kimenetelekhez közel álló "forgatókönyvi átlagnak". Igazából még nem tudok jó szót rá, de ha meg lesz szólok
Én most is azt mondom hogy 3hónapra elõre jelezni nem lehet. Ez mind szép és jó ami levan írva de nem hiszek benne. Persze szeretnék egy szép telet én is, csak már sok helyen olvastam hogy ez a tél milyen hideg és havas lesz, ám nem kell nagyon vissza menni a multba hogy az ilyen sokhavi elõrejelzésekbõl találjunk olyant ami nem jött be pl az erre a nyárra adott elõrejelzés!
Ami meg a nagy lehüléseket illeti még mindig csak most következik november, tehát messze van még a tél!
Ami meg a nagy lehüléseket illeti még mindig csak most következik november, tehát messze van még a tél!
Szerintem meg Te is nagyon jól vágod, hogy nem az idõjárás ellen ágáltam, hanem a GFS szokásos elhamarkodott "túlkapása" ellen emeltem fel a hangom... 
Igazad van amúgy, és szerintem várjunk még. Az igazi tél ide DK-re márciusnál hamarabb úgyse fog megérkezni (akkor is csak egy hét erejéig), úgyhogy én hátradõlök és nézem, ahogyan szokás szerint az ország többi részét 2-3 hetenként majd betemeti a hó, itt pedig addig csak langyos kis téli esõk öntözik a földet. Bár én már annak is örülnék, a brutál szárazság után.
De nem társalgok tovább, mert még ránkszólnak.
Igazad van amúgy, és szerintem várjunk még. Az igazi tél ide DK-re márciusnál hamarabb úgyse fog megérkezni (akkor is csak egy hét erejéig), úgyhogy én hátradõlök és nézem, ahogyan szokás szerint az ország többi részét 2-3 hetenként majd betemeti a hó, itt pedig addig csak langyos kis téli esõk öntözik a földet. Bár én már annak is örülnék, a brutál szárazság után.
De nem társalgok tovább, mert még ránkszólnak.
Elnézést de éppen elszálltak a szép körmondataim. 
A valószínûséggel kapcsolatban azt kell, hogy mondjam elég nagy. Illetve kevés. Megmagyarázom miért. Utóbbi fél évszázadban nem fordult elõ olyan, hogy ilyen alacsony Napfoltszám mellett januárban El Nino is legyen. Tehát ha így vesszük, akkor ennek elég kicsi volt az esélye. Ellenben az elõrejelzések elég bátran adják, hogy meg lesz januárra az El Nino, az alacsony Napfoltszám pedig biztos. Így máris megugrott az esély. Esélyeket nem igen mondanék, hiszen ezek átlag mezõk egyenlõre. Mihelyst elkészülnek a további elemzések kiderülnek a lehetséges variációk és hogy azoknak milyen gyakorisági értékük van. Akkor a valószínûségrõl többet lehet mondani. Egy nagyon bizonyosnak tûnik. A pozitív nyomási anomália januárban meg lesz a Norvég-tenger térségében, egyedül az erõssége még nagyon fontos kérdés, valamint mekkor területeket érint.
Mellesleg még az említett NARC egy ciklikusság gyakorlatilag, mely Európa idõjárását sokban meghatározza a tél közepén. Arról van szó, hogy a Norvég-tenger térségében hosszabb idõszakot tekintve (mondjuk 30 év) a nyomásváltozás tendenciája oszcillál. Ennek az osszcillációnak megvannak a kvázi periódus idejei.
Az utóbbi pár évben a tendencia értéke negatívból pozitívba halad át, vagyis gyakoribb pozitív nyomási anomáliák kialakulását mutatta az elmúlt években.
A valószínûséggel kapcsolatban azt kell, hogy mondjam elég nagy. Illetve kevés. Megmagyarázom miért. Utóbbi fél évszázadban nem fordult elõ olyan, hogy ilyen alacsony Napfoltszám mellett januárban El Nino is legyen. Tehát ha így vesszük, akkor ennek elég kicsi volt az esélye. Ellenben az elõrejelzések elég bátran adják, hogy meg lesz januárra az El Nino, az alacsony Napfoltszám pedig biztos. Így máris megugrott az esély. Esélyeket nem igen mondanék, hiszen ezek átlag mezõk egyenlõre. Mihelyst elkészülnek a további elemzések kiderülnek a lehetséges variációk és hogy azoknak milyen gyakorisági értékük van. Akkor a valószínûségrõl többet lehet mondani. Egy nagyon bizonyosnak tûnik. A pozitív nyomási anomália januárban meg lesz a Norvég-tenger térségében, egyedül az erõssége még nagyon fontos kérdés, valamint mekkor területeket érint.
Mellesleg még az említett NARC egy ciklikusság gyakorlatilag, mely Európa idõjárását sokban meghatározza a tél közepén. Arról van szó, hogy a Norvég-tenger térségében hosszabb idõszakot tekintve (mondjuk 30 év) a nyomásváltozás tendenciája oszcillál. Ennek az osszcillációnak megvannak a kvázi periódus idejei.
Az utóbbi pár évben a tendencia értéke negatívból pozitívba halad át, vagyis gyakoribb pozitív nyomási anomáliák kialakulását mutatta az elmúlt években.
Nehogy már októberben eltemessétek a telet! Ráadásul az elõjelek alapján nincs is miért.