Globális jelenségek

Elméletileg ki tud alakulni. Mondhatnám azt is, hogy ki kell alakulnia ha helyesek az elméletek. Gondolom az ütközés energiája nem/sem mindegy.

Szerinted mennyi CO2 kibocsátással járna 10 millió négyzetkilométernyi napelem legyártása? Ha meg a késõbbieket az elõzõek energiájával gyártanák akkor mennyi idõ? De úgy is kérdezhetném, hogy vajon megéri-e milliárd tonna nagyságrendû ÜHG-t bepumpálni azért, hogy legyen egy pár évig mûködõ ~10% hatásfokú napelem-rendszerünk?

Sajnos a hidegfúzió - a tudomány jelenlegi állása szerint - nem létezik. Bármelyik - a hidegfúzió létét igazoló kísérletrõl bebizonyosodott, hogy tévedés történt.

"Azt a logikai bukfencet nem igazán értem, hogy miért kell ezt a lassan szánalmassá váló földi fúziós erõmû projektet erõltetni, amikor van már egy stabil erõmû 150 millió km-re, csupán ki kéne használni"

Erre egy rövid válasz és egy analógia:
a válasz tömören: Napállandó

Analógia: Egy autót úgy akarunk meghajtani 40 liter benzinnel, hogy
1.: elégetjük a 40 liter benzint a szabad ég alatt, majd valamilyen eszközzel pár méterrõl ezt a hõt befogjuk, elektromos energiává alakítjuk, majd meghajtjuk vele a keretkeket.
2: a benzint apránként adagolva, kis térrészre koncentrálva azon térrészen belül a hatalmas energiafelszabadulást felhasználva a robbanás erejét forgómozgássá alakítjuk.
MIndkettõ eljárással lehet autót üzemeltetni.

Az atomeneregia egyetlen járható útja (ebben változatlan a véleményem) a jövõben a hidegfúziós technológia, ez korlátlan energiát szolgáltathat, épp a korlátokat kell hozzá elõállítani.
Ehhez kell még több évtized, ezt kell áthidalni, véléeményem szerint növelve az alternatív forrásokat (nap, szél, víz, geotermikus energia), kis hazánkat nézve a geotermikus energia és a földben nyugvó még kihasználatlan gázmezõk rejtik a megoldást.

Nem akarok beleokoskodni, de mint laikus, aki csak pár tucat könyvet olvastam a témában, úgy gondolom, hogy ezek a fekete lyukak - ha létre is jönnek, és ehhez persze megvan minden joguk - akkor is oly kicsinyke tömegûek, hogy a fekete lyuk jelleget éppen a gravitációs erõ csekélyke volta miatt nem képesek felölteni. Összességében furcsállanám ha ki tudna alakulni ilyesmi, hiszen ebben a méret/tömegtartományban a gravitációs erõ szerepe össze sem hasonlítható a másik három fõ kölcsönhatásformával.

Éljen fúzió! Örülhet az emberiség, hogy olyan szerencsés, hogy egy stabil, hosszú távon mûködõ menergiaforrás birtokában van mint a fúziós energia, hisz ennek köszönhetjük az életünket (gyk: a Napnak). Azt a logikai bukfencet nem igazán értem, hogy miért kell ezt a lassan szánalmassá váló földi fúziós erõmû projektet erõltetni, amikor van már egy stabil erõmû 150 millió km-re, csupán ki kéne használni. No, mert ugye, tegyük fel, hogy 50 év múlva (ezt hallani már 50 éve) lesz saját mininapunk, de abból ugye újfent energiát kell elõállítani, amit sok tekintetben hasonlít arra, mint amikor a napenergiát szeretnénk általunk felhasználható energiává alakítani. Akkor nem volna egyszerûbb kihagyni ezt az egész pénznyelõ hercehurcát? (persze a kérdés költõi, hisz tudom a választ) [esõ]

Jól van na, nem az én elméletem

Húha, sok össze-vissza beszéd van már ezzel kapcsolatban. Számold csak ki gyorsan, ha a lyuk sebessége majdnem c, akkor mennyit tesz meg az élettartama alatt! Na ugye

Ez kész A CERN munkatársai egy rap-et csináltak az LHC-hez: Large Hadron Rap: Link

A fekete lyuk nem jön hozzá csupán a gyorsítóról írkáltam, ami a fúziós energia kutatásában jelenthet komoly elõrelépést (ennek azért köze van az éghajlatváltozáshoz) - innen meg már csak egy lépés volt a fekete lyuk témája, mint mellékhatás


Ami az "Operation Crossroads"-ot illeti, azért az nem kamu: 1946. július 24-én a Mk3A "Baker" bombát 27,5 m-es vízmélységben valóban felrobbantották és azt a következtetést vonták le a kísérletbõl, hogy a vízben nem lehet láncreakciót kiváltani. 1946-ban a Jupiter még nem volt elérhetõ közelségben

A fekete lyukhoz: az elmélet szerint a kozmikus sugarzás során is létrejönnek igen apró fekete lyukak, de ezek a Földhöz képesti óriási sebességük folytán nem tesznek kárt, "átmennek a Földön". A gyorsítóban viszont a Földhöz képest csaknem stacionárius mikrolyukak jöhetnének létre. Bár ez minden bizonnyal fantazmagória

Éljen a fúziós energia (és ezzel ismét az éghajlatváltozásnál lennénk )

Úgy hogy a fekete lyuk nem kicsit fogja megváltoztatni az éghajlatot ha elég ideig megmarad minden számítás ellenére

Annyit kiegészítésként elmondanék , hogy nem a Földdel "akarták" ez csinálni hanem a Jupiterrel. És hogy miért van az akarták idézõjelben?! Mert ez egy olyan kamu, mint ahogy minden évben körbemegy a neten a "Mars nagyobb lesz mint a telehold" ímél.

Amúgy a p-p ütköztetõ 7 TeV, a magütköztetõ 1312 Tev energiával operál. A fekete lyuk meg igencsak valószínûtlen, ugyanis ennél jóval nagyobb energiájú kozmikus részecskék is léteznek és még nem figyeltünk meg sehol ilyen jelenséget.

Hogy is jön ez az éghajlatváltozáshoz?

Garantáltan sokat A gyorsítókör átmérõje 27 km!

Mondjuk ez laikusan is elég elvetélt kisérlet volt

Juteszembe az új részecskegyorsító vajh mennyi CO2-t termelhet / MeV ?

Elvileg egy femtomásodperc milliomod része alatt De csak elvileg. Az összes érv és ellenérv csupán elméleten alapul.

Meg aztán a fene tudja, mi is a kísérlet valódi célja. Érdekességként megemlítem pl. az "Operation Crossroads" kísérletet. E kísérlet célja annak kivizsgálása volt, hogy egy 25 kilotonnás A-bombát 27,5 m vízmélységben felrobbantva át lehet-e alakítani a Földet egy kisebb második Nappá... szerencsére nem sikerült...

Ha meg bekebelez, akkor nem lesz szükség a fúziós energiára

Viszont: minden fekete lyuk feloszlik idõvel. Egy ott keletkezõ fekete lyuk mennyi idõ alatt oszlana fel ?

Ha már energiáról van szó: szeptember 10-én indítják be az LHC-t, azaz a CERN-Projekt keretében 10 év alatt megvalósított óriási részecskegyorsítót. Legalább annyian érvelnek mellette, mint ellene (esetleges mini fekete lyukak létrejötte, melyek a Földhöz képest nyugalomban vannak, így a Föld tömegén belül ingázva lassan felemésztik azt...). Tény, hogy a Big Bang modellezésén kívül - tekintve a felszabaduló energiamennyiséget - hatalmas lépés lehet a fúziós energia megvalósítása felé - hacsak be nem kebelez minket egy mesterséges fekete lyuk

Ha az utolsó 1-2 millió évet, a pleisztocént (ahonnan már nagy felbontású paleoklíma-adataink vannak a sarki jégfuratokból), akkor valóban, nagy vonalakban kb. 100 ezer éven át tartó lehûlési folyamatokat követtek kb. 10 ezer éves visszamelegedések, majd 10-20 ezer éves stabil idõszakok az újabb lehûlésig. Ergo a melegedés durván tízszer gyorsabb volt, mint a lehûlés. Ennek legfõbb oka talán az, hogy a jégtakarók olvadása pozitív visszacsatolással (a hómentes felszín nagyobb energiaelnyelésével) hatékonyan segíti a további melegedést, a jégsapka képzõdése viszont sokkal lassúbb folyamat, mert egy-egy melegebb nyár könnyen semmivé teheti több hideg év "munkáját".

Más kérdés, hogy pl. a legutóbbi glaciális (hideg periódus) utáni felmelegedésnél bekövetkezett az, amitõl ma is sokan tartanak: az olvadó jégbõl a tengerbe jutó édesvíz-tömeg felboríthatta a globális vízkörzés menetét, így néhány évtized alatt kb. 5°C-kal esett vissza az átlaghõmérséklet. Utána fokozatosabb, de szintén nagy ingadozásokkal tarkított visszamelegedés következett.

Egyébként a glaciálisok és visszamelegedések alatt eléggé gyakoriak voltak a rövid, évtizedes-évszázados skálájú, pár °C-os ingadozások; egyedül az interglaciálisok, azaz meleg periódusok "tetején" alakult ki stabil klíma. Valószínûleg nem véletlen, hogy az emberi civilizáció épp a mostani interglaciális elején indult fejlõdésnek... Azaz könnyen lehet, hogy tízezer év múlva ("menetrend szerint" akkortájt ér véget az integlaciális) üvegházgázok nélkül is el kellene kezdenünk alkalmazkodni a civilizáció történetében még nem látott változásokhoz. Persze sokkal jobban tennénk, ha ezt a tízezer évet a felkészülésre használnánk ki, nem pedig elõrébb hoznánk a problémát...

Emellett nagyon jó (és még megválaszolatlan) kérdés az, hogy miért épp az utóbbi pár millió évben vált ennyire ingadozóvá a klíma: korábban se híre, se hamva az ilyen mértékû, ilyen gyorsaságú glaciális-interglaciális váltakozásoknak, pedig a Föld pályaelemei akkor is ingadoztak. Elõtte csak egy nagyon lassú, több millió évenként 1-2°C-os lehûlés látszik... Talán ez a lassú lehûlés pont a pleisztocén elejére hízlalta akkorára a jégtakarókat, hogy a már említett visszacsatolással (és annak ellenkezõjével) a besugárzás apró változásait a jég komoly hõmérsékletváltozásokká alakíthassa? De ez is csak feltételezés...

Link

Szerintem a nagy becsapódások alkalmával igen hamar (pár hónap alatt) zuhant a Föld átlaghõmérséklete 10-20 fokot.
(Igaz, elõtte pár tízmillió négyzetkilométeren meg 3 másodperc alatt emelkedett 1000-et, így végülis igazad van )

No, akkor egyrõl beszélünk, megnyugodtam.

Ez a lényeg:
"A mostani esetleges klímaváltozásnál is nem annak a ténye/mértéke súlyos gond, hanem fenemód kifinomult civilizációnk tûrõképességének lecsökkenése."

Persze a morális felelõsségünk attól még megvolna a környezetünk iránt, amely szintén nem mindennapi feladat elé lett állítva, mert jó hogy volt ilyen meleg korábban is, mint ami 100 év múlva várható, de a melegedés üteme 1-2-3 nagyságrenddel kisebb volt, azaz nem 100 év alatt, hanem 1000-10000 év alatt, de Usrin ennek a mestere, majd megmondja milyen volt a leghúzósabb tempó. Mert érdekes módon a melegedés mindig gyorsabb volt, mint a lehûlés.

Ácsi, ebbe a vitába ne fussunk bele. Amint azt korábban jeleztem, az tök mindegy, hogy a Föld története során volt-e már ilyen meleg vagy sem. Ez nem érdekel senkit. A Föld túlélte, a Föld nagyon sok mindent túl él, nem kell félteni.

A lényeg az, hogy az EMBERI CIVILIZÁCIÓ KIALAKULÁSA ÓTA NEM VOLT ILYEN MELEG, ergó az emberiség találja magát kellemetlen/szokatlan klimatikus környezetben = a civilizáció bukása.

Csak hogy tisztázzuk a félreértést: az éghajlatváltozás az emberiségre jelent katasztrófát (természetesen a Földre nézve sem piskóta sokk várható, de erre valóban lehet mondani, hogy volt már ilyen) és morális oldalról, vagy civilizációelmélet szempontjából ezért kritikus, ne keverjünk mást bele!!!

Van-e kérdés ezzel kapcsolatban? Úgy látom nincs, akkor ezt is tisztáztuk.

Nem rég olvastam, hogy az IPCC jelentés teljesen figyelmen kívül hagyja azt az elõrejelzést, mely szerint az Antarktisz felett (egyébként egy példamutató globális összefogás következményeként) 2050-re gyakorlatilag regenerálódik az ózonréteg. Ez nagyban befolyásolja (nem tudom hogy) a magaslégköri szelek irányát is, így a klímára is közvetlen hatása van. Szóval van itt bõven olyan mechanizmus mellyel eddig nem számolt senki.

Majd lesznek szép víz alatti múzeumok belõlük.

Viccet félretéve: elõfordulhat hogy tévedünk és van vmi olyan gátló mechanizmus, vagy úgy alakul a hõkeringetõ rendszerek (víz, szél) állapota, ahogy nem vártuk és a felmelegedés egyes területekre korlátozódik, vagy elmarad pl a több felhõ, sokkal több északi hótakaró vagy bármi más miatt.

Maximálisan egyetértek.
Nem véletlenül nevezte Czelnay a jégkorszakot úgy, hogy akkor van egyáltalán jég a sarkokon.
Amikor a jég elõtetör, így az nem jégkorszak, hanem eljegesedés.
Abszolút jogos szerintem.

A mostani esetleges klímaváltozásnál is nem annak a ténye/mértéke súlyos gond, hanem fenemód kifinomult civilizációnk tûrõképességének lecsökkenése.

Visszatérve a szorosabban vett fórumtémához: igen, még a legmerészebben becsült felmelegedéssel sem érnénk el a legmelegebb idõszakot a Föld történetében. Hiszen pl. az elmúlt 250 millió évbõl csak a legutolsó 30-32 millió év során volt egyáltalán állandó sarki jégtakaró. (A teljes, 4,6 milliárd éves földtörténetben is hasonló, 10% körüli a jégkorszakok, vagyis az állandó jégtakarós idõszakok aránya, csak ott már bizonytalanabbak a becslések.) Egyszóval, nagyon nagy léptékben akkor érnénk el az "átlagos" állapotot, ha az Antarktisz jégtakarója is teljesen elolvadna - márpedig azt a számítások szerint legfeljebb csorbíthatja az antropogén üvegházhatás.

De mielõtt ezt bárki úgy értené, hogy nincs is semmi gond: nem attól "jó" a klíma, hogy hideg vagy meleg van, sok vagy kevés a jég, hanem attól, hogy nincsenek hirtelen változások. Az élõvilág nagyon sok mindenhez képes alkalmazkodni, csak idõre van hozzá szüksége. Az emberi által okozott változásnál nagyon rövid lehet ez az idõ... ráadásul ott a civilizációnk, ami jóval sérülékenyebb a természetnél. (Csak egy példa: ha a tengerszint emelkedik, az élõlények elvándorolnak, de mi mit kezdenénk a tengerparti városokkal és a partok mentén élõ milliárdokkal?)

a tõkerõs szót cseráljük erre: "egy tökös vezetõre, aki fel mer vállalni egy ilyen döntést"


Egyébként meg amit a legtöbbet tehetünk az éghajlatváltozás ellen (dacára annak, hogy sztem még a felmelegedés után SEM ez lenne a legmelegebb periódus a Föld történetében), ha mi is meg az állam is korlátozza a belsõégésû motorok térfogatát 1600 vagy 2000 köbcentiben.

Persze, az olajiparból a negatív híreket is kétkedéssel kell fogadni, hiszen azok kiszivárogtatása is érdekében állhat valakinek. De tény, hogy a TXM eladta a részesedése kétharmadát, tehát a leendõ nyereség kétharmadáról is lemondott (ld. #5350) - ilyet azért szerintem csak komoly kényszerûségbõl tesznek.

Bár így is igaz, hogy az államnak a kockázattal együtt érdemes lehetne belemenni az üzletbe - csak ehhez szüksége lenne egy tõkeerõs vállalatra a szakmában. Nem is olyan régen még volt, MOL-nak hívták... de innentõl félõ, hogy ez nagyon OFF lenne.

Ja, de a szegénység a legnagyobb luxus. Dobjuk ki egy fél atomerõmû árát a sok hülyeségre, hogy aztán kiderüljön hogy mégis kell egy másik Paks és igy össz másfélszer (+korrupció = háromszor) annyiba fog kerülni, mintha eleve ezzel kezdenék mondjuk holnap. Na nem úgy mint a négyes metrót, hanem rendesen, egy profi céget kellene megbizni, lehetõleg olyat, aki eddig azt se tudta hogy Magyarország létezik.

Lehetséges, de inkább úgy gondolom hogy a kanadaiak sírnak egy kicsit, mert megéri.

És persze hogy van benne kockázat, de abban nincs, hogy még 35 évig a zoroszokra vagyunk utalva ahelyett hogy a magunk urai lennénk ? Én inkább furkálnék meg trükköznék 5 évet is akár cserébe a következõ 30 év boldogságért....

"Egyébként meg atomerõmûvet állami pénzbõl KELL építeni, mert ez tutira megéri"

Én is abból szeretném építeni a házamat, az nekem is tutira megérné

Egyébként sok szerencsét hozzá az EU-ban (banán, banán, de azért már nem szocializmus, és még nem Fehéroroszország )

A költségvetés mai helyzetében, ez amúgy sem tûnik megvalósítható ötletnek

A szegedi gázmezõrõl nagyrészt az érintett cégektõl származó, optimistára hangszerelt hírek jelennek meg a sajtóban... Valójában egyelõre kérdéses, hogy jövedelmezõ lehet-e a vállalkozás. A készletek felmérése eleve elkerülhetetlenül komoly hibahatárral terhelt. Emellett ha a tárolókõzet nem elég porózus, akkor a gáznak csak töredékét lehet felhozni. Márpedig itt igencsak tömör tárolóról van szó, ezért semmiképp sem elég lefúrni a kutat, hanem valamilyen rétegrepesztési módszerhez kell folyamodni; ezeket a módszereket (melyek egyébként sem olcsók) az itteni mezõ mélysége és hõmérséklete mellett még sehol nem próbálták ki. Ha biztos bombaüzletrõl lenne szó, akkor a kanadaiaknak (TXM) sem lett volna gond a finanszírozás...

Azér' ma már egész okos folyamatvezérlõ programot lehet irni, ami bármilyen hiba esetén azonnal mindent lezár.

Ilyen elvek mentén Pakson pl 12 másodperc alatt le tudják állítani a reakciót úgy hogy egyszerõen beejtik a moderátor-rudakat az uráncellák közé.


Csak addig van emberi hiba, amig ember van a folyamatban. Ezt pedig a hibákkal együtt ki lehet iktatni, legalábbis a kritikus helyekrõl.

Úgy értettem az energiasûrûséget hogy adott alapterületen, adott pénzbõl csak az atomerõmû képes annyi energiát stabilan elõállítani, amennyire szükség van. Szélerõmûvekkel ugyanazt az energiát mondjuk ezerszer, tizezerszer akkora területen lehetne elõállítani, annyi föld meg egyszerûen nincs.

Persze a vízenergia jobb lenne (a Duna még fog folyni egy darabig), de ugye Bõsbõl is megjöttünk.

Egyébként meg atomerõmûvet állami pénzbõl KELL építeni, mert ez tutira megéri (ui nem kell kifezetni a következõ 25 évben az importõr hasznát), persze ehhez legalább a polippal megegyezõ átlag IQ-ra lenne szükség a döntéshozó helyeken.

Ugyanaz az ásványvagyonra is... ki ne adna hitelt a magyar államnak a szegedi gázmezõ kiépítésére mondjuk úgy hogy minden kitermelt köbméter gáz árából 10 Ft-ot kap vissza ?

Nagy katyvaszolás megy és a jövõ tökéletes eltékozlása úgy, hogy a jelent is eladjuk és nekünk meg semmi nem marad.

Értem, tanárúr

Igaz, 100%-os bizonyosság itt sincs... de amilyen szigorú elõírások vonatkoznak egy radioaktív hulladéktároló elhelyezésére, az alapján a "kiszabadulás" valószínûsége kb. akkora, mint egy idén bekövetkezõ vulkánkitörésé a Börzsönyben. Illetve jóval kisebb, mint egy idén bekövetkezõ vulkánkitörésé a Hargitán. Ennek ellenére utóbbi helyen is nyugodtan lehet aludni.

Nincs oyan, hogy biztos.

Ha valakinek lenne egy olyan szerkezete ami a tárolóról leválasztana egy 1km vastag réteget, akkor már azt közvetlenül a cél ellen használná szerintem. A másik, hogy hiába "felejtõdik el" a helye, egy Geiger-Müller számláló csak porosodik valahol Aztán mehet a beton a lyukba. Na de ez már egy regény története...

Ha mára már túl sok belõlem, akkor elnézést...

Atomerõmû-kérdésben nagyjából egyetértek Nanovichékkal, JELENLEG én sem tudom elképzelni, hogy lenne más, levegõt nem szennyezõ forrás, ami ki tudná elégíteni az energiaszükségletünket. Még ha komolyan vesszük is a takarékosságot (ami egyelõre csak álom), nagyságrendi csökkenést akkor sem tudunk elérni. A nagyságrendi csökkenésnek az lenne az ára, hogy visszatérünk a 100 évvel ezelõtti életszínvonalhoz, és pl. nem metnetezhetnénk többet.


Persze hangsúlyozom, nem szabad mindenhatónak tekinteni a mai atomerõmûvi technológiát, hiszen az uránkészletek is végesek, folyamatosan kutatni kell az újabb megoldásokat. De ahogy Cauchy is írja, ezeknek a kutatásoknak a bázisát épp az atomipar adhatja (lásd pl. a reménybeli fúziós reaktorokat).

Az atomenergia mostani formájával szemben én egy ellenérvet érzek komolynak. Csernobilt nem: a láncreakció ottani "megszaladása" a modern erõmûvekben kb. ugyanolyan fizikai képtelenség, mint hogy egy szélerõmû elszabaduló lapátja letarolja egész Budapestet... A magam részérõl még az urántemetõ felett is nyugodtan aludnék: a geológiában pár tízezer év csak egy szempillantás, bõven vannak olyan képzõdmények, ahonnan ennyi idõ alatt természetes úton BIZTOSAN nem jut ki az anyag.

Csak épp ott van az emberiség... Ki garantálja, hogy évezredek múlva utódaink még tudni fogják, hová tettük mi az urántemetõt, és nem fúrnak bele bármilyen okból? Ilyen szempontból örökkévalóság az a pár tízezer év: a mi mai nyelvünket már biztosan nem fogják akkor érteni, és a mai adattárolók már sokkal elõbb olvashatatlanok lesznek... (Vagy ha megmaradna az információ: ki tudja, hogy évezredek alatt nem jut-e eszébe néhány õrültnek szándékosan "feltörni" egy ilyen tárolót?) No, erre idáig még nem találtam megnyugtató választ...

Ippeg írni akartam, hogy Franciaországban az elektromos áram termelésének majd' 80%-át atomerõmûvek adják. Mégsem láttam még sötétben világító, lógó bõrrel, sikoltva és a fejét fogva rohangáló franciákat Ellenben sikoltozó Greenpeace aktivistákat már igen.

Arra gondoltam, hogy pl Franciaországban is többségben vannak az atomerõmûvek, még sincsenek ott kiterjedt radioaktív területek. A technológiával ésszel kell bánni, végiggondolni melyik a legkisebb rossz: a sok CO2-t, port, n*stb kibocsátó hõerõmû, a bizonytalan alternatív energiaforrás vagy a radioaktív kockázatot jelentõ atomerõmû.
Az éghajlatváltozás szempontjából szerintem a szén- és gázalapú hõerõmûvek a legkárosabbak.
A lakosság szempontjából az alternatív energiák szükségesek
Az atomenergia fejlesztése pedig egyfajta kutatási potenciált biztosít.

Nyuli: azokat az adatokat tõlem lopták

Hogy miért külföldi cégek birtokába kerülnek a hazai ásványkincsek? Sajnos nincs a bányászatban olyan magyar tulajdonú vállalat, aminek elegendõ tõkéje volna a kutatáshoz és feltáráshoz. (Ezt persze anno lehetett volna máshogy alakítani... de ebbe inkább nem mennék bele.)

Hiszen az olaj- és gázmezõk sem azonnal, hanem jó pár év elteltével hoznak csak nyereséget, és soha nem 100% az esélye annak, hogy egyáltalán nyereségesek lesznek. Akinek nincs elegendõ tõkéje, az ezt nem vállalhatja, és a mindig meglévõ kockázat miatt hitelt sem fog kapni. A makói gázmezõ kutatási költségei egyébként már az ominózus kanadai cég számára is túl nagy falatnak bizonyultak, ezért 33-33% részesedést eladott a nála nagyobbaknak (MOL és ExxonMobil). Természetesen a majdani nyereségbõl is ilyen arányban fognak részesedni a tulajdonosok.

Bár annyit érdemes tudni, hogy a világ jó részén teljesen természetes, hogy külföldi cégek kapnak bányászati koncessziókat: aki többet kínál érte az államnak, az viheti a kitermelési jogot (koncessziót). Az állam ilyenkor is megkapja a koncesszió árát, a cég adóit ill. a kitermelés utáni bányajáradékot. (A járadék ma Magyarországon szénhidrogénekre az eladási ár 30%-a.) Persze nagy különbség, hogy pl. Norvégia vagy Nagy-Britannia úgy adja külföldi kézbe a koncesszióit, hogy közben a saját cégei is aktívak más országokban. Mi viszont csak a külföldi tulajdonú MOL közel-keleti és oroszországi mezõit említhetjük.

A Mars- és egyéb ûrutazások energiaforrásáról: lehet, hogy nem olvastam elég figyelmesen, de mintha kimaradt volna, hogy az ûrjármûvet fel kell gyorsítani a szökési sebességre ahhoz hogy elhagyhassa a Föld gravitációs terét. Ehhez kell a nagy energiasûrûség, utána persze már elmûködnek napelemmel is a szonda mûszerei. Most a folyékony hidrogén az általánosan használt hajtóanyag, ami ugyan nem termel CO2-t, csak az a kérdés, honnan nyerünk energiát az elõállításához. A világûrbeli mozgás korrigálásához, "kormányzásához" pedig szintén kémiai energiát (szilárd hajtóanyagú rakétákat) használnak.

"...radioactive discharges were made to the environment at levels that today are acknowledged as being wholly unacceptable." (a sellafield-i reprocesszáló üzemrõl, tudom, az nem atomerõmû)
Ennyit arról, hogy mi mennyire szennyezõ.

Amúgy ez teljesen érdektelen, fõleg ebben a topikban. Mindegy, mit gondolok én , Cauchy vagy akár KP az atomerõmûvek/nukleáris komplexum szennyezõ vagy veszélyes voltáról. A kérdés az, hogy az éghajlatváltozás/CO2 csökkentés témakörében milyen szerepe van/lehet az atomerõmûveknek. Lehet beszélgetni a hagyományos sötétzöldek/gázlobbi/olcsóatom stb. sztereotípiák mentén, csak éppen nincs értelme. De legalábbis kevés.

Link

400 év múlva? Az ENSZ már 2050-re 9,2 milliárd emberrel számol. Igaz, több ok miatt utána a népesség csökkenése várható szerintük.

A technológiát emberek csinálják, és emberek üzemeltetik. Addig ez - sajnos - nem szétválasztható.

Tudom, Árpi, jönnek a robotok, de amíg a robotokat is emberek tervezik, addig nincs esély érdemi áttörésre. Csak az segíthet, ha már robotok terveznek tökéletes robotokat, és azok végre tökéletes technológiát képesek tervezni, és azt gyarló emberi hibák nélkül üzemeltetni.

A zöld szervezeteknek még nem sikerült számomra elfogadható magyarázatot adniuk az atomenergiától való irtózásukra.

A megújuló energiával váltanák ki az atomenergiát. Szerintem ez alapvetõ tévedés. Ugyanis egy atomerõmû alaperõmû azaz állandóan megy. Egy megújulóról ez nem mondható el. Ráadásul a megújulók között egyedül a biomassza képvisel jelentõs arányt, ami nem bizonyult túl jó ötletnek...

A megújulókkal való példálózás közben pedig elfelejtõdik a beépített teljesítmény és a termelt energia közti különbség! Hiába építünk 2000db 1MW-os szélkereket, a Paksi 2000MW-os blokkok egy év alatt 14TWh energiát termelnek, ehhez több, mint 10000db szélkerék kellene, a megbízhatósága pedig még mindig rosszabb lenne, lásd e-on wind reportok.

És ha már a lobbi szóba került, a zöld szervezetek szerintem a sokkal erõsebb gázlobbi részei. Valamiért nagyon szeretik a gázerõmûveket, ráadásul a szélerõmû parkok mellé sem árt egy-két gyors indítású gázturbinás blokk...

Én a csernobili szénnéégett embereket hiányolom, mint a demagógia csúcsát...
Sokan összekeverik az emberi hibát a technológia hibájával: az atomenergiát a veszélyes technológiája miatt ítélik el és felsorolják a baleseteket mint szennyezõket, pedig a balesetet és szennyezést mindig emberi tévedés okozta, ellenben a hõerõmûvel, ahol maga a technológia a szennyezés forrása. Ilyen szempontból a baleseteket felhozni az atomenergia ellenében teljesen téves gondolkodást és szûklátókörûséget takar.

Más analógia: az atomenergia kb ugyanúgy veszélyes, mint a repülés: mindenki retteg, mert azt hallja, hogy ha lezuhan egy repülõ akkor pár 100-an meghalnak. Abba nem gondol bele, hogy az autózás mennyivel veszélyesebb, csak az nem annyira látványos. (MAgyarországon évente kb 2500-an halnak meg autóbalesetben, repülõszerencsétlenségben átlagosan 1 fõ) Teljesen hasonló az autók kipuffogógáza és az atomerõmûvek által kibocsátott mérgezõ anyagok viszonya.
Másrészt a dohányosoknak mondom, hogy egy átlagbagós a cigarettából kb annyi sugárterhelés éri, mint a paksi atomerõmûbõl.
Egy kis hír Budapestrõl: Link
Már csak az a kérdés, hogy a hidegtûrõ pálma hogyan szimbolizálja az éghajlatváltozást..

Szerintem 400 év múlva kb 10 milliárdan leszünk és nem 100 millióan. Az ember nem kihalásra ítélt faj és a génjeiben van a terjeszkedés. Ahol addig neki nem megfelelõ az élõhely, ott átalakítja a környezetét. Hiszen ott vagyunk már a világûrben is (ISS) pegig az ott nemigazán alkalmas az emberi éltre. Csak pénz kérdése, hogy mikor jutunk el kolonizálás céljából a szomszédos bolygókra.

Mert teljesen nincs is Az igazság általában félúton van. Vagy valamelyik librációs pontban

Én még soha sem találkoztam olyannal, hogy egy "zöld szervezetnek" igaza lett volna. Ez teljesen kizárt, hogy elõforduljon.