2025. április 12., szombat

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#10601
Egyszerű a helyzet: kell olyan mérőállomásokat keresni ahol van egy viszonylag hosszú idejű mérősorunk és a környezetében nem volt nagyobb változás. Ilyennek gondolom az Alpokban a magaslati mérőpontokat. Egy 2009-es tanulmányból másolok ide:
"During the last 25 years winters and summers havewarmed at comparable rates, which is not typicalfor the regional climate evolution over the past250 years. This has caused the extraordinary increase
of the annual mean temperature by 1.2 °C/25 years which is unprecedentedthroughout the instrumental period.Within the Alps there are no sub‑regionaldifferences — the highest mountain observatoriessuch as Sonnblick, Zugspitze or Jungfraujoch, show exactly the same trends as Munich, Vienna, Milano,
Marseille or Sarajevo."

Bár az angolom nem tökéletes de a lényeg érthető: 1,2 fok növekedés az éves középhőmérsékletben 25 év alatt ( és ugye a cikk már 12 éves, nincs kétségem hogy azóta ez a kilengés csak magasabb lett ). A magaslati pontok hőmérsékleti adatainak növekedése pedig ugyanazt a tendeciát mutatja mint a nagyvárosoké.
Lehet itt betondzsungelezni, meg állandóan a klímahisztit/klímalobbit emlegetni, kifogásokat és összeesküvéseket keresni, a médiát okolni. A helyzet az hogy qrva nagy baj van. Ennek a bajnak az oka pedig nem más mint az ember. Félreértés ne essék: én nem azt állítom hogy a Föld történetében nem volt még ennél is melegebb periódus, hiszen a gleccserek olvadásával kerülnek elő fák is, a mostani erdőhatárnál magasabbról. Erről valaki pár éve már tett ide a fórumra fényképet is. Nekem a bajom a melegedés mértékével illetve annak gyorsaságával van. Miért nem tud pl. egy hűvös vagy akár hideg nyár lenni hazánkban? 2006 volt az utolsó átlagnál hűvösebb ha jól emlékszem.  Ha csak egy melegedési fázisban lennénk nem kellett volna már csak a nagy számok törvénye alapján is lennie egy hideg nyárnak is? Túl sok itt a véletlen kolléga nem gondolja? 
Még maradt 2 lehetőség: 
1: ez a cikk és a többi hozzá hasonló csak kitaláció
2: azok a tudósok/szakemberek akik ezeket írták hazudnak: a klímalobbi mélyen a zsebébe nyúl és teletömi az ö zsebeiket.
Szerintem te a kettesre szavazolkacsint.

 
#10600
Mitől lennének hűvösebbek a nyarak?
A Golf leállásának lehet hatása a déli áramlásokra? 
#10599
Országosan meg a Bakonyban lehet,de itt délkeleten a Viharsarokban volt már azóta néhány legalább olyan pocsék nyár,mint az 1992-es.Pl.2000-ben,2002-ben,2012-ben,2013-ban,2015-ben,és az idei is,sőt most még több forró és hőség nap van a rendkívüli aszály mellett.
#10598
Ez éppen rossz példa, mert az 1992-eshez fogható szerencsére még nem volt.
#10597
A következő 30 évben meg nem biztos , hogy fog, vagy csökken. Az éghajlat nem 30 éves viszonylatban változik. Kimutatták kutatók, hogy 150 év alatt az országban 1,5 fokot emelkedett a T. Ahol nagymérvűbb az emelkedés, ott lehet, hogy 30 éve külterületen mértek, ami beépült, a növénytakaró borítása meg 70 %-ró 30 %-ra csökkent. Az vizsgáltad, hogy hány százalékkal változott ott a betonozott,beépített területek aránya ? Senki nem mondta, hogy nem baj, ha lebetonozzuk a földfelszínt és kiírtjuk a növényzetet. Vizsgálja a klímatudomány az évente gyártott beton és aszfalt hány köbkilométerrel növekszik ? Tudtommal a beton nem semmisül meg az idővel, de mivel megállás nélkül gyártjuk, mindig csak több lesz. Ahol meg kiírtjuk az erdőt hamarosan csak korcs növényzet lesz és ha beüt egy hőhullám a T valóban akár 5 fokkal is melegebb lesz, mintha erdő maradt volna. Budán megfőnek 245 m-en, én meg nem. Mert Budán beépítik az erdőt lakótornyokkal, utakkal ,minálunk még sok az erdő,nincs toronyház.  Meg nincs egymillió autó  200 km2-re összezsúfolva.
#10596
A Mars kolonizációt mondjuk én sem értem. nevet Nem tudom elképzelni, hogy annyira élhetetlenné tegyük a Földet, annyira túlnépesedjünk, hogy a Mars jobb helynek tűnjön. És az is igaz, hogy 10 éve még a Golf-áramlat erősödéséről (a Labradorhoz képest) cikkeztek: Link
#10595
Hőhullámok, enyhe telek tekintetében tényleg egyértelmű a trend, de csapadék szempontjából szerintem nem ennyire rossz a helyzet. Emlékszem, gyerekkoromban, a 80-as évek végén, 90-es években azért sokszor előfordult, hogy nyáron nem nagyon kellett füvet nyírni, szerintem többször, mint az utóbbi 10 évben. Vagy a gimnáziumi éveim alatt pl. szinte semmi hó nem volt.
#10594
Azt nem mondanám,hogy "ez egy véleménycikk a sok közül"csupán.  Éghajlattudományi tényekkel alátámasztottan,logikusan le van vezetve,hogy hogyan és miért változnak a magaslégköri áramlások,és mik a következményei.
 A 80-as,90-es években jobb volt egyértelműen minden évszak. A 90 években azért már voltak jelentős aszályok időnként és a hőhullámok is megjelentek,de nem ennyire  gyakori,erős és tartós hőhullámok még.  Kiszámíthatóbb és az adott évszaknak megfelelőbb volt  sokkal az időjárás.
#10593
"Csakhogy csak az utóbbi egymillió évben mindezek elő-elő fordultak, a T hol nőtt hol csökkent"
Ja, közben nálunk van olyan hónap ami az elmúlt 30 évben 1,5 fokot melegedett. Ezen kéne elgondolkodni és nem kapásból beböfögni ezt a demagóg dumát ha olyan hír jön ami felhívja a figyelmet hogy nagy baj van.
#10592
Már 1990 óta klímakatasztrófa van hívei szerint. Ez hol azzal járna hogy megsülünk, hol azzal, hogy elolvad minden jég, hol azzal hogy a világtenger elönti a kikötővárosokat, hol azzal, hogy nem lesz ordas hideg tél vagy havazás, hol azzal, hogy felforrnak a vizek és kipusztulnak a tengeri élőlények, máskor pedig a CO2 ,metán meg mittudoménmi ilyen olyan szintet ér el és megfulladunk,akkora viharok tornádók, hurrikánok,árvizek lesznek, hogy a fal adja a másikat vagy éppen minden erdőt felperzsel a tűz meg sivatag leszünk mint a Mars (ezért persze az élettelen,víz és oxigén nélküli Marsra kell evakuálni a milliárdosokat a terveik szerint) vagy éppen a szmogban nem látunk az orrunkig sem. Most a Golf áramlat leállását dobta ki a gép, minden évben mással kell rettegésben tartani a plebs-t. Hamarosan az új jégkor lesz szerintem napirenden. Csakhogy csak az utóbbi egymillió évben mindezek elő-elő fordultak, a T hol nőtt hol csökkent, de a Föld még él ha már a városokkal beépített lebetonozott része halottnak is számít. Itt valóban vannak tüzek, szmog ,árvizkárok meg hőguta, de már az "okos "emberek műve. Szerencsére lakhelyemen ezek nincsenek, itt jól elvagyok a mostani 24 fokban és a buja zöld növények közt.
#10591
Ez a cikk egy vélemény a sok közül.
A tudósok azon az állásponton vannak hogy a Golf leállása esetén klímakatasztrófa következne be.  Ami bizony az emberek többségének rosszat jelent.  A 80-as 90-es években jobb volt akkor az időjárás és nem volt ennyire gyenge a Golf áramlat sem? 
#10590
A 80-as 90-es években sok kiváló havas és hideg tél volt.
Mégiscsak az a fránya melegedés a hibás,attól lassult le futóáramlat  és lett egyre kacskaringósabb,ezért lett ennyire blokkosodott az időjárás.
Amúgy hűvösebbek lennének a nyarak,mint most. Több hó esne mint mostanság általában,hisz a csapadék eleve hó formájában esne,nem a sárban dagonyáznánk, mint oly gyakran telente a melegedő klíma miatt.
Link
#10589
Már így is érzékeljük a gyengébb Golf áramlat hatásait, szélsőségesebb az időjárás. Ha az lenne amit annyira szeretnél akkor még jobban szélsőségesebb lenne az időjárás. A telek sem biztos hogy csapadékos, havasak lennének. Sőt lehet hogy nagyon szárazak. Mivel kontinentálisabbá válhatna az időjárásunk.  Sok olyan szép téli helyzet van amikor az óceáni ciklonok a mediterrán térségben alakulnak mediciklonokká. Nálunk havas időjárást okozva. Ez se nagyon lenne már egy szárazabb, kontinentálisabb tél esetén. A mi időjárásunk pont azért a legjobb mert sokszínű, érvényesülnek az óceáni, mediterrán és nedves kontinentális hatások. De mindez borulna a Golf áramlat megszűnése miatt. A nyarak pedig lehetséges hogy még forróbbak lennének és még szárazabbak.  A Golf áramlat pont hogy az egyensúlyt adja az időjárásban. Egy sokkal szélsőségesebb időjárás az embereket is megviselné. Vagy mondjuk mezőgazdaságot. Szerintem gondold át hogy tényleg ezt akarod e.  A Golf áramlatra szükség van. 
A 80-as, 90-es években milyen telek voltak? 
#10588
Korrigálom az előbbit:  A Kárpát-medence téli időjárásán segítene a Golf-áramlat leállása vagy rendkívüli lelassulása. Nem lennének enyhe telek.
Persze ha a hűvös nyarak miatt  nem érne be a termés,vagy  még szélsőségesebbé válna az időjárás,még nagyobb viharokkal,vagy további szárazodással,akkor  tovább romlanának a jelenlegi állapotok.
#10587
Már régen rossz, ha odáig eljutunk, hogy nagyon lelassul vagy leáll a Golf-áramlat. Szerintem nem csak a Kárpát-medencén nem segítene, hanem olyan globális gazdasági, társadalmi káoszt okozna, ami most a legrosszabb forgatókönyvek közé tartozik.
#10586
Segíteni nem fog csak ártani.
Szerintem az időjárásunk is sokkal szárazabb lenne Golf áramlat nélkül. 
#10585
Lehet,hogy a Kárpát-medencén már csak a Golf-áramlat leállása fog segíteni.
#10584
De lehet, hogy először melegebb, aztán a Golf-áramlat gyengülése miatt meg éppen hogy hidegebb lesz Európában. Link Sajnos az életben nem számolja ki senki, hogy mi lesz akárcsak 30 év múlva is. Szerintem pont ez a bizonytalanság a legaggasztóbb az egészben. Reménykedünk, hogy majd nem a nagyon rossz forgatókönyvek jönnek be...De ha mégis?
#10583
Ha hidegleszakadás lesz akkor med is...Ott meg tudod hogy minden a pályán múlik.
#10582
Azokért a kutya egy könnyet nem hullat.
#10581
Igen én is nyomom követtem a dolgokat, sajnos nagyon nem jó írányába mennek. Lehet már csak egy pár év és nem lesz  jég az Északi-Sarkvidéken nyáron. 
#10580
Éppen nem sajnos... inkább a havazásoktól.szomoru
#10579
Hát nem tudom mi lesz ha ez így folytatódik...Lehet elköszönhetünk tényleg a keményebb telektől végleg? 
Link
#10578
Sajnos Grönland megint keményen veszített a jégből.. És hol van még Szeptember közepe, amikor elkezd majd nagy nehezen hízni. Valószínűleg megint az utolsó vagy az utolsó előtti lesz a jég kiterjedése alulról. zavarban
#10577
Link
Ezek a léptékek valóban vitathatók, nem tanulmányoztam napokig, hetekig az erről szóló szakirodalmat.
1.Több 10 ezer éve az interglaciális elolvasztja a jégsapkákat.
 Látható, hogy a pliocén végén elindult egy erős lehűlés ami a legalább egymillió évig tartó pleisztocén (melyben tucatnyi felmelegedés és lehűlés zajlott) után kb. 20 ezer éve az utolsó (jelenleg is tartó) interglaciális felmelegedéshez vezetett.(persze, hogy ez "inter" vagy végleges majd  vagy százezer év múlva derül ki) Bár vagy 2 millió éve a maihoz hasonló lehetett a Föld átlaghőmérséklete, de utána inkább hidegebb volt. Viszont a sok interglaciális közt lehetett olyan is, amikor melegebb volt mint most, ha csak rövid ideig is (bár az is lehetett ezer évnél több is). Aztán 10 ezer éve már a maihoz hasonló a T, kialakult a mára is jellemző éghajlati övezetesség. Ez a holocén klímaoptimum, melyhez képest kb. félezer éve egy kisebb lehűlés jött, ami hullámzó lehetett és mélypontja Európában az ún. kis jégkor volt. Ma egy erős melegedés zajlik a Föld nagyobbik felén, de ez még meg sem közelíti a múltban volt értékeket. A földtörténeti ó- és középkorban (Pl.Cambrium,Devon,Triász,Eocén) a mainál akár 10 fokkal is melegebb lehetett sok-sok millió évig.
2.Az ember fejlődése millió évekig stagnált
Nagyon ingoványos kijelentés elismerem, a tudomány minden évtizedben kiterjeszti sok-sok évvel azt, hogy mikor jelentek meg azok a főemlősök, melyek a mai ember (homo sapiens sapiens) előtt már értelmesebbek mint az állatok. Felegyenesedtek (homo erectusok) vagy eszközöket használtak (homo habilisek) Az Australopithecusok már vagy 8 millió éve megjelentek és állítólag 2 lábon jártak. Bizony nincsenek tudtommal bizonyítékok,hogy a neolitban, éppen a holocén klímaoptimum idején csiszolt kőeszközökkel bíró emberfélék előtt termelő életmódot folytattak volna az emberek és fejlett , hierarchikus társadalmi rendbe szerveződtek volna vagy városaik lettek volna.Aztán 5-6 ezer éve a fémkorban robbanásszerű lett a fejlődés.
3.Az erdőirtás többezer éve megváltoztatja a mikroklímát.
Az ember már vagy 8-10 ezer éve elkezdte a földművelést ,persze ez a termékeny félhold területére vonatkozik,a Föld többi részén(Kína,India,Európa) kicsit később. A kezdetben nem meghatározó (vadászat,gyűjtögetés,állattenyésztés mellett csak kiegészítő jelentőségű szárazgazdálkodás) növénytermesztés akkor vált nagy jelentőségűvé, amikor az ókorban a folyamok mentén (Nílus,Mezopotámia,Indus,Huangho) az öntözés,csatornázás révén hatalmas termést tudtak betakarítani. Koncentrált,nagy népsűrűségű hierarchikus társadalom jött létre tízezrekben mérhető városokkal.Az erdőségeket ki kellett irtani ahhoz, hogy szántóföldi művelést lehessen folytatni. Bár a folyammenti társadalmak nem a nagy erdőségeikről voltak híresek, de a nagy városoknak hatalmas volt a faszükséglete. Messze földről, a hegyekből stb. ahol lehetett hajókon vitték a fát, persze a hajók építőanyaga is az lett. A mérsékelt övben egyszerűen felgyújtották az erdőséget, hogy az így kialakult tisztásokon szántások legyenek (égetéses gazdálkodás). Ha kimerült a talaj odébbáltak, újabb erdőket gyújtottak fel. Ezt teszik ma is a trópusi esőerdőkben, hogy a felégetett őserdő helyén kávét,kakaót,banánt,kókuszt mittudoménmit termelhessenek.

Mod. - köszönjük!
#10576
Oké, szerintem ne keltsük annak az illúzióját, hogy érdemes tartalom került a topic-ba. Minden jót…
#10575
Őszintén szólva amit leírtam ahhoz valóban el kellett volna olvasni az utóbbi évtizedek történelem és földrajztudományainak (csillagászat,régészet,geológia,növény és állattan,paleontológia,klimatológia,meteorológia,légkörfizika,környezetszennyezés,globalizáció stb.) tanulmányait,néhány millió könyvet,filmet a témában. Én meg leírtam 15 perc alatt. (Igaz 40 éve tanultam ezekről, de azóta amit tanultam róla nagyrészt cáfolták a mai tudósok) Ha ezeket valaki áttanulmányozta akkor bátran írja le, hogy miben tér el az általam leírtaktól. Több varíáció jöhet szóba.
1. Lehet, hogy nem olvasta el őket, így véleménye nincs.
2. Elolvasta, van véleménye, de titkolja.
3. Elolvasta, de a sok ellentmondó tanulmány kioltotta egymást, így most sem tud semmit.
4. Nem olvasta el, ő sem tud többet, de mást le tud szólni.
5. Nem olvasta, csak felül a mélysztrímnek, mert azt hiszi azok tudnak valamit , mert elolvasták.
6. Mod. - elborult  betegagymenés törölve.

Mod. - elborult vírusos agymenés törölve.
#10574
Ne haragudj, hogy ilyen direkt módon teszem fel a kérdést, de nem megy máshogy: te szedsz valamit? Mert ilyen zöldeket összehordani “naturál” az szerintem képtelenség. Mennyi információnak néztél utána azelőtt, hogy ezt összehoztad?
#10573
Mármint azt írtad, amit ide kitettél? Te ezt komolyan gondolod? Már az első három mondatban csak a léptékekben akkora hülyeségek vannak, hogy az hihetetlen. vidám
#10572
Valaki ezt tette ki a facéra  és ezt írtam hozzá:
Link
Az erdőirtás többezer éve megváltoztatja a mikroklímát. A több 10 ezer éve
kialakult interglaciális felmelegedés elolvasztotta a hatalmas
jégkorszaki jégsapkákat és egy olyan éghajlata lett a Földnek, hogy azon
megkezdődhetett az emberi civilizáció kialakulása. A millió évekig
tartó gyüjtögető-vadászó-halászó és stagnáló emberi társadalam látványos
fejlődésnek indult. Kialakult az állattenyésztő,földművelő és
mesterségeket űző falvakban majd kővárosokban élő, kőszerszámok helyett
fémet használó hierarhikus társadalomban élő sőt írátudó,csillagász és
matematikus ismeretekkel bíró ókori civilizáció. Ehhez elengedhetetlenül
fontos volt a klíma (az időjárási elemek hosszú idősorú átlaga)
melegedése és stabilizálódása. Kisebb ingadozások ugyan voltak, de
kialakultak azok az éghajlati övek amelyek mai is nagyjából
megtalálhatóak. Ugyanakkor a termelő életmódra áttérő emberiség elkezdte
egyre nagyobb területek lerablását. Az állatcsordái lelegeltek,
letaroltak területeket (így lett sivatag a Szahara, ahol valaha bölények
legelésztek a barlangrajzok szerint) a folyóvölgyekben öntözéses
gazdálkodást folytattak, amelyek hamarosan elszikesedtek és kimerültek
az intenzív gazdálkodás miatt. Az európai stb. erdőségeket irtani kezék
(felgyújtogatták) , hogy termőterületekké, szántóvá alakítsák. Vagy -
mint Dalmáciában- hajóépítéshez, várak építéséhez, városok létesítéséhez
majd az ipar részére felhasználhassák. Tegyünk ki egy hőmérőt az erdőbe
és egy aratás utáni csupasz gabonatábla közepébe vagy egy
lebetonozott-aszfaltozott hipermarket parkolóba. Elárulom, hogy a
parkolóban sokkal melegebbet fog mérni csakúgy mint egy városközpontban.
A leghűvösebb az erdőben lesz. Ezzel azt értük el (Európa és a világ
erdeinek legalább felét kiirtottuk és szántót,legelőt meg várost raktunk
a helyére) hogy a mikroklíma, egy adott kistérség időjárási paraméterei
megváltoztak. Ezt a folyamatot követi a CO2 koncentráció növekedése.
vagyis a CO2-t megkötő növényzetet irtjuk és a CO2-t növelő emberek ás
állatok számát megezerszereztük (persze a vadon élő állatokat közben
kegyetlenül kiirtjuk). Az üvegházhatás csak hab a tortán, amit
elindított az emberiség a termelő életmóddal és természetes növénytakaró
kiirtásával.Azzal, hogy az albedója a felszínnek megváltozott és a
jégtakaróra kormot és hamut szórunk a napsugárzás hatását
felnagyítottuk. Olvasztjuk az egyébként is az interglaciálisban olvadozó
jeget, városi hőszigeteket alakítunk ki és az erdők nélküli csupasz
hegyoldalakon az esőket lezúdítjuk secperc alatt a völgyekbe árvizet
előidézve. Az erdők nélküli csupasz talaj, pláne a lebetonozott nem
szívja be, fogja meg a felhőszakadást, az áradás elmos mindent, azt is
amit a gőgös ember alkotott. Ráadásul a mocsarak lecsapolásával és
szántófölddé alakításával az a szivacs sincs meg amit természetes
víztározónak nevezhetünk. Ha kevés az eső kiszivattyúzzuk a vizet a
folyóból és talajból, hogy elpazaroljuk, ha sok esik éppen akkor meg
csodálkozunk, hogy a kanyaroktól megszabadított "szabályozott" folyóink
akkora vízszintet hoznak, hogy újabb kori rekordokat döntögetnek (sosem
lenne rekord, ha nem szabályoztuk volna őket eszetlenül). Nem az a
legfőbb gond, hogy pöfékeljük a CO2-t (az sem éppen jó dolog), hanem az,
hogy ma is mikor ezt írom az őserdők (és más erdők is) égnek mint a
zsír. Van amikor a villám gyújtja fel őket, de van amikor a villa az
ütődött farmerek kezében van...
#10571
Jogos! Mondjuk úgy hogy az idei még ezekhez képest is "kiemelkedően" teljesít. 
#10570
Hát én nem nagyon emlékszem olyan nyárra amelyik rosszul teljesített volna. Nem is nagyon volt honnan javítani.  Ha az elmúlt 10 évet nézem. 
#10569
Realizálódott az már az utóbbi két télen is, csak nem a megfelelő kontinensről jött a luft. (-:
Link
#10568
Lenyűgözne ha végre télen a sok moslék szezon után realizálódna már valami abból a kontinentális rezsimből. Úgy tűnik a nyár már bír produkálni... beteg
#10567
Cirque de Gavarnie, 1921  július kontra 2021 július

beillesztett kép

#10566
EU top2
Világ top4

beillesztett kép

#10565
A déli poláris örvény idei felépülése:

beillesztett kép

#10563
Link
A vaslédi nem volt egy mindennapi figura az biztos. Már 1990-ben meglátta a szomorú jövőt , minden úgy alakult , ahogyan eltervezte. Inkább nószénlédinek kellene nevezni , de vaskemény volt az biztos , nem egy dzsonika. Wallace Broecker sem állt a látnokságtól távol , már 1975-ben megalkotta a GW szófordulatot , holott akkor még a jég éppen hízott mint az állat én meg 14 évesen azon szurkoltam, nyáron, hogy legyen már végre 30 fok és napozhassak (meg persze végre olvadjon el a balatoni jég , mert a szúnyogok sem tudnak kikelni a nyári hidegekben ).
Nem olvastam Broecker jóslatait, de gondolom azt jelezte előre, hogy strandok nyílnak a kanadai tundrán és expedíciók indulnak az utolsó antarktiszi jégkocka felkutatására 50 év múlva. A Himalája hegymászói meg  jégcsákány helyett bermudanadrágot visznek felszerelésként.szegyenlos
#10562
"Ez a forró égövi óceáni áramlás ma gyengébb, mint bármikor a korunkat megelőző ezer évben, ezt már világosan látjuk az üledékekből és a jégmagokból."
Ezen kívül egy viking sírban megtalálták a Vörös Erik idején mért SST adatok térképi ábrázolását napi felbontásban egy 50 éves időszakra. Mindezt a Zöldföldi Mérésügyi Hivatal hitelesítő pöcsétjével ellátva, Vörös Erik által ellenjegyezve. 
#10560
100% bulvár. Semmi érdemi nincs benne, ami eddig ne lett volna ismert. A cikk tárgya: "A klímarettegés fenntartása a covid19 járvány alatt"
#10559
.."Nature Geoscience tudományos folyóiratban arra a következtetésre jutottak, hogy a történet egyértelmű: a Golf-áramlat legalább 1600 éve nem volt ilyen gyenge."

Az se kizárt, hogy ezek bizonyos kilengések, ciklusok a hőáramlásban.  Csak még jóval korábban nem volt műszer, hogy feljegyezzük. Mivel ez a folyamat már javába zajlik, igy páholyból nézhetjük mi fog ebből kisülni. 
Meglátjuk..
#10558
Pont most olvastam erről egy cikket. Nagyon rossz dolgokat írnak benne.
Link
#10557

beillesztett kép

#10556
20 forgatókönyv, amivel elkerülhető a klímakatasztrófa Link

Akárhogy csűröm-csavarom, nem tudom elképzelni, hogy ezt meg tudjuk ugrani. Ahhoz előbb a kapitalizmust, de minimum a fogyasztói társadalmat kéne megszüntetni. Akkor lenne esély, ha a zöld energia használata valamilyen módon versenyelőnyt jelentene a szabad versenyes kapitalizmusban, és a gazdasági szereplőknek közvetlen érdeke fűződne ezeknek a használatához (egyáltalán lehetséges lenne arról működni), illetve a hatékonyság növekedése és a robotizáció lehetővé tenné, hogy a fogyasztás visszafogása miatt munka nélkül maradt 10 millióknak alapjövedelmet biztosítsunk. Ehhez képest ott tartunk, hogy Bitcoin.
#10555
Elindult az erdőtűz szezonja. Szibériai itt-ott már perzselődik, csakúgy mint Kalifornia. 
#10554
Sötétzöld iránytű a Neten. Egyoldalú cikk. Van néhány szélerőmű valahol Törökszentmiklós és Tiszafüred között. Azokat működni még nem láttam. Ahol nem fúj a szél, oda szélerőművet építeni baromság. Németországban 20 év feletti szélerőműveket bontanak el, mert állami támogatás már nem jár rájuk és a termelt áram nem fedezi az üzemelési költségeket. Németországban az áram ára duplája a magyarnak és az nem nyújt tényleges fedezetet a szélerőművek üzemeltetésére. Szerinted Magyarországon, töredék üzemidővel nem lenne kidobott pénz az építésük?
#10553
Hm, egész jó cikk a szélenergiáról globális viszonylatban, valamint annak fejlődéséről :
Link
#10552
Én nem tudom, de ha forró a nyár, hűvös a tavasz, enyhe a tél, sok a csapadék, kevés a csapadék akkor mindjárt ott van a Jolky Joker magyarázat: globális felmelegedés.

Utolsó észlelés

2025-04-12 13:27:43

Sopron - Felsõ-Lõvérek, 243 tszf.

16.4 °C

00000

RH: 48 | P: 1017.3

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

137830

Hírek, események

Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal

Érdekességek | 2025-04-07 15:23

pic
A hétvégén érkezett hidegbetörést, és általában a kora tavaszi időszak hasonló eseményeit többnyire a poláris örvény tél végi felszámolódásával hozzák összefüggésbe.