Globális jelenségek
Még annyit hozzátennék, hogy néhány nappal ezelõtt ezt dobta a GFS, hát az igazat megvallva jót tesz a permafrost-nak, hogy nem jött be
Link
Ha már ezt a hõhullámot is elnézte, akkor nem ártana, ha a magyarorrszági hõpokol sem jönne össze...
LinkHa már ezt a hõhullámot is elnézte, akkor nem ártana, ha a magyarorrszági hõpokol sem jönne össze...
Link
Pillanatnyi globális T850 térkép, jól kivehetõ, hogy az északi féltekén közepes szélességeken jelen pillanatban Szibéria a legmelegebb (vastagon túltesz Európán és Kanadán a tartósan 15°c feletti 850-es értékekkel).
Bár meglepõnek tûnhet, de ebben még semmi szélsõséges nincs. Szibéria éghajlata egyedülálló a földünkön, gyakorlatilag nem lehet könnyedén egy kategóriába sem beskatulyázni. A hõmérséklet éves amplitúdója itt a legmagasabb az egész világon, ami a szélsõséges kontinentalitásnak "köszönhetõ". Ezt mi sem szemlélteti jobban, minthogy télen sehol sem ritkák a -40°c alatti hõmérsékletek, esetenként ennél is hidegebbek... Egy-egy nagyon meleg nyáron a hõségnapok száma elérheti a 40-50db-ot is, a forró napok száma pedig a 7-8-at, az ehez hasonló nyarak az utóbbi években kétségtelenül kezdenek megszaporodni Szibériában (ez is a klímaváltozás velejárója). A téli középhõmérsékletek emelkedése azonban Oroszország európai részével ellentétben nem figyelhetõ meg, az 1999-2006. közötti idõszak téli hõmérsékletei a 70es, 80as évek jellemzõ értékei alá süllyedtek. 2006 januárja Nyugat-Szibériában ráadásul az egyik legkegyetlenebb volt a mérések kezdete óta (10-12°c-kal volt az átlag alatt).
Pillanatnyi globális T850 térkép, jól kivehetõ, hogy az északi féltekén közepes szélességeken jelen pillanatban Szibéria a legmelegebb (vastagon túltesz Európán és Kanadán a tartósan 15°c feletti 850-es értékekkel).
Bár meglepõnek tûnhet, de ebben még semmi szélsõséges nincs. Szibéria éghajlata egyedülálló a földünkön, gyakorlatilag nem lehet könnyedén egy kategóriába sem beskatulyázni. A hõmérséklet éves amplitúdója itt a legmagasabb az egész világon, ami a szélsõséges kontinentalitásnak "köszönhetõ". Ezt mi sem szemlélteti jobban, minthogy télen sehol sem ritkák a -40°c alatti hõmérsékletek, esetenként ennél is hidegebbek... Egy-egy nagyon meleg nyáron a hõségnapok száma elérheti a 40-50db-ot is, a forró napok száma pedig a 7-8-at, az ehez hasonló nyarak az utóbbi években kétségtelenül kezdenek megszaporodni Szibériában (ez is a klímaváltozás velejárója). A téli középhõmérsékletek emelkedése azonban Oroszország európai részével ellentétben nem figyelhetõ meg, az 1999-2006. közötti idõszak téli hõmérsékletei a 70es, 80as évek jellemzõ értékei alá süllyedtek. 2006 januárja Nyugat-Szibériában ráadásul az egyik legkegyetlenebb volt a mérések kezdete óta (10-12°c-kal volt az átlag alatt).
Link Tobolszk, Nyugat-Szibéria.
Azt hiszem jelen pillanatban Szibériában senkinek nincs lehetõsége arra, hogy egy kicsikét is fázzon, végeláthatatlan hõség ill. forró napok sorozata.
Link Ami megdöbbentõ, hogy a nyugati részen tapasztalható nagy hõségek mellett Jakutszkban egyáltalán nem nevezhetõ nyáriasnak az idõ...
A két város júliusi középhõmérséklete nagyjából azonos Tobolszk 19°c, Jakutszk 20°c (kishazánkra jellemzõ értékek). A január viszont -21°c ill. -43°c(!).
Azt hiszem jelen pillanatban Szibériában senkinek nincs lehetõsége arra, hogy egy kicsikét is fázzon, végeláthatatlan hõség ill. forró napok sorozata.
Link Ami megdöbbentõ, hogy a nyugati részen tapasztalható nagy hõségek mellett Jakutszkban egyáltalán nem nevezhetõ nyáriasnak az idõ...
A két város júliusi középhõmérséklete nagyjából azonos Tobolszk 19°c, Jakutszk 20°c (kishazánkra jellemzõ értékek). A január viszont -21°c ill. -43°c(!).
Egy meghökkentõ adatsor a távoli Oroszországból: Link (Pecsora városa Komiföldön fekszik a 65. hosszúsági fok közelében.) A 30 fokok még nem is lennének ritkák arrafelé (a júliusi átlagos maximum +20°C..), de hogy 10 napon keresztül hõségnapokat jegyezzenek fel, az már igen. Oroszország - a száraz közép-ázsiai sivatagi levegõtõl nyáron hamar felforrósodó - sztyepi térségeiben (Don-hátság, Kalmükföld, Volga alsó folyása, az Urál déli elõtere) is megfigyelhetõ, hogy a korábbi években megszokottnál hosszabbra nyúlnak, és valamelyest magasabb értékeken is tetõznek a forró napok sorozatai.
Pár szó a magyarországi 40fokokról és ehhez kapcsolódóan az éghajlatváltozás valódi arcáról:
Link A GFS közelmúltban jópárszor elõforduló melléfogásai után egyszerûen képtelen vagyok komolyan venni az ehhez hasonló ijesztgetéseket. Az operatív tag szokásához hûen megint kicsikét elrugaszkodott a szilárd talajtól a 40fokjaival. Ha néhány héttel korábban bejöttek volna ezek a modellfutások, legalább 2-3°c-kal dõlt volna meg a két magyar abszolút melegrekord (41,7°c Békéscsaba, 2000. ill. 41,6°c Pécs, 1950.), ráadásul júniusban, amely statisztikailag vastagon a legenyhébb a 3 nyári hónap közül! Igen, napvilágot látott ilyen ultraforró jövõkép is, ment is a sipákolás rendesen... Egy-egy a mostanihoz hasonló, vagy akár ezt is felülmúló modellfutás esetén a Metnet fórumain rendszeresen szignifikánsra duzzad(t) a villámgyorsan bekövetkezõ "apokaliptikus klímaváltozás" híveinek száma (néhány "példát" említenék: Magyarország éghajlata szubtrópusivá válik, sivatag lesz az ország 1/2-én, de majd utána leáll a Golf-áramlat és jön a jégkorszak, stb ). El kell fogadni azt a kijelentést, hogy klímánk átalakulóban van. Természetesen ez egy rendkívül hosszú és lassú folyamat, amelynek hatásait csak taláûgathatjuk (felmelegedés, vagy szélsõségek növekedése, csapadékmennyiség ill. ennek eloszlásának változása, stb.).
Szomorú tény, hogy az éghajlatváltozás mint olyan a "tisztelt" magyar média, leginkább a bulvársajtó nagyfokú közremûködésének köszönhetõen a laikus számára egészen mást jelent, mint amit ideális esetben kéne. Éghajlatváltozás volt, van és mindig lesz bolygónkon, mivel bolygónk él, és mindig változtatja arculatát. A jelenlegi helyzet csupán annyiban különbözik a korábbi évmilliók (évmilliárdok) során tapasztalttól, hogy az emberi civilizáció elérte azt a fejlettségi szintet, amelyen már a bioszférára gyakorolt hatás mellett vitatott mértékben ugyan, de egyértelmûen hatással van a Föld éghajlatára is. A napjainkban folyó klímaváltozás véleményem szerint összetett kérdés, biztosan fontos szerepet játszik benne az emberi tényezõ is, de egyéb, számunkra akár még ismeretlen folyamatok is szerepet tölthetnek be a színfalak mögött. Ennek komoly esélye van, ugyanis ha belegondolunk, csak a közelmúltban kezdtük az idõjárást és az ezt alakító tényezõket globális szinten megfigyelni és elõrejelezni, megérteni mûködését (pl. meteorológiai mûholdak néhány évtizede léteznek, globális lefedettségû numerikus modellek mindössze néhány éve).
A jövõben rendkívül fontos lenne, ha eljutnánk addig a pontig, hogy objektív módon és felelõsen gondolkodjunk ebben a témában. Az üvegház-gázok kibocsátását saját érdekünkben radikálisan kéne csökkenteni, ugyanis nem tudhatjuk, hogy az általunk is gyorsított üvegházhatás okozta felmelegedés hova vezet, milyen folyamatokat indít be, amelyek legrosszabb esetben teljesen kibillenthetik egyensúlyából az elmúlt kb. 10ezer év klímaoptimumát, kiszámíthatatlanná téve az idõjárás alakulását az egész bolygónkon. Ez beláthatatlan következményekkel járna egy olyan Föld bolygón, ahol 6,5 milliárd ember él, és ehhez a számhoz minden órában 10000 adódik hozzá.
Ha errõl meg akarunk bizonyosodni, elegendõ a régmúltba visszatekintenünk, az ember több százezer éven keresztül nem volt képes civilizáció létrehozására, és ennek minden bizonnyal a korszak kiszámíthatatlan idõjárása volt az oka, a társadalmak és a specializálódás kialakulását megelõzõ földmûvelés és letelepedés egyszerûen nem volt megvalósítható.
Korunk nagy problémáját a jelenleginél sokkal komolyabban kéne venni. Változtatni kéne a téma megközelítésén és a hétköznapi embereknek való tálalásán is. Aki nem veszi észre, hogy mi történik az mint ahogy már itt annyian emlegették, homokba dugja a fejét, szó szerint struccpolitikát folytat. A másik véglet, gondolok ezalatt a média túlkapásaira, arra hogy az éghajlatváltozást is csak napjaink "globális félelemipara" használja fel arra a célra, hogy rémülelkeltéssel, és idõtlen-idõkig való ismételgetéssel nagy tömegekre próbáljon hatást gyakorolni és ezáltal manipulálhatóbbá tenni az embereket (hasonló célú lehetett a madárinfluenzával történõ ijesztgetés is). A szándékos rémületkeltés és a "sulykolás" a tömegmanipuláció igen gyakori eszköze. Utóbbit gyakran csak goebbelsi propagandaként emlegetik, amely azon az elven alapul, hogy ha valamit idõtlen-idõkig hangoztatnak, akkor az emberek jelentõs része elõbb-utóbb elfogadja azt igazságként, szinte a fülükbe mászik (akármennyire valótlan is az állítás). Az elfogult, szélsõséges környezetvédõ szervezetek szintén rengeteg kárt tudnak okozni, minõsíthetetlen magatartásukkal, nem kivitelezhetõ követeléseikkel lejáratják a jó ügy képviselõit.
Az emberiség biztos jövõjének érdekében azonnal, vagy legalábbis néhány évtizeden belül komoly változásokra lenne szükség a gondolkodásmódunk terén. Ez sajnos csak akkor válik majd lehetségessé, ha az emberek tisztában lesznek azzal milyen problémával állunk szemben, milyen lehetõségeink vannak, és vezetõink objektív módon képesek gondolkodni és döntéseket hozni...
Link A GFS közelmúltban jópárszor elõforduló melléfogásai után egyszerûen képtelen vagyok komolyan venni az ehhez hasonló ijesztgetéseket. Az operatív tag szokásához hûen megint kicsikét elrugaszkodott a szilárd talajtól a 40fokjaival. Ha néhány héttel korábban bejöttek volna ezek a modellfutások, legalább 2-3°c-kal dõlt volna meg a két magyar abszolút melegrekord (41,7°c Békéscsaba, 2000. ill. 41,6°c Pécs, 1950.), ráadásul júniusban, amely statisztikailag vastagon a legenyhébb a 3 nyári hónap közül! Igen, napvilágot látott ilyen ultraforró jövõkép is, ment is a sipákolás rendesen... Egy-egy a mostanihoz hasonló, vagy akár ezt is felülmúló modellfutás esetén a Metnet fórumain rendszeresen szignifikánsra duzzad(t) a villámgyorsan bekövetkezõ "apokaliptikus klímaváltozás" híveinek száma (néhány "példát" említenék: Magyarország éghajlata szubtrópusivá válik, sivatag lesz az ország 1/2-én, de majd utána leáll a Golf-áramlat és jön a jégkorszak, stb
). El kell fogadni azt a kijelentést, hogy klímánk átalakulóban van. Természetesen ez egy rendkívül hosszú és lassú folyamat, amelynek hatásait csak taláûgathatjuk (felmelegedés, vagy szélsõségek növekedése, csapadékmennyiség ill. ennek eloszlásának változása, stb.).Szomorú tény, hogy az éghajlatváltozás mint olyan a "tisztelt" magyar média, leginkább a bulvársajtó nagyfokú közremûködésének köszönhetõen a laikus számára egészen mást jelent, mint amit ideális esetben kéne. Éghajlatváltozás volt, van és mindig lesz bolygónkon, mivel bolygónk él, és mindig változtatja arculatát. A jelenlegi helyzet csupán annyiban különbözik a korábbi évmilliók (évmilliárdok) során tapasztalttól, hogy az emberi civilizáció elérte azt a fejlettségi szintet, amelyen már a bioszférára gyakorolt hatás mellett vitatott mértékben ugyan, de egyértelmûen hatással van a Föld éghajlatára is. A napjainkban folyó klímaváltozás véleményem szerint összetett kérdés, biztosan fontos szerepet játszik benne az emberi tényezõ is, de egyéb, számunkra akár még ismeretlen folyamatok is szerepet tölthetnek be a színfalak mögött. Ennek komoly esélye van, ugyanis ha belegondolunk, csak a közelmúltban kezdtük az idõjárást és az ezt alakító tényezõket globális szinten megfigyelni és elõrejelezni, megérteni mûködését (pl. meteorológiai mûholdak néhány évtizede léteznek, globális lefedettségû numerikus modellek mindössze néhány éve).
A jövõben rendkívül fontos lenne, ha eljutnánk addig a pontig, hogy objektív módon és felelõsen gondolkodjunk ebben a témában. Az üvegház-gázok kibocsátását saját érdekünkben radikálisan kéne csökkenteni, ugyanis nem tudhatjuk, hogy az általunk is gyorsított üvegházhatás okozta felmelegedés hova vezet, milyen folyamatokat indít be, amelyek legrosszabb esetben teljesen kibillenthetik egyensúlyából az elmúlt kb. 10ezer év klímaoptimumát, kiszámíthatatlanná téve az idõjárás alakulását az egész bolygónkon. Ez beláthatatlan következményekkel járna egy olyan Föld bolygón, ahol 6,5 milliárd ember él, és ehhez a számhoz minden órában 10000 adódik hozzá.
Ha errõl meg akarunk bizonyosodni, elegendõ a régmúltba visszatekintenünk, az ember több százezer éven keresztül nem volt képes civilizáció létrehozására, és ennek minden bizonnyal a korszak kiszámíthatatlan idõjárása volt az oka, a társadalmak és a specializálódás kialakulását megelõzõ földmûvelés és letelepedés egyszerûen nem volt megvalósítható.
Korunk nagy problémáját a jelenleginél sokkal komolyabban kéne venni. Változtatni kéne a téma megközelítésén és a hétköznapi embereknek való tálalásán is. Aki nem veszi észre, hogy mi történik az mint ahogy már itt annyian emlegették, homokba dugja a fejét, szó szerint struccpolitikát folytat. A másik véglet, gondolok ezalatt a média túlkapásaira, arra hogy az éghajlatváltozást is csak napjaink "globális félelemipara" használja fel arra a célra, hogy rémülelkeltéssel, és idõtlen-idõkig való ismételgetéssel nagy tömegekre próbáljon hatást gyakorolni és ezáltal manipulálhatóbbá tenni az embereket (hasonló célú lehetett a madárinfluenzával történõ ijesztgetés is). A szándékos rémületkeltés és a "sulykolás" a tömegmanipuláció igen gyakori eszköze. Utóbbit gyakran csak goebbelsi propagandaként emlegetik, amely azon az elven alapul, hogy ha valamit idõtlen-idõkig hangoztatnak, akkor az emberek jelentõs része elõbb-utóbb elfogadja azt igazságként, szinte a fülükbe mászik (akármennyire valótlan is az állítás). Az elfogult, szélsõséges környezetvédõ szervezetek szintén rengeteg kárt tudnak okozni, minõsíthetetlen magatartásukkal, nem kivitelezhetõ követeléseikkel lejáratják a jó ügy képviselõit.
Az emberiség biztos jövõjének érdekében azonnal, vagy legalábbis néhány évtizeden belül komoly változásokra lenne szükség a gondolkodásmódunk terén. Ez sajnos csak akkor válik majd lehetségessé, ha az emberek tisztában lesznek azzal milyen problémával állunk szemben, milyen lehetõségeink vannak, és vezetõink objektív módon képesek gondolkodni és döntéseket hozni...
OFF
Nagyon jól látod a helyzetet, logikusan ,racionálisan gondolkodsz , nem is tudom, mikor olvastam vagy hallottam ehhez hasonló színvonalú gondolatmenetet...gratula!
ON
...ehhez nincs mit hozzátenni...
Nagyon jól látod a helyzetet, logikusan ,racionálisan gondolkodsz , nem is tudom, mikor olvastam vagy hallottam ehhez hasonló színvonalú gondolatmenetet...gratula!
ON
...ehhez nincs mit hozzátenni...
Ebben az összeföggésben elfogadom a klímaváltozást, engem csupán az zavar, amikor ennek kapcsán ködösítés indul be. Mert a melegedés egyértelmû, s annak mellékhatásaival együtt beszélhetünk klímaváltozásról.
Egyébként szerintem nincs új a nap alatt, semmi olyan nem következik be, ami már ne lett volna, legfeljebb mindez a civilizázió keletkezése elõtt játszódott le, s nekünk alkalmazkodni kell, illetve az említett emberi tényezõket csökkenteni.
Éppen ezért írtam más kapcsán, hogy elfogadom az atomenergia pillanatnyi létjogosultságát, de ennek favorizálásánál is fontosabb a megújuló energia, amely bõven elégségesen rendelkezésünkre áll, csak még a hasznosítása nem megoldott. De 50-100 éven belül a technikai változásokkal elérhetõvé válhat, ám azt kell preferálni, s nem egy újabb veszélyforrást kialakítani. Átmenetileg persze rákényszerülhetünk, de csak ha közben mindez nem a megújuló energia-felhasználás elõl veszi el a forrásokat.
Az elõzõ gondolathoz visszatérve, pedig úgy gondolom, az elmúlt évtized pontosan megmutatta azokat a szélsõségeket, amikre a jövõben egyre inkább számíthatunk. A mérésekben - nyári, téli hõmérsékletek, csapadékok - benne van a jövõ, csak néha nehéz szétválasztani, ami még a múlt emlékeként jelenik meg az idõjárásunkban, ami már a jövõt jelzi. Gondolok a melegedõ nyarakra, a még válttozékonyabb telekre és a csapadék keletkezésének átalakulására. Azaz nagyobb súlyuk lesz a mediterrán ciklonoknak, s azok idõnkénti elmaradása súlyos aszályokkal fog járni. Tudom, mindez merész és hipotetikus, de az adatok ezt mutatják.
Egyébként szerintem nincs új a nap alatt, semmi olyan nem következik be, ami már ne lett volna, legfeljebb mindez a civilizázió keletkezése elõtt játszódott le, s nekünk alkalmazkodni kell, illetve az említett emberi tényezõket csökkenteni.
Éppen ezért írtam más kapcsán, hogy elfogadom az atomenergia pillanatnyi létjogosultságát, de ennek favorizálásánál is fontosabb a megújuló energia, amely bõven elégségesen rendelkezésünkre áll, csak még a hasznosítása nem megoldott. De 50-100 éven belül a technikai változásokkal elérhetõvé válhat, ám azt kell preferálni, s nem egy újabb veszélyforrást kialakítani. Átmenetileg persze rákényszerülhetünk, de csak ha közben mindez nem a megújuló energia-felhasználás elõl veszi el a forrásokat.
Az elõzõ gondolathoz visszatérve, pedig úgy gondolom, az elmúlt évtized pontosan megmutatta azokat a szélsõségeket, amikre a jövõben egyre inkább számíthatunk. A mérésekben - nyári, téli hõmérsékletek, csapadékok - benne van a jövõ, csak néha nehéz szétválasztani, ami még a múlt emlékeként jelenik meg az idõjárásunkban, ami már a jövõt jelzi. Gondolok a melegedõ nyarakra, a még válttozékonyabb telekre és a csapadék keletkezésének átalakulására. Azaz nagyobb súlyuk lesz a mediterrán ciklonoknak, s azok idõnkénti elmaradása súlyos aszályokkal fog járni. Tudom, mindez merész és hipotetikus, de az adatok ezt mutatják.
Ahhoz, hogy az Északi-sark vidéke ne fagyjon be télen, nem 4-5, hanem 14 fokos emelkedés kellene. Bár éppen a Svadasz által belinkelt oldalon található futtatások azt mutatják, hogy az Északi-sarkon lehet a legjelentõsebb emelkedés, 100 éven belül nem haladhatja meg 6 fokot. Annál messzebbre pedig azért nem érdemes tekinteni, mert 100 év alatt jutottunk el a mostani állapotba, tehát javítani vagy rontani is lehet.
Egyébként gondolj bele, hogy ha emelkedik az óceánok hõmérséklete, akkor kiegyenlítõdés játszódik le. Éppen errõl szól a Golf gyengülésének elmélete.
Egyébként gondolj bele, hogy ha emelkedik az óceánok hõmérséklete, akkor kiegyenlítõdés játszódik le. Éppen errõl szól a Golf gyengülésének elmélete.
Snowhunterhez csatlakozva: ha el is tunne a nehany meter vastag jegtakaro a Jeges-tengerrol, azert a felszini viz meg hideg maradna - es a kicserelodes szempontjabol ez a lenyeg, nem a jegboritas meglete. Az Eurazsiat megkerulo aramlas masik akadalya az lenne, hogy a Bering-szoros tul sekely es keskeny, egyszeruen "nem ferne rajta at" egy jelentosebb aramlat.
Érdekes felvetés, de az óceánok sarki térségeiben jellemzõ koncentrált vízsüllyedés fõ oka az óceán felszíni és mélyvízének a glóbusz legnagyobb részére jellemzõ erõs hõmérsékleti és sótartalmának sûrûségkülönbségének a hiánya.
Ez akadályozza meg a felszíni és mélyvíz kicserélõdését.
A sarkok mentén viszont a felszíni víz is hideg és a felszíni sótartalom sem tér el a mélyvízétõl (párolgás, olvadó jéghegyek), így ez a fõ oka az ottani kicserélõdésnek.
Egyébként való igaz, hogy a tengeri jég képzõdési körzeteiben koncentrálódik a vízsüllyedés, ám nagymérvû változásoktól nem hiszem, hogy az általad említett lehetõség miatt tartani kellene.
Ez akadályozza meg a felszíni és mélyvíz kicserélõdését.
A sarkok mentén viszont a felszíni víz is hideg és a felszíni sótartalom sem tér el a mélyvízétõl (párolgás, olvadó jéghegyek), így ez a fõ oka az ottani kicserélõdésnek.
Egyébként való igaz, hogy a tengeri jég képzõdési körzeteiben koncentrálódik a vízsüllyedés, ám nagymérvû változásoktól nem hiszem, hogy az általad említett lehetõség miatt tartani kellene.
Link Lenne egy kérdésem a hozzáértõknek: az Északi-sarki jégsapka teljes (vagy részleges: csak a nyári idõszakban) eltünése nem borítaná -e fel az óceánok jelenlegi áramlási rendszerét? Nevezetesen arra gondolok, hogy ki tudna -e alakulni egy áramlás (ág) a Golf-áramlat meghosszabbításaként az Eurázsiai kontinenst északról megkerülve Japán felé. Most a hideg és jég miatt bukik a mélybe és fordul vissza az áramlat a sarkoknál - ha viszont az már nem lenne akadály - a felszín közelben szépen végig tudna futni északon és csak Kamcsatkánál fordulna délnek és egyesülne a mostani áramlási rendszerrel. Gondolom ez a szcenárió még katasztrófálisabb következményekkel járna.
A másik oldal - mondjuk így - az éghajlatváltozás fogalmát azért kedveli jobban a globális felmelegedésnél mert hogy nem csak melegedésrõl van szó úgy általában. Átlagos globális felmelegedés . Szóval, hogy megváltozik a csapadék eloszlása intenzitása, mennyisége, a napsugárzás mennyisége és igazából megváltozik úgy alapjában az egyész éghajlati rendszer (pl. a bioszféra, krioszféra...). Olyan szempontból is igazad van, hogy éghajlatváltozások hol kisebbek, hol nagyobbak voltak régen is, hol ilyen, hol olyan irányban. Sõt voltak hirtelen éghajlatváltozások is.
Az IPCC-ben pl már inkább a changing of the climate system szókapcsolatot használja elõszeretettel (vagyis változó éghajlati rendszer). Viszont ha úgy vesszük - nem kötözködésként mondom, csak másoldalról világítva a dolgot - globális felmelegedés is volt régen is. Akkor most miért is olyan nagy kunszt ez? Kérdezhetné valaki. Talán mert régen az emberiség max lokális skálán szólt bele az éghajlat alakulásába. Nem voltunk oly sokan és mindennapi tevékenységünkkel nem változtattunk globálisan az éghajlaton. Sajnos sokan azért kifelejtik, hogy az éghajlatváltozás nem csak a fokozódó üvegházhatásnak köszönhetõ. Bele kell érteni a földhasználat megváltozását, erdõírtást, tarlótüzeket, városok terjeszkedését, beépítést, stb. Ezzel mind mind változtatjuk a felszíni érdességet, az albedót, a sugárzási egyensúlyt stb. Ez egyébként így is fogalmazódik meg nagyon helyesen az IPCC jelentésben.
Talán jó megfogalmazása nincs is ennek az eseménynek, folyamatnak.
A MOC gyengülését azonban nem csak néhány mutatja, hanem törénetesen a fele. Látszólag valóban a modellek azt feltételezik, hogy nincs hõmérséklet szempontjából 2100-ig látható hatása Európára, mert hogy a melegedés ellensúlyozza. Viszont engem aggaszt, hogy természetesen a 22 modell eredménybõl valamelyik álhat közel a valósághoz, vagy egyik sem majd. Vagyis mindegyik kimenet lehetséges foragtókönyv természetesen és ezek átlagát használni nagyon elmossa a valós tényeket.
De nem szívesen élnék meg egy olyan klímát, melyben az Atlanti-óceán felszíni vízhõmérséklete 1-4 fokkal hidegebb a kontinensé meg 2-3 fokkal melegebb. A lehtséges szinoptikus eseményeket nem mesélném.
A lényege egyébként a vlátozásnak nagyon összetett. Minél többet foglalkozok vele, minél több tanulmányt olvasok el, annál jobban látom, hogy mennyire bizonytalanok a forgatókönyvek a kimenetelek. Pontosabban szólva inkább a nagy kérdés az idõ.
. Szóval, hogy megváltozik a csapadék eloszlása intenzitása, mennyisége, a napsugárzás mennyisége és igazából megváltozik úgy alapjában az egyész éghajlati rendszer (pl. a bioszféra, krioszféra...). Olyan szempontból is igazad van, hogy éghajlatváltozások hol kisebbek, hol nagyobbak voltak régen is, hol ilyen, hol olyan irányban. Sõt voltak hirtelen éghajlatváltozások is.Az IPCC-ben pl már inkább a changing of the climate system szókapcsolatot használja elõszeretettel (vagyis változó éghajlati rendszer). Viszont ha úgy vesszük - nem kötözködésként mondom, csak másoldalról világítva a dolgot - globális felmelegedés is volt régen is. Akkor most miért is olyan nagy kunszt ez? Kérdezhetné valaki. Talán mert régen az emberiség max lokális skálán szólt bele az éghajlat alakulásába. Nem voltunk oly sokan és mindennapi tevékenységünkkel nem változtattunk globálisan az éghajlaton. Sajnos sokan azért kifelejtik, hogy az éghajlatváltozás nem csak a fokozódó üvegházhatásnak köszönhetõ. Bele kell érteni a földhasználat megváltozását, erdõírtást, tarlótüzeket, városok terjeszkedését, beépítést, stb. Ezzel mind mind változtatjuk a felszíni érdességet, az albedót, a sugárzási egyensúlyt stb. Ez egyébként így is fogalmazódik meg nagyon helyesen az IPCC jelentésben.
Talán jó megfogalmazása nincs is ennek az eseménynek, folyamatnak.
A MOC gyengülését azonban nem csak néhány mutatja, hanem törénetesen a fele
. Látszólag valóban a modellek azt feltételezik, hogy nincs hõmérséklet szempontjából 2100-ig látható hatása Európára, mert hogy a melegedés ellensúlyozza. Viszont engem aggaszt, hogy természetesen a 22 modell eredménybõl valamelyik álhat közel a valósághoz, vagy egyik sem majd. Vagyis mindegyik kimenet lehetséges foragtókönyv természetesen és ezek átlagát használni nagyon elmossa a valós tényeket. De nem szívesen élnék meg egy olyan klímát, melyben az Atlanti-óceán felszíni vízhõmérséklete 1-4 fokkal hidegebb a kontinensé meg 2-3 fokkal melegebb. A lehtséges szinoptikus eseményeket nem mesélném.
A lényege egyébként a vlátozásnak nagyon összetett. Minél többet foglalkozok vele, minél több tanulmányt olvasok el, annál jobban látom, hogy mennyire bizonytalanok a forgatókönyvek a kimenetelek. Pontosabban szólva inkább a nagy kérdés az idõ.
Hello Svadasz!
A hosszúságért soha ne kérj elnézést, végülis ez a fórum nem azért van, hogy két mondattal elintézzük a véleményeket, annál azért bonyolultabb ez a kérdéskör.
Ha nem is áttanulmányoztam, de átfutottam az ajánlott oldalakat
Ezekbõl én azt szûrtem le, hogy lehûlést sem a WMO, sem a NOAA nem jelez szárazföldi területre, kifejezetten az óceánok KISEBB területeire. A kisebb azért hangsúlyos ennyire, mert az egészen belül, 5-10 % körüli. Márpedig ne feledjük, az emberi élet színtere alapvetõen a szárazföld, függetlenül attól, hogy az óceánok sokkal nagyobb területet fednek le.
Az átmeneti vagy a századvégig tartó lehülést prognosztizáló elõrejelzés leginkább a grönlandi jég folyamatos olvadásával kalkulál, nem véletlen, hogy más területen 2030 utáni idõszakra lényegében nem várnak lehülést.
A modellek pedig még inkább a melegedést igazolják. A klímaváltozás kifejezést ezért nem szeretem, mert ennek a használata sokszor megtévesztõ. Mintha egy nagyobb halmazt használnánk, amelyen belül van lehülés és melegedés, holott globális értelemben nem beszélhetünk lehülésrõl.
A másik, ami nagyon elgondolkodtatott, hogy egyetlen modelnél sem láttam, hogy a Golf-áramlat gyengülésének hatásaként Európa lehülésével számolna. A legtöbb esetben még csak a Golf-gyengülésének felvetését sem láttam, bár néhány valóban számol vele, ám ez láthatóan Európára nagy hatást nem gyakorolna.
A legnagyobb probléma, hogy ezeket a programokat túl kevesen ismerik, s még mindig túl sokan vannak, akik nem értik a globális felmelegedés lényegét.
A hosszúságért soha ne kérj elnézést, végülis ez a fórum nem azért van, hogy két mondattal elintézzük a véleményeket, annál azért bonyolultabb ez a kérdéskör.
Ha nem is áttanulmányoztam, de átfutottam az ajánlott oldalakat
Ezekbõl én azt szûrtem le, hogy lehûlést sem a WMO, sem a NOAA nem jelez szárazföldi területre, kifejezetten az óceánok KISEBB területeire. A kisebb azért hangsúlyos ennyire, mert az egészen belül, 5-10 % körüli. Márpedig ne feledjük, az emberi élet színtere alapvetõen a szárazföld, függetlenül attól, hogy az óceánok sokkal nagyobb területet fednek le.
Az átmeneti vagy a századvégig tartó lehülést prognosztizáló elõrejelzés leginkább a grönlandi jég folyamatos olvadásával kalkulál, nem véletlen, hogy más területen 2030 utáni idõszakra lényegében nem várnak lehülést.
A modellek pedig még inkább a melegedést igazolják. A klímaváltozás kifejezést ezért nem szeretem, mert ennek a használata sokszor megtévesztõ. Mintha egy nagyobb halmazt használnánk, amelyen belül van lehülés és melegedés, holott globális értelemben nem beszélhetünk lehülésrõl.
A másik, ami nagyon elgondolkodtatott, hogy egyetlen modelnél sem láttam, hogy a Golf-áramlat gyengülésének hatásaként Európa lehülésével számolna. A legtöbb esetben még csak a Golf-gyengülésének felvetését sem láttam, bár néhány valóban számol vele, ám ez láthatóan Európára nagy hatást nem gyakorolna.
A legnagyobb probléma, hogy ezeket a programokat túl kevesen ismerik, s még mindig túl sokan vannak, akik nem értik a globális felmelegedés lényegét.
Kicsit pontosabb leszek és informatív:
Link
A következõ linken a felszín közeli 1000hPa-os szint az 1975-2006-os idõszak évi átlagos hõmérsékleti átlagát mutatja 1968-1996 klimatológiai átlaghoz képest. Jól látható, hogy valóban ott van a negatív anomália Dél-Amerikában - eléggé figyelemre méltó. Viszont kisebb negatív anomáliák találhatók Ausztráliában, Új-Zélandnál, Afrikában, Ázsiában az óceánok felett és vannak területek ahol nincs "változás". Jelentõs területen azonban pozitív anomália is megfigyelhetõ.
Nézük más viszonyítási alappal.
Az emberiség által nagy bizonyosággal okozott "globális felmelegedés" 1975 után tehetõ. A pontos megfoglamazás persze az, hogy 1950 utáni globális felmelegedés nagy bizonyosággal az emberiség által okozott antropogén üvegházhatás eredménye. DE. 1950 után nem igen volt globálisan melegedés, csak az 1970-es évek végén indult meg és ott sem globálisan. 1980-as évek végére Európá fõleg északi részeire az 50-es, 60-as éveknél is hidegebb idõszakok - elsõsorban telek köszöntöttek. Hasonló volt a helyzet Kanada keleti részén, Labrador környezetében. 90-es évek elejéig eltertott ez a hûlés azon a vidéken. Emlékeztek a 90-es évek elején, középén olyan híradásokra hogy még Florida állam északi részén is havazott és -30, -40 fokok rohangálnak a Közép-Nyugati, Keleti vidékeken? A 90-es évek elején rekord hidegeket és százéves téli hóvastagsági rekordok dõltek meg. Eközben Európa a 90-es évek elején jó kis ciklon aktivitás elõszelét, elõoldalát élvezhette.
Nézzük meg, hogy az 1948-1976-os idõszakhoz képest mennyivel változott az évi átlaghõmérséklet az 1977-2006-os idõszakra. A skála ugyanaz marad az összehasonlíthatóság kedvéért.
Link
Nos, azthiszem a kép magáért beszél. Habár még minidg a legnagyobb területen a pozitív hõmérsékleti anomália nyert, de jócskán vannak területek - számomra az óceánok feletti negatív és Afrika feletti - melyeken negatív anomália figyelhetõ meg. Persze ez az eddig így történtek a dolgok "meséhez" tartozik. Mi lesz a jövõ? Hm... kedvelt kérdésem. Az IPCC negyedik értékelõ jelentéséhez van egy kiegészítõ adattár - képek formájában:
Link
Itt a 10.8 szám alatti képek a 22 modell egyes évtizedekre prediktált értékeit tartalmazza egyes forgatókönyvek szerint.
A 22 modell eredménybõl - ha jól számoltam - 18 tartja a lehûlést az Észak-atlanti térségben. Kb a fele pedig más területeket is megjelöl, hogy lehûlés várható egy ideig, utána persze lehet hogy melegszik. Ezek forgatókönyvek - nem fedik le az össze lehetséges kimenetelt és persze már korábban említettem nincs bennük igazából az édesvízi fluxus.
Sajnos a magyar nyelvben valahogy a Golf-áramlat leáll terminus, szókapcsolat maradt meg, ami ilyen formán teljesen hibás. Az angol inkább a meridional overturning (MOC) shutdown-t használja. Azt is egy területre értelmezve. Igazából a Golf-áramlat - mely kb a 30-40. szélességi körig megy és utána Gribraltárnál, Ibériai-félszigetnél délnek fordul - nem hinném, hogy leáll, illetve hogy a múltban leállt volna. Olyan volt, hogy az ettõl a szélességi köröktõl északabbra a meleg tengervizet szállító Észak-atlanti áramlat leállt volna - mondhatni pályát módosított. Valami nagyon jó magyar szókapcsolatot kikéne találni mely a valóságot adja vissza. Addig ha megenditek a MOC rövidítést használnám.
Szóval a modell kísérletek szerint - már régebben is ismerték ezt - ha a MOC gyengül, akkor a légkör a térségben aktívabb lesz, több lesz a ciklon. Vagyis igyekszik a hiányzó hõmennyiséget a légkör pótolni. Próbálja helyre hozni a gyengülést. Itt van egy kis gigszer. Tegyük fel nem megy. Gyengül a MOC, de a légkörben ez még nem "észrevehetõ", majd miután legyengül a zonalitás is, hirtelen érzékelhetõvé válik. A MOC gyengülése pár évtized alatt megvalósulhat - habár sok elemzés kezdetleges gyengülést mutat, melyrõl nem tudni hogy még a természetes ingadozásba tartozik-e.
Nem is szükséges hogy teljesen legyengüljön a MOC. Az éghajlatváltozást könnyebb észrevenni "most", mint a legelején. Sõt a 60-as, 70-es években global coolingról beszéltek a tudósok és komoly konferenciákat is tartottak. Persze akkor már ismeretesek voltak az üvegházhatással kapcsolatos dolgok és az antropogén hatás veszélye.
Vagyis, sajnos el kell telnie egy idõnek, hogy kellõ mennyiségû információt be tudjunk gyûjteni ahhoz, hogy azt állíthassuk hogy igen a MOC jelentõsen gyengül és nem természetes ingadozásról van szó, de hát akkor már lehet késõ lesz.
Még lenne pluszba mit mesélnem, de késõre jár és nem akarlak benneteket untatni.
A WMO jelentésekbõl jó lenne, ha meglennének régebbi idõkre is, de pl én nem jutottam még hozzájuk. Olvasgatnám, hogy pl 1963-ról, 1985-rõl vagy más érdekes évekrõl mit írogatnak. Viszont nem tudom, hogy Stelvio ismered-e a NOAA jelentéseket. Õk is ki szoktak adni évente egy jelentést az adott évrõl milyen is volt globálisan.
Ezen az oldalon jelenik meg:
Link
Legutóbbi 2006-ról:
Link
Bocsi, ha már ismernéd õket, de talán más is szívesen olvasgatja. Jó éjt mindenkinek! (Bocsi-bocsi a hosszért.)
és informatív:Link
A következõ linken a felszín közeli 1000hPa-os szint az 1975-2006-os idõszak évi átlagos hõmérsékleti átlagát mutatja 1968-1996 klimatológiai átlaghoz képest. Jól látható, hogy valóban ott van a negatív anomália Dél-Amerikában - eléggé figyelemre méltó. Viszont kisebb negatív anomáliák találhatók Ausztráliában, Új-Zélandnál, Afrikában, Ázsiában az óceánok felett és vannak területek ahol nincs "változás". Jelentõs területen azonban pozitív anomália is megfigyelhetõ.
Nézük más viszonyítási alappal.
Az emberiség által nagy bizonyosággal okozott "globális felmelegedés" 1975 után tehetõ. A pontos megfoglamazás persze az, hogy 1950 utáni globális felmelegedés nagy bizonyosággal az emberiség által okozott antropogén üvegházhatás eredménye. DE. 1950 után nem igen volt globálisan melegedés, csak az 1970-es évek végén indult meg és ott sem globálisan. 1980-as évek végére Európá fõleg északi részeire az 50-es, 60-as éveknél is hidegebb idõszakok - elsõsorban telek köszöntöttek. Hasonló volt a helyzet Kanada keleti részén, Labrador környezetében. 90-es évek elejéig eltertott ez a hûlés azon a vidéken. Emlékeztek a 90-es évek elején, középén olyan híradásokra hogy még Florida állam északi részén is havazott és -30, -40 fokok rohangálnak a Közép-Nyugati, Keleti vidékeken? A 90-es évek elején rekord hidegeket és százéves téli hóvastagsági rekordok dõltek meg. Eközben Európa a 90-es évek elején jó kis ciklon aktivitás elõszelét, elõoldalát élvezhette.
Nézzük meg, hogy az 1948-1976-os idõszakhoz képest mennyivel változott az évi átlaghõmérséklet az 1977-2006-os idõszakra. A skála ugyanaz marad az összehasonlíthatóság kedvéért.
Link
Nos, azthiszem a kép magáért beszél. Habár még minidg a legnagyobb területen a pozitív hõmérsékleti anomália nyert, de jócskán vannak területek - számomra az óceánok feletti negatív és Afrika feletti - melyeken negatív anomália figyelhetõ meg. Persze ez az eddig így történtek a dolgok "meséhez" tartozik. Mi lesz a jövõ? Hm... kedvelt kérdésem. Az IPCC negyedik értékelõ jelentéséhez van egy kiegészítõ adattár - képek formájában:
Link
Itt a 10.8 szám alatti képek a 22 modell egyes évtizedekre prediktált értékeit tartalmazza egyes forgatókönyvek szerint.
A 22 modell eredménybõl - ha jól számoltam - 18 tartja a lehûlést az Észak-atlanti térségben. Kb a fele pedig más területeket is megjelöl, hogy lehûlés várható egy ideig, utána persze lehet hogy melegszik. Ezek forgatókönyvek - nem fedik le az össze lehetséges kimenetelt és persze már korábban említettem nincs bennük igazából az édesvízi fluxus.
Sajnos a magyar nyelvben valahogy a Golf-áramlat leáll terminus, szókapcsolat maradt meg, ami ilyen formán teljesen hibás. Az angol inkább a meridional overturning (MOC) shutdown-t használja. Azt is egy területre értelmezve. Igazából a Golf-áramlat - mely kb a 30-40. szélességi körig megy és utána Gribraltárnál, Ibériai-félszigetnél délnek fordul - nem hinném, hogy leáll, illetve hogy a múltban leállt volna. Olyan volt, hogy az ettõl a szélességi köröktõl északabbra a meleg tengervizet szállító Észak-atlanti áramlat leállt volna - mondhatni pályát módosított. Valami nagyon jó magyar szókapcsolatot kikéne találni mely a valóságot adja vissza.
Addig ha megenditek a MOC rövidítést használnám.Szóval a modell kísérletek szerint - már régebben is ismerték ezt - ha a MOC gyengül, akkor a légkör a térségben aktívabb lesz, több lesz a ciklon. Vagyis igyekszik a hiányzó hõmennyiséget a légkör pótolni. Próbálja helyre hozni a gyengülést. Itt van egy kis gigszer. Tegyük fel nem megy. Gyengül a MOC, de a légkörben ez még nem "észrevehetõ", majd miután legyengül a zonalitás is, hirtelen érzékelhetõvé válik. A MOC gyengülése pár évtized alatt megvalósulhat - habár sok elemzés kezdetleges gyengülést mutat, melyrõl nem tudni hogy még a természetes ingadozásba tartozik-e.
Nem is szükséges hogy teljesen legyengüljön a MOC. Az éghajlatváltozást könnyebb észrevenni "most", mint a legelején. Sõt a 60-as, 70-es években global coolingról beszéltek a tudósok és komoly konferenciákat is tartottak. Persze akkor már ismeretesek voltak az üvegházhatással kapcsolatos dolgok és az antropogén hatás veszélye.
Vagyis, sajnos el kell telnie egy idõnek, hogy kellõ mennyiségû információt be tudjunk gyûjteni ahhoz, hogy azt állíthassuk hogy igen a MOC jelentõsen gyengül és nem természetes ingadozásról van szó, de hát akkor már lehet késõ lesz.
Még lenne pluszba mit mesélnem, de késõre jár és nem akarlak benneteket untatni.
A WMO jelentésekbõl jó lenne, ha meglennének régebbi idõkre is, de pl én nem jutottam még hozzájuk. Olvasgatnám, hogy pl 1963-ról, 1985-rõl vagy más érdekes évekrõl mit írogatnak. Viszont nem tudom, hogy Stelvio ismered-e a NOAA jelentéseket. Õk is ki szoktak adni évente egy jelentést az adott évrõl milyen is volt globálisan.
Ezen az oldalon jelenik meg:
Link
Legutóbbi 2006-ról:
Link
Bocsi, ha már ismernéd õket, de talán más is szívesen olvasgatja. Jó éjt mindenkinek! (Bocsi-bocsi a hosszért.)
Kérem írd, mert nincs idõm visszakeresni!
Mire gondolsz?
Mert Golf-témában mindig ez volt a véleményem.
Mire gondolsz?
Mert Golf-témában mindig ez volt a véleményem.
Kedves Snowhunter!
Keresd meg ugyanebben a fórumban tavaly téli - február környéki - bejegyzéseidet, s magad is meglepõdsz, mekkora változáson mentél át.:-)
Keresd meg ugyanebben a fórumban tavaly téli - február környéki - bejegyzéseidet, s magad is meglepõdsz, mekkora változáson mentél át.:-)
Bár elismerem felkészültségedet, de jelezhetnéd, mely területekre gondolsz, mint hidegebb térségek. Én áttanulmányozva a WMO 2000-2005 közötti összefoglalóit, egyedül a már említett Dél-Amerikához közel esõ területet találtam, amely helyébõl ítélve az El Nino jelenséggel lehet összefüggésben. Globálisnak pedig azért hívják a felmelegedést, mert globálisan igaz. Ezzel szemben a klímaváltozás semmit nem mond, mert a Föld klímája folyamatosan változott kialakulása óta.
A Golf-áramlatról írt eszmefuttatásod teljesen logikus, magam részérõl örvendenék neki - Flooval ellentétben veszem és nem termesztem a kiwit:-) -, de mindaddig amíg ennek az elsõ jelei nem tapasztalhatóak, addig csak titkon bizakodom.
A globális felmelegedés jelei ellenben számszerûek, a már sokszor emlegetett WMO-átlagok mellett az itteni téli átlagok ép úgy, mint a nyáriak igazolják.
Nem vagyok matematikus, nem is kedvelem túlzottan, de amíg az összehasonlításra ez az egy jó módszer van, addig minden más csak spekulatív, még ha logikus is.
A Golf-áramlatról írt eszmefuttatásod teljesen logikus, magam részérõl örvendenék neki - Flooval ellentétben veszem és nem termesztem a kiwit:-) -, de mindaddig amíg ennek az elsõ jelei nem tapasztalhatóak, addig csak titkon bizakodom.
A globális felmelegedés jelei ellenben számszerûek, a már sokszor emlegetett WMO-átlagok mellett az itteni téli átlagok ép úgy, mint a nyáriak igazolják.
Nem vagyok matematikus, nem is kedvelem túlzottan, de amíg az összehasonlításra ez az egy jó módszer van, addig minden más csak spekulatív, még ha logikus is.
Szerintem meg pontosabb és átfogóbb az "éghajlatváltozás" kifejezés, mert ahogy Svadász is írja, a felmelegedés lesz ahol épp lehülést eredményez, vagyis a változás az mindenhol érzékelhetõ lesz, a felmelegedés az nem....
Lehet, hogy hóimádóként maradnom kellett volna Írországban Gondolom ott brutál havas telek lennének ha 1-3 fokot csökkenne az éves T...
Gondolom ott brutál havas telek lennének ha 1-3 fokot csökkenne az éves T...
Örülök a részben részletekbe menõ leírásnak, köszi !
Bizony, az áramlat gyengülése nagyon is valószínû forgatókönyv, ami már a következõ évtizedekben is érzékelhetõ lehet.
Nagyon pontos a hõmérséklet csökkenésének vázlatos ábrázolása, valószínü az általad említett XIX.sz. elsõ fele mellett a XIX.sz végén tapasztalt idõjárás ismétlõdési lehetõsége is, íme:
A téli/évi közepek, beszédes:
1831-1850: -0,55/+10,8°C
1871-1900: -0,6/+10,5°C
1971-2000: +1,6/11,4°C
Bizony, az áramlat gyengülése nagyon is valószínû forgatókönyv, ami már a következõ évtizedekben is érzékelhetõ lehet.
Nagyon pontos a hõmérséklet csökkenésének vázlatos ábrázolása, valószínü az általad említett XIX.sz. elsõ fele mellett a XIX.sz végén tapasztalt idõjárás ismétlõdési lehetõsége is, íme:
A téli/évi közepek, beszédes:
1831-1850: -0,55/+10,8°C
1871-1900: -0,6/+10,5°C
1971-2000: +1,6/11,4°C
Sziasztok! Ha megengeditek kicsit pontosítanék néhány dologban.
Az éghajlatváltozás, nem csak a felmelegedést jelenti - és nem is mindenütt az lesz. Lesznek régiók - nem a Golf-áramlat gyengülése miatt - ahol lehûlés lesz. A légköri hullámok, rendszerek átrendezõdése váltja ki ezeket a lokális lehûléseket, melyek természetesen idõben és térben is még nem pontosan láthatók.
Az IPCC forgatókönyveknél maradva természetesen a végkimenetel a legtöbb területen a mainál melegebb éghajlatot mutat. Azonban, van egy kis baj és akkor beszéljünk a Golf-áramlatról. Az IPCC mostani 4. Értékelõ Jelentésében bemutatott 22 éghajlati modell eredmény az áramlat stagnálását, vagy gyengülését adja. A legtöbb a gyengülést. Míg a 2001-es jelentésben 0 és 20% között mozgott a gyengülés mértéke, a mostani jelentésben 0 és 50% között. Sajnos ezek a modellfutások nem tartalmazzák az édesvízi fluxust. Vagyis nincs bennük pluszban, hogy az olvadó Grönlandról származó édesvíz és alapjában véve az olvadó tengeri jégtakaró által szolgáltatott édesvíz milyen hatással lesz a gyengülõ áramlatra. Eddig a legtöbb külön erre a célra módosított, kiegészített modellfutások szerint durván 800-900ppm-es szén-dioxid koncentráció esetén bekövetkezhet a leállás. Ez durván azt jelenti, hogy ha a Föld átlaghõmérséklete 2-3 °C-ot emelkedik még akkor drasztikus hatással lehet az áramlatokra.
Rosz hír, hogy pár évtized alatt is leállhat, de jobb esetben eltart vagy 100 évig is. Rossz hír, hogy bizonyos foragtókönyvek szerint akár még ebben a században is megtörténhet a leállás a feltételezések szeirnt. Ha leállna, sokan igaz jogosan azt mondják, akkor sem jön új jégkörszak az egész Földre. A gáz az, hogy még ha csak a 25-50%-os gyengülés következik be, akkor is jelentõs szinoptikus skálájú átrendezõdésre és légköri áramlási rendszer megváltozásra, módosulásra lehet akár számítani.
Persze a lehûlés leginkább az európai kontinens északi és nyugati részeit érinti majd, és a nyílt óceáni területket. A számítások és modellezések szerint - a melegedéstõl eltekintve - kb fél - 2 fokkal csökkene nálunk - Közép-Európában - a hõmérséklet. Persze ha nem mondjuk a következõ néhány évtizeden belül történik meg és kellõ mértékben melegszik már fel a levegõ akkora, akkor talán fokokbané s átlagban nem érzékelteti hatását annyira. Persze a valóság nem ez. Függetlenül attól, hogy melegebb lesz a klíma, a téli idõszakban kritikussá válik a helyzet.
Na de még mielõtt belemászok nagyon a részletekbe, inkább vegyük csak azt, hogy a mostani idõjárási viszonyokhoz képest egy fél, 1, 2 fokos lehûlés mit jelentene hazánkban, Európa közepén.
A téli idõszakban semmi jót nem jelentene. Fél fok visszaesése esetén az 50-es, 60-as évek teleinek megfelelõ hõmérsékletek lennének telente. Ha egy fokkal, az kb az 1810-es,1830-as és akkori idõk téli hõmérsékleteit hozná vissza. Másfél-két fok az pedig a jó kis fogcsikorgató, Adriai-tenger befagy Velece és Horvátország közt, folyók mind befagynak, tavak is, és minden elfagy teleket jelentene. Ilyenek kb 1600-as évek utolsó, 1700-as évek elsõ néhány évitzedei voltak. (A hasonlóság évtizedekben értendõ és nem egyes években.)
Összegezve: klimatológiai szempontból, ha most leállna a két áramlat (Golf, Észak-atlanti) akkor mintegy 0,5-2 fokkal lenne kb hidegebb Közép-Európa évi közepe. A télen azonban a mai viszonyokhoz képest lennének hasonló telek is, de gyakoribb lenne az átlagosnál (~ -1°C) 5-10 fokkal is hidegebb telek.
Az éghajlatváltozás, nem csak a felmelegedést jelenti - és nem is mindenütt az lesz. Lesznek régiók - nem a Golf-áramlat gyengülése miatt - ahol lehûlés lesz. A légköri hullámok, rendszerek átrendezõdése váltja ki ezeket a lokális lehûléseket, melyek természetesen idõben és térben is még nem pontosan láthatók.
Az IPCC forgatókönyveknél maradva természetesen a végkimenetel a legtöbb területen a mainál melegebb éghajlatot mutat. Azonban, van egy kis baj és akkor beszéljünk a Golf-áramlatról. Az IPCC mostani 4. Értékelõ Jelentésében bemutatott 22 éghajlati modell eredmény az áramlat stagnálását, vagy gyengülését adja. A legtöbb a gyengülést. Míg a 2001-es jelentésben 0 és 20% között mozgott a gyengülés mértéke, a mostani jelentésben 0 és 50% között. Sajnos ezek a modellfutások nem tartalmazzák az édesvízi fluxust. Vagyis nincs bennük pluszban, hogy az olvadó Grönlandról származó édesvíz és alapjában véve az olvadó tengeri jégtakaró által szolgáltatott édesvíz milyen hatással lesz a gyengülõ áramlatra. Eddig a legtöbb külön erre a célra módosított, kiegészített modellfutások szerint durván 800-900ppm-es szén-dioxid koncentráció esetén bekövetkezhet a leállás. Ez durván azt jelenti, hogy ha a Föld átlaghõmérséklete 2-3 °C-ot emelkedik még akkor drasztikus hatással lehet az áramlatokra.
Rosz hír, hogy pár évtized alatt is leállhat, de jobb esetben eltart vagy 100 évig is. Rossz hír, hogy bizonyos foragtókönyvek szerint akár még ebben a században is megtörténhet a leállás a feltételezések szeirnt. Ha leállna, sokan igaz jogosan azt mondják, akkor sem jön új jégkörszak az egész Földre. A gáz az, hogy még ha csak a 25-50%-os gyengülés következik be, akkor is jelentõs szinoptikus skálájú átrendezõdésre és légköri áramlási rendszer megváltozásra, módosulásra lehet akár számítani.
Persze a lehûlés leginkább az európai kontinens északi és nyugati részeit érinti majd, és a nyílt óceáni területket. A számítások és modellezések szerint - a melegedéstõl eltekintve - kb fél - 2 fokkal csökkene nálunk - Közép-Európában - a hõmérséklet. Persze ha nem mondjuk a következõ néhány évtizeden belül történik meg és kellõ mértékben melegszik már fel a levegõ akkora, akkor talán fokokbané s átlagban nem érzékelteti hatását annyira. Persze a valóság nem ez. Függetlenül attól, hogy melegebb lesz a klíma, a téli idõszakban kritikussá válik a helyzet.
Na de még mielõtt belemászok nagyon a részletekbe, inkább vegyük csak azt, hogy a mostani idõjárási viszonyokhoz képest egy fél, 1, 2 fokos lehûlés mit jelentene hazánkban, Európa közepén.
A téli idõszakban semmi jót nem jelentene. Fél fok visszaesése esetén az 50-es, 60-as évek teleinek megfelelõ hõmérsékletek lennének telente. Ha egy fokkal, az kb az 1810-es,1830-as és akkori idõk téli hõmérsékleteit hozná vissza. Másfél-két fok az pedig a jó kis fogcsikorgató, Adriai-tenger befagy Velece és Horvátország közt, folyók mind befagynak, tavak is, és minden elfagy teleket jelentene. Ilyenek kb 1600-as évek utolsó, 1700-as évek elsõ néhány évitzedei voltak. (A hasonlóság évtizedekben értendõ és nem egyes években.)
Összegezve: klimatológiai szempontból, ha most leállna a két áramlat (Golf, Észak-atlanti) akkor mintegy 0,5-2 fokkal lenne kb hidegebb Közép-Európa évi közepe. A télen azonban a mai viszonyokhoz képest lennének hasonló telek is, de gyakoribb lenne az átlagosnál (~ -1°C) 5-10 fokkal is hidegebb telek.
#4308. - stelvio (Budapest XI.) válasz
2007-07-02 14:10:30
Matyi!
Nem változik, hanem melegszik a Föld éghajlata. Éppen ezért nem szeretem a klímaváltozás kifejezést, mert abba tévhitek is beleférnek. Nézd meg a WMO jelentéseit, adatait, azok elég egyértelmûek. Ezért írtam, hogy csupán a Csendes-óceán Dél-Amerikához esõ területein mértek éves szinten többször is negatív anomáliát, míg a Föld más területeink pozitívat. Így jön ki a 0,4-0,5 közötti folyamatos melegedés.
A Golf-gyengülésében szeretnék bízni, ám ebben csak nagyon óvatosan reménykedjünk, valószínûleg a mi idõnkben már nem következik be.
Ez nem jelenti, hogy a teleket felejtsük el, csak szélsõségesebb telekre kell számítani. Abban az idõszakban jobban lehet negatív anomália is, míg a nyáriban - komolyabb 2 fokot meghaladó - negatív anomália 1984 óta egyáltalán nem volt, ellenben pozitív rengeteg, a legdurvább az 1992 augusztusi, amikor 4,8 fokkal volt melegebb az átlagosnál.
A meleg nyarak mellett változatos telekre számíthatunk, bár csak hosszútávon, mert meggyõzõdésem, hogy a következõ öt-nyolc tél átlaga még jóval melegebb lesz az átlagnál. Ebbe persze egy-két hidegebb - de 2002-2003-mal nem összevethetõ - tél is belefér.
2007-07-02 14:10:30
Matyi!
Nem változik, hanem melegszik a Föld éghajlata. Éppen ezért nem szeretem a klímaváltozás kifejezést, mert abba tévhitek is beleférnek. Nézd meg a WMO jelentéseit, adatait, azok elég egyértelmûek. Ezért írtam, hogy csupán a Csendes-óceán Dél-Amerikához esõ területein mértek éves szinten többször is negatív anomáliát, míg a Föld más területeink pozitívat. Így jön ki a 0,4-0,5 közötti folyamatos melegedés.
A Golf-gyengülésében szeretnék bízni, ám ebben csak nagyon óvatosan reménykedjünk, valószínûleg a mi idõnkben már nem következik be.
Ez nem jelenti, hogy a teleket felejtsük el, csak szélsõségesebb telekre kell számítani. Abban az idõszakban jobban lehet negatív anomália is, míg a nyáriban - komolyabb 2 fokot meghaladó - negatív anomália 1984 óta egyáltalán nem volt, ellenben pozitív rengeteg, a legdurvább az 1992 augusztusi, amikor 4,8 fokkal volt melegebb az átlagosnál.
A meleg nyarak mellett változatos telekre számíthatunk, bár csak hosszútávon, mert meggyõzõdésem, hogy a következõ öt-nyolc tél átlaga még jóval melegebb lesz az átlagnál. Ebbe persze egy-két hidegebb - de 2002-2003-mal nem összevethetõ - tél is belefér.
#34950. - matyi06 (Nagyvárad(Románia)
Elõzmény: stelvio (#34948.) válasz
2007-07-02 13:37:03
Stelvio!
Tudom, hogy változik az éghajlat, csak lehet, hogy a közeljövõben forditott irányba fog változni, pl. ha leáll a Golf-áramlás, akkor sokkal szárazabb, és 5-10 fokkal hidegebb, szibériai idõ lenne Európában. Úgyhogy még semmi sincs eldõlve.
Elõzmény: stelvio (#34948.) válasz
2007-07-02 13:37:03
Stelvio!
Tudom, hogy változik az éghajlat, csak lehet, hogy a közeljövõben forditott irányba fog változni, pl. ha leáll a Golf-áramlás, akkor sokkal szárazabb, és 5-10 fokkal hidegebb, szibériai idõ lenne Európában. Úgyhogy még semmi sincs eldõlve.
#34948. - stelvio (Budapest XI.)
Elõzmény: matyi06 (#34930.) válasz
2007-07-02 12:49:22
Matyi!
Ha a globális felmelegedést úgy képzeled, hogy mostantól folyamatosan minden hónap melegebb az átlagosnál Mo-on, akkor tévedésben vagy.
Ez csupán az egész Földre vonatkozik, s mivel az elmúlt tíz évbõl kilenc esetben 0,4-0,5 fokkal meghaladta a Föld átlaghõmérséklete az 1961-1990 közötti szintet, nehéz vitatni, hogy valóban folyamatos tendenciáról van szó. De ez éghajlatváltozás.
A hosszútávú, amennyiben 10 napot meghaladó, felettébb spekulatív. Elméletileg még be is jöhet a lehülés, hiszen az elmúlt tíz hónap folyamatosan melegebb volt az átlagnál, a január 6,4-gyel, amely döbbenetes eltérés, s csak nagyon ritkán fordul elõ. Nyári hónap ennyivel még soha nem tért el, de persze télen könnyebben történhet meg.
Olyan hosszútávút bátran merek mondani, hogy lesz még olyan idõszak, amikor fél éven keresztül minden hónap átlaghõmérséklete Mo-on hûvösebb lesz az átlagosnál. Csak ennek nem sok értelme van, mert megmondani ilyen távon nem lehet, hogy idén, jövõre vagy 2010 után következik be.
Az 1982-2003-as adatokból pedig azért megtévesztõ kiindulni, mert akkor már elkezdõdött a globális felmelegedés. Ha megfelelõ összehasonlítást akarsz, akkor 1975 elõtti adatokat vess össze mostaniakkal. Persze, mindez csak nagy területen, és hosszútávon igaz.
Persze, ha mindenáron a lehûlést akarod bizonyítani, akkor a Galapagos-szigetek adatait nézd, és ne törõdj a világ nagyobb felével. Arrafelé hûvösebb a klíma, igaz ez csupán a Föld 1/10-rõl állapítható meg.
Elõzmény: matyi06 (#34930.) válasz
2007-07-02 12:49:22
Matyi!
Ha a globális felmelegedést úgy képzeled, hogy mostantól folyamatosan minden hónap melegebb az átlagosnál Mo-on, akkor tévedésben vagy.
Ez csupán az egész Földre vonatkozik, s mivel az elmúlt tíz évbõl kilenc esetben 0,4-0,5 fokkal meghaladta a Föld átlaghõmérséklete az 1961-1990 közötti szintet, nehéz vitatni, hogy valóban folyamatos tendenciáról van szó. De ez éghajlatváltozás.
A hosszútávú, amennyiben 10 napot meghaladó, felettébb spekulatív. Elméletileg még be is jöhet a lehülés, hiszen az elmúlt tíz hónap folyamatosan melegebb volt az átlagnál, a január 6,4-gyel, amely döbbenetes eltérés, s csak nagyon ritkán fordul elõ. Nyári hónap ennyivel még soha nem tért el, de persze télen könnyebben történhet meg.
Olyan hosszútávút bátran merek mondani, hogy lesz még olyan idõszak, amikor fél éven keresztül minden hónap átlaghõmérséklete Mo-on hûvösebb lesz az átlagosnál. Csak ennek nem sok értelme van, mert megmondani ilyen távon nem lehet, hogy idén, jövõre vagy 2010 után következik be.
Az 1982-2003-as adatokból pedig azért megtévesztõ kiindulni, mert akkor már elkezdõdött a globális felmelegedés. Ha megfelelõ összehasonlítást akarsz, akkor 1975 elõtti adatokat vess össze mostaniakkal. Persze, mindez csak nagy területen, és hosszútávon igaz.
Persze, ha mindenáron a lehûlést akarod bizonyítani, akkor a Galapagos-szigetek adatait nézd, és ne törõdj a világ nagyobb felével. Arrafelé hûvösebb a klíma, igaz ez csupán a Föld 1/10-rõl állapítható meg.
#34930. - matyi06 (Nagyvárad(Románia)
Elõzmény: brekk20 (#34894.) válasz
2007-07-01 20:53:09
Brekk! Ez az elõrejelzés nem egy 80 ft-os piaci hülyeség, hanem az amerikai met.szolgálat elõrejelzése. A kettõt össze sem lehet hasonlitani. Csak azért irtam, hogy ennyit a felmelegedésrõl, mert abban reménykedek, hogy beválik, és nem felmelegedés, hanem lehûlés lesz. Ezek a térképek az 1982-2003-as adatokból indulnak ki, és azóta itt nem sokat változott az éghajlat.
Elõzmény: brekk20 (#34894.) válasz
2007-07-01 20:53:09
Brekk! Ez az elõrejelzés nem egy 80 ft-os piaci hülyeség, hanem az amerikai met.szolgálat elõrejelzése. A kettõt össze sem lehet hasonlitani. Csak azért irtam, hogy ennyit a felmelegedésrõl, mert abban reménykedek, hogy beválik, és nem felmelegedés, hanem lehûlés lesz. Ezek a térképek az 1982-2003-as adatokból indulnak ki, és azóta itt nem sokat változott az éghajlat.
Azért van a metnet, mert amit én nem tudok, azt itt valaki mindig tudja
Tavaly sajnos egy döglött bálnát is találtak az Adrián.
A cápák meg mindig is honosak voltak itt. Pl. kékcápával viszonylag könnyen össze lehet futni a nyílt vízen.
A cápák meg mindig is honosak voltak itt. Pl. kékcápával viszonylag könnyen össze lehet futni a nyílt vízen.
Úgy látom még nem volt errõl szó:
Link
Gyakorlatilag leírták a turbulens áramlást. Szerintem ez óriási fejlõdést fog hozni a számítógépes meteorológiai modellek világába. Valószínûleg jóval pontosabbak lesznek. Jól gondolom?
Link
Gyakorlatilag leírták a turbulens áramlást. Szerintem ez óriási fejlõdést fog hozni a számítógépes meteorológiai modellek világába. Valószínûleg jóval pontosabbak lesznek. Jól gondolom?
Ejnye Flooka. Ez megint csak 10 perc utánanézés, és kiderül hogy eddig is voltak ott cápák.
Még emberivértfröcsögõhiperveszélyespartrakiúszósembertberáncigálós média cápa is
Még emberivértfröcsögõhiperveszélyespartrakiúszósembertberáncigálós média cápa is
Bocsanat, pontositanom kell: az intervallumok KOZEPET jelzi a vizszintes tengely, ezert van az a hezag a legelejen, 1841-nel. [sajnos az excel tabla nincs nalam, az emlekezet pedig, mint lathato, hibakkal terhelt...]
Kerdesedre: nem, nem egeszen biztos. Az azert latszik, hogy nem evszazadok ota tart a trend - hiszen akkor 700 mm-rol vagy meg magasabbrol kellett volna indulnia. Igy pedig erdos puszta helyett suru, osszefuggo erdo lett volna az Alfold termeszetes novenytakaroja, nem a buza valhatott volna a legtobbet termesztett gabonava, stb... de szerintem LAM sokkal tobb es pontosabb peldat mondhatna.
Ha viszont oda-vissza ingadozott 100 mm-rel evszazados skalan a csapadek, az csak olyan apro valtozasokat okozhatott, amiket elfedne a tobbi "zavaro" tenyezo... Az is gond, hogy az elovilag kesleltetve koveti a klima valtozasat - egy 100 eves periodus eseten mire valamelyik iranyban reagalni tudna, mar "vissza is kell fordulnia". Vizsgalhatjuk a fak evgyuruit is, ez minden egyes evrol biztosit egy adatot, de itt megint a hatasok szetvalasztasaba bukunk bele. Nem tudjuk megmondani, hogy a fa a sok csapadek, a kedvezo homerseklet vagy epp nem is idojarasi ok miatt novekedett gyorsabban pl. 1729-ben...
A statisztikai eredmenyekhez meg kerek nehany honap turelmet, de amint elorebb jutok, rogton megosztom veletek! [a most belinkelt grafikonjaim is szerepeltek mar itt korabban.]
Kerdesedre: nem, nem egeszen biztos.
Az azert latszik, hogy nem evszazadok ota tart a trend - hiszen akkor 700 mm-rol vagy meg magasabbrol kellett volna indulnia. Igy pedig erdos puszta helyett suru, osszefuggo erdo lett volna az Alfold termeszetes novenytakaroja, nem a buza valhatott volna a legtobbet termesztett gabonava, stb... de szerintem LAM sokkal tobb es pontosabb peldat mondhatna. Ha viszont oda-vissza ingadozott 100 mm-rel evszazados skalan a csapadek, az csak olyan apro valtozasokat okozhatott, amiket elfedne a tobbi "zavaro" tenyezo... Az is gond, hogy az elovilag kesleltetve koveti a klima valtozasat - egy 100 eves periodus eseten mire valamelyik iranyban reagalni tudna, mar "vissza is kell fordulnia". Vizsgalhatjuk a fak evgyuruit is, ez minden egyes evrol biztosit egy adatot, de itt megint a hatasok szetvalasztasaba bukunk bele. Nem tudjuk megmondani, hogy a fa a sok csapadek, a kedvezo homerseklet vagy epp nem is idojarasi ok miatt novekedett gyorsabban pl. 1729-ben...
A statisztikai eredmenyekhez meg kerek nehany honap turelmet, de amint elorebb jutok, rogton megosztom veletek!
[a most belinkelt grafikonjaim is szerepeltek mar itt korabban.] 
Tényleg nagyon kíváncsi vagyok a módszerekre, az eredményekre pedig különösen. Gondolom, az OMSZ kutatási célokra odaadja a többi állomás adatait is... :-)
Kulfoldi, hasonlo kutatasoknak meg nem neztem utana, az otleteimet foleg a Metnetre beirt "tuti megerzesek" adjak. Pl. ha valaki azt sejti, "regen nem ugy mukodott az idojaras, hogy masfel honapig szarazsag, majd 2-3 het ozonviz", akkor mindenkepp megneznem az egymas utani 2-3 hetes osszegek szorasat egy evszakon vagy even belul... De a pontos reszleteken meg gondolkozom.
Ami meg nagyon izgalmas lenne, az az egyes makroszinoptikus helyzetek (pl. a zonalis Ny-i aramlas) gyakorisaganak valtozasa. De szaz ev szinoptikus terkepeinek feldolgozasahoz mar komoly kutatocsoport kellene, egy embernek (foleg amatorkent) egy elet is keves lenne ra.
Kisse eselyesebb az orszagon beluli kulonbsegek valtozasat megnezni, mar ebbol is lehetne az okokra kovetkeztetni... Pl. az utobbi evekben tendencia Ny-ENy relative szarazabba valasa (gyengebb "oceani hatas"). De vajon ez csak az elozo par evtizedhez kepest igaz, vagy egy uj folyamat kezdete? Kar, hogy az OMSZ honlapjan meg csak Bp. es Db. adatsora van fent...
Pl. ha valaki azt sejti, "regen nem ugy mukodott az idojaras, hogy masfel honapig szarazsag, majd 2-3 het ozonviz", akkor mindenkepp megneznem az egymas utani 2-3 hetes osszegek szorasat egy evszakon vagy even belul... De a pontos reszleteken meg gondolkozom. Ami meg nagyon izgalmas lenne, az az egyes makroszinoptikus helyzetek (pl. a zonalis Ny-i aramlas) gyakorisaganak valtozasa. De szaz ev szinoptikus terkepeinek feldolgozasahoz mar komoly kutatocsoport kellene, egy embernek (foleg amatorkent) egy elet is keves lenne ra.
Kisse eselyesebb az orszagon beluli kulonbsegek valtozasat megnezni, mar ebbol is lehetne az okokra kovetkeztetni... Pl. az utobbi evekben tendencia Ny-ENy relative szarazabba valasa (gyengebb "oceani hatas"). De vajon ez csak az elozo par evtizedhez kepest igaz, vagy egy uj folyamat kezdete? Kar, hogy az OMSZ honlapjan meg csak Bp. es Db. adatsora van fent...
Köszi a kiegészítést :-)
Így viszont tényleg várnunk kell még néhány évet...
Írod: "100 mm-es csapadekingadozas meg keves ahhoz, hogy kozvetett jelekbol (pl. az elovilag valtozasabol) kimutathassuk..." - ez egészen biztos?
Szerk.: Arra gondolok, hogy ha ez a csapadékcsökkenés korábban kezdõdött, akkor ennek lehetnek jelei a természetes növényvilágban.
Így viszont tényleg várnunk kell még néhány évet...
Írod: "100 mm-es csapadekingadozas meg keves ahhoz, hogy kozvetett jelekbol (pl. az elovilag valtozasabol) kimutathassuk..." - ez egészen biztos?
Szerk.: Arra gondolok, hogy ha ez a csapadékcsökkenés korábban kezdõdött, akkor ennek lehetnek jelei a természetes növényvilágban.
A T-idosort boviteni is fogom a legutobbi 6 evvel, de a csapi mar 2005-ig benne van a grafikonjaimban. (A vizszintes tengelyen szereplo evszamok az intervallumok kezdetet jelolik, tehat pl. az utolso, "2001-es" pont a 2001-2005 kozti 5 ev szorasa.)
A bp.-i csapadekosszeg hosszu tavu csokkenese mindenkepp teny, errol tobb helyen is olvastam mar. De valoban, ezt igazan akkor minosithetnenk, ha tudnank, hogy a megelozo evszazadokban is voltak-e ilyen skalaju valtozasok (barmilyen iranyban), vagy ez csak a 20. szazad sajatossaga. Amit viszont adatok hijan nemigen fogunk kideriteni. 100 mm-es csapadekingadozas meg keves ahhoz, hogy kozvetett jelekbol (pl. az elovilag valtozasabol) kimutathassuk...
(A vizszintes tengelyen szereplo evszamok az intervallumok kezdetet jelolik, tehat pl. az utolso, "2001-es" pont a 2001-2005 kozti 5 ev szorasa.)A bp.-i csapadekosszeg hosszu tavu csokkenese mindenkepp teny, errol tobb helyen is olvastam mar. De valoban, ezt igazan akkor minosithetnenk, ha tudnank, hogy a megelozo evszazadokban is voltak-e ilyen skalaju valtozasok (barmilyen iranyban), vagy ez csak a 20. szazad sajatossaga. Amit viszont adatok hijan nemigen fogunk kideriteni. 100 mm-es csapadekingadozas meg keves ahhoz, hogy kozvetett jelekbol (pl. az elovilag valtozasabol) kimutathassuk...
Sejthettem volna! :-)
Nagyon fontos lenne egy ilyen, több tényezõre kiterjedõ elemzés. Olyan módszereket alkalmazol majd, amelyekre a nemzetközi kutatások is épülnek (pl. az évszakon belüli egyenlõtlenséget vizsgálják máshol is)? A szélsõségesek gyakoriságán, az átlagon, a szóráson és a min/max értékeken kívül milyen adatokkal fogsz még dolgozni? ...vagy ne faggassalak, mert még nagyon képlékeny?
Sok sikert!
Nagyon fontos lenne egy ilyen, több tényezõre kiterjedõ elemzés. Olyan módszereket alkalmazol majd, amelyekre a nemzetközi kutatások is épülnek (pl. az évszakon belüli egyenlõtlenséget vizsgálják máshol is)? A szélsõségesek gyakoriságán, az átlagon, a szóráson és a min/max értékeken kívül milyen adatokkal fogsz még dolgozni? ...vagy ne faggassalak, mert még nagyon képlékeny?
Sok sikert!
MacGyver: tényleg nagyon szép munka!
Usrin: köszönöm szépen Neked is.
MacGyver elõadás-anyagában Budapest éves csapdékadatain, az tûnt fel, hogy az átlag 1901 és 2000 között csökkent, ahogy nézem a garfikont, olyan 80-100 mm-rel, ami egy kb. 600 mm-es átlagnál már jelentõsnek mondható. Persze lényeges kérdés, hogy 100 év adatai mennyire lehetnek mérvadóak...
Viszont a szórástól több információt vártam volna, illetve éppen az elmúlt 6 év adatai is fontosak lennének, amiatt a jelenség miatt, amire Usrin utalt: "Az egyetlen jel, hogy a 90-es evek kozepetol epp az elmult 160 ev LEGegyenlotlenebbjet eljuk."
Usrin: köszönöm szépen Neked is.
MacGyver elõadás-anyagában Budapest éves csapdékadatain, az tûnt fel, hogy az átlag 1901 és 2000 között csökkent, ahogy nézem a garfikont, olyan 80-100 mm-rel, ami egy kb. 600 mm-es átlagnál már jelentõsnek mondható. Persze lényeges kérdés, hogy 100 év adatai mennyire lehetnek mérvadóak...
Viszont a szórástól több információt vártam volna, illetve éppen az elmúlt 6 év adatai is fontosak lennének, amiatt a jelenség miatt, amire Usrin utalt: "Az egyetlen jel, hogy a 90-es evek kozepetol epp az elmult 160 ev LEGegyenlotlenebbjet eljuk."
Kösz a dícséretet, mondjuk egy szabadegyetemre nem állnék ki vele, de most a célnak megfelelt :-) Na jó, igazából voltak sokkal igényesebb munkák is, mint az enyém.
Egyrészt nem gondoltam rá, hogy neked van ilyened, másrészt valamit csak kell nekem is csinálnom :-)
Egyrészt nem gondoltam rá, hogy neked van ilyened, másrészt valamit csak kell nekem is csinálnom :-)
Én voltam. Sokat kerestem, de "keszen" nem talaltam ilyen adatokat, ezert kezdtem bele magam az elemzesbe. Floonak mar emlitettem, hogy osszel (idom akkortol engedi) mindenkepp folytatom - nagyon sok tenyezo lenne meg. Csapadeknal az even, v. evszakon beluli egyenlotlenseg alakulasa, homersekletnel a szelsosegek gyakorisaga, stb., stb... Raadasul most mar hozzaferheto a debreceni (kulteruleti) adatsor is, ami T tekinteteben mervadobb lehet a varoshatassal megzavart budapestinel.
Sokat kerestem, de "keszen" nem talaltam ilyen adatokat, ezert kezdtem bele magam az elemzesbe. Floonak mar emlitettem, hogy osszel (idom akkortol engedi) mindenkepp folytatom - nagyon sok tenyezo lenne meg. Csapadeknal az even, v. evszakon beluli egyenlotlenseg alakulasa, homersekletnel a szelsosegek gyakorisaga, stb., stb... Raadasul most mar hozzaferheto a debreceni (kulteruleti) adatsor is, ami T tekinteteben mervadobb lehet a varoshatassal megzavart budapestinel.
Gratulalok, nagyon szep munka az eloadasod!
A budapesti csapadekadatok szorasat korabban en is kiszamitottam 1841-tol napjainkig, szinten 5 es 10 eves intervallumokra. (Ha tudom, hogy ezen dolgozol, szivesen odaadtam volna.) En minden lehetseges idokozhoz rendeltem egy erteket, pl. 1901-1905 utan nem 1906-1910, hanem 1902-1906 jon, ezert kevesbe "docogos" a gorbe (ill. nem az atlag %-aban, hanem mm-ekben szamoltam, de ez nem lenyeges kulonbseg):
5 eves - Link
10 eves - Link
A rajuk illesztheto trend alapjan egyik sem valtozik szignifikansan: annyi latszik, hogy vegig egyenletesebb es egyenlotlenebb periodusok valtottak egymast. Az egyetlen "gyanus" jel, hogy a 90-es evek kozepetol epp az elmult 160 ev LEGegyenlotlenebbjet eljuk. A kovetkezo nehany ev donto lehet. Ha a szoras ujra csokken, akkor ez is egy volt a valtozatos idoszakok kozul - ha ilyen szinten marad, az mar tenyleg atalakulast jelezhet...
A kovetkezo abra pedig a napi kozephomersekletek szorasat mutatja az egyes telek es nyarak soran, szinten Budapesten: Link
Ebben vegkepp semmi szabalyossag nincs... (Ld. a linearis trendek korrelacios egyutthatojat.)
A budapesti csapadekadatok szorasat korabban en is kiszamitottam 1841-tol napjainkig, szinten 5 es 10 eves intervallumokra. (Ha tudom, hogy ezen dolgozol, szivesen odaadtam volna.) En minden lehetseges idokozhoz rendeltem egy erteket, pl. 1901-1905 utan nem 1906-1910, hanem 1902-1906 jon, ezert kevesbe "docogos" a gorbe (ill. nem az atlag %-aban, hanem mm-ekben szamoltam, de ez nem lenyeges kulonbseg):
5 eves - Link
10 eves - Link
A rajuk illesztheto trend alapjan egyik sem valtozik szignifikansan: annyi latszik, hogy vegig egyenletesebb es egyenlotlenebb periodusok valtottak egymast. Az egyetlen "gyanus" jel, hogy a 90-es evek kozepetol epp az elmult 160 ev LEGegyenlotlenebbjet eljuk. A kovetkezo nehany ev donto lehet. Ha a szoras ujra csokken, akkor ez is egy volt a valtozatos idoszakok kozul - ha ilyen szinten marad, az mar tenyleg atalakulast jelezhet...
A kovetkezo abra pedig a napi kozephomersekletek szorasat mutatja az egyes telek es nyarak soran, szinten Budapesten: Link
Ebben vegkepp semmi szabalyossag nincs... (Ld. a linearis trendek korrelacios egyutthatojat.)
Hú, szuper! Köszönöm! Most már késõ van hozzá, de holnap lesz mit nézegetnem! :-)
Néhány hete valaki már írt arról, hogy a statisztika többre képes az átlagok kiszámításánál, és érdemes (lenne) figyelmbe venni péládul a szórást is. Gondolom, számolnak ilyen adatokat is a klimatikus elemzéseknél. Megtalálhatók ezek valahol a neten (pl. Budapestre vonatkozóan)? Hõmérséklet, csapadék...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat