Globális jelenségek
A tengervíz hõmérsékleti anomália térképeket a westwind.ch oldaláról el lehet érni a Current Weather/Weather Obs menün belül az OSDPD SST Anomaly alatt:Link
Sajnos a többi hasonló hõmérsékleti anomália onnan nem érhetõ el már egy ideje. Ezen az oldalon mindig friss anomália térkép van feltüntetve. Ezeket 3-4 naponta készítik el mindig. Tehát ilyen gyakran jelenik meg új.
A korábbi link:Link
itt beállítod a megfelelõ értékeket és elkészíti a térképeket neked.
Ha néhány hetes és esetleg hónapos idõskálán vizsgálódunk, akkor az idõjárás alakulása hatással van a tengerek felszíni vizeinek hõmérsékletére. Ez a módosulás azonban a késõbbiekben visszahatnak az idõjárás alakulására. Azt feszegetni, hogy melyik hat melyikre, talán olyan, mintha azt kérdeznénk mi volt elõbb a tyúk vagy a tojás.
Várhatóan hatással lesz. Ahogyan erre volt példa az idén is. Nevezetesen a tél második felében tartósan kialakult anticiklonok miatt módosult pályán "közlekedtek" a ciklonok Európa felé az Atlanti-óceán felett. A szokottnál 10-15 földrajzi szélességi fokkal délebbre volt a poláris jet. Nagyjából a 40-45. szélességi fok környékén mozgot február végétõl márciuson át. A ciklonok tehát többnyire ezen a szélességen közlekedtek Európa felé, és hát csapadékukkal jelentõsen hûtötték heteken keresztül az óceán felszíni vizeinek hõmérsékletét. (Valahol az akkor lementett hõm. anom. térkép megvan, megpróbálom elõkeresni. ) A lényeg, hogy nagyterületen a szokásosnál kb 2-4 °C-kal elmaradt a víz hõmérséklete. Ennek hatása részben az lett, hogy a nyár késõbb indult be a maga magas hõmérsékleteivel (június vége), és a tavasz is hideg maradt. Persze hatással volt a jelentõs hótakaró, amely a Kelet-európais-síkságon felhamozódott, és a tartós anticiklonoknak is. Ezek ok-okozati viszonyban vannak.
A mostani helyzetet tekintve még pár napot kivárok, hogyan változik a hõmérséklet. Viszont ha továbbra is marad a kedvezõ feltétel, hogy "gyûrûk" szakadjanak le a Golf-áramlatról és így néhány hét múlva kevesebb energia jut el az Észak-atlanti térség északi részei felé, továbbá, hogy erõsödik a hideg áramlat Izlandtól északra, lecsökkenhet a ciklonaktivitás és gyakoribb anticiklon kiépülés lehetséges. Viszont mivel a szokottnál hidegebb ismét az Atlanti-óceán középsõ vidéke, valószínûleg ott is anticiklonok fognak dominálni és nem pedig a ciklon aktivitás. Mindenesetre ezek pontos elemzése némi vizsgálatot igényel és elhamarkodottan nem jelenetenék ki semmit. Mindenesetre egy lehetséges forgatókönyv az, amelyet igyekeztem felvázolni, tényleg csak vázlatosan. Nem hinném, hogy helyén való lenne regényeket írni ebbe a fórumba
Sajnos a többi hasonló hõmérsékleti anomália onnan nem érhetõ el már egy ideje. Ezen az oldalon mindig friss anomália térkép van feltüntetve. Ezeket 3-4 naponta készítik el mindig. Tehát ilyen gyakran jelenik meg új.
A korábbi link:Link
itt beállítod a megfelelõ értékeket és elkészíti a térképeket neked.
Ha néhány hetes és esetleg hónapos idõskálán vizsgálódunk, akkor az idõjárás alakulása hatással van a tengerek felszíni vizeinek hõmérsékletére. Ez a módosulás azonban a késõbbiekben visszahatnak az idõjárás alakulására. Azt feszegetni, hogy melyik hat melyikre, talán olyan, mintha azt kérdeznénk mi volt elõbb a tyúk vagy a tojás.
Várhatóan hatással lesz. Ahogyan erre volt példa az idén is. Nevezetesen a tél második felében tartósan kialakult anticiklonok miatt módosult pályán "közlekedtek" a ciklonok Európa felé az Atlanti-óceán felett. A szokottnál 10-15 földrajzi szélességi fokkal délebbre volt a poláris jet. Nagyjából a 40-45. szélességi fok környékén mozgot február végétõl márciuson át. A ciklonok tehát többnyire ezen a szélességen közlekedtek Európa felé, és hát csapadékukkal jelentõsen hûtötték heteken keresztül az óceán felszíni vizeinek hõmérsékletét. (Valahol az akkor lementett hõm. anom. térkép megvan, megpróbálom elõkeresni. ) A lényeg, hogy nagyterületen a szokásosnál kb 2-4 °C-kal elmaradt a víz hõmérséklete. Ennek hatása részben az lett, hogy a nyár késõbb indult be a maga magas hõmérsékleteivel (június vége), és a tavasz is hideg maradt. Persze hatással volt a jelentõs hótakaró, amely a Kelet-európais-síkságon felhamozódott, és a tartós anticiklonoknak is. Ezek ok-okozati viszonyban vannak.
A mostani helyzetet tekintve még pár napot kivárok, hogyan változik a hõmérséklet. Viszont ha továbbra is marad a kedvezõ feltétel, hogy "gyûrûk" szakadjanak le a Golf-áramlatról és így néhány hét múlva kevesebb energia jut el az Észak-atlanti térség északi részei felé, továbbá, hogy erõsödik a hideg áramlat Izlandtól északra, lecsökkenhet a ciklonaktivitás és gyakoribb anticiklon kiépülés lehetséges. Viszont mivel a szokottnál hidegebb ismét az Atlanti-óceán középsõ vidéke, valószínûleg ott is anticiklonok fognak dominálni és nem pedig a ciklon aktivitás. Mindenesetre ezek pontos elemzése némi vizsgálatot igényel és elhamarkodottan nem jelenetenék ki semmit. Mindenesetre egy lehetséges forgatókönyv az, amelyet igyekeztem felvázolni, tényleg csak vázlatosan. Nem hinném, hogy helyén való lenne regényeket írni ebbe a fórumba
nagyon jó a link!
kellene a Linkgyûjtemények közé egy Éghajlat - Éghajlatváltozás linkgyûjtemény, közöttük ez is!
az elõzõ link is baromi jó volt.
(remélem az illetékesek elolvassák
kellene a Linkgyûjtemények közé egy Éghajlat - Éghajlatváltozás linkgyûjtemény, közöttük ez is!
az elõzõ link is baromi jó volt.
(remélem az illetékesek elolvassák
Egyébként ha már Golf-áramlat emlegetve volt:
Link
Folyamatosan figyelem a tengerfelszíni hõmérsékleti anomália mezõt.
Link
Folyamatosan figyelem a tengerfelszíni hõmérsékleti anomália mezõt.
Svadasz: igen, ugyanezen az alapon az egyszerûen szárazabbá váló éghajlat is "megrövidíti" a gleccsereket. Ez megfigyelhetõ pl. azonos szélességen Andok nyugati és keleti oldalát összehasonlítva: a hõmérsékletben gyakorlatilag nincs különbség, de a nyugati oldal sokkal több csapadékot kap, ezért ott mélyebbre nyúlnak le a gleccserek (sõt, maga az örök hó határa is alacsonyabban van).
Nao: emlékszem, 1-2 éve ez a téma már szóba került itt. Ha egy gleccser felsõ szakasza a több csapadéktól elkezd vastagodni, akkor lefelé folyva ennek a nagyobb tömegû jégnek több idõ kell ahhoz, hogy elolvadjon, még akkor is, ha pár fokkal megemelkedett a hõmérséklet. Másfelõl: a vastagodástól a gleccser eleve felgyorsul. Ha pl. kétszer gyorsabban mozog, és másfélszer gyorsabban olvad, még akkor is messzebbre lejut, mint korábban...
A melegedés segítheti a "jégfolyam" gyorsabb mozgását, míg a több csapadék a hízásnak, így egyúttal az elõrenyomulásnak is.
Viszont ez most csak felvetés a részemrõl: ha eleve kevés csapadék esik, kevesebb hó képzõdik, kisebb jég tömegre hat a gravitáció, nem felététlen gyors az elõrenyomulás és így nyáron már magasabb szinten is olvad a jég. Tehát ha pusztán szárazabbá (nem feltétlen melegebbé) válik az éghajlat egy ilyen glecser közelében, akkor is visszahúzódhatnak? Mit gondoltok? Persze nem olyan egyszerû ezen összefüggések hatásait elemezni.
A szárazabbá váló éghajlat még nem feltétlenül velejárója egy melegedõ éghajlati viszonynak.
Viszont ez most csak felvetés a részemrõl: ha eleve kevés csapadék esik, kevesebb hó képzõdik, kisebb jég tömegre hat a gravitáció, nem felététlen gyors az elõrenyomulás és így nyáron már magasabb szinten is olvad a jég. Tehát ha pusztán szárazabbá (nem feltétlen melegebbé) válik az éghajlat egy ilyen glecser közelében, akkor is visszahúzódhatnak? Mit gondoltok? Persze nem olyan egyszerû ezen összefüggések hatásait elemezni.
A szárazabbá váló éghajlat még nem feltétlenül velejárója egy melegedõ éghajlati viszonynak.
Noli:
az lehet egy magyarázat, ami a belinkelt hírben is van, vagyis hogy a fokozott csapadékhullás miatt van, de ettõl szerintem nem nõhet egy gleccser hosszában csak vastagságban. Grönlandon is annak ellenére, hogy fokozódik a jéghegy képzõdés, tehát az olvadás, a sziget belsejében egyre vastagabb jeget mérnek, mert több ott is a csapadék.
azt tudom nehezen elképzelni, hogy annyival több hó essen, hogy egy egyébként melegedõ környezetben, amikor fokozatosan tolodik feljebb és feljebb a hóhatár, annyi csapadék hulljon a hóhatár felett, hogy az ne tudjon elolvadni addig a magasságig se, ameddig korábban a gleccser tartott.
az lehet egy magyarázat, ami a belinkelt hírben is van, vagyis hogy a fokozott csapadékhullás miatt van, de ettõl szerintem nem nõhet egy gleccser hosszában csak vastagságban. Grönlandon is annak ellenére, hogy fokozódik a jéghegy képzõdés, tehát az olvadás, a sziget belsejében egyre vastagabb jeget mérnek, mert több ott is a csapadék.
azt tudom nehezen elképzelni, hogy annyival több hó essen, hogy egy egyébként melegedõ környezetben, amikor fokozatosan tolodik feljebb és feljebb a hóhatár, annyi csapadék hulljon a hóhatár felett, hogy az ne tudjon elolvadni addig a magasságig se, ameddig korábban a gleccser tartott.
nao, azt pl. jó volna tudni, hogy az adott gleccserek milyen irányban "folynak". Példa: az Elbrusz gleccsereit vizsgálták nemrég, és arra jutottak, hogy míg a délies futású lejtõkön csökken, addig az északias lejtõkön növekszik a gleccserek hossza (néhány évtizedes mérések). Forrás: Földgömb 2006/7, 37. oldal.
Nem lehet, hogy a norvégoknál alapvetõen északias kitettségûek a gleccserek és az ok hasonló az Elbruszéhoz?
Nem lehet, hogy a norvégoknál alapvetõen északias kitettségûek a gleccserek és az ok hasonló az Elbruszéhoz?
Svadasz:
köszönöm a korrekciót!
így - a két ábrát együtt látva - viszont az szúr szemet nekem, hogy amíg a Grönland-Labrador térség a korábbi hûlés után melegedik, amit felfoghatunk egy korrekciónak, addig a bázis idõszakban is enyhe pozitív anomáliát mutató Skandinávia viszont tovább melegedik.
és akkor bedobok ezzel kapcsolatban egy témát, ami ellentmond a NOAA adatoknak:
úgy olvastam, hogy a "90-es évektõl szignifikánsan mérhetõen gyarapodtak a norvég gleccserek, pedig egész Európában máshol fogytak.
Link
tudsz errõl valamit?
köszönöm a korrekciót!
így - a két ábrát együtt látva - viszont az szúr szemet nekem, hogy amíg a Grönland-Labrador térség a korábbi hûlés után melegedik, amit felfoghatunk egy korrekciónak, addig a bázis idõszakban is enyhe pozitív anomáliát mutató Skandinávia viszont tovább melegedik.
és akkor bedobok ezzel kapcsolatban egy témát, ami ellentmond a NOAA adatoknak:
úgy olvastam, hogy a "90-es évektõl szignifikánsan mérhetõen gyarapodtak a norvég gleccserek, pedig egész Európában máshol fogytak.
Link
tudsz errõl valamit?
1981 és 1999 közötti telek hõmérsékleti anomáliáját mutatja a lenti link az 1951-1980-as bázis idõszakhoz képest. Ezen az látszik, hogy Grönlang nyugati részénél, és Labrador térség felett negatív anomália figyelhetõ meg, míg Európa felett pozitív anomália.
Az elõbbi link, amit belinkeltél az trend volt, amely , pozitív tendenciát mutat. Azonban, ha a hõmérsékleti anomáliát nézzük, láthatóan más információhoz jutunk.
A trendek vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy elõtte milyen értékek voltak a jellemzõk. Pl a NOAA hõmérsékleti adatbázisa alpján, Labradortól nem messze az Atlanti-óceánon a mainál melegebb tengervízhõmérséklet volt jellemzõ a téli idõszakban. Most ugyan emelkedõ trend jellemzi abban a térségben a hõmérsékletet, de csak azért mert egy tartós hûlõ periódus véget ért.
U
Link
Az elõbbi link, amit belinkeltél az trend volt, amely , pozitív tendenciát mutat. Azonban, ha a hõmérsékleti anomáliát nézzük, láthatóan más információhoz jutunk.
A trendek vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy elõtte milyen értékek voltak a jellemzõk. Pl a NOAA hõmérsékleti adatbázisa alpján, Labradortól nem messze az Atlanti-óceánon a mainál melegebb tengervízhõmérséklet volt jellemzõ a téli idõszakban. Most ugyan emelkedõ trend jellemzi abban a térségben a hõmérsékletet, de csak azért mert egy tartós hûlõ periódus véget ért.
U
Link
CSináltam egy érdekes összevetést!
Az elmúlt évszázad téli hónapjait néztem, és azokat a hónapokat emeltem ki, amelyek átlaga mínusz volt, zárójelben a -2,0 fok alattiak láthatóak. MIközben 30 százalékkal csökkent a téli ilyen hónapok száma, addig december megfelezõdött, és még látványosabb ez a -2,0 alatti értéknél.
Vajon mi lehet ennek az oka? Kapcsolódhat-e a Golfhoz?
1900-50 1950-2000
55 40
12: 12 (6)/ 6 (1)
1: 29 (1
/ 24 (9)
2: 14 (6)/ 10 (5)
Az elmúlt évszázad téli hónapjait néztem, és azokat a hónapokat emeltem ki, amelyek átlaga mínusz volt, zárójelben a -2,0 fok alattiak láthatóak. MIközben 30 százalékkal csökkent a téli ilyen hónapok száma, addig december megfelezõdött, és még látványosabb ez a -2,0 alatti értéknél.
Vajon mi lehet ennek az oka? Kapcsolódhat-e a Golfhoz?
1900-50 1950-2000
55 40
12: 12 (6)/ 6 (1)
1: 29 (1
/ 24 (9)2: 14 (6)/ 10 (5)
Ez egy kicsit egy februári felvetésre rímmel.
Akkor a Golf gyengül vagy erõsödik volt a téma. Voltak vélemények pro és kontra, de meggyõzõdésem, hogy nekünk európaiaknak ezzel kellene a legtöbbet foglalkozni, mert a teleinkre ez van legnagyobb hatással.
Akkor a Golf gyengül vagy erõsödik volt a téma. Voltak vélemények pro és kontra, de meggyõzõdésem, hogy nekünk európaiaknak ezzel kellene a legtöbbet foglalkozni, mert a teleinkre ez van legnagyobb hatással.
nagyon jó az oldal!
ha a teleket nézem az 1981-1999 között a bázisperiódushoz képest (1951-1980), akkor a legnagyobb pozitív anomália Grönland és az Atlanti-óceán legészakibb, északi sarki részén volt.
nekem - laikusnak - úgy tûnik, mintha a Golf-áramlat "fûtött" volna jobban: éppen azok a területek érintettek, amerre még éppen eljut (egy kisebb ága pl. éppen Grönland nyugati partjainál válik le és hatol észak felé).
érthetõ az adatokból a tapasztalt fokozott jégolvadás is.
Link
ha a teleket nézem az 1981-1999 között a bázisperiódushoz képest (1951-1980), akkor a legnagyobb pozitív anomália Grönland és az Atlanti-óceán legészakibb, északi sarki részén volt.
nekem - laikusnak - úgy tûnik, mintha a Golf-áramlat "fûtött" volna jobban: éppen azok a területek érintettek, amerre még éppen eljut (egy kisebb ága pl. éppen Grönland nyugati partjainál válik le és hatol észak felé).
érthetõ az adatokból a tapasztalt fokozott jégolvadás is.
Link
Ismerem a linket, budapesti és pécsi is fennt van, van nyers és homogenizált adatsor. Érdemes jól átnézni.
Meteo linkelte be az elõbb egy másik fórumba, de itt is megállja a helyét. Lehet bogarászni: Link
Látom, sikerült életet lehelnem belétek.
MOndhatnám, én megtanultam írni, ti meg nem tudtok olvasni, ez a probléma kulcsa.
Én nem ezt írtam.
Az 50 százalék mindig 50 százalék marad, de annak az esélye, hogy tízszer egymás után fej lesz, az nem lehet 50 százalék.
Tehát nem az 50 százalék esélye változik, hanem az, hogy ez az 50 következik be, és nem a másik.
MOndhatnám, én megtanultam írni, ti meg nem tudtok olvasni, ez a probléma kulcsa.
Én nem ezt írtam.
Az 50 százalék mindig 50 százalék marad, de annak az esélye, hogy tízszer egymás után fej lesz, az nem lehet 50 százalék.
Tehát nem az 50 százalék esélye változik, hanem az, hogy ez az 50 következik be, és nem a másik.
Na igen, ezt én is észrevettem, de tudom mit akart kihozni belõle, csak belekeveredett
Ha ilyen ostoba elméletek nem gyõznek meg, légyszíves végezz el egy kísérletet: Vegyél egy pénzérmét.
1. Dobjál addig, amíg nem kapsz egymás után 4 fejet. Ezután már eléggé lecsökkent a valószínûsége a fejnek, szerinted.
2. Most akkor dobj egyet, és írd fel az eredményt(X).
1.-et és 2.-öt ismételd meg mondjuk 20-szor.
A legvégén nézd meg, hogy a leírt 20 darab X-bõl mennyi lett a fej, és mennyi az írás.
A te elméleted szerint ekkor sokkal több írásnak kell kijönni, mint fejnek, mert a pénzérme emlékszik rá, hogy mi volt elõtte...
1. Dobjál addig, amíg nem kapsz egymás után 4 fejet. Ezután már eléggé lecsökkent a valószínûsége a fejnek, szerinted.
2. Most akkor dobj egyet, és írd fel az eredményt(X).
1.-et és 2.-öt ismételd meg mondjuk 20-szor.
A legvégén nézd meg, hogy a leírt 20 darab X-bõl mennyi lett a fej, és mennyi az írás.
A te elméleted szerint ekkor sokkal több írásnak kell kijönni, mint fejnek, mert a pénzérme emlékszik rá, hogy mi volt elõtte...
Jók a linkek, csak egy apróság szúrt szemet a másodikból: "a hûvösebb (...) vizekben a savas hatású gáz elég jól oldódik és képes megkötni az ott oldott állapotban lévõ karbonátokat, miáltal az óceánok egyre savasabbak lesznek". A több CO2 nem "megköti" a karbonátot, hanem a pH savasabbá tételével épp könnyebben oldhatóvá teszi, ill. megnehezíti, hogy kiváljon (vagy egy élõlény kiválassza) a vízbõl. Pontosan ezért romlanak a mészvázat kiválasztó élõlények feltételei - ami valóban komoly veszély.
Szerintem ilyesmi lehet. Vagy már van egy kies lakosztályuk a Holdon, szép kilátással a földkeltére :-)
A másik dolog meg az, mintha elfeledkeztünk volna róla, hogy nem tudunk hová menni. Vagy a tisztelt "elit" úgy gondolja, õk még kihúzzák valahogy, aztán meg úgyis mindegy? Mire tényleg nagy gáz lesz, úgyse fognak élni?
Valóban nem túl nagy újdonság. Tény, hogy amíg a túlélés a tét (rövid távon), az ember nem törõdik a hosszú távú következményekkel. Az "elit" meg valóban nem foglalkozik az ilyen jellegû dolgokkal. Kibillent az egyensúly. Milyen vicces, nem éppen Kínából ered a Jin-Jang elmélet? Egyensúly...Csak hát azóta egy kicsit megszaporodtunk. Fõleg ott.
Szerintem ez se túl nagy újdonság, Kínáról egy ideje tudni, hogy milyen növekedésen megy át (jelen helyzetben direkt nem a fejlõdés szót használom).
Piszok jó dolog, hogy a fél világot ellátja mindenféle olcsó holmival, (valakik azért ebbõl is gazdagodnak persze) de valamiért kimaradt volna, hogy ennek is ára van?
Ez ellen még annyit sem lehet tenni, mint az USA szennyezési dolgai ellen.
Valami hihetetlen jól kiépült struktúrája van a kínai gazdaságnak, megtámogatva egy nagyon erõs politikai irányítással, ami elég régóta beivódott az ottaniak életébe ahhoz, hogy még egy "rendszerváltás" sem tudna változtatni rajta (még Mao is ezt a gondolkodásmódot lovagolva tudott hatalmon maradni, hisz elõtte ott volt Kínának a császárság évezredes hagyománya. Míg az egyszerû emberek pusztán a túlélésért dolgoznak, nem fognak azzal foglalkozni, hogy kinek-minek árt az õ tevékenységük. Az elitnek meg egyáltalán nem érdeke, ugye.
Piszok jó dolog, hogy a fél világot ellátja mindenféle olcsó holmival, (valakik azért ebbõl is gazdagodnak persze) de valamiért kimaradt volna, hogy ennek is ára van?
Ez ellen még annyit sem lehet tenni, mint az USA szennyezési dolgai ellen.
Valami hihetetlen jól kiépült struktúrája van a kínai gazdaságnak, megtámogatva egy nagyon erõs politikai irányítással, ami elég régóta beivódott az ottaniak életébe ahhoz, hogy még egy "rendszerváltás" sem tudna változtatni rajta (még Mao is ezt a gondolkodásmódot lovagolva tudott hatalmon maradni, hisz elõtte ott volt Kínának a császárság évezredes hagyománya. Míg az egyszerû emberek pusztán a túlélésért dolgoznak, nem fognak azzal foglalkozni, hogy kinek-minek árt az õ tevékenységük. Az elitnek meg egyáltalán nem érdeke, ugye.
Ne kérj bocsánatot, ennek több köze van ehhez a fórumhoz, mint a mi polémiánknak!:-)
Bocsánat ha a vitába bele szólok, de ezen a hõmérsékleti anomália térképen, nagyon jól látszik a Golf-áramlat vonala USA keleti oldalánál. Továbbá az is, hogy eléggé elõre terjedt a Labrador-áramlat következtében az "édes", hideg víz.
Link
Link
stelvio: egyébként ha érdekelnek a vulkánok, van egy nagyon jó olvasni valóm a számodra:
Link
Nem egészen az a téma, amirõl itt most kipattant a vita, de okos és érdekes könyv, sok hasznos információval, mégpedig olyan módon elõadva, hogy nem fogod tudni letenni.
Stelvio: a világ összes valószínûségszámítási tankönyvében és kurzusán ezt az "ostobaságot" oktatják, Ha te ezt meg tudod cáfolni, könnyen lehet, hogy a kedvedért megalapítanák a matematikai Nobel-díjat... Hinni persze bármit lehet, azt is, hogy kétszer kettõ öt, de akkor legalább ne ostobázd le azt, aki szerint négy. Egyébként pedig mielõtt ítéletet mondasz valakinek a tudásáról, szerintem tanácsos a nevére kattintani és belepillantani az adatlapjába... [cauchy esetében ezt különösen javaslom. ![]()
Akkor én itt már semmit sem tehetek.
(ja melelsleg hallottátok, hogy a föld lapos és egy teknõsbéka tartja a hátán, amit egy másik teknõsbéka tart a hátán, amit ugyancsak egy 3-ik tenõsbéka tart a hátán és így tovább)
(ja melelsleg hallottátok, hogy a föld lapos és egy teknõsbéka tartja a hátán, amit egy másik teknõsbéka tart a hátán, amit ugyancsak egy 3-ik tenõsbéka tart a hátán és így tovább)
Nem tudom, mennyit olvastál végig a leírtakból, de ha ennyit tudtál leszûrni belõle, az legyen a te bajod.
Hidd el, mindig belátom, ha nincs igazam, de ostobaságot mindegy mennyien mondják, nem fogadok el. De éppen ezért nincs értelme a további fejtegetésnek.
Hidd el, mindig belátom, ha nincs igazam, de ostobaságot mindegy mennyien mondják, nem fogadok el. De éppen ezért nincs értelme a további fejtegetésnek.
Ja és félre ne érts, nem személyesen veled van bajom, de nem értem, hogy nem lehet megérteni és egyáltalán elfogadni, vagy csak egy kicsit is feltételezni, hogy ESETLEG nem neked van igazad.
CSak az arisztotelészi példára, a nyílra és a teknõsbékára tudok visszautalni.
Ez nem semmi, hogy valaki nem fogja fel, hogy nincs igaza. Már bocsánat, de itt kb 12-szer leírták és bebizonyították, hogy nincs igazad, Te pedig egyszer sem bizonyítottad be, hogy neked van igazad, csak mindenféle hitrõl beszélsz.
Fel kell lapozni egy középiskolás matematika könyvet a valószínûségszámítás alapjai címû résznél, ott, hogy mik azok a független elemi események. MI az az eseménytér és mi az esemény, mi a valószínûség. És ezután addig kell olavsni, míg a tévképzetek megdõlnek.
Már sorry, de ez az én vakvágányom.
No comment pliz.
Fel kell lapozni egy középiskolás matematika könyvet a valószínûségszámítás alapjai címû résznél, ott, hogy mik azok a független elemi események. MI az az eseménytér és mi az esemény, mi a valószínûség. És ezután addig kell olavsni, míg a tévképzetek megdõlnek.
Már sorry, de ez az én vakvágányom.
No comment pliz.
Te másról beszélsz. Folyamatosan összekevered a pillanatnyi esélyt, és a sorozat esélyét. Én is azt mondom, hogy a pénzfeldobásnak minden esetben 50 százalékos az esélye. De, ha elõtte 25-ször fek volt, akkor valójában ez az 50 csak elméletileg létezik, gyakorlatilag egészen minimális. Ettõl még bekövetkezhet.
"Értelek, de én ezt az elméletet nem fogadom el, mert semmi nincs elõzmény nélkül."
Tehát ha gyanútlanul egy olyan pénzérmét kezdek el dobálni, amivel elõtte te elõtte sorozatban tízszer fejet dobtál, akkor azt kellene tapasztalnom, hogy furcsamód sok írást dobok a "kiegyenlítõdés" miatt? Vagy ez csak akkor érvényes, ha te dobálod tovább? Elég furcsa dolgokra vezetne, ha a világ így mûködne,,, Ez nem hit vagy elfogadás kérdése: a tudomány történetében rengeteget foglalkoztak hasonló kérdésekkel, de az összes tapasztalat és elméleti megfontolás azt igazolta, amirõl mi most hiába próbálunk téged meggyõzni. Nem hinném, hogy merõ tévedésbõl tanítják ezt mindenütt a valószínûségszámítás alapjai között...
Tehát ha gyanútlanul egy olyan pénzérmét kezdek el dobálni, amivel elõtte te elõtte sorozatban tízszer fejet dobtál, akkor azt kellene tapasztalnom, hogy furcsamód sok írást dobok a "kiegyenlítõdés" miatt? Vagy ez csak akkor érvényes, ha te dobálod tovább?
Elég furcsa dolgokra vezetne, ha a világ így mûködne,,, Ez nem hit vagy elfogadás kérdése: a tudomány történetében rengeteget foglalkoztak hasonló kérdésekkel, de az összes tapasztalat és elméleti megfontolás azt igazolta, amirõl mi most hiába próbálunk téged meggyõzni. Nem hinném, hogy merõ tévedésbõl tanítják ezt mindenütt a valószínûségszámítás alapjai között...
Legutóbbi példád alapján: én végig arra próbáltam rávilágítani, hogy ha már a második pörgetésnél tartasz, abban MINDIG 50% a piros esélye, akár fekete, akár piros jött ki elõtte.
"Ha azt mondom, hogy kétszer piros lesz, annak csak 25 százalék az esélye" - a lényeg, hogy ez csak akkor igaz, ha még az elsõ pörgetés ELÕTT jelented ki. Ha lottózol, az 5 találat esélye mindaddig 1 a 43 millióhoz, amíg el nem kezdõdött a húzás. De tegyük fel, azt látod, hogy négy számot már kihúztak, és addig mind a négyet eltaláltad. Ebben a pillanatban már 1/86 az esélyed, hogy a végén ötösöd lesz! Ha az "elméleted" igaz lenne, akkor ebben az esetben a még bent lévõ 86 golyó közül csak 1/43000000 eséllyel jönne ki az, amivel meglenne az ötösöd... ennek ellenére mégis jó pár embernek összejött már.
A mi esetünkben: lehet, hogy csak 1% az esélye annak, hogy 20000 évig nem tör ki "szupervulkán". De amikor ott tartunk, hogy már 19900 éve nem tört ki, akkor ez nem azt jelenti, hogy a következõ 100 évben 99% eséllyel "bepótolja".
"Ha azt mondom, hogy kétszer piros lesz, annak csak 25 százalék az esélye" - a lényeg, hogy ez csak akkor igaz, ha még az elsõ pörgetés ELÕTT jelented ki. Ha lottózol, az 5 találat esélye mindaddig 1 a 43 millióhoz, amíg el nem kezdõdött a húzás. De tegyük fel, azt látod, hogy négy számot már kihúztak, és addig mind a négyet eltaláltad. Ebben a pillanatban már 1/86 az esélyed, hogy a végén ötösöd lesz! Ha az "elméleted" igaz lenne, akkor ebben az esetben a még bent lévõ 86 golyó közül csak 1/43000000 eséllyel jönne ki az, amivel meglenne az ötösöd... ennek ellenére mégis jó pár embernek összejött már.
A mi esetünkben: lehet, hogy csak 1% az esélye annak, hogy 20000 évig nem tör ki "szupervulkán". De amikor ott tartunk, hogy már 19900 éve nem tört ki, akkor ez nem azt jelenti, hogy a következõ 100 évben 99% eséllyel "bepótolja".
Értelek, de én ezt az elméletet nem fogadom el, mert semmi nincs elõzmény nélkül. Ez az ok-okozati összefüggést tagadja, ha csak önmagában nézzük a dolgot.
Annak, hogy a rulettben piros jön ki, 50 százalék az esélye. A második pörgetésnek is ötven, de ha azt mondom, hogy kétszer piros lesz, annak csak 25 százalék az esélye. Ezért nem lehet önmagában nézni, csak folyamatban mindent. Ami egyszer bekövetkezett, annak legközelebb kisebb az esélye, ami pedig nem, annak nõ.
Annak, hogy a rulettben piros jön ki, 50 százalék az esélye. A második pörgetésnek is ötven, de ha azt mondom, hogy kétszer piros lesz, annak csak 25 százalék az esélye. Ezért nem lehet önmagában nézni, csak folyamatban mindent. Ami egyszer bekövetkezett, annak legközelebb kisebb az esélye, ami pedig nem, annak nõ.
Szerintem egyszerûbben is meg lehet értetni ezt a százalékos esély dolgot.
Az esély mindig _egyetlen adott alkalomra_ érvényes, és nem pedig az összes alkalom átlaga. Ezzel érthetõ szerintem, hogy miért nem változik valaminek az esélye, ha x alkalommal már bekövetkezett, vagy épp nem következett be. Vagyis az elsõ, a második, a harmadik stb. alkalmak egymástól különálló dolgok, ahogy Usrin is mondta, a lottó számgolyói nem tudják, hány húzás volt már és hányszor illik kijönniük, számukra csak az adott aktuális húzás létezik.
Ha kicsit jobban át akarod látni ezeket a viszonyokat, olvasd el Edwin Abbot Síkföld címû nagyszerû, szórakoztató, egyéni és igazán lenyûgözõ regényét! Link
Az esély mindig _egyetlen adott alkalomra_ érvényes, és nem pedig az összes alkalom átlaga. Ezzel érthetõ szerintem, hogy miért nem változik valaminek az esélye, ha x alkalommal már bekövetkezett, vagy épp nem következett be. Vagyis az elsõ, a második, a harmadik stb. alkalmak egymástól különálló dolgok, ahogy Usrin is mondta, a lottó számgolyói nem tudják, hány húzás volt már és hányszor illik kijönniük, számukra csak az adott aktuális húzás létezik.
Ha kicsit jobban át akarod látni ezeket a viszonyokat, olvasd el Edwin Abbot Síkföld címû nagyszerû, szórakoztató, egyéni és igazán lenyûgözõ regényét! Link
Az éghajlatváltozás úgyis azon múlik, mennyire enged a világ a globalizációnak, és ezzel együtt a multiknak, és mennyire hajlandóak ezek pillanatnyi érdekeit korlátozni a Föld hosszútávú érdekeiért.
Egy esetleges szupervulkán is csupán rövid ideig, átmenetileg változtatna az irányokon, ám más összefüggésben számos olyan veszélyt rejt, ami rosszabb hatással jár, mint az egyenletes felmelegedés. És innen indultunk ki, az hogy a szupervulkán kitörésének mennyi a százalékos esélye, mellékes.
Egy esetleges szupervulkán is csupán rövid ideig, átmenetileg változtatna az irányokon, ám más összefüggésben számos olyan veszélyt rejt, ami rosszabb hatással jár, mint az egyenletes felmelegedés. És innen indultunk ki, az hogy a szupervulkán kitörésének mennyi a százalékos esélye, mellékes.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Mediterrán ciklon hoz csöppnyi tavaszt és kicsivel több telet
Időjárás-változás | 2026-02-18 12:39
Szabályzat