Én a következõképpen látom a dolgokat: az átmeneti hidegöblítést követõen tartósabb északnyugati irányítás a legvalószínûbb, mellyel felváltva enyhébb és hûvösebb légtömegek érkeznek az észak-atlanti térségbõl. Így síkvidéken amíg csak a modellek ´szeme´ ellát ez változékony, kisebb esõkkel, záporokkal tarkított, idõnként szeles idõt jelent, az eddigiekhez képest kisebb köd- és Hochnebel-hajlammal, a hegyekben viszont 800-1000 m felett jó eséllyel tartósabban berendezkedhet a tél. Hogy ez késõbb mihez vezet, erre itt és most aligha lehet válaszolni, egyvalami viszont biztos: amíg nem alakul ki egy tartósabb blocking helyzet (brit-izlandi tengelyû vagy skandináv középpontú AC), addig itt nem lesz komoly tél. nevet Végigzongorázva a releváns nyomásfáklyákat (London/Stockholm/Reykjavik), belátható idõn belül erre nincs számottevõ esély és a NAO-index is össze-vissza mozog, úgyhogy ez sem nyújt kellõ támpontot