Bocsi az off miatt, csak kiváncsi vagyok a kislexikon milyen szavakat ismer innen fel. Ennél szakmaibb szöveget nehéz találni vidám

szerk: ehh. Épp túl magas a terhelés és lelõtte magát szomoru


Magyarország idõjárását a következõ órákban egy NY-ÉNY felõl fölénk kerülõ ciklon frontjai határozzák meg, mely ciklon helyenként zivatar kialakulására is lehetõséget teremt. A 250 és 300 hP-os szintek áramvonalai, szélsebességei alapján hazánk DNY-i, D-i része az említett légréteg jet-magjának határozott bal kilépõ zónájában fog elhelyezkedni az esti, éjszakai órákban (500 hPa-on szintén elõnyös elrendezõdést mutatva). Ez megfelelõ alapemelést biztosít a konvekció számára, és ezt a képet erõsíti a 700 és 500 hPa-os szintek relatív örvényességi advekciójának analízise is. Jelen helyzet másik figyelemre méltó összetevõje a több modell által egybehangzóan elõrejelzett labilitás. A legfrissebb futások szerint a GFS az említett térségre és idõszakra 200-300 J/kg-ot ad, az NMM22 500 J/kg-os maximumot mutat, valamint további modellek szintén feltûnõen instabil légállapotot prognosztizálnak. Az alacsonyabb szintek (925, 850 hPa) az idõszak elõrehaladtával várhatóan csak kis mértékben hûlnek, mialatt 500-hPa-on már jóval lényegesebb hidegadvekció zajlik, ezzel igencsak kiélezve a vertikális termikus gradienst. A Thompson-index már némileg zavarba ejtõbb, mert csak részben jelez megfelelõ értékeket (max. 30-32 C-fok 18 UTC tájban DNY-on). Szintén kissé felemás az alsóbb légrétegek nedvességének kérdése, feltehetõen azonban a kiszáradó tendencia ellenére elégséges lesz a zivatarképzõdéshez. Mindenesetre markáns összeáramlási zóna sem látszik a modellek térképein, a zivatarok szempontjából ez a másik bizonytalan tényezõ.

Összességében a mérleg nyelve afelé billen, hogy néhány helyen kialakulhatnak az országban zivatarok, de ezek elsõsorban emelt konvekció formájában jelentkezhetnek. Ez mérsékli a heves események bekövetkeztének valószínûségét, annak ellenére, hogy több paraméter támogatja akár szupercella létrejöttét is. Hiába számíthatunk azonban 20(-25) m/s-os 0-6 km-es és 15-20 m/s-os 0-1 km-es szélnyírásra, a 0-3 km-es zivatarhoz képesti helikalitás kifejezetten alacsony lesz a térségben, és a konvekció emelt jellege miatt még ezt a keveset sem tudják felhasználni a zivatarok mezociklon kifejlesztéséhez vagy tornádó kialakításához. Zivatarok tehát várhatóak (NY-on, de inkább DNY-on, D-en), de legfeljebb elvétve következhetnek be marginális heves események. Tornádó csak abban kivételes helyzetben állhat elõ, ha egy esetlegesen kipattanó, jól felépült szupercella olyan irányba halad, mely során a modellek által várt helikalitásnál nagyobbat tud felhasználni. Szélviharnak ugyan fennáll a veszélye a jó lekeverési körülmények miatt, de az emelt konvekció ennek is ront az esélyén. Jégesõ sincs kizárva, de a 0 C-fokos nedves hõmérséklet szintje az alsó határ körül lesz, és 500 hPa-on nincs elég hideg komoly károkat okozó jégesõhöz. A viszonylag magasra felnyúló, valamelyest erõsebben szervezõdõ zivatarok azonban egy-egy marginálisan heves jégesõre, szélviharra alkalmat teremthetnek.