Emelt konvekció

Olyan konvekció, amikor a légrészek nem közvetlenül a felszín közelébõl, hanem magasabbról (ez 1-2 km-t, esetenként akár 5 km-t is jelenthet) indulnak. Az ~ kialakulhat olyankor is, amikor pl. a talajközeli levegõ a fölötte lévõ szintekhez képest hûvös és stabil. Az éjszaka, vagy a hajnalban kialakuló zivatarok tipikusan ~ révén alakulnak ki. ~ -t a magasszintû labilitás feltételének megléte esetén pl. az örvényesség advekció válthatja ki (lásd még örvényesség advekció).
~ -t okozhat még például a meleg nedves szállítószalag jelensége is, amikor gyakran az Adriai-tenger, vagy a Földközi-tenger felõl kialakul egy, a magassággal emelkedõ csatorna, amelyben meleg, nedves levegõ áramlik. Adott esetben a szállítószalag - emelkedése révén - dõlt feláramlást alakíthat ki, növelve a magasban a feláramlásokat.
Emelt konvekció esetén azon labilitási indexek, amelyek talajközeli konvekcióval számolnak alábecslik a légkör labilitásának nagyságát (például a Li-index esetében). Heves idõjárási jelenségek emelt konvekció révén is kialakulhatnak, de kevésbé valószínûek, mint a talaj közeli konvekció fennálltakor. Azonban az ~ révén kialakult zivatarok gust-frontjai (lásd gust-front) adott esetben beindíthatják a talajról induló konvekciót (lásd konvekció).