Szerintem a "jegkorszak" (pontosabban az utolso glacialis) ota eltelt 10 ezer ev boven eleg volt ahhoz, hogy a megmaradt magashegyi jegmezok, gleccserek elerjek a melegebb idoszaknak megfelelo egyensulyi helyzetet. (Ha az Alpokban a most tapasztalhato visszahuzodas nemcsak az 1800-as evek, hanem evezredek ota tartana, akkor mar semmit nem latnank beloluk.) Tehat valoszinu, hogy egy korabbi egyensuly felborulasanak vagyunk szemtanui...

Gronland pedig bizonyosan nem csak maradvany: legalabb 2-3 millio eve folyamatosan jeg boritja, tehat az osszes eddigi interglacialist "tulelte". (Ennek koszonheto, hogy az ottani jegfuratokbol folyamatos kepet kaphatunk a multbeli legkorrol.) Hogy miert maradhatott stabil, mikor viszonylag messze delre lenyulik a sarkvidekrol? Ha egy ilyen meretu jegtakaro egyszer kialakul, az mar onmagat es kornyezetet is huteni tudja, fokent azert, mert a ho- es jegfelszin sokkal kevesebb sugarzast nyel el, mint a tobbi szarazfoldi felulet vagy a tenger. Ill. azt se felejtsuk el, hogy a gronlandi jegtakaro is megvan 3000 m vastag, tehat mar pusztan a felhalmozott jeg miatt "magashegyi" eghajlat alakul ki a tetejen. Igaz, ugyanez elmondhato volt az Eszak-Europat es Amerika eszaki reszet borito jegrol is, ami megis elolvadt... Am ezekkel osszevetve Gronland azert "jobb helyen" talalhato (pl. eszakabbi fekvesu, es nincs a nyugati partjainal meleg tengeraramlas).

Valo igaz, vannak stagnalo helyzetu, ill. gyarapodo gleccserek, pl. Norvegiaban is. Am ezt leginkabb annak tudjak be, hogy a melegedessel parhuzamosan a csapadekmennyiseg is emelkedik. Igy hiaba olvad gyorsabban a gleccser, a "forrasvideken" lehullo tobb ho ezt potolni tudja, sot, akar meg noveli is a jeg mennyiseget...