Örülök, hogy ennyi szakértõ hozzászólás született a témában. Igazából csak átfutni tudtam a hozzászólásokat.

Szerintem a gleccserek vizsgálatakor azért figyelembe kell venni, hogy milyen típusú jégfolyamot vizsgálunk.
Nem mindegy, hogy egy már szinte halottnak tûnõ ausztriai gleccsert, egy olyan hatalmas képzõdményt, mint az Aletsch- gleccser, vagy mondjuk a Mont-Blanc-ról lefutó meredek gleccsereket vizsgáljuk.

Az utóbbiaknál beszélhetünk leginkább "egyensúlyi állapotról", mivel gyors lefolyásuk révén gondolom fiatalabb jégrétegeket tartalmaznak. Ezen Gleccserek ma is egészen a fenyvesek közé (1300m) nyúlnak. Link Link Sõt, mivel ilyen magasságban már gyorsan olvad a felszínük, az ott megmaradó törmeléken már a növényzet is megtelepedhet. Miközben alatta még jég van. Link
Viszont egy ilyen, (nem gyüjtõ) gleccsernél a visszahúzódás és növekvés periódusai nem feltétlen egyenletesek és éghajlatfüggõk.
Itt elsõsorban a túlcsordulás folyamatára gondolok.
Évtizedekig (vagy tovább) nõ-növöget a jégtakaró, majd ha elér egy kritikus értéket, megindul lefelé a hegyrõl. De olyan mértékben, hogy ezt a leesett hó nem tudja pótolni, így egy idõ után újra nyugalmi állapotba kerül. Egész addig, míg a hegy tetején újra el nem éri az összegyûlt jégréteg a kritikus mennyiséget.

Hány éves jégrétegek találhatók agy alpoki gleccserben? Valaki biztosan tud közületek erre választ adni.

Mert csak abból kiindulva, hogy a nem is igazán gleccserben talált Ötzi korát is 5000 évesre teszik, bizony még bõven lehetnek jégkorszakból maradt rétegek az Alpok gleccsereiben.
Akkor meg miért ne nevezhetnénk jégkorszaki maradványoknak?