Globális jelenségek
Én azt gondolom, hogy úgy önmagában a meteorológia és klimatológia nem ér semmit, ha nincs célja, nincs megfelelõ felhasználó szektor, aki az adatok és leírásokat a gazdaság fejlõdésére és a vállalkozások nyereségességére fordítja, vagy pedig az adatok és leírások nem segítik az adott szektorokat.
Egy kertészeti vagy gyümölcstermesztési szakembernek nem kell értenie a meteorológiához és a klimatológiához, hiszen azért van a meteorológus és a klimatológus, hogy értsen hozzá. Viszont egy klimatológusnak elvileg kellene tudnia, hogy azok az adatok és leírások a keze alól kikerülve hol kötnek ki és mire használódnak fel, és mennyibe tükrözik vagy nem tükrözik a valóságot, milyen elõnnyel vagy hátránnyal járnak a felhasználó szempontjából.
Tudod, mit gondolok az adatok kezelésérõl, illetve a leírásokról, szerintem messze nem állják ki a valóság próbáját, a kapcsolat pedig a tudományos intézet illetve a felhasználók között gyakorlatilag nulla.
Célvesztett az egész.
És meggyõzõdésem, hogy egy adott célvesztett intézmény munkatársa, mivel nem tudja, hogy mekkora jelentõsége van annak az adatsornak vagy leírásnak, ezért nem is úgy kezeli, mintha annak fontossága megkövetelné.
Ezért lehet az, hogy gyakran olyan állatságokat olvasok szakemberek "tollából", hogy a fejemet fogom.
A legfontosabb, hogy amennyiben a múltban nem volt megfelelõ az adatok kezelése és a leírások, illetve az összefüggések értelmezése, úgy az ezekre alapozott klímaváltozási kutatások is valamilyen szinten ugyanazokat a hibákat elkövetik.
Például az 1980-as évek elején történt egy kivihonosítási kísérlet Magyarországon, történetesen Zala megyében. Azért ide hozták, mert annyit tudtak, hogy a savanyú, jó vízellátottságú, nedves talajokat kedveli és nagy a vízigénye. Viszont nem tudták, hogy kell mûvelni, ezért nem igen hozott gyümölcsöt, ráadásul pechü(n)kre jött az 1985-ös brutális tél, ami -20-25 fokos hidegeket hozott, és a kiviültetvény elpusztult.
Úgy ítélték meg, hogy a talaj meg a víz az jó neki, de Zala hûvös klímájú a kivinek, nem is nagyon terem meg el is fagy.
Itt óriásit tévedtek, ugyanis nem tudták értelmezni az 1985-ös telet. Az ugyanis Olaszország-szerte kinyírt mindent, ott is -20-25 fokok voltak, és ilyen tél nagyon-nagyon ritkán van, tehát ez alapján nem lett volna szabad úgy ítélni, hogy a kivi elfagy meg nem jó ide.
Sõt, mivel azon a télen a Lentitõl 30 km-re lévõ Jeruzalem meteorológiai állomása -18,5 fokot mért a dombon, ami a kivinek meg sem kottyan, illetve egyéb információim szerint a dombok közepes fekvéseiben is -20-21 fok volt, tehát a kivi ott is túlélt volna. Magyarán olyan helyre ültették a kertészmérnök szakemberek a kivit, ahova nem kellett volna.
Tehát több hibát is elkövettek, amit egy klímához értõ szakember 2 perc alatt orvosolhatott volna.
Utána levitték Villányba, mert ott talán nem fagy el, mert meleg a klíma, ott meg kiszáradt a kõben.
Tehát a klíma hiányos ismerete fosztott meg bennünket attól, hogy kivitermelõ nagyhatalom legyünk, ugyanis az utóbbi évek tapasztalata az, hogy a kivi nálunk sokkal jobban lenne termeszthetõ, mint Olaszországban(!). Ez a tény gazdaságilag nagyon nem lett volna mindegy az országnak.
Jóvoltunkból most már több helyen létesülnek kisebb-nagyobb kiviültetvények.
Mi lesz az érintett szakmák reakciója erre:
"Mi is megpróbálkoztunk az 1980-as évek elején vele, de nem sikerült, kifagyott, elpusztult az ültetvény, de most, a globális felmelegedés következtében persze hogy sikerült."
Teljesen hibás következtetés lesz, sõt, amennyiben a szélsõségessé válása valóban létezik a klímánknak, úgy abban az esetben éppen hogy kevésbé lehet majd kivit termeszteni, mint korábban.
Bussay László csörnyeföldi szõlõ és borsikerei is tûnhetnek úgy, hogy eddig a szakkönyvek szerint Zala megye nem volt alkalmas a minõségi bortermelésre (a mély fekvésû, elõnytelen helyeken lévõ meteorológiai állomások adataira alapozott klímaleírások miatt), de most a globális felmelegedés elõnyeit kihasználva már naná hogy sikerül.
Logikusan végiggondolva nyilvánvaló, hogy ennek sincs semmi köze a globális felmelegedéshez, mert a Doktor úr 1942-ben vagy 1904-ben is ugyanilyen bort csinált volna.
Fõleg, hogy az egyébként nem túl meleg 2005-ös évben is, tehát egy rosszabb idõjárású évjáratban is kiemelkedett a doktor úr bora a mezõnybõl.
Sajnos hiányzik a kapcsolat és az információ az adott szakmák között, ezáltal a klímaváltozás hatásainak kutatása is ingatag lábakon áll.
Egy kertészeti vagy gyümölcstermesztési szakembernek nem kell értenie a meteorológiához és a klimatológiához, hiszen azért van a meteorológus és a klimatológus, hogy értsen hozzá. Viszont egy klimatológusnak elvileg kellene tudnia, hogy azok az adatok és leírások a keze alól kikerülve hol kötnek ki és mire használódnak fel, és mennyibe tükrözik vagy nem tükrözik a valóságot, milyen elõnnyel vagy hátránnyal járnak a felhasználó szempontjából.
Tudod, mit gondolok az adatok kezelésérõl, illetve a leírásokról, szerintem messze nem állják ki a valóság próbáját, a kapcsolat pedig a tudományos intézet illetve a felhasználók között gyakorlatilag nulla.
Célvesztett az egész.
És meggyõzõdésem, hogy egy adott célvesztett intézmény munkatársa, mivel nem tudja, hogy mekkora jelentõsége van annak az adatsornak vagy leírásnak, ezért nem is úgy kezeli, mintha annak fontossága megkövetelné.
Ezért lehet az, hogy gyakran olyan állatságokat olvasok szakemberek "tollából", hogy a fejemet fogom.
A legfontosabb, hogy amennyiben a múltban nem volt megfelelõ az adatok kezelése és a leírások, illetve az összefüggések értelmezése, úgy az ezekre alapozott klímaváltozási kutatások is valamilyen szinten ugyanazokat a hibákat elkövetik.
Például az 1980-as évek elején történt egy kivihonosítási kísérlet Magyarországon, történetesen Zala megyében. Azért ide hozták, mert annyit tudtak, hogy a savanyú, jó vízellátottságú, nedves talajokat kedveli és nagy a vízigénye. Viszont nem tudták, hogy kell mûvelni, ezért nem igen hozott gyümölcsöt, ráadásul pechü(n)kre jött az 1985-ös brutális tél, ami -20-25 fokos hidegeket hozott, és a kiviültetvény elpusztult.
Úgy ítélték meg, hogy a talaj meg a víz az jó neki, de Zala hûvös klímájú a kivinek, nem is nagyon terem meg el is fagy.
Itt óriásit tévedtek, ugyanis nem tudták értelmezni az 1985-ös telet. Az ugyanis Olaszország-szerte kinyírt mindent, ott is -20-25 fokok voltak, és ilyen tél nagyon-nagyon ritkán van, tehát ez alapján nem lett volna szabad úgy ítélni, hogy a kivi elfagy meg nem jó ide.
Sõt, mivel azon a télen a Lentitõl 30 km-re lévõ Jeruzalem meteorológiai állomása -18,5 fokot mért a dombon, ami a kivinek meg sem kottyan, illetve egyéb információim szerint a dombok közepes fekvéseiben is -20-21 fok volt, tehát a kivi ott is túlélt volna. Magyarán olyan helyre ültették a kertészmérnök szakemberek a kivit, ahova nem kellett volna.
Tehát több hibát is elkövettek, amit egy klímához értõ szakember 2 perc alatt orvosolhatott volna.
Utána levitték Villányba, mert ott talán nem fagy el, mert meleg a klíma, ott meg kiszáradt a kõben.
Tehát a klíma hiányos ismerete fosztott meg bennünket attól, hogy kivitermelõ nagyhatalom legyünk, ugyanis az utóbbi évek tapasztalata az, hogy a kivi nálunk sokkal jobban lenne termeszthetõ, mint Olaszországban(!). Ez a tény gazdaságilag nagyon nem lett volna mindegy az országnak.
Jóvoltunkból most már több helyen létesülnek kisebb-nagyobb kiviültetvények.
Mi lesz az érintett szakmák reakciója erre:
"Mi is megpróbálkoztunk az 1980-as évek elején vele, de nem sikerült, kifagyott, elpusztult az ültetvény, de most, a globális felmelegedés következtében persze hogy sikerült."
Teljesen hibás következtetés lesz, sõt, amennyiben a szélsõségessé válása valóban létezik a klímánknak, úgy abban az esetben éppen hogy kevésbé lehet majd kivit termeszteni, mint korábban.
Bussay László csörnyeföldi szõlõ és borsikerei is tûnhetnek úgy, hogy eddig a szakkönyvek szerint Zala megye nem volt alkalmas a minõségi bortermelésre (a mély fekvésû, elõnytelen helyeken lévõ meteorológiai állomások adataira alapozott klímaleírások miatt), de most a globális felmelegedés elõnyeit kihasználva már naná hogy sikerül.
Logikusan végiggondolva nyilvánvaló, hogy ennek sincs semmi köze a globális felmelegedéshez, mert a Doktor úr 1942-ben vagy 1904-ben is ugyanilyen bort csinált volna.
Fõleg, hogy az egyébként nem túl meleg 2005-ös évben is, tehát egy rosszabb idõjárású évjáratban is kiemelkedett a doktor úr bora a mezõnybõl.
Sajnos hiányzik a kapcsolat és az információ az adott szakmák között, ezáltal a klímaváltozás hatásainak kutatása is ingatag lábakon áll.
Köszönöm az infókat, annyit tennék hozzá, hogy a téli középhõmérsékletekben szerintem egyelõre nincs is érdemi, tendenciaszerû változás. (A nyáriakban van, ott merül fel a kérdés, hogy mennyiben lehet ez természetes ingadozás eredménye.)
A kérdéses tanulmányról és értékelésérõl így, az anyagot nem ismerve nem írnék véleményt. Az sajnos tényleg nem lenne egyedi eset, hogy egy klimatológus nem ért megfelelõen a növényekhez, egy kertészeti szakember a klimatológiához, és így tovább, más tudományágakból is lehetne példákat említeni... de ez már a fórum témáján túlra vezetne.
A kérdéses tanulmányról és értékelésérõl így, az anyagot nem ismerve nem írnék véleményt. Az sajnos tényleg nem lenne egyedi eset, hogy egy klimatológus nem ért megfelelõen a növényekhez, egy kertészeti szakember a klimatológiához, és így tovább, más tudományágakból is lehetne példákat említeni... de ez már a fórum témáján túlra vezetne.
A hidegigényrõl annyit, hogy mi soha nem fogunk olyan termésátlagokat elérni, mint az olaszok, akiknél a tél jóval enyhébb, tehát ha nálunk is enyhébb lenne, akkor nemhogy romlana a helyzet, lehet, hogy javulna is.
A talaj átfagyására van szükség ahhoz, hogy a búza megkapja a hidegigényét, egy száraz hidegpárna 1-1,5 hétig -3-6 fokos intervallumon belül, és megkapja.
Nálunk pedig szinte alig-alig van olyan tél, hogy ne lenne ennyi ideig hidegpárna.
A nagyon nagy fagyokhoz hó kell, a hó alatt meg védve vannak.
Nade!
Múlt télen 2-3 hétig volt folyamatosan éjjel-nappal -5-10 fokos fagy szárazon, mégis ugyanolyan jó búzatermés volt, mint amikor hó fedi a tájat. Márpedig 2-3 hetes száraz kemény fagy azért okozhatott volna kárt.
De hogy egy komoly, klimatológiához értõ szakember egy tanulmányt díjazzon, ahol azt írja a "versenyzõ", hogy a melegedés miatt a búza nem kapja meg a hidegigényét, hát több mint ciki. A mi klímánkon ez kizárt.
Bocsánat a pongyola fogalmazásért, nagyon el vagyok fáradva és idõm kevés (..."mégis hajt valami hozzád, kormos városomban rám , nem várnak csodák...Álmodtam egy világot magamnak,
Itt állok a kapui elõtt.
Adj erõt, hogy be tudjak lépni,
Van hitem a magas falak elõtt.
Fáztam eleget az utcák kövén..."
De jön a globális melegedés
és nem fázom én"
)
Egyébként érdekes ez a mai nagyon meleg, ugyanis amennyiben ez a hétvégi hidegbetörés lenne a tél legnagyobb dobása (adja az ég, hogy így legyen), úgy hiába volt ma 17-18 fok sokfelé, hiába volt magas középhõmérsékletû nap, és ha marad az enyhe idõ és magas középhõmérsékletû telünk lesz, a melegigényes növényekkel kísérletezõ egyetemek szakemberei keresztet vethetnek a növényeikre, mert a -18-21 fokban elfagytak.
Ez az oka, ami miatt soha nem lehet a globális felmelegedés miatt sem korlátozottan téltûrõ, mediterrán növényeket jobban termeszteni vagy elterjeszteni az országban, mint korábban lehetett volna. A másik pedig a hidegpárna, ami hosszan tartó, állandó fagyot jelent, azt is sok növény nem bírja, és ezek a hidegpárnák voltak 1000 éve, 500 éve, 100 éve, most is és 100 év múlva is lesznek.
Az 1996-os, 2001-es, 2003-as, 2005-ös és 2006-os telek -20-25 fokos értékei, illetve a pár nappal ezelõtti -20-25 fokos fagyok is megmutatják, hogy amennyiben magasabb is lett a telek átlaghõmérséklete, ezen epizódszerû hidegelárasztások és komoly fagyok száma nem változott, vagy éppenhogy nõtt.
A talaj átfagyására van szükség ahhoz, hogy a búza megkapja a hidegigényét, egy száraz hidegpárna 1-1,5 hétig -3-6 fokos intervallumon belül, és megkapja.
Nálunk pedig szinte alig-alig van olyan tél, hogy ne lenne ennyi ideig hidegpárna.
A nagyon nagy fagyokhoz hó kell, a hó alatt meg védve vannak.
Nade!
Múlt télen 2-3 hétig volt folyamatosan éjjel-nappal -5-10 fokos fagy szárazon, mégis ugyanolyan jó búzatermés volt, mint amikor hó fedi a tájat. Márpedig 2-3 hetes száraz kemény fagy azért okozhatott volna kárt.
De hogy egy komoly, klimatológiához értõ szakember egy tanulmányt díjazzon, ahol azt írja a "versenyzõ", hogy a melegedés miatt a búza nem kapja meg a hidegigényét, hát több mint ciki. A mi klímánkon ez kizárt.
Bocsánat a pongyola fogalmazásért, nagyon el vagyok fáradva és idõm kevés (..."mégis hajt valami hozzád, kormos városomban rám , nem várnak csodák...Álmodtam egy világot magamnak,
Itt állok a kapui elõtt.
Adj erõt, hogy be tudjak lépni,
Van hitem a magas falak elõtt.
Fáztam eleget az utcák kövén..."
De jön a globális melegedés
és nem fázom én"
)Egyébként érdekes ez a mai nagyon meleg, ugyanis amennyiben ez a hétvégi hidegbetörés lenne a tél legnagyobb dobása (adja az ég, hogy így legyen), úgy hiába volt ma 17-18 fok sokfelé, hiába volt magas középhõmérsékletû nap, és ha marad az enyhe idõ és magas középhõmérsékletû telünk lesz, a melegigényes növényekkel kísérletezõ egyetemek szakemberei keresztet vethetnek a növényeikre, mert a -18-21 fokban elfagytak.
Ez az oka, ami miatt soha nem lehet a globális felmelegedés miatt sem korlátozottan téltûrõ, mediterrán növényeket jobban termeszteni vagy elterjeszteni az országban, mint korábban lehetett volna. A másik pedig a hidegpárna, ami hosszan tartó, állandó fagyot jelent, azt is sok növény nem bírja, és ezek a hidegpárnák voltak 1000 éve, 500 éve, 100 éve, most is és 100 év múlva is lesznek.
Az 1996-os, 2001-es, 2003-as, 2005-ös és 2006-os telek -20-25 fokos értékei, illetve a pár nappal ezelõtti -20-25 fokos fagyok is megmutatják, hogy amennyiben magasabb is lett a telek átlaghõmérséklete, ezen epizódszerû hidegelárasztások és komoly fagyok száma nem változott, vagy éppenhogy nõtt.
Kérdés, hogy a búza hidegigényét az elégíti ki, ha legalább x alkalommal kemény (mondjuk -15°C alatti) fagy következik be, vagy inkább az, ha a tél átlaghõmérséklete y°C alatt marad. Ha az utóbbiról van szó, akkor van alapja a tanulmányíró aggodalmának (persze szigorúan jövõ idõben!) - ha az elõbbirõl, akkor nincs.
Sajnos a témát nem ismerem, így csak tippelni tudok, de én inkább azt tudom elképzelni, hogy az átlaghõmérsékletre vonatkozik a búza igénye. Az ugyanis ismert, hogy a nagyon kemény fagy károsíthatja az õszi vetésû gabonát.
Sajnos a témát nem ismerem, így csak tippelni tudok, de én inkább azt tudom elképzelni, hogy az átlaghõmérsékletre vonatkozik a búza igénye. Az ugyanis ismert, hogy a nagyon kemény fagy károsíthatja az õszi vetésû gabonát.
Ha tisztában vannak vele, akkor hogyan díjazhat egy komoly szakmai zsûri egy komoly klimatológiai pályázaton egy olyan tanulmányt, amiben a tanulmányíró azt fejtegeti, hogy a globális felmelegedés következtében 1 fokot emelkedõ középhõmérséklet és az enyhülõ telek miatt félõ, hogy a búza nem kapja meg a megfelelõ téli hidegigényét?
Hogy az éghajlatkutatók milyen egyéb dolgokkal nincsenek tisztában, azt meg nem is kezdem sorolni.
Egyébként teljesen úgy van, ahogy leírtad.
Hogy az éghajlatkutatók milyen egyéb dolgokkal nincsenek tisztában, azt meg nem is kezdem sorolni.
Egyébként teljesen úgy van, ahogy leírtad.
Floo, ugye, szándékos túlzásként hoztad fel a mostani idõjárást a globális felmelegedés cáfolatául? Az efféle kemény téli helyzetek ugyanis semmiképp sem szûnnének meg nálunk akkor sem, ha az átlaghõmérséklet tényleg emelkedne 1-2 fokot, ezzel azért szerintem az éghajlatkutatók tisztában vannak. (Más kérdés, hogy hányan tartják magukat minden alap nélkül éghajlatkutatónak, és nyilatkoznak a médiában fût-fát...)
Csak példaként: teszem azt, egy helyen az elmúlt 100 évben decemberben -25 és +18 fok közötti hõmérsékletek fordultak elõ. A következõ évszázadban 2 fokkal magasabb az átlaghõmérséklet, a változékonyság pedig ugyanakkora marad. Mi lesz akkor a két szélsõérték? -23 és +20 fok. Ráadásul a globális felmelegedés kapcsán inkább a változékonyság növekedése(!), a szélsõségek gyakoribbá válása szokott felmerülni, tehát az is bõven belefér, hogy 2 fokkal magasabb átlag dacára egy szemernyit sem ritkulnának a legkeményebb fagyok. (A lentebbi hozzászólásokban ezért szerepel sokszor, és nagyon jogosan, hogy egy-egy kiragadott esettel sem igazolni, sem cáfolni nem lehet a felmelegedést.)
Csak példaként: teszem azt, egy helyen az elmúlt 100 évben decemberben -25 és +18 fok közötti hõmérsékletek fordultak elõ. A következõ évszázadban 2 fokkal magasabb az átlaghõmérséklet, a változékonyság pedig ugyanakkora marad. Mi lesz akkor a két szélsõérték? -23 és +20 fok. Ráadásul a globális felmelegedés kapcsán inkább a változékonyság növekedése(!), a szélsõségek gyakoribbá válása szokott felmerülni, tehát az is bõven belefér, hogy 2 fokkal magasabb átlag dacára egy szemernyit sem ritkulnának a legkeményebb fagyok. (A lentebbi hozzászólásokban ezért szerepel sokszor, és nagyon jogosan, hogy egy-egy kiragadott esettel sem igazolni, sem cáfolni nem lehet a felmelegedést.)
Egyszerû a helyzet Floo! Megmértem otthon a kertben saját magam. Nem hallomásból, nem nagyjából, nem paradicsom alapján, hanem kiraktam 2 egyformán mérõ hõmérõt ide is meg oda is és több fokos különbség adódott. Ez nem olyan, mint amivel te jöttél mindig régebben. Szerencsére most már mérsz te magad is, örülök neki. 
Leginkább komolytalan!
A meteorológiai mérések és az adatok feldolgozása körül az elmúlt években végzett utánajárásaim alkalmával olyan dolgokkal találkoztam, ami teljesen megkérdõjelezik az adatok bármiféle komoly célra való felhasználását. És ez VILÁGMÉRETÛ probléma(!!!!), sokhelyütt nem fordítanak rá nem hogy kellõ figyelmet sem, de gyakran bohózatba illõ az egész.
Ja és éljen a globális felmelegedés Link
Most szívesen kitenném a hóra egy-két órácskára azokat a cikk és tanulmány írókat, klímaleírás gyártókat és egyetemi professzorokat, akik azt a sok badarságot és állatságot összehordták a globális felmelegedésrõl és Magyarország klímájáról.
A meteorológiai mérések és az adatok feldolgozása körül az elmúlt években végzett utánajárásaim alkalmával olyan dolgokkal találkoztam, ami teljesen megkérdõjelezik az adatok bármiféle komoly célra való felhasználását. És ez VILÁGMÉRETÛ probléma(!!!!), sokhelyütt nem fordítanak rá nem hogy kellõ figyelmet sem, de gyakran bohózatba illõ az egész.
Ja és éljen a globális felmelegedés Link
Most szívesen kitenném a hóra egy-két órácskára azokat a cikk és tanulmány írókat, klímaleírás gyártókat és egyetemi professzorokat, akik azt a sok badarságot és állatságot összehordták a globális felmelegedésrõl és Magyarország klímájáról.
A hadonászást nem rád értettem! Csak azt próbáltam kifejteni, hogyha az idõsorok maguk megbízhatatlanok, akkor vajon a "globális átlag", amely sokezer ilyen megbízhatatlan idõsor adataiból áll össze, vajon milyen?
"Már az is sokat számíthat, ha 10 méterrel arrébb viszed a hõmérõt...tapasztalatból mondom, nem hasraütésre."
"Fénykép, írásos bizonyíték vagy saját szemmel láttad? Ez most megint ilyen, "a barátom barátjának az ismerõsétõl hallottam" dolognak tûnik."
Hm-hm!
"Fénykép, írásos bizonyíték vagy saját szemmel láttad? Ez most megint ilyen, "a barátom barátjának az ismerõsétõl hallottam" dolognak tûnik."
Hm-hm!
Nem láttam semmiféle kiragadott idõsort. Egy-egy nap, rövidebb idõszak szélsõértékei voltak megemlítve. Hogy mikor hadonásztam a globális átlaggal, azt pedig végképp nem találtam meg a hsz.-emben. 
Ettõl persze még nem kell velem egyetérteni.
Alapvetõen nem hiszek ebben az egész globális átlaghõmérséklet-növekedés humbugban. Majd, ha lesz 1000...ááá, 100 éves idõsorom olyan mérõhelyrõl, ahol ugyanolyan mûszerrel mértek végig, majd akkor nézegetek idõsorokat. Mutasson nekem valaki 1 ilyen állomást Magyarországról! Már az is sokat számíthat, ha 10 méterrel arrébb viszed a hõmérõt...tapasztalatból mondom, nem hasraütésre.
Ettõl persze még nem kell velem egyetérteni.Alapvetõen nem hiszek ebben az egész globális átlaghõmérséklet-növekedés humbugban. Majd, ha lesz 1000...ááá, 100 éves idõsorom olyan mérõhelyrõl, ahol ugyanolyan mûszerrel mértek végig, majd akkor nézegetek idõsorokat. Mutasson nekem valaki 1 ilyen állomást Magyarországról! Már az is sokat számíthat, ha 10 méterrel arrébb viszed a hõmérõt...tapasztalatból mondom, nem hasraütésre.
Nem értek egyet veled. A globális átlaggal való hadonászás szerintem sokkal megmosolyogtatóbb, mint egy-egy hely idõsorát "kiragadni".
Közhelyek....Be e tudod bizonyítani, ha igen tedd meg, hogy ezek egyértelmûen antropogén eredetûek. Ha megpróbálnád nem írígyellek, mert még a tudódoknak sem sikerült.
"A gleccserek vékonyodásával, eltûnésével kapcsolatban sem volt senkinek ellenvéleménye, mivel azt a tényt sem cáfolhatjuk!"
Egy lista a jelenleg növekvõ gleccserekrõl. Link Természetesen nem vitatom, hogy hiteles beszámolók vannak arról, hogy számos gleccser visszahúzódó fázisban van. Egy kicsit utánajárva a témának megállapítható, hogy a kb. 160.000 földi gleccser tekintetében nincsen átfogó, és minden tudományos igényt kielégítõ elemzés. Egy ilyen elemzés ott kezdõdne, hogy milyen mérõszámhoz képest nõ vagy csökken egy gleccser térfogata pl. az elmúlt tízezer évben. Sajnos ezt sem tudjuk pontosan az egész bolygóra kivetítve. A gleccserek térfogata nem csupán a hõmérséklettõl, hanem a csapadékmennyiségtõl is függ, ezért akár egy csapadékmennyiség növekedésével járó melegedési fázis pontosan, hogy bizonyos gleccserek növekedését indítaná el, így a globális felmelegedés "mérõszámának" sem biztos, hogy megfelelõ bizonyítéka a gleccserek változása. Akkor már jobb, ha a hõmérsékletre helyezzük a hangsúlyt. Ezért demagóg kijelentések helyett inkább óvatos kijelentéseknek, alapos elemzéseknek van helye.
Egy lista a jelenleg növekvõ gleccserekrõl. Link Természetesen nem vitatom, hogy hiteles beszámolók vannak arról, hogy számos gleccser visszahúzódó fázisban van. Egy kicsit utánajárva a témának megállapítható, hogy a kb. 160.000 földi gleccser tekintetében nincsen átfogó, és minden tudományos igényt kielégítõ elemzés. Egy ilyen elemzés ott kezdõdne, hogy milyen mérõszámhoz képest nõ vagy csökken egy gleccser térfogata pl. az elmúlt tízezer évben. Sajnos ezt sem tudjuk pontosan az egész bolygóra kivetítve. A gleccserek térfogata nem csupán a hõmérséklettõl, hanem a csapadékmennyiségtõl is függ, ezért akár egy csapadékmennyiség növekedésével járó melegedési fázis pontosan, hogy bizonyos gleccserek növekedését indítaná el, így a globális felmelegedés "mérõszámának" sem biztos, hogy megfelelõ bizonyítéka a gleccserek változása. Akkor már jobb, ha a hõmérsékletre helyezzük a hangsúlyt. Ezért demagóg kijelentések helyett inkább óvatos kijelentéseknek, alapos elemzéseknek van helye.
Példákat kiragadni könnyen lehet mindkét irányba: Link
Az Aral-tó kiszáradásának meg semmi köze nem volt a klímaváltozáshoz: egyszerûen csak ellocsolták gyapotra a tavat tápláló folyók vizét. Ugyanezt a Velencei-tóval vagy a Balatonnal is meg lehetne csinálni akár 1-2 év alatt is. Attól még nem nõne a globális átlaghõmérséklet.
Az Aral-tó kiszáradásának meg semmi köze nem volt a klímaváltozáshoz: egyszerûen csak ellocsolták gyapotra a tavat tápláló folyók vizét. Ugyanezt a Velencei-tóval vagy a Balatonnal is meg lehetne csinálni akár 1-2 év alatt is. Attól még nem nõne a globális átlaghõmérséklet.
Én csak megemlítettem pár megtörtént eseményt, amit bármilyen magyarázat sajnos nem cáfol meg, fõleg nem az ember felelõsségét!
Az emberi behatást éppen Te erõsítetted meg az Arak tó esetében egyértelmûen!
Nem értem, hogy ezek miért "szemellenzõs példák" - mivel ismétlem, én csak az utóbbi években megtörtént események tényét közöltem! A gleccserek vékonyodásával, eltûnésével kapcsolatban sem volt senkinek ellenvéleménye, mivel azt a tényt sem cáfolhatjuk!
A kanadai hideg rekord tényét sem cáfolhatja senki, de az európai, vagy magyarországi meleg rekordokat sem!
Pl. az idén is:Link vagy Link
Az emberi behatást éppen Te erõsítetted meg az Arak tó esetében egyértelmûen!
Nem értem, hogy ezek miért "szemellenzõs példák" - mivel ismétlem, én csak az utóbbi években megtörtént események tényét közöltem! A gleccserek vékonyodásával, eltûnésével kapcsolatban sem volt senkinek ellenvéleménye, mivel azt a tényt sem cáfolhatjuk!
A kanadai hideg rekord tényét sem cáfolhatja senki, de az európai, vagy magyarországi meleg rekordokat sem!
Pl. az idén is:Link vagy Link
Bizony, kiegésztásként:
-Az északi sark jege a 2007-s mélypont óta gyarapodik.
-Az Aral-tó katasztrófája kizárólag emberi eredetû...
Így Zappo erõsen szemellenzõs példái máris megcáfolva.
-Az északi sark jege a 2007-s mélypont óta gyarapodik.
-Az Aral-tó katasztrófája kizárólag emberi eredetû...
Így Zappo erõsen szemellenzõs példái máris megcáfolva.
Hideg rekordok dõltek meg Ázsiában, Kanadában az elmúlt években. Elég csak a 2006 januári rendkívüli hidegre gondolni, amely Oroszországban 100 éves rekordokat döntött meg. Rekord hideget eredményezett Európa keleti részénél is. A mostani rekord döntögetõ rendkívüli hidegrõl nem is beszélve, amely Európában ezekben a napokban tart. De említhetném a kanadai újabb rekord hideget is:
Link
Alberta fõvárosában, Edmontonban megdõlt a tavalyi -36,1 fokos rekord hideg 10 fokkal (!!!) az idei sarkvidéki hidegbetörés - -46,1 °C-ot mértek.
Az Északnyugati átjáró feltehetõen az 1920-as évek környékén is "nyitva" lehetett az akkori mainál is gyorsabb melegedésnek köszönhetõen.
Antarktiszról pedig korábban is szakadtak le jéghegyek. Ráadásul idén novemberben az átlagosnál nagyobb volt az antarktiszi tengeri jég kiterjedése.
Elmúlt pár évtized:
Link
Említhetnék azt is, hogy 2009 május elején az elmúlt 9 év legnagyobb tengeri jégborítottsága volt megfigyelhetõ:
Link
Arról is beszélhetünk, hogy közel két évtizede az alsó sztratoszféra globális átlaghõmérséklete sem csökkent, hanem stagnál.
Az adatok itt elérhetõk - szabadon bárki leellenõrizheti:
Link
Ez azért lényeges, mert az antropogén eredetû éghajlatváltozás teóriája szerint az alsó troposzférában melegedés zajlódik és vele egy idõben hûlés az alsó sztratoszférában - a teória szerint megerõsödött üvegházhatás miatt. A gond az, hogy az 1990-es évek eleje óta stagnál. Pedig a 90-es években emelkedett a felszín közeli légrétegek átlag hõmérséklete globálisan tekintve... közben az alsó sztratoszférában stagnálás volt... elgondolkodtató.
Ennyi hirtelen 10 perc alatt végig gondolva az elmúlt éveket és más dolgokat...
Link
Alberta fõvárosában, Edmontonban megdõlt a tavalyi -36,1 fokos rekord hideg 10 fokkal (!!!) az idei sarkvidéki hidegbetörés - -46,1 °C-ot mértek.
Az Északnyugati átjáró feltehetõen az 1920-as évek környékén is "nyitva" lehetett az akkori mainál is gyorsabb melegedésnek köszönhetõen.
Antarktiszról pedig korábban is szakadtak le jéghegyek. Ráadásul idén novemberben az átlagosnál nagyobb volt az antarktiszi tengeri jég kiterjedése.
Elmúlt pár évtized:
Link
Említhetnék azt is, hogy 2009 május elején az elmúlt 9 év legnagyobb tengeri jégborítottsága volt megfigyelhetõ:
Link
Arról is beszélhetünk, hogy közel két évtizede az alsó sztratoszféra globális átlaghõmérséklete sem csökkent, hanem stagnál.
Az adatok itt elérhetõk - szabadon bárki leellenõrizheti:
Link
Ez azért lényeges, mert az antropogén eredetû éghajlatváltozás teóriája szerint az alsó troposzférában melegedés zajlódik és vele egy idõben hûlés az alsó sztratoszférában - a teória szerint megerõsödött üvegházhatás miatt. A gond az, hogy az 1990-es évek eleje óta stagnál. Pedig a 90-es években emelkedett a felszín közeli légrétegek átlag hõmérséklete globálisan tekintve... közben az alsó sztratoszférában stagnálás volt... elgondolkodtató.
Ennyi hirtelen 10 perc alatt végig gondolva az elmúlt éveket és más dolgokat...
Ó, vígyázat, itt azért érdemes differenciáltabban gondolkodni. Az általad írt jelenségek a hosszan tartó korábbi felmelegedési folyamat következményei. Tény azonban, hogy mért adatok alapján nem emelkedett a bolygó átlaghõmérséklete.
Én ezen a mondaton mosolygok - "Az elmúlt években gyakorlatilag megtorpant a globális felmelegedés"
Pár tény ezzel szemben:
Az Északnyugati átjáró nyáron 2007 óta hajózható: Link
A Déli sarkról a jégtömbök leszakadása egyre gyakoribb és egyre nagyobbak: Link
Az Aral tó 10 év alatt gyakorlatilag kiszáradt: Link Link Errõl Noli észlelõtársunk is írt egy cikket az idén nyáron.
A gleccserek olvadása 2005: Link
Ennyi hirtelen 10 perc alatt guglizva...
Pár tény ezzel szemben:
Az Északnyugati átjáró nyáron 2007 óta hajózható: Link
A Déli sarkról a jégtömbök leszakadása egyre gyakoribb és egyre nagyobbak: Link
Az Aral tó 10 év alatt gyakorlatilag kiszáradt: Link Link Errõl Noli észlelõtársunk is írt egy cikket az idén nyáron.
A gleccserek olvadása 2005: Link
Ennyi hirtelen 10 perc alatt guglizva...
Ez így komoly félreértés, a CO2 ilyen közvetlenül semmiképp sem hat az idõjárásra. Egyszerûen a néhány év alatt kibocsátott mennyiség (akár van háború, akár nincs) nagyon-nagyon apró töredéke a légkörben már meglévõnek. A CO2 kockázata abban rejlik, hogy a kibocsátott mennyiség ott is marad a légkörben, legalábbis pár száz évig biztosan. Így az egymást követõ évek kibocsátása folyamatosan összeadódva(!) fokozza az üvegházhatást, és nem az számít, hogy az adott évben éppen mennyit bocsátunk ki...
Tehát, hogyha a CO2 már a II. világháború idején úgy hatott volna az éghajlatra, ahogy te gondolod, akkor a hatása azóta egyszer sem gyengülhetett, hanem folyamatosan tovább kellett volna erõsödnie. Hiszen a légköri CO2-koncentráció azóta is folyamatosan emelkedik.
Tehát, hogyha a CO2 már a II. világháború idején úgy hatott volna az éghajlatra, ahogy te gondolod, akkor a hatása azóta egyszer sem gyengülhetett, hanem folyamatosan tovább kellett volna erõsödnie. Hiszen a légköri CO2-koncentráció azóta is folyamatosan emelkedik.
Mióta a Réthly köteteket megvásárolva azt alaposan , kicsit elemezve áttanulmányoztam - többször is - csak mosolyogni tudok a "nagyanyám idejében még igazi telek voltak" címû már - már demagógiává fejlõdött, széles rétegekben elterjedt, és osztott tézisen. A magam részérõl cáfolom ezt ahol csak tudom, de éppen a média által keltett hisztin legnehezebb úrrá lenni, persze nem mintha ezzel kapcsolatban valamiféle küldetéstudatom lenne, de amit tudok úgy vélem kötelességem megosztani másokkal, az évtized legnagyobb hisztikampányát mérséklendõ, azt a valósághoz közelítõ, tényekkel , valós adatokkal alátámasztva. Az elmúlt években gyakorlatilag megtorpant a globális felmelegedés.
A háborús "környezetszennyezés" alatt - a növelt teljesítménnyel mûködõ és többnyire olcsó szénnel energiát termelõ gyárak, gyárvidékek, valamint az igen nagy számú harci jármû által kibocsájtott CO2-t értettem. Ez is emberi behatás, szerintem.
Igaz nem fogalmaztam konkrétan de hozzátettem, hogy többek között.
Igaz nem fogalmaztam konkrétan de hozzátettem, hogy többek között.
Még szerencse, hogy '85-ben nem nyomtam be a zaciba a szánkómat 10 évre. Efféle ciklikusság szerintem nincs.
A háborúnak és az atomkísérleteknek, mint "környezetszennyezésnek" az égadta világon semmi köze az idõjáráshoz, jelentéktelen tényezõk voltak a természetes hatásokhoz képest. (Ha nem így gondolod, kíváncsi vagyok, konkrétan mit gondolsz, milyen mechanizmussal képesek ezek hatni az idõjárásra!) Az éghajlat módosítására komolyan számba vehetõ emberi hatás egyedül a levegõ CO2-tartalmának növekedése, ami nem egyetlen esemény, hanem az ipari forradalom óta (jó 200-300 év alatt) ÖSSZESSÉGÉBEN kibocsátott, és a légkörben maradó szén-dioxid eredménye.
Hogy a mi életünkbõl ismert bármilyen idõjárási jelenség mennyire "rendkívüli", azt pedig biztosan sokkal visszafogottabban (és reálisabban) ítéli meg bárki, aki olvasta az elmúlt évszázadok szélsõségeit számba vevõ Réthly-könyveket...
Hogy a mi életünkbõl ismert bármilyen idõjárási jelenség mennyire "rendkívüli", azt pedig biztosan sokkal visszafogottabban (és reálisabban) ítéli meg bárki, aki olvasta az elmúlt évszázadok szélsõségeit számba vevõ Réthly-könyveket...
Olvasgatom, tájékozódom, élem 50 éve.
A ciklikussággal egyetértek. Jó példa az 1987-es, 2001-es tél is. 10 évente vannak erõsebb telek, most van, vagy lesz itt az ideje a következõnek. Eddig nagyon enyhe idõ volt és ez a mostani átmeneti lehûlés is csak 3-4 napig tart..., meglátjuk mit hoz a január...
A ciklikussággal egyetértek. Jó példa az 1987-es, 2001-es tél is. 10 évente vannak erõsebb telek, most van, vagy lesz itt az ideje a következõnek. Eddig nagyon enyhe idõ volt és ez a mostani átmeneti lehûlés is csak 3-4 napig tart..., meglátjuk mit hoz a január...
Van egy természetes ciklikusság is ebben, ezt sem szabad elfelejteni.
Semmi se fekete-fehér..
Ajánlom, olvass el mindent pro és kontra, mindent tiszta lappal. Hogy tisztán lásson az ember, ez fontos.
Ez is csak az én véleményem..
Semmi se fekete-fehér..
Ajánlom, olvass el mindent pro és kontra, mindent tiszta lappal. Hogy tisztán lásson az ember, ez fontos.
Ez is csak az én véleményem..
Ez is egy mellékhatása az állítólagos (?) felmelegedésnek - vagyis az extrém idõjárási jelenségek, tornádók, hurrikánok, szélviharok, monszun esõzések, erõs fagyok, gyarapodása, hektikus váltakozása - olyan területeken, ahol az nem megszokott, vagy már elszoktak tõle az emberek...
Kérdezzünk megy egy embert, aki a világháború idején nõtt fel. Azt mondaná semmi különös nincs a mostani idõjárásban, mivel akkoriban sokkal keményebb telek voltak. A háború volt akkoriban a legnagyobb környezetszennyezés, többek között, ami kihatott az idõjárásra! Aztán jött a hidegháborús idõszak atomkísérleteinek százai, az olaj intenzív kitermelése alkalmazása, pazarlása - na az sem segített a légkör stabilitásának.
A jelenkort már ismerjük(?)...
Errõl az "Isten" nevezetû jelenség sem tehet.
Ez is csak egy amatõr magánvéleménye.
Kérdezzünk megy egy embert, aki a világháború idején nõtt fel. Azt mondaná semmi különös nincs a mostani idõjárásban, mivel akkoriban sokkal keményebb telek voltak. A háború volt akkoriban a legnagyobb környezetszennyezés, többek között, ami kihatott az idõjárásra! Aztán jött a hidegháborús idõszak atomkísérleteinek százai, az olaj intenzív kitermelése alkalmazása, pazarlása - na az sem segített a légkör stabilitásának.
A jelenkort már ismerjük(?)...
Errõl az "Isten" nevezetû jelenség sem tehet.
Ez is csak egy amatõr magánvéleménye.
Jelentés a koppenhágai klímacsúcsról: tegnap éjjel váratlanul órákig tartó, viharos széllökésekkel kísért intenzív havazás csapott le a konferencia résztvevõire. Kora reggelre kb. 10cm hó lepte be a várost, a hõmérséklet -7 fokra süllyedt.
A mai maximum mindössze -6°c-nak adódott a kellemes, óceáni éghajlatú Koppenhágában. Link 1986/87 tele óta valószínûleg ez a legalacsonyabb decemberi Tmax, mindezt 50-60km/h-s széllökések mellett.
A 140 magánrepülõt és 1200 limuzint felvonultató ( Link ) 15.000 meghívott szépen beletenyerelt a globális felmelegedésbe
Az idõjárás nem elõször tréfálja meg a klímariogatókat. Nos, az intézményesített képmutatás után könnyen lehet, hogy így igazságos.
A mai maximum mindössze -6°c-nak adódott a kellemes, óceáni éghajlatú Koppenhágában. Link 1986/87 tele óta valószínûleg ez a legalacsonyabb decemberi Tmax, mindezt 50-60km/h-s széllökések mellett.
A 140 magánrepülõt és 1200 limuzint felvonultató ( Link ) 15.000 meghívott szépen beletenyerelt a globális felmelegedésbe
Az idõjárás nem elõször tréfálja meg a klímariogatókat. Nos, az intézményesített képmutatás után könnyen lehet, hogy így igazságos. Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat