Globális jelenségek

Nagyon jó gondolatsor!
Az elmúlt 4-5 éves klimatológiai tevékenységem és nyomozásom alatt szerzett tapasztaltaim arra tanítottak, hogy minden információt kellõ körültekintéssel kell kezelni, és nem minden jelenségnek a legegyértelmûbbnek tûnõ oka vagy következménye a valódi oka vagy következménye.

Egy ismerõsöm mesélte, hogy valamikor a 70-es 80-as években éveken át nem esett számottevõ hó Zala megyében. Olyannyira nem, hogy amikor egyszer sikerült összeszenvednie 20 centit, akkor a Zalai Hírlap címlapon közölte a hóesés hírét, mintegy természeti csodát, szenzációként, megemlítve, hogy hosszú idõ után havazott Zala megyében.
Persze azt, hogy enyhe telek sorozata volt, nem jegyezték meg annyira, mint azt, ahogy régen létrával másztak át a hófúváson.
Mint ahogy azt sem, amikor olyan enyhe tél volt, hogy az õsszel elhanyagolt zab vagy valami ilyesmi gabonaféle szárbaszökkent õsszel, egész télen nem fagyott meg, és emiatt sokkal korábban érett be, és sokkal jobb lett a termés azon a táblán.
Ezt nagymamám mesélte, de csak azután, hogy a papám elmesélt legalább 10 telet, hogy akkora hó volt, hogy alagutat kellett ásni a hóban és a hó tetején jártak. És amikor rákérdeztem, hogy volt-e enyhe tél, na akkor kellett erõltetni az agyukat.
Nem azért, mert nem volt, csak azt nem jegyzik meg.

Nagyapám még rizstermelésben is részt vett a világháború után a Tisza-mentén ,ez pedig a Tisza -tó vidéke, bár akkor még nem volt Tisza-tó, csak holtágak és kiterjeddt árterek, gyönyörû ártéri erdõkkel és gyümölcsössel. Most nem az a lényeg, hogy volt-e értelme a rizsnek, ezt a kommunista éra próbálta meghonosítani szovjet, illetve kínai mintára. Mindenesetre arattak is szépen olykor.

A régi nagy telekhez: Nemrég beszélgettem apámmal errõl, hisz õ már csak megélt 59 évet. Azt mondja, hogy pl. a január 30-as nagy egri havazáshoz mérhetõre (30-35 centi 24-36 óra alatt) talán csak 2-3 alkalommal emlékszik, talán a hatvanas évek elejét hozta fel. És rámutatott egy lényeges különbségre is. Elmondta, hogy gyerekkorában tán egy autó volt az egész faluban, olyan, hogy hótakarítás az utakon, meg sózás, szórás nem is létezett és nem is volt rá igazi igény. Elmondta, hogy teljesen más az, hogy akár esik 10-15 centi hó, de napokig nincsenek az utak takarítva, még autó se megy rajta végig, legfeljebb egy két lovasszán. Ez máris olyan téli érzetet kelt szubjektíve, amibõl egyenesen következnek a régen nagyobb telek voltak megjegyzések. Igen, 10-15 cm hó régen nagyobb telet jelentett szubjektíve, mint ma az urbanizált világunkban. Egy város megbénításához ma már nem elég 15 cm hó, az 30-40 cm felett kezdõdik, ez pedig ugyanúgy ritka, mint régen volt, elég csak rátekinteni antibulvár kigyûjtésére.

A mérésekhez, miszerint régen is elkövettek hibákat, ha most is. Régen nem volt ekkora mûszerpark, automaták stb. Az egész világ töredékében volt csak lefedve a maihoz képest, ám ma sem állunk igazán jól még világviszonylatban, inkább csak a fejlett országok, illetve a mûholdas mérések jelentenek újítást (ám azok meg valahogy nem akarják igazolni a globális felmelegedés várakozásait).

A sípályák üzemeltetõi pedig hajlamosak nyafogni, 60-80 évvel ezelõtt ki síelt profi körülmények között 800-1500 m között? Akik ma sírnak, azt se tudják, régen hogyan alakultak a hóviszonyok. Nem belõlük indulnék ki.

A gleccserek megint kényes témát feszegetnek, hiszen pl. a csapadékmennyiség eloszlása is befolyásolhatja egy gleccser gyarapodási-fogyási tendenciáját. Korábban többször utaltam már számos gleccser hízására világon, mint pl Új-zéland, Norvégia stb. Én 160.000 számon tartott gleccserrõl tudok a világon, amelynek csak a töredékét érintik hiteles és mélyreható kutatások. Illetve egy gleccser élete nem is mérhetõ emberi léptékekben, szerintem több ezer éves folyamatokról van szó. Kíváncsi lennék, hogy 900 és 1200 között hogyan alakultak a gelccserek Európában, lehet meglepõ eredményeket kapnánk.

Nem kívánom elbagatellizálni a CO2 veszélyét, továbbra is azt mondom, hogy ez játék a tûzzel (átvitt értelemben ez szó szerint így van). A bajt jobb megelõzni, mint olyan folyamatokat elõidézni, amelyek elméleti síkon kiszámolva valóban bajt okozhatnak. Nem hinném, hogy kárunkra válna, ha visszafogná magát az emberiség. De ami ma globális felmelegedés címén zajlik, az egyszerûen nevetséges.

Egy példa: 1980-as évek elején Magyarországon meg próbálták honosítani a kivit. Az érintett szakmák hozzá nem értése miatt ez nem sikerült. Az elsõ próba Zala megyében volt, elültették az ültetvényt, egy ideig nem termett, mert nem jól mûvelték, majd jött az 1985-ös és 1987-es tél, ami nem kell mondani, hogy milyen volt, és kifagytak.
Persze, ha megfelelõ pozícióba ültették volna, nem fagyott volna ki, illetve ha mégis, tudniuk kellett volna, hogy a 85-ös tél az brutális volt, az nem lehet mérce egy növényhonosítási kísérlet esetében.
Mivel hozzá nem értésükbõl fakadóan a szakemberek úgy értelmezték az eseményt, hogy Zalában nem terem mert hûvös van(közben csak egyszerûen nem tudták mit kéne vele csinálni, hogy teremjen), ráadásul a tél is hideg mert kifagyott, elvitték Villányba egy déli domboldalba, ahol meg kiszáradt.
Megállapítást nyer, hogy a kivi Magyarországon nem jó, nem él meg, nem terem, elfagy és elpusztul.
Amennyiben sikerül amin már évek óta dolgozunk, meghonosítani Magyarországon a kivit(és még sok más délszaki gyümölcsfajt), és ültetvények létesülnek, akkor szerinted mire gondol minden klímakutató?
Arra, hogy naná, hogy most már lehet kivit és egyéb délszaki gyümölcsöt is termeszteni a globális felmelegedés miatt!
Tuti, hogy ez fordulna meg a fejükben elsõként. Mint ahogy volt már példa...
Pedig semmi köze hozzá, 1972-ben ugyanúgy lehetett volna, mint 1948-ban.

Ezzel csak arra akarok utalni, hogy az egy dolog, hogy olvad a gleccser, de biztosan attól a 0,8 fokos melegedéstõl?
Vagy megváltoztak az idõjárási helyzetek, adott idõszakban olyan idõjárási események segítik ezen folyamatokat, amik nem megszokottak?
Vagy amennyiben 0,8 fokkal magasabb hõmérsékleti tartományban zajlana ugyanazon idõjárás, mint 1914-ben, akkor is olvadna-e?

Annyit akartam írni csak, hogy minden, amit leírtál, alátámaszthatja az éghajlat melegedését, mert Te is meg Svadasz is arról irtatok hogy szaporodnak a szélsõségek, amit sokan a melegedés egyik jelének tartanak ilyen-olyan okokból.

A 0.8 fok valóságáról kérdezzük meg a mindenhonnan eltûnõ gleccsereket, a 800-1500 m közötti francia sípályákat, ahol jó sok centivel lett kisebb az átlagos hóvastagság, vagy akár nézzük meg minden évben az abszolut Tmax-ot Kékesen, a sokak szerint 10 évente 1-2 nappal meghosszabbodó tenyészidõaszakot (átlagosan, nem év szerinti lebontásban), a Jeges-tenger aljából lassan kiolvadó metánhidrátot és a többit. Alig van olyan változás a Földön bárhol, ami azt mutatná hogy az éghajlat nem melegszik.

Itthonra visszatérve: ha visszanézel a havas telekre, általában az van hogy van egy szerencsés nagy havazás és utána a nagy hó miatt kialakuló hideg vagy elég ahhoz hogy a hó és tél tartós legyen (2003) vagy nem (2009 dec vége). De az egyre ritkább, hogy a hideg kétszer vagy háromszor is tartósan itt tud maradni sok hóval és nem csak egylövetû a dolog, ami szerencsés esetben (mint most is) hoz egy 10-20 napos hideg idõszakot, de kb ennyi a télies jelleg, a többi a maihoz hasonló jellegben telik el. (A jan 8-20 közötti 3 cm hó nem az igazi tél, bár a hótakarós napok számát emeli).

Abban is igazad lehet, hogy a régi "nagy" telek jobban megmaradnak az emlékekben, de akkor még volt minek megmaradni. Most nézd meg mennyire örülünk 15-25 cm hónak, efeletti mennyiségnél meg egyenesen extázisba csap át a metnet hómániás tagozata , viszont Te vagy mi alföldiek hogy fogunk majd olyat mesélni az unokáninknak, amit nekünk a nagyszüleink: derékig érõ hó, meg érdemes volt megtartani a lovasszánt (a nagyszüleimnek is volt), mert volt hozzá elég hó, vagy sokszor térdig érõ hó. Apám járt úgy iskolába 3 km-re az Alföld közepén hogy ásni kellett odáig az utat, mert nem lehetett simán átmenni rajta. Mikor lesz megint ilyen? Hogy egy iskolás gyerek nem lát ki a hófalak közül?

Olyan ez az éghajlat melegedése, mint a béka meg a meleg víz: lassan történik, benne vagyunk és azt mondjuk hogy a régi emlékek eltúlzottak, de azért a gyerekeinknek soha többé nem kell majd 60-80 cm hóban iskolába mennie, a mi szüleinknek meg ez nem volt szokatlan.

A meteorológiai méréseket sztem kissé túlmisztifikálod. Nem attól lesz valami valós vagy igaz vagy megtörtént, hogy meg tudod mérni. Attól hogy a világ mondjuk 6000 állomása közül tudsz mondani mondjuk 500-at vagy akár 2000-et, ami rossz helyen van/áttelepítették/akármi és emiatt fals adatokat ad meg, az sem jelent annyit mint gondolod.

Hogy miért? Mert egyrészt nem feltétlen mindig csak "melegedés" lehetett az áttelepítés eredménye, másrészt nem tudhatod hogy nem-e azért telepítették mondjuk át, mert vmi mikroklíma változás miatt (mondjuk kiirtottak egy erdõt a közelben, kiszáradt a tó, eltereltek egy folyót, építkeztek stb) a mérõhely hirtelen sokkal hidegebb/melegebb lett mint volt.

De ha feltesszük, hogy hibásan mérnek és hibásan homogenizálnak (bár ennek egy olyan nem homogén masszában mint a légkör nem biztos hogy van értelme), akkor is 30 éve legalább ugyanolyan hibákat követnek el és ugyanolyan hibákkal számolnak, azaz ha a mért alapmennyiség változik, akkor a mérési eredményekbõl hibás számításokkal (de változatlan algoritmussal) kapott eredmények is változni fognak. Azaz a folyamatok irányára akkor is hibátlanul lehet következtetni, legfeljebb a mértéke lesz kérdéses.



"De az, hogy a szélsõségek növekednek, nem jelenti azt, hogy ezentúl minden tél enyhe lesz, és nem lesznek kemény telek, sõt!"
Ez igaz, de a (feltett) melegedés miatt a várhatóan a melegebb légkör miatt a meleg felé hajló szélsõségek fognak megszaporodni, vagy jobban szaporodni. Valószinûleg ritkábban lesz májusban és szeptemberben hótakrós nap Kékesen mondjuk, mint 100 éve volt, de lehet hogy sûrûbb lesz a hómentes decemberek száma mondjuk.

Szerintem nem az a legfontosabb kérdés, hogy az adatokból jó képlettel kapjunk jó eredményt, hanem az, hogy ismert algoritmussal, esetleg ismert hibával nagy biztonsággal tudjunk következtetni a folyamatok irányára, a mértéke pedig teljesen másodlagos illetve talán jobban jósolható ha már az irány alapján vannak fogalmaink arról hogy merre kell elindulni.

Másoljad be légyszíves azokat a sorokat, ahol azt írtam, hogy nem növekednek a szélsõségek!
Ha valaki, akkor pont én szoktam mondogatni, hogy a szélsõségek növekednek, én is ezt vallom.
De az, hogy a szélsõségek növekednek, nem jelenti azt, hogy ezentúl minden tél enyhe lesz, és nem lesznek kemény telek, sõt!
Illetve egy nagyon jó kérdésem, amit már egyszer feltettem: A globális felmelegedés okoz-e klímaváltozást, vagy a klímaváltozás következménye a globális felmelegedés?
Véleményem szerint sokkal inkább kellene foglalkozni a klímaváltozás kérdésével, mint a felmelegedéssel, mert 0,8 fokos melegedés nem okoz akkora problémát, mint a szélsõségek növekedése.
Már ha egyáltalán valós az a 0,8 fokos melegedés!?

Csak sajnos itt, ezen a fórumon is a fõ téma a CO2, a szennyezõanyag kibocsátás, az olaj, az autók, meg a napfoltok, és próbálja mindenki kitalálni azt, hogy ezeknek milyen hatása lehet a Föld éghajlatára.
De csak nagyon kevesen beszélnek magáról az éghajlatról, a klímáról, az idõjárásról, a frontokról, az anticiklonokról, az áramlásokról, tehát magáról a klímaváltozásról.
Illetve arról, hogy vajon mennyiben valós a felmelegedés, van-e valóban felmelegedés?
Kevés szó esik a meteorológiai mérésekrõl. Mert ugye a felmelegedést elvileg megmérték.
Kérdés: hogyan, hol és mit mértek!
Hogyan homogenizálják az adatokat!?
Ezek szerintem nagyon fontos kérdések, és csak kevés szó esik róluk!

Nem állítom hogy minden lépésében értem amit írtál, de a -20 fokok, az egyszeri nagy hóesések, amiket aztán elmos 3 nap mulva a karácsonyi zivatar, az 1-2 napon belüli 10-15-20 fokos Tmin (dec 22-24 pl) emelkedés, az Svadasz által említett szélsõségesen hideg angliai telek, a Tmax átlag emelkedése összességében miért ne mutathatná azt, hogy szaporodnak a szélsõségek? És ez meg miért ne lehetne közvetett utalás arra nézve, hogy melegszik az éghajlat?

Azt a legnehezebb beismerni, hogy amirõl eddig artériát lógatva sikítozott a "fejlett világ" tudósainak 95 %-a, lehet, hogy léket kapott és felül kéne vizsgálni? Hogy álljunk most a laikus nagyközönség elé, odalesz a bizalom!
(Meg azért ne felejtsük el, az AGW elmélet sántasága nem jelenti, hogy innentõl kezdve nyakló nélkül lehet folytatni a rombolást.)