Globális jelenségek
Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#834 - 2017-09-06 10:35:40)
Az árnyék az egyik legfontosabb kelléke a gleccsernek Különben elolvad.
Szerintem nagyon sok jó feltétel kell egy több száz méter hosszú gleccsernek: ideális völgy, nagyon nagy hógyűjtő felület, óvatos lanka lefelé, nem erős meredek hegyoldal, emellett az is jó, ha nem barázdált, nem mossa ki a víz idővel. Érdekes, hogy az Alpokban is van egy rakás hely, ahol nem érti az ember, miért nincs gleccser, máshol meg miért van. Én a terepviszonyokban keresném a választ. A Tátra északi oldalát elnézve túl meredekek a lejtők, kicsik a völgyek... Talán...
Az árnyék az egyik legfontosabb kelléke a gleccsernek Különben elolvad.
Szerintem nagyon sok jó feltétel kell egy több száz méter hosszú gleccsernek: ideális völgy, nagyon nagy hógyűjtő felület, óvatos lanka lefelé, nem erős meredek hegyoldal, emellett az is jó, ha nem barázdált, nem mossa ki a víz idővel. Érdekes, hogy az Alpokban is van egy rakás hely, ahol nem érti az ember, miért nincs gleccser, máshol meg miért van. Én a terepviszonyokban keresném a választ. A Tátra északi oldalát elnézve túl meredekek a lejtők, kicsik a völgyek... Talán...
Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#833 - 2017-09-05 20:57:55)
A szlovák oldalon elvileg van egy mini gleccser a zöld-tó feletti réz-pad-katlan völgyébe.
Az viszont érdekes szerintem ,hogy a lengyel oldallon ilyen nem alakult ki,pedig ott is van lehetőség ilyen magasságban egy kis gleccsernek,talán az árnyékoltság lehet az oka.
A szlovák oldalon elvileg van egy mini gleccser a zöld-tó feletti réz-pad-katlan völgyébe.
Az viszont érdekes szerintem ,hogy a lengyel oldallon ilyen nem alakult ki,pedig ott is van lehetőség ilyen magasságban egy kis gleccsernek,talán az árnyékoltság lehet az oka.
Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#832 - 2017-09-05 20:41:1
Lehet benne valami. Egyébként számomra öröm az ilyen, nyitott szemmel járó, gondolkodó emberre valló okfejtéseket olvasni.
Még annyit, hogy a magasan fekvő tátrai völgyek nyár végi havával én is találkoztam, pl. a Csorba-tónál levő felső Wallenberg-völgyben. Látszólag nem sok hiányzik itt sem jégárak kialakulásához.
Lehet benne valami. Egyébként számomra öröm az ilyen, nyitott szemmel járó, gondolkodó emberre valló okfejtéseket olvasni.
Még annyit, hogy a magasan fekvő tátrai völgyek nyár végi havával én is találkoztam, pl. a Csorba-tónál levő felső Wallenberg-völgyben. Látszólag nem sok hiányzik itt sem jégárak kialakulásához.
Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#831 - 2017-09-05 18:52:47)
Nem biztos, hogy ide illik, de mivel éghajlati fórum nincs, ezért ide írom.
Ma a Durmitor hegységben meglátogattuk a Debeli namet gleccsert. Szegényke már elég pici, kb. 100 méter széles, 400-500 méter hosszú. Szabad jégfelszín alig van rajta, nagy részét törmelék fedi. Amúgy, ha nem is virul, de él, vannak rajta patakocskák, hasadékok, ahogy az egy rendes gleccseren így kora ősszel.
Az egyik legdélibb gleccser Európában.
És akkor a met. rész. Eszembe jutott, milyen érdekes dolog, hogy a teljesen hasonló magasságú, de sokkal északabbra fekvő Magas-Tátrában még csak egy nyúlfarknyi gleccser sincs. Pedig hát a lengyel oldalon bőven lenne rá lehetőség az északias kitettség okán. És aki járt már arra kora nyáron, bizony elég sok hóval találkozhat még.
Közben itt van Durmitor, az Albán-Alpok még délebbre és tudtommal Olaszország középső részén is vannak jégárak.
Mi lehet a gond?
Nos, elsőre hülyén hangzik, de valószínű, hogy a mediterrán éghajlat sokkal kedvezőbb a gleccsereknek, mint a kontinentális.
Ennek elsődleges oka pedig minden bizonnyal az eltérő csapadékeloszlás.
Közép-Európa: kevesebb hócsapadék télen, sok eső, záporeső nyáron.
Mediterrán térség: mediterrán ciklonok hada a téli félévben, jóval több hó, nyáron viszont szárazság.
Melegebb van ugyan, de az tuti sokkal kevésbé falja a havat, mint az esővíz. Lásd száraz plusz 5 fok1 fokban szitálás.
Hát ennyi, csak hangosan gondolkodtam, talán érdekes lehetett egy-két embernek.
Nem biztos, hogy ide illik, de mivel éghajlati fórum nincs, ezért ide írom.
Ma a Durmitor hegységben meglátogattuk a Debeli namet gleccsert. Szegényke már elég pici, kb. 100 méter széles, 400-500 méter hosszú. Szabad jégfelszín alig van rajta, nagy részét törmelék fedi. Amúgy, ha nem is virul, de él, vannak rajta patakocskák, hasadékok, ahogy az egy rendes gleccseren így kora ősszel.
Az egyik legdélibb gleccser Európában.
És akkor a met. rész. Eszembe jutott, milyen érdekes dolog, hogy a teljesen hasonló magasságú, de sokkal északabbra fekvő Magas-Tátrában még csak egy nyúlfarknyi gleccser sincs. Pedig hát a lengyel oldalon bőven lenne rá lehetőség az északias kitettség okán. És aki járt már arra kora nyáron, bizony elég sok hóval találkozhat még.
Közben itt van Durmitor, az Albán-Alpok még délebbre és tudtommal Olaszország középső részén is vannak jégárak.
Mi lehet a gond?
Nos, elsőre hülyén hangzik, de valószínű, hogy a mediterrán éghajlat sokkal kedvezőbb a gleccsereknek, mint a kontinentális.
Ennek elsődleges oka pedig minden bizonnyal az eltérő csapadékeloszlás.
Közép-Európa: kevesebb hócsapadék télen, sok eső, záporeső nyáron.
Mediterrán térség: mediterrán ciklonok hada a téli félévben, jóval több hó, nyáron viszont szárazság.
Melegebb van ugyan, de az tuti sokkal kevésbé falja a havat, mint az esővíz. Lásd száraz plusz 5 fok1 fokban szitálás.
Hát ennyi, csak hangosan gondolkodtam, talán érdekes lehetett egy-két embernek.