Globális jelenségek

Az a bizonyos "JÉGHÍZÁS" nem csak a hőmérséklettel függ össze, hanem nyilván a csapadék mennyiségével is.

Nagy tévedés, nem csupán a csapadékosságról szólt a kisjégkorszak. Nézz utána, hogy az 1600-as és 1700-as évek első felében hányszor fagyott be a Temze. Ha a csapadékossággal függött volna össze, akkor ez aligha történik meg.
A gleccserek visszahúzódásával kapcsolatban pedig az a baj, hogy gyakorlatilag nem tudjuk, hogy mekkora kiterjedésűek voltak az Alpokban a középkori klímaoptimum idején. De a gleccser névadó falu létrejötte arra utal, hogy a kisjégkorszak előtt esetleg ugyancsak szűkebb területre korlátozódtak, és azért települtek oda az emberek, akiket a kisjégkorszak hozott abba a helyzetbe, hogy a falu közelébe növekedett a gleccser. 

Bárcsak igaza lenne Szabolcs 72-nek! Én lenék a legboldogabb, ha alulmaradnék ebben a kérdésben. Magam egyes norvégiai, illetve új-zélandi gleccserekről olvastam azt, hogy valamelyest előrenyomulóban vannak. Egyébként még egyszer megerősítem: még melegebb nyarak mellett is lehetőség lenne a gleccserek hízására, ha a hosszú, 8-9 hónapos akkumlációs (felhalmozódási) periódusban ismét olyan mennyiségű hótömeg hullana a hegyekben, mint a kis jégkorszak idején. Rögtön erősödne a firnesedés, majd a gleccserjéggé való átváltozás, és a gravitáció révén a hó-firn- és jégtömeg megindulna a völgyek felé. 
Magam úgy gondolom, vannak még előre nem várt csavarok a globális felmelegedés és ezzel a gleccserek olvadásának (Gletscherzurückgang) folyamatában. Pl.: az óriási, eddig jégben tárolt vízmennyiség bejutása a földi vízkörzésbe szinte biztosan előre nem modellezhető folyamat. Ez nem pusztán a tengerek/óceánok vízszintjének emelkedésével fog járni. Előbb-utóbb megjelenik majd ez a nagy mennyiségű víz drasztikus csapadék formájában is, hiszen a légkör és az óceánok T-e is növekszik, így több az energia a légkörben. Nem akarom elhinni, hogy ez egyszer nem csapódik le az Alpokban kitartó havazások formájában, az október-május közötti hosszú akkumlációs periódusban. És akkor...  Még valami: a kis jégkorszak sem inkább a lehűlésről szólt, hanem a a csapadékossá forduló (és ezzel hűvösebbé váló) időjárásról.  Persze ez odavert a mezőgazdasági termelésnek, viszont serkentette az új találmányok megjelenését. Kurz und gut: lesznek itt még meglepetések a természet részéről, ha nem is feltétlenül a mi életünkben.

Néhány adat az ausztriai gleccserek 2016/2017-es szezonbeli változásaiból (mindez egyetlen év alatt történt visszahúzódás minden esetben, méterben):
Ötztaler Alpen
Taschach Ferner: -53,5 m
Sexegerten Ferner: -45,5 m
Seekarles Ferner: -6,2 m
Gepatsch Ferner: -125,0 m
Weissee Ferner: -41,3 m
Diem Ferner: -35,0 m
Hochjoch Ferner: -35,9 m
Hintereis ferner: -22,9 m
Guslar Ferner: -20,5 m
Vernagt Ferner: -25,3 m
Rofenkar Ferner: -9,1 m
Rettenbach ferner: -8,8 m
Zillertaler Alpen:
Horn Kees: -21,0 m
Waxegg Kees: -120,0 m
Glocknergruppe: 
Ödenwinkel Kees: -22,3 m
Pasterze: -61,5 m
Wasserfallwinkel Kees: -12,5 m
Freiwand Kees: -89,1 m
Karlinger Kees: -9,0 m
Barenkopf Kees: -13,3 m
Venedigergruppe:
Krimmler Kees: -45,3 m
Umbal Kees: -29,3 m
Simony Kees: 0,0 m (!)
Schlaten Kees: -70,0 m
Viltragen Kees: -28,0 m 

Sajnos. És ez minden évben így megy, ha nem is ennyire drasztikusan. Amíg van a jégfolyamokból.