Globális jelenségek

Hát a vagy-ot cseréld le és-re és szerintem közelebb vagyunk az igazsághoz, persze nem lebecsülendő az a kb évi 4 milliós halálozás amit a légszennyezés okoz (halkan jegyzem meg, hogy a CO2 kibocsátásunk is légszennyezés)

Szerintem pont itt van a kutya elásva: a termeszetes DMS vs a hajók által kipöfögött szulfát arányában. Ahol a legnagyobb tengerfelszíni melegedést észleljük az egybeesik azokkal a területekkel ahol a hajókból szarmazó szulfát kibocsátás tette ki a java részét az összes szulfátnak.

Akkor már 3:1 a hűtő vs fűtő hatás javára... na nem mintha ezen múlna, hisz a valóság számít nem pedig a többség konszenzus

No megvan:
Link
Szép cikk.

Én nemrégen olvastam (de most ha megszakadok sem találom a forrást), hogy valóban a korábban hőmérséklet emelőnek gondolt vízgőz, inkább mégis csak csökkentette az átlaghőmérsékletet (icipicivel), de elsősorban a déli féltekén kimutatható ez a hatás. Volt egy szép grafikon is. 

Link

Ez 2022-es cikk, és elvileg akkor a hatásai már nem érzékelhetőek.

Link

Ez 2023 eleji cikk, bár itt arról írnak, hogy nagyon csekély a Tonga hatása. 

A  felhők  ködképző  (CCN)  magjai  már  évezredek  óta  ammónium - szulfát  aeroszolból állanak.
Sőt  régebb  óta  is...
A  szulfáthoz  az  ammónium  se árt,  hogyha  van,   én  pl.  amikor  a  szörnyű  műtrágya  robbanás  volt  Libanonban,  pár  hétig  mintha  több  esőt  észleltem  volna  a Földközi - tenger  környékén,  mint  az  esemény  előtti  hetekben...
Az  ántivilágban ezt  az  ammónium szulfátot  a  tengerben  úszkáló parti,  korallzátonyon lakó,  vagy  szabad  vízi  algák  lehellték  ki  a  légkörbe  (illetve  az  elő-anyagát,  a  dimetil - szulf-oxidot).  Kitör  a  vulkán,  leülepszik  azt'  alászolgája.  Ezek  a  moszatok  viszont  vissza-visszapörgetik  az  anyagot  a  légkörbe,  ha hagyjuk élni  őket.  Újabb  és  újabb  felhőket  hozva  létre,  albedót  növelve, szárazföldre  csapadékot juttatva,  hőcserét  menedzselve,  napi hőingást  enyhítve.  Még  a  Déli-sarkon  most is csinálják . Ez  a  megjegyzés,  amúgy  a  divatjamúlt  stratiform  felhőkkel  kapcsolatos.

A  konvektív  jelenségekben  a  jégképző  (IFN)  magok  dolgoznak,  ezekről azt  olvastam,  hogy  pl.  a  meddő  sivatagi homok  (mérettől  függetlenül!)  nem  viszi  a  fagyáspontot  a  -40 környékéről  arrébb,  de  ha  a  talajszemcsén  van  élő  anyag (pl. zuzmó,  gombafonal)  vagy  baci,  azoknak  a  kabátján  hatásos fagyasztó  molekulák  üldögélnek  (előregyártott  hópehely  fazonú  muko-poli-szacharid  nyúlványok)  így  akár  -5 vagy  -8  Celsius  fokban képesek  növekedésnek  indulni   a  hátukon  a  hókristályok.

Vannak  aztán  a  világon  jegesedést gátló  anyagok,  úgy  mint  metán és  társai,  benzingőz,  repülőszárny - jégtelenítő,  acetilén  és  társaik.  Ezekről  csak  én  gondolom,  hogy  fölfelé  nyomják  a  felhőalapot.

Kissé leegyszerűsítve a dolgokat, akkor vagy savas eső, vagy megfőlünk. Szép kilátások. 

Én reálisabb magyarázatot még nem halottam. Persze lehet az óceánok rétegződése is hozzáadódik.

Ha hinni lehet a NASA CERES adatainak, akkor azért ott is látszik, hogy nagyon megugrott az EEI amit a rövidhullámú besugárzás jóval nagyobb növekedése okozta. Ráadásul az emelkedő OHT (ocean heat content) adatokkal is egyeznek ezek a számítások amit én láttam.

Hol olvastad?

2 tanulmány csökkenést számolt (globális átlagot tekintve század fokokat a kitörés utáni 1-2 évben) 1 tanulmány volt ami növekedést számolt, ők pedig néhány század foknyit állapítottak meg felfele.

Szóval akkor mégis van valami ebben a "kénszennyezés csökkentése növeli a besugárzást (ezzel együtt a hőmérsékletet)" dologban? 

Tehát inkább hűtötte?
Én azt olvastam anno, hogy a nagy mennyiségű felszabaduló vízgőz melegítette a globális klímát.

Tonga kitörése nettó negatív szerepet játszott a globális átlagot tekintve..

Az SST átlagot -ahogy a Makikótól származó grafikon (ViharKém utolsó ábrája) jól szemlélteti- az húzhatja fel, hogy van egy permanensen visszatérő kvázi elnino az északi 20-60-as szélesség között. Én személy szerint azt gondolom, hogy az IMO 2020 szabályozások komolyan hozzájárulhattak ehhez, főképpen közvetve (felhőképződés a hajók útvonalán stb.) Főleg, ha melléteszed, hogy a meridionális óceáni (Délről Északra) hő transzport azért lassult ugyanezen időintervallumot tekintve

A földözi SST: 2025 május 1-től további szigorítás fog életbe lépni a hajó üzemanyagok kéntartalmát illetően. Van egy tippem: a 2024-es rekord, 2025-ben meg fog dőlni...

22 eleji tengeralatti Tonga vulkán kitörése mennyiben játszhat szerepet, hogy a kritikus 1,5 fokot elérte az utóbbi 1 évben a globális átlaghőmérsékleti anomália?
És az óceáni hőmérséklet is ellépett az elmúlt 2 évben? 
Link

Vagy ez csak az El-Nino hatása?

Még az jutott eszembe, hogy ez a meleg Földközi-tenger milyen hatással lesz a folytatásra? Remélem csak generál pár ciklont, amiből mi is kapunk némi csapadékot. A sorozatos előoldal persze nem hiányzik négy-öt hónap múlva. 

És ahogy nézem, tényleg jön a La Nina. 

A Földközi megdöntötte legutóbbi (tavalyi) többévtizedes rekordját, legalábbis ebben az adatbázisban.

Tágabb helyzetkép, a szubtrópusi-mérsékelt övi óceánok továbbra is el vannak szállva.

Az elmúlt évek tendenciái után nem meglepő, a legnagyobb eltérések északon áthelyeződtek a poláris övből a mérsékeltbe.

Jó, de a "mindmeghalunk"-ozók nem is arra értik, hogy előbb-utóbb tényleg, mind, hanem ez egy ilyen gúnyolódás a "klímarettegőkön". Elég egyet "mindmeghalunkozni", jelezve, hogy akinek mondják, az egy mainstream médiáról szopott féltudományos cikkeket visszaböfögő tudatlan, aki meg mondja, az pontosan látja a jövőt.

Abszolut nem vicces, de tényleg mind meghalunk. Ezt még soha, senki nem oldotta meg.

Ja, tavasszal volt itt róla szó. Amúgy meg ez is benne lehet a pakliban. Ne vegyük biztosra, hogy nincs. Mindenki nagyon viccesnek találja ezt a "mind meghalunk"-at, azt sugallva, hogy itt aztán ilyen nem fordulhat elő, mert...mittudomén, hogy miért, mert fent biztos vigyáznak ránk, nekünk aztán bajunk nem lehet, megoldjuk stb.
Hát nem.

A februári uborkaszezon híre volt. Félévente előveszik. Az amerikai elnökválasztásig csámcsognak rajta, gondolom.

Ez felbukkan néha, de visszatérően, legutóbb tavasszal jött ki egy tanulmány, igaz, szerinte már 2025-ben mindmeghalunk  Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#642122 - 2024-08-06 15:59:26)

Erről mi a véleményetek?

Alig 15 év múlva összeomolhat az Atlanti-óceán fontos áramlási rendszere
Link

Ezelőtt jó pár évvel még száz év távolságokról beszéltek, most 15 év?  

Igen. Nem. Semmit.

Jaj de jóóó... Kapunk félév magasnyomást köddel. xD

Köszi. 

---
gulyasme:

lász - szal is egy éve beszéltem utoljára. Hari feljár még? Nem épp a cikk érdekel hanem ami mögötte van szakavatottabb szemnek.  

Átlagosnál enyhébb telet, kevés csapadékkal. (Bocs, de nem tudtam kihagyni!! )

Hari  Seldon  talán  fogja  tudni

Erről tud valaki valamit?  Persze hogy északi féltekre ez mennyire terjedhet át, s mit okozhat pl. Európában? 

Link 

Beszarás, ezek minden évben eljátsszák 
Idén is KEGYETLEN telünk LESZ!44!!!!444 
 
Link
Link

Ezt gyorsan fejezd be. - Moderátor 

Látványos sivatagi homokréteg a Mont Blanc gleccserén, a hórétegben a homok 2022ből (március) származik:


Forrás: Mountain Challenge, Facebook

Ez Münchenben is durva volt anno...

Az UAH műholdas adat egészen ütős lett áprilisra, a tetőzés késése a felszíni adatokhoz képest viszont annyira nem meglepő.

Fájdalmas, de sok pozitívummal is jár, ha elfogadjuk, hogy a klímakatasztrófa elkerülhetetlen Link

Ennyi?

Nem hiszem, hogy közvetlenül "köze van" hozzá, de 9. vagy 10. hónapja dől meg a Föld egészén valaha mért legmelegebb hónap rekordja, azaz majd' egy éve minden hónap rekord-meleg az egész Földet nézve.

Mit gondoltok, mi okozta nálunk az átlagtól jóval melegebb februárt és márciust?
Konkrétabban: az El Ninonak köze van-e, és mennyire ehhez?
Ezt tanulmányozom éppen: Link , de nem hiszem, hogy a rekord enyheségnek mondjuk 10%-nál jobban köze lenne az ENSO régióhoz.
Hamarosan végignézem a februári-márciusi térképeket, de nekem az Északkelet-Afrika felől benyúló magassági gerinc rémlik többször is, és hogy amikor a skandináv hideg "mocorgott" volna, akkor a szubtrópusi anticiklon "behúzódott" Észak-Afrika és a Földközi-tenger fölé, megakadályozva, hogy hozzánk is eljusson a gelida.
Másik okként a medence-hatás (már több éven át tartó) elmaradását gondolnám, hogy a köd ritkán látott vendég lett.
Mi a véleményetek?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#628780 - 2024-04-12 11:05:16)

Van itt baj a CO2-n kívül is bőven. 

Link

Csak, hogy vigyünk illetve vigyek bele egy kis aktualitást.

"A tengerfelszín napi hőmérséklete (°C) az extrapoláris globális óceánon (60°S–60°É) átlagolva 2015-ben (kék), 2016-ban (sárga), 2023-ban (piros) és 2024-ben (fekete vonal). Az 1979 és 2022 közötti összes többi év szürke vonallal látható. Adatforrás: ERA5. Köszönet: Copernicus Climate Change Service/ECMWF." - google translate-ról fordítva.

Kép forrása: Link 

Én meg attól tartok, hogy ez a sok édes víz számottevően megborítja a tengeráramlatokat. S bár hőmérséklet csökkenést talán nem is (melegedő éghajlat változás gyanánt), de a melegebb tengervíz nagyobb energiát képes elnyelni. Mivel melegebb az átlagnál, jobban párolog, igy jövőben nem tartom kizártnak a gyakoribb medikánt a a Földközin, meg Európát elérő TS-ek meg Kat.1.-esek és társaik. Nem fognak kipurcanni a mérsékelt öv ezen részén, hanem még ha a szélnyírás zabálja is őket legfeljebb mérsékelt övi ciklonná vagy azok vihar ciklonná alakulnak. 
Talán annyi, "meredek pozitívumot" látok benne, hogy a melegebb trópusibbá váló tengervíz hő csapadékosabb időjárást idézhet elő Afrika északi,ényi felében. ( Mondjuk ilyen téren jobb lenne utánne keresni hogy a miocén idején milyen volt az éghajlat Afrika ezen területein? ) 
Nem hiszem, hogy megtudnánk ezt állítani. Emlékezz a covidra. A nagy bezárások miatt Kinában "tisztább volt a levegő" meg másutt se volt annyira mozgás, persze ettől függetlenül nem állt meg a növekedés tudomásom szerint. 
Bár ha az ingerküszöbünket már ami a világ összes számottevő és jelentős döntéshozóit illeti nem üti meg a mércét a melegebb klíma akkor a jégsapkák, Grönland olvadása, ha majd kellően visszafordíthatatlan méreteket ölt, akkor már késő lesz. Valahogy mindenképpen magasabbra kellesz költözni azoknak a városoknak, metropoliszoknak a keleti parton meg Európában is szerte. Délkelet-Ázsiáról ne is beszéljünk. ( Az lesz még csak az igazi migráns áradat. Mikor komplett népek indulnak meg, mert az országa vagy annak a fele víz alatt lesz.Ez sajnos benne van a pakliban.) 
Ha még talán akkor kapcsolunk mérsékelhetjük a leendő és keletkezett/keletkező károkat,de csak mérsékelni fogjuk tudni az elkerülhetetlent. 
Ha én saccolnék, hogy mekkora a "grizz" akkor ez 50 éven belül megtörténik. A 17 fokos átlaghőt szerintem pikk pakk elérjük hamarosan. Én pesszimista vagyok az emberiséggel kapcsolatban. Nagyon fogyasztói társadalom lettünk..

Link
Gyorsitott videó mindossze 4 év gleccserolvadásáról az Alpokban, elég durva...
Van egy tippem, nem idén fordul a trend.

Na azért azt, amit ők novembernek neveznek, pláne Közép-Nyugaton, meg a Nagy-tavak környékén, szerintem a Metnet TISZ-tagjai zokszó nélkül aláírnák, velem együtt. 

Hehe. Na ugye? Ők is átvették a  télre vonatkozó metnet szlogent. Le kellett volna védetni!
"Winter weather expert Cohen, who is based outside of Boston, joked that the U.S. no longer has four seasons: "We have two seasons. We have
summer and we have November.” "

(Idézet egy amcsi klíma cikkből.)

Á ez még a korábbi cikk újabb bulvárfeldolgozása lesz akkor... "René M. van Westen" mind2 cikkben van és ők írták a korábbi itt kitárgyalt cikket.

Hát igen, délkelet az délkelet 
Én csak itt olvastam, az eredetit nem is akartam megkeresni  Link

Szerintem a szokásos "újságírói" faszság: Link Noha most meló közben sehol sem láttam utalást az eredeti cikkben (nem rövid,  Link ), attól még a tévedés jogát fenntartom  Maximum 3,5 fokos csökkenést láttam évtizedenként és azt is csak Bergenre.